Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-09-15 / 37. szám

8. OLDAL magyar hírnök Thursday, Sepi. 15. 1966 EGY ORSZÁG, AHOL A FIATAL FÉRJEK EGYRÉSZE - 3 HETES CAIRO — A United Press International nevű amerikai hírügynökség egyiptomi iro­dája közölte: Annak ellenére, hogy az egyiptomi törvények értelmé­ben egy férfi nem nősülhet 18 éves kora előtt, egy lány pedig nem mehet férjhez 16- ik életévének betöltése előtt, a gyermekházasságok divatja még mindig tart és ez a kö­rülmény nem kis gondot okoz az egyiptomi kormánynak. Az ország egyes távoli, el­dugott falvaiban, az emberek ragaszkodnak a gyermekhá­zasság sok évszázados hagyo­mányához. Különösen Egyip­tom déli területein gyakoriak a gyermek-házasságok, a kor­mány tiltó rendelkezése el­lenére is. A déli területek falvaiban gyakori eset, hogy a házassá­got kötő felek egyike sem idősebb 9-10 esztendősnél. Egyes falvakban szokásos, hogy az újszülötteket, nem­­sokkal születésük után össze­házasít ják formálisan és ez a házasság később is érvényes és kötelező. Ezekben a falvakban töme­gével találhatunk olyan fiatal “férjeket”, akik mindössze há­rom hétten házasságkötésük előtt születtek. , A gyermekházasságokat ál­talában hangos ünnepségek­kel kötik össze, az örömapák ünnepi puskalövéseinek zaja napokon keresztül megtölti a levegőt. Egyes falvakban a lányokat kötelező megházasitani a szü­letésük utáni hetedik napon, más falvakban pedig már megszületésük napján ‘-férj­­hezadják” az újszülött lányo­kat. Az egyiptomi gyermekhá­zasságoknak két oka van: az egyik az, hogy ilyen módon tehát a korai házassággal, pró­bálják biztositani a lányok jó­­erkölcsét, másrészt pedig, a parasztok igy gondoskodnak arról, hogy földjeik egyesül­jenek. Egyiptomban, a szűkös föld­­viszonyok mellett, az is rend­kívül jelentős, ha egy-egy kis­­birtok akár csak egyetlen akernyi területtel is kibővül. Gyakran előfordul azonban, hogy a csecsemőkorban össze­házasított felek, felnőtt ko­rukban, másba szeretnek be­le. Ilyenkor azután, az egyes családok között ellenségeske­dés tör ki és nem egyszer, pa­takokban folyik a vér s oly­kor egész családokat kiirta­nak. RÜVIDNADRAGOS jótevők ST. LOUIS. — Izgalmas re­gény, idegfeszitő fejezetek ... így kezdődött: Két fiú, egyik 15 éves, másik 16 éves, kincs­­keresésre indult egy lakatlan romházba. Felkutattak min­den szobát, bejárták a pincét, a padlást, addig keresgéltek valami használható trágyát, amig találtak — nem egy hasz­nálható tárgyat, hanem a tö­méntelen szemét alól kikotorá­szott skatulyában 20,000 dol­lárt, amely sok pénznek nem tudták semmi hasznát venni. Mozi, pepsi, rágógumi nem ke­rül ezresekbe. A fiuk azt tették, amit Car negie és hozzá hasonlók tet­tek, amikor már semmitsem költhettek saját céljaikra: el­kezdtek ezer meg ezer dollá­rokat osztogatni pajtásaik közt. Két 14 éves kapott egyenként 4250 dollárt, egy harmadik csak 400 dollárt ka­pott. De a talált pénznek egy jó nagy része a zsebükben ma­radt, megpróbáltak hát túl­adni még valamin. Elmentek a boltba, ahol candyt meg nya­lókát szoktak vásárolni, vet­tek candyt és hyalókát és fi­zetség fejében átnyújtottak a boltosnak 466 dollárt. Hogy jutottatok ennyi pénzhez ?” “Találtuk” — mondta az idő­sebbik, az okosabbik, súgva, óvatosan. Mégis meghallotta ezt két vevő. Két jómadár, akik nemrég szabadultak a börtönből. Kimenőben feltűnés nélkül követték a fiukat. Ami­kor már meglehetősen messze voltak a candy store-tól, meg­állították a fiukat és az egyik ezt mondta nekik: “Amit ta­láltatok,abból 3000 dollár jár nekünk. Ha nem adjátok, meg­öllek mindkettőtöket.” A fiuk megszeppentek, futásnak ered­tek, hazáig meg sem álltak, az egyik fiú rögtön megmond­ta a papájának, hogy mivel fenyegetőztek azok