Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-09-15 / 37. szám
6. OLDAL ma/jyar hírnök: Thursday, Sepi. 15, 1966 “A bűncselekmény esetenként mérlegelendő” Kiket foszthat meg állampolgárságuktól az Elnöki Tanács? A közelmúltban Magyarország Elnöki Tanácsa 36 diszszidenst megfosztott magyar állampolgárságától. Ezzel kap csolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda munkatársának a következő felvilágosítást adták: Az Elnöki Tanács szóbanforgó rendelkezésével összefüggésben érdemes rámutatni, hogy 1957-ben törvénybe iktatták: “Megfosztható magyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hűség ellen, vagy súlyos bűncselekmény miatt magyar vagy külföldi biróság jogerősen elitélte.” A törvény a továbbiakban megállapítja; “A megfosztás hatálya nem terjed ki a házastársra és a gyermekekre, kivéve, ha ezek külföldön tartózkodnak és a határozat erről külön rendelkezik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelheti az állampolgárságától megfosztott személy vagyonának egészben vagy részben való elkobzását is.” A törvénynek kiadták a rendelkező részét, amely szerint a Népköztársaság Elnöki Tanácsa esetenként mérlegeli, hogy mikor állapítható meg az állampolgársági hűség ellen elkövetettt olyan cselekmény, amely az állampolgárságtól való megfosztás jog alapjául szolgál. Súlyosan vét az állampolgársági hűség el len különösen az, aki ,a Ma gyár Népköztársaság érdekeit sértő, vagy veszélyeztető po litükai tevékenységet folytat, a magyar államra, annak szer veire becsmérlő, rágalmazd nyilatkozatot tesz, engedély nélkül külország szolgálatába szegődik, az országá területé re szóló visszahívással szem beszegül. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa esetenként mérlegeli azt is, hogy a bűncselekmény, amely miatt az elkövetőt jogerősen elitélik, olyan sulyos-e, hogy indokolja állampolgárságától való megfosztását. A vagyonelkobzás szempontjából íz állampolgárságtól megfosztott személynek a megfosztó határozat keltének napján meglevő vagyona az irányadó. A vagyonelkobzás kiterjedhet azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az állampolgárságától megfosztott személy a hatóság kijátszása végett másra átruházott, feltéve, hogy a szerző az átruházásnak ezt a célját a szerzéskor ismerte. Részleges vagyonelkobzást az állampolgárságától megfosztott személy vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott vagyontárgyaira lehet kimondani. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a már említett diszsziidensek állampolgárságától való megfosztásánál a törvényben megszabott jogával élt. Az állampolgárságuktól megfosztottak között jellemző módon ilyenek találhatók: Kiss János volt zagyvapálfalvi lakos, hajdani SS tizedes, háromszorosan elitéit különböző bűncselekményekért, az ellenforradalom alatt börtönből szökött ki Angliába. Petanovics Egon itthon nyolc esetben volt büntetve, majd diszszidálása után Ausztriában kétszer. Talabér Imre itthon négyszer volt büntetve, Kanalában két esetiben ítélték el, xl országból kiutasították, ósadon Kálmán három társával megkísérelte kirabolni Franciaországban az Air légitársaság egyik irodáját, miért bebörtönözték. Tóth János jelenleg Nyugat-Némettrszágban él, itthon 1956-ban fegyveresen rablásokat követett el. A francia bölcs komoly tréfái Páncéltörő puska, melyet vállra fektetve lehet kilőni. A McDonnel Aircraft gyártotta St. Louisban, az amerikai hadsereg számára. Hol született, hol nem született Tiszadob egykori hires püspöke? "Ha Isten éltet, mi is idejutunk egyszer" — Egy magyar humorista száz év előtt — Hires alakja volt a száz év előtti Magyarországnak Bernát Gáspár. Petőfi “szent Gáspár barátomnak” nevezte. A “gazsiádák” — még a szomorúbb években is — megnevettették az országot, ám Bernát Gazsit senki sem látta mosolyogni. Cmaga ügyvéd volt, de, mint önmagát jellemezte, ügyefogyott ügyvéd. Korán adta fejét az Írásra. Ám emlékét nem annyira írásai őrizték meg, inkább szelíd gunynyal, néha öngunnyal teli jómondásai. Ezek ma sem porosak. íme egy csokor belőlük; a szórakozott tudósra mondja: hazamenet, szórakozottságból kabátját ültette a székre, s magát akasztotta fel. A vékonyhangu énekesnőre: a hangját a karzaton elkapja egy szabólegény, cérnának, tűbe fűzi s ruhát varr vele. — Akkora hideg van, hogy az Alföldön ezen a télen a csecsemők egy szálig hajdu-köd membe jöttek a világba. Akkora szél fuj, hogy még a kapcát is kifújja az emberfia csizmájából. Saját vagyonáról emlegette Gazsi: három vályogtéglát hagyott rá az atyja, ezeket egy este megcsípte egy szúnyog, s reggelre kelve háromemeletes házzá dagadtak. Önmaga állandóan adósságokkal küzdött, s mint mondta: annyi a hitelezője, ha mind kővé válna, kerek Debrecent ki lehetne kövezni velük. Halála előtt a Bazilika építésére hagyta — összes adósságát. A Bach-korszakban egy barátja mondja néki: — Olvastad? Az Allgemeine Zeitung azt Írja, hogy a magyarnak mindig a német adta a fenmartó elemet. Mi az a fenntartó elem? — Hát a hózentróger — így Gazsi. Egyszer alföldi útra kel. Barátai figyelmeztetik: sok az útonálló, vigyen puskát magával. — Hogyne — mondja Gazsi —, hogy -még elszedj ék! Egyébként — mint Ágai Adolf feljegyezte — egy Karinthynak tulajdonított tréfa is hozzá fűződik. Gazsi az ujmódi találmányokat gúnyolja: Pesten egy külföldi olcsón vesztegeti a mesterséges tyúkszemeket. Az jó bennük, hogy jobban fájnak, mint a valódiak. Halálakor Petőf inek két hozzáírt levele az összihagyatéka. A Kerepesi temetőben 1873- ban temették el. S így megvalósult egy régi temetéskor mondott szava; — Meglásd komám, ha Isten éltet, mi is idejutunk egyszer. FEHÉR ES FEKETE SZÉPSÉGEK ATLANTIC CITY, N. J. - A színes emberek érdekeit védő NAAGP szövetség északkeleti országrész szervezeteinek képviselői itt értekezletet tartottak: megbeszélték a stratégiát, amelyet alkalmazni fognak, hogy a Miss America Pageant dísz-felvonuláson néger szépség is résztvehessen. A közvetlen, kezdeti cél az, hogy minden egyes kommerciális díszkocsin legalább egy néger lány kapjon helyet. Minden vállalatot, amely a felvonuláson díszkocsival fog szerepelni, meg fognak kérdezni, hogy akarja-e vagy nem akarja a négerek követelését teljesíteni. Serény buzgaJmu, régi tu dós historikusok pennája úgy jegyezte fel, hogy a tiszántúli reformátusok egyházkerületé nek egyik kiváló püspöke, Rá póti Pap Mihály Tiszadobon született vak, 1680. julius 20 án. Ezidőben ugyanis hasonnevű atyját, mint tiszadobi prédikátort tartják nyilván. És mégis, az az igazság, hogy ifjú Rápóti Pap Mihály nem Dobon született. Nem születhetett Dobon, mert mikor ö a világra jött, akkor Tiszadob miár nem volt a világon. Nem bizony, mert 1660. április végén elindította rettentő hordáit Szejdi török n-agyvezir, ama parancsolattal, hogy borítsák pernyébe az egész Hajdúságot és ne hagyjanak még csecseszopót sem a -hajdú nemzetségből. E ?él minél alaposabb véghezvitelére a nagyvezir a török csapatok mellé feles tatár lovas hordákat is vezényelt, mivel ezek voltak égetésben, zsákmányolásban, gyilkolásban és népirtásban a legjobb szak emberek abban az időben. Idős Rápóti Pap Mihály a nyugodalmas tiszáninneni Bodrogkersezturró! 1660. április 27-én költözött által a Tiszán, hogy dobi prédikátor légyen. De csak egy éjszakát bökhetett Tiszadobon, mert másnap, szerdán, már menekülni kellett onnan. A távol hói már Dobig füstölögtek a török-tatár által felégetett hajduvárosok üszkei s jöttek a rémült menekülők: Fussatok, fussatok, jön a török, iramlik a tatár. Futott hát mindenki a Hajdúságból, aki még életben maradt s aki el tudott rohanni a vadul iramló tatár lovak élőt. Futott Rápóti Pap Mihály prédikátor is, várandós feleségével, mikor április 28-án hajnalban felzo kogott a vészharang és fel hangzott az ősi kiáltás: Illa berek, nádak, erek! Igen, oda menekültek. Nem várba, mert az nem volt a közelben, hanem az ősi magyar menedékbe, a berkekbe, nádak, erek közé, a tiszai csalitok oltalmába húzódtak a szegény hajdúsági népek. Rápóti Pap Mihály Írja -máig fennnaradott naplójában, hogy a iszadobiak a Tiszának a Só zó nevezetű szigetére menekültek. Ott a nádasban lappangtak, ott a káka tövén húzódtak meg, ott a vad szövevények közt lapulva nézték: hogy gyújtja meg szép városkájukat a török—tatár horda. S kedves városkájuk pernyéjét, mint valami bus bakaasin üzenetet, egészen hozzájuk, menedókszigetükre is elhordta a szél. Sózó szigetből nézte városa, eklézsiája pusztulását Rápóti Pap Mihály, űzött vadként lappangva valamelyik bokor alatt. És ott született meg azután a prédiká tori pár Mihály nevű fia. A rókáknak barlangjuk volt, az égi madaraknak fészkük, de a kis prédikátorfiu fölé nem borult semmiféle haj lék. S a kis hajléktalan bizony elég nagy gondot oko zott anyjának, aki egyre esiitgatta, rengette a siró apró ságot, hogy sírását meg ne hallják a Tisza másik partján csatangoló prédaéhes tatárok, i Ott a Tissa ölelésében, Só zó szigetbei született tehát ifjú Rápóti Pap Mihály. Á szigeten töltötte életének else hónapjait. Nyáron még türhe ö állapot veit ott, bár szunyó gok miriád.ai kínozták őket. Ámde aztán ősszel sokat fáza 'adtak szegények, mig végre osztlán október 20-án, mikai az utolsó tatár utóvédek is ki takarodtak a Tisza másik oldaláról, otthagyták a menekültek -a szigeteit. Előjöttek égi lakóhelyükre és rá hullhatott könnyük egykori haj ékaik üs-kös romjaira. Az apa Rápóti Pap Mihály, pedig zu jolódás nélkül csak ennyit jegyzett be naplójába: 28. apái. laktam utque ad 20. oc o-br ... SÓZÓ nevű sziget jé hen a Tiszának”. Amilyen vad történeti viharban indult a kis paipfi éle .e, úgy folytatódat továbbra is. Viharvert éle; lett valóban. Első életévét alig töltőt‘e be, máris újra menekültek vele szülei egy másik tiszai szigetre, a Ludas nevűibe, ezúttal “átkozott németül hadak miatt”, mint az apai napló ira. S mikor két éves volt, ismét nádasak, csalitok lakója lett, mert 1662. április 9-én megint menekülni kellett “az lobi kis erdőben a németíhek istentelen kóborlása miatt.” Három éves korában, 1663-ban i tiszáninneni Keszt-ényenbe futottak véle. Hát így nevelkedett, szüntelen zaklattatások között, halál árnyékában. De az Ur kegyelméből nem hányódott el. Sőt elvégezvén iskoláit Debrecenben, még Hollandiába is elment ismereteket szerezni. Aztán sietett issza a Tiszához, a menedék- Jolyóhoz, s a tiszántúli néphez, melytől mindent elvettek már akikor vad, zord, zsákmányoló idők, csak a hite maradt. Népével élte végig a kuruc időcet is s népe bizalmából 1710- ben debreceni esperes, 1724- ben tiszántúli püspök lett. Választhatott voína-e a viharvert nép alkalmatosabb püspököt :me viharvert férfiúnál ? Ilyen önálló kellett nekik éppen, aki megosztotta velük mindenben sorsukat. Ilyen őrálló, mint a bölcsőtlen püspök .. . Mentek is utána nagy biza'ómmal, a nagy történelmi fergetegben; viharvert nép, viharvert vezén el. Dr. Szabó Lajos (Taktaszada) Nemsokára húsz éve, hogy elköltözött az élek sorából Tristan Bemard, a francia regény- és drámairó, korának egyik legszellemesebb embe•e. Jómódú polgári család sarja, Besanconban született, ugyanabban a városban, sőt igyanabban az utcában, mint Victor Hugo. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy “a nagy költő a 138 szám alatt született, mig én, szerényeb ben csak a 23 alatt.” Szülei ügyvédnek szánták, de őt fia tál kora óta a színház vonzotta és ott aratta legnagyobb sikereit. A második világháború alatt, amikor a németek letartóztatok, olyan felháborodás tört ki a megszállt Franciaországban, hogy a Gestapo házáén gedte. Felsőbb utasításra később azonban mégis Drancyba deportálták. Amikor elvitték, ezekkel a szavaikkal próbálta megnyugtatni feleségét: — Ne sirj. Eddig a félelemben éltünk, ezentúl a reményben élünk majd. Tristan Bemard túlélte a vészkorszakot és 81 éves korá ban halt meg párisi lakásán. Izig-vérig művészember volt, s mint ilyen nemcsak, hogy nem szeretett dolgozni, de valósággal büszke volt a lustaságára. Ha munka közben vendég zavarta, kérlelte: — Kérem, maradjon tovább. Legalább nem kell dolgoznom. • Szobalányának egyizben a következő utasítást adta: — Holnap egy nagyon fontos megbeszélésem lesz. Ké- . rém tehát, költsön fel 8 óra- I kor. Ha nem kelnék fel, ak- 1 kor költsön fel délben. — Lusta az az ember — je- t ' gyezte meg egy más alkalom! mai —, aki elég bátor ahhoz, - nogy még csak nem is színleli : a munkát. íme egy kis csokor bölcs ■ mondásaiból: , A boldogság titka — többet adni, mint amennyire képesek vagyunk és nem kérni többet az emberektől, mint amennyit adni képesek. Pascal matematikai képleekkel küzdött a fejfájás ellen, én pedig azért küzdöttem i matematikai képletek ellen, mert fejfájást kaptam tőlük. Az embereik mindig őszinték, csak az a baj, hogy az őszinteségük megváltozik. Egy jó érv többet ér, mint sok még jobb érv. Ha az embert munkára teremtették volna, a munka nem lenne olyan fárasztó. Az ember csak sajátmagára számítson ... és arra se nagyon. Jobb egyáltalán nem gondolkodni, mint nem eleget. Amit a rulettasztalnál nyertem, azon vehetek magamnak egy tengerészsapkát. Amit a ruletten elvesztettem, azon egy egész jachtot vehettem volna magamnak. Senki sem hasonlít jobban egy ártatlanra, mint a bűnöző, aki nem mer kockázatot vállalni. Valakinek, aki két szabadjegyet kért tőle egy rosszul sikerült darabjához: — Csak egész sorokat adok. Egy másik barátjának ugyanehhez a rossz darabhoz kiutaltatott egv szabadj egyet, sőt tanácsot is mellékelt hozzá: — Jöjjön fegyverre], a hely nagyon elhagyatott. KI MENNYI MÉRGET SZÍV BE? ITT A SZ/BADSÁG - HOL A CSALÁD? BRONX, N. V — Ignazio Ourrenti, 72 éve;, volt építési munkás, kiszabaiult az elmegyógyintézetből,amelyben 26 éven át őrizték, visszanyerte szabadságát és nőst keresi a feleségét és 42 vés fiát, akikről 10 év óta nen kapott hirt. Currenti 194) ben egy építésnél dolgozol, italozás közben összekapot két társával, leszúrta őket, az egyik belehalt sérüléséfe. Gyilkosság vádját emelté ellene, de a tárgyalás azal végződött, hogy a biró - elmeorvosi szakvéleményed alapján — el mebetegnek njlvánitotta és ezért nem bötönbe került, hanem a krmmális elmebetegek házába, a Matteawan State Hospitalba. Onnan júniusban átkerült a newyorki Bellevue-be, ott épeim éj ünek találták, a bűnvádi eljárást a biróság újra megindította. A bronxi állami törvényszék bírája, M. D. Schweitzer, megengedte, hogy eredeti “bűnös” vallomását “nem bünös”-re módosítsa, ami azzal a jogi következménnyel járt, hogy a vád most már nem gyilkosságra, hanem ölési szándékkal történt erőszakos támadásra szólt. Ebben bűnösnek mondta ki a biró és, mivel 26 évet töltött elzárva, elrendelte szabadonbocsátását. A Roswell Park cigarettatanulmánya szerint, amelyet a napokban már ismertettünk lapunkban, mindenki, aki cigarettázik, mérget szív be. Többet vagy kevesebbet aszerint, hogy melyik füstölő elfenségének barátja, a cigarettafajták melyikét élvezi vagy szokta meg. A cigaretta fő méreganyagai: a kátrány és a nikotin. Melyik cigarettafajtában van ezekből több vagy kevesebb? Roswell Park megmérte elsősorban a füstszűrös igaretiák kátrány- és nikotin-tartalmát, de egyes márkáknál összehasonlítás végett közli a reguláris cigaretták adatait is, és teszi ezt, mint megírtuk, annak kimutatására, hogy a füstszűrös cigaretta, amelyet a dohányzó közönség oly nagy megnyugvással fogadott, nem kevesebb, hanem több mérget juttat el a dohányzó szervezetébe. íme egy pár adat a filteres és a reguláris cigaretták méregtartalmáról. Pali Mail filter kátrány 43,3 milligramm, nikotin 2,13 miligramm, Pali Mall regular 32,7 és 1,75 milligramm. Mind a kettő a lista élén áll, mindkét méregből a legtöbbet tartalmazza. A Chesterfield a második helyezett: filter 27,6 milligramm kátrány és 1,72 milligramm nikotin; regular 27 milligramm kátrány és 1,18 milligramm nikotin. A sorban következnek, egyre kisebb méregtartalcmmal: Lucky Strike, amelynél a filteres és a nem filteres méregtartalma csaknem egyenlő, aztán a következő filteresek sorakoznak egymásután, a sorban egyre csökkenő méregtartalommal: Salem, Lark, Winston Marlboro, Kent és True. A sor végén a legkisebb méregtartalommal éppen az a cigaret* tafajta szerénykedik, a True, amelyet az üzletekben alig találunk, aminek magyarázata kétségkívül az, hogy dicsőségét nem hirdeti a sajtó, a rádió és a televízió. A True filter kátránytartalma csak 16,9 milligramm, nikotintartalma 0,79 milligramm — az egydüli filter cigaretta, melynek nikotintartalma 1 milligrammon alul van. TUNISZI NŐK TÉRDE “Nincs válasz” nndta a riporterek kérdéseire Richard Cross, akit a feleségével (jcb) egy rendőrnő őrizete alatt (közép) San Franciscóban a mikron elé engedtek. Crosst és feleségét Spanyolországból hozták ^sza félmillió dollár értékű ékszer ellopása után, miután a spanyok kiadták őket. TUNISZ. - Itt, a fővárosban és egész Tunézia országban rémületeit keltett a nők és férfiak, a lányok és fiuk körében, Habib Bourguiba köztársasági elnök dörgedelmes szózata a csupasz női térd ellen. A legélesebb szavakkal, amelyek rendelkezésére álltak, elitélte a miniszkörtös hölgyeket, akiknek szoknyája nem takarta el a csinos, no meg a nem csinos térdet. A 63 éves államfő, aki egy korábbi alkalommal francia feleségét az ország legokosabb hölgyének nyilvánította, utasította a szabókat, hogy csak térdtakaró szoknyákat varrjanak. Az elnöki ukáz általában tiltó parancs volt az európai és amerikai divat majmolása ellen. Tűrhetetlen, mondta Bourguiba, hogy Tunézia fia fel férfiai Beatle-módra el csúfítják magukat és öltözetüket, a lányok pelig festik az arcukat, fehér és sárga ajakruzst használnak. Mindez, főleg azonban a kurta szoknya, nemcsak kihívó viselet, hanem komolyan veszélyezteti még a legkomolyabb férfinép erkölcseit is. És az idősebb nőket is provokálja, tette hozzá. Igaz, vagy nem igaz, hogy a csupasz térd vagy a citromsárga lipstick veszélyezteti a köz- és magán-erkölcsöket, mindegy. Tény az, hogy a fiatalság reakciója az elnöki ukázra ez: Tunézia modernizálásának befellegzett. BELGA ÁRAK BRÜSSZEL, Belgium. — Belgiumban megszüntették a nagykereskedelmi árak rögzítését, amelyet május 9-én vezettek be, az inflációs veszélyre való tekintettel.