az embe­rek, az apa értesítette a rend­őrséget, hamarosan elfogták a 'két jómadarat, de a szeren­csés lelőket is. A fiuk azért, mert talán betörés utján ju­tottak a 20,000 dollárhoz, a jómadarakat azért, mert zsa­rolást kíséreltek meg. Az, hogy nem betörés tör­tént, hamar tisztázódott és a fiukat kiengedték a dutyiból. A két rovottmultu alak ellen folyik a bűnvádi eljárás. A rö­­vidnadrágos Camegiek jó lec­két kaptak. A hawaii-egyetem diákja Bob Nishimoto egy diáktársával 1000 fontos cápát fogott, Honolulu közelében. A 17 vörös kínai Chao Chun-ming, akin New Yorkban súlyos szivoperációt hajtottak végre, távo­záskor rokonai társaságában búcsút int az ápolónőnek. Beszélgetés Darvas László helyettes kereskedelmi miniszterrel Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE Magyar kormányküldöttség érkezett Torontóba. Látogatá­suk célja, hogy tovább fejlesz­­szék Kanadá­val a kölcsö­nösségen ala­puló kereske­delmi kapcso­latokat. Csak­nem teljes számban eljöt­tek a ma­„ ,, , ... , gyár kereske- Szekely-Molnar , Imre delmi elet irá­nyítói : élükön Darvas László helyettes mi­niszterrel. Itt voltak még dr. Svéd András, a kanadai ma­gyar kirendeltség vezetője Montreálból, dr. Obláth György, a HUNGRATEX vál­lalat elnöke, Hamburger Lász­ló a MEDIMPEX vezérigaz­gatója, Solt László a TAMIN­­PEX (bőr, szőrme) elnöke, Szilágyi Ferenc a FERUNION (vas-üveggyártás) vezetője, Laborcz Pál, az ARTEX (por­celán-kerámia- és ajándéktár­gyak) ügyvezetője, Kristóf László a Kereskedelmi Kama­ra vezérigazgatója és Len­gyel Imre a Külkereskedelmi Minisztérium amerikai—ka­nadai részlegének a vezetője. A magyar kormányküldött­ség szombaton megtekintette a torontói nemzeti kiállítást. A szakadó eső megbénította a vásár forgalmát. Üresen tá­tongták a komédiás-sátrak, még a jósdák jövőtlátó-gömb­­benéző Phytiái is kétségbe­esetten tördelték a kezüket, mert az özönvíznek erre a ten­gerére nem számítottak .. . Bőrigázva lattyogtam, ke­rülgetve a kanálist kereső szennyvizeket és mint a kiön­tött ürge, csuromvizesen ér­keztem a nemzetközi pavillon­­ba. Itt a fedelek alatt is csak a magyar kiállítás helyiségei­ben találtam látogatókat. Az utolsó portékák vevői adták egymás kezébe a kilincset. Itt várakozott a vásár hivata­los f ényképésze, a magyar kül­döttségre, hogy felvételeket csináljon az újságok részére. Sokat vártunk, már úgy volt, hogy az árvíz miatt elmarad a kormányküldöttség látogatá­sa, de ha késve is, mégiscsak megjöttek. Rövid megbeszé­lésre összegyűltek a tárgyaló­szobában, ezalatt én összeállí­tottam az interjú kérdéseit. Gyorsan papírra vetettem gondolataimat: melyik a leg­jobb külföldi piaca a magyar áruknak?, milyen a kereske­delmi kapcsolat Amerikával és Kanadával? mik azok az ipari cikkek, amelyeket leg­szívesebben vásárol a Nyugat, és hogy mi a tervük a keres­kedelmi kapcsolatok kiszélesi­­tésére ? Nem volt sok időm gondol­kozni, mert máris bevonultak és közvetlen egyszerűséggel, szemben velem, leült Darvas László helyettes miniszter, a többiek oldalt mellém teleped­tek. — Kanada és Magyarország ipari struktúrája — kezdi a beszélgetést a helyettes mi­niszter — kiegészíti egymást. Mi innen nyersanyagot ka­punk, amelyet aztán odahaza feldolgozunk. A készáruinknak majdnem felét Kanada veszi át s a kölcsönösség elve alap­ján mi is Kanadától vásárol­juk a gabonát. — Hogy miket szállítunk? Igen jelentős a gépipari ter­mékeink exportja, szerszám­gépeink, műszereink, de vegy­ipari berendezéseink is a leg­keresettebbek a külföldön. Nagy az érdeklődés könnyű­iparunk produktumai után. Különféle textíliákat, női- és férfiruházati cikkeket, cipő­ket, bundákat, kesztyűket, bú­torokat, bőrdiszmüárukat ren­delnek tőlünk. A magyar élel­miszeripar termékei keresett cikkekké váltak külföldön. Bo­raink kelendősége közismert, ízben, zamatban, minőségben felülmúlhatatlanok. De világ­­hires a barackpálinkánk is, csakúgy, mint a szegedi és ka­locsai édesnemes paprikánk. A nagyobb üzletekben már árulják a magyar konzerve­­ket, a babot, savanyúságokat és befőttet. Nagy a kereslet a húskonzerveink iránt: a ma­gyar gulyás, a székely káposz­ta és töltöttkáposztából min­den készlet kevés. A magyar halászlé és a sólet most kezdi meghódítani a külföldet. — Fővásárlóink a nem szo­cialista országokon kívül Nyu­­gat-Európa. Fő partnereink a németek, az olaszok, az ango­lok, a franciák és az osztrá­kok. Kanadával ezelőtt két év­vel kötöttük meg a kereske­delmi egyezményt. Mindkét részről rendkívül loyálisak a feltételek. Kanada biztosította a legtöbb és legnagyobb ked­vezményt részünkre, de ugyan­azt az előnyöket mi is megad­tuk Kanadának. — Szeretnénk kibővíteni ex­portunkat. Kerámia és divat­cikkeink iránt máris jelentős az érdeklődés. Erről most folynak a tárgyalások és öröm­mel állapítom meg, hogy már­is elégedett vagyok az ered­ményekkel. Reméljük, hogy a jövőben mindkét fél kihasz­nálja azokat a lehetőségeket, amelyek a két ország uj kap­csolataiból adódnak, ügy gon­doljuk, hogy a következő években a jelenlegi forgalom a duplájára emelkedik, sőt, ha jól dolgozunk, még a há­romszorosát is elérhetjük. A jövőévi montreáli világki­­állitásról beszélgetünk. —Magyarország, ha bárhol a világon kiállít — mondja Darvas László — igyekszik fel­vonultatni az országot repre­zentáló cikkek egész sorát, ez pedig rengeteg pénzbe kerül. Ezért nem veszünk részt jö­vőre a montreáli világkiállí­táson. Viszont, az idén, eljöt­tünk ide Torontóba és innen átmegyünk Montreálba. Szep­tember 7-én ott nyílik meg a Magyar Hét, eddigi legszebb és legnagyobb kiállításunk, ahol bemutatjuk versenyké­pes, világszínvonalon álló ter­mékeinket. Gyógyszeriparunk különlegességeit is itt fogjuk bemutatni. — Amerikába nem megyünk — folytatja —, mert a fenn­álló vámmegkülönböztetés mi­­itt nem érdemes velük fej­leszteni a kereskedelmi kap­csolatokat. Mi bárkivel a vi­lágon felvesszük az üzleti ösz­­szeköttetést, ha megadjuk egymásnak a kölcsönös beho­zatali kedvezményeket. Kanadai látogatásukkal kap­csolatban elmondta a helyet­tes miniszter, hogy rendkívül baráti figyelmességgel fogad­ták a magyar kereskedelmi küldöttséget Kanadában. Az ontáriói tartomány kereske­delmi minisztere vacsorát adott tiszteletükre, a Kereske­delmi Kamara elnöke pedig diszebédet, amelyen résztvet­­tek a bankok, a gazdasági és ipari élet reprezentánsai is. Az összejövetelek baráti han­gulatában ezek a szakembe­rek kijelentették, hogy Ma­gyarországgal kimélyitik a kereskedelmi kapcsolatokat. Most hogy a végére értünk a beszélgetésnek, megállapí­tom Darvas miniszterről, hogy szuggesztiv egyéniség, a diplomatáik sima, finom mo­dorával pillanatok alatt meg­teremti a kapcsolatot azzal, akivel beszél. Szavai hangsú­lyozónak és mindig értelme van annak, amit mond. Ideális interjú alatt, szellemes, soha nem mellébeszélő, a szakmá­jából fejjel kimagaslik és a rang, amely méltán megilleti, az hogy európai... A szomjas óriástölgy A Balaton idegenforgalmi nevezetességei közé tartozik a balatonfüredi Tölgyfacsárda. Nevét az előtte álló hatalmas tölgyfáról kapta. A fa koroná­jának átmérője 30 méter, ko­ra pedig négyszáz esztendő körül mozog. Hatalmas lomb­ja' alól gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és a festői Tiíhany­­félszigetre. A nevezetes tölgyfán az utóbbi időben elváltozások mutatkoznak. Szakértők meg­állapították, hogy az óriás tölgyfa alatt az utóbbi időben megromlott a talaj vízháztar­tása, s emiatt az öreg tölgy fokozatos pusztulás előtt áll. Ezért a szomjúságban szenve­dő óriástölgy alá földalatti csővezetéket építenek. Ennek segítségével juttatják el gyö­kérzetéhez a napi 300—400 li­ter vízmennyiséget, amely az öreg életben maradásához szükséges. HOROGRA KERÜLT EGY EMBER MONROE, Mich. — Edward May detroiti borbély az Erie partján észrevette, hogy két férfi vergődik a meglehető­sen magasba csapó hullámok­kal. Körülnézett, megpillan­tott egy nőt, aki nem messze horgászott. Odakiáltott: ‘Dob­ja ide a horgát!’ A nő oda­dobta a horgot, a borbély a vízbe dobta azt, az egyik ful­dokló felé dobta, eltévesztette a dobást. De a második do-Bevásárlásról hazafelé tart Mrs. Pat Nugent háziasszony — Luci Johnson. bás sikerült, az egyik horog fennakadt az egyik fudlokló egy lábujján, a másik a nad­rágján. A fuldokló ember megragadta a horgászboltot, belekapaszkodott és a borbély kivonszolta őt a partmenti se­kély vízig. Házén Harrison 21 éves fiatalember élete meg volt mentve. De 29 éves báty­ja, William, a tóba veszett. Egy horoggal csak egy embert lehetett megmenteni. A Harrison-fivérek halász­­kiránduláson voltak, egy ör­vény felett a csónakjuk fel­borult, mindketten vízbe buk­tak, kétségbeesetten viaskod­tak a hullámokkal, amikor a detroiti borbély szerencsére, legalább az egyiknek szeren­cséjére, megpillantotta őket. SZÓDAVÍZ INGYEN SEEK ÓNK, Mass. - Több házban, ha felnyitották a víz­csapot, szódavíz ömlött a po­hárba vagy a sínkbe. Miért, óh miért? Azért, mert egy vendéglő soda-machine jának csöve kilyukadt. L0PAS-ZAR BERN, Svájc. — Lopás-zár — ez egy uj szó, az Interpol nemzetközi rendőrség most itt tartott konferenciáján szü­letett meg. Jelent egy és más olyan biztonsági felszerelést, amelyek a lopást úgyszólván kizárják, lehetetlenné teszik. Miközben egy nagy terem­ben a nemzetközi rendőrségi szakemberek tanácskoztak a bűn üldözés legújabb módoza­tairól, egy ghanai (afrikai) főrendőr hotelszobájából el­tűnt 4300 dollár. Vájjon ki lophatta el ? Bizonyára egy tolvaj. ÚH. AZOK A SZENT TEHENEK NEW DELHI. - Az indiai parlamentben viharos jelene­tet rögtönzött a sáfránszinü köpenybe öltözött sadhu kép­viselő, Rameshwaranand, a szent tehén vágási tilalmának tárgyalásán. A parlament el­nöke megvonta tőle a szót, ő mégis állva maradt a helyén és ordítozott: “Dicsőség te­hén anyánknak, pusztuljon a kormány, amely megöli a te­heneket!” Az elnök felfüg­gesztette az ülést, csak is igy lőhetett a sadhut távozásra bírni. Ugyanakkor a parla­ment épülete körül tolongó tö­meg bősz ordítással ismétel­gette a szent tehén-jelszavat. Indiában féltucat államban (tartományban) törvény tilt­ja a tehenek mészárlását, és az ellenzék, melynek egyik ve­zére ez a sadihu, követeli, hogy a tehén-mészárlási tilalmat or­szágos törvény az egész or­szág területére kitérjesssze. A kormány és a parlament többsége erre nem hajlandó, mert Indiában élelmiszerhiány van, a nép millióinak nincsen elég élelme, mert rengeteg en­nivalót falnak fel a “szent te­henek”. Pilótacucli SAN DIEGO, Calif.. - Lt. Commander Robert Brown, az itteni haditengerészeti repülő­állomás “éleibenmaradási is­kolájának” parancsnoka köz­li azt a meglepő tényt, hogy minden pilótának felszerelési tárgyai közé tartozik egy bé­bi-cucli, plasztikból, 8 uncia vizzel töltve. Ha a repülő kényszerűségből a földre vagy vízre leereszkedik, az első kri­tikus pillanatokban ez a ke­vés ivóvíz képessé teszi arra, hogy úrrá legyen félelmén és józanul gondolkodni tudjon. 35 éves Georgia Cascarelli otthagyta hivatali állását Lansing, Mich.-ben és beállt építő munkásnak, mivel ott 3.40 dollárt fizettek igy órára. Miután egy órai lapátolás után hólyagokat kapót ta ke* lén, ezt az állást is otthagyta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom