Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-08-04 / 31. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Soméra«*) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt Up THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSW1CKON VOL. 57. ÉVFOLYAM No. 31. SZAM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c NEW BRUNSWICK. N. J Thursday, August 4, 1966. A "másik háboiu" Vietnamban SAN FRANCISCO. — Az it­teni saj tó konferenciáján Lyn­don B. Johnson naigyon érde­kes adatokat hozott nyilvá­nosságra. a vietnami “másik háború” felől. Ezt a másik há­borút nem golyókkal, bom­báikkal és dzs ungel -csapdák­kal vívják, hanem békés esz­közökkel. A “másaik háború”­­nak az a célja, hogy a dél­­vietnámiak már a háború fo­lyamán, sőt annak ellenére is, jobb szociális körülményeik közé jussanak és ezzel ellent­­állóhbak legyenek a kommu­nista Ígérgetésekkel szemben.. Az amerikai segítség 600 ezer aker föld öntözését tette lehetővé és ezzel lényegesen megnövelte a termést. Uj föld­reformot is hajtottak végre, melynek során kis farmerek '500,000 aker földet vásárol­hattak kisebb parcellákban, igen kedvező kölcsönnel. A Viet Cong területeikről elme­nekült lakosság 700,000 aker állami tulajdonban lévő földet kapott letelepedésre. A Me­­kong-deltát, amely a leggaz­dagabb rizstermelő területe Dél-Vietnammalk és eddig tel­jesen Viet Gong befolyás alatt állott, rendszeres támadások­kal majdnem teljesen meg­tisztították már a lázadóktól, úgyhogy az ottani parasztság nemcsak nyugodtm termel­het, de be is takaríthatja ter­mését, ami t eddig a Viet Cong elszedett tőle. A haltermelés megduplázó­dott. 13,000 faluban állítottak fel egészségügyi állomást és gyógyszertárat, az iskolai lá­togatottság megötszöröződött, 1700 uj tanító ikerül az isko­lákba évente és 7 millió isko iáskönyvet osztottak ki. Az adminisztráció helyesen ismerte fel, hogy a legjobb fegyver a kommunista ígé­retekkel szemben az élet meg­­javitása. Ma már a falusiak ellentállnak a gerilláknak és egyre inkább a délvietnámi kormányt ismerik el kizáróla­gos adminisztratív testület­nek. Óriási jelentőségű ez és bá­tor katonáink győzelmei mel­lett semmivel sem halványo­dik el a hadviselés sikere szempontjából. (***) Bizottsági jelentés a U.N. munkájáról Egyesült Nemzetek Szerve­zete, N. Y. — Egy 14 tagból álló speciális bizottság tanács­adó véleményt terjesztett a U. N. elé, hogyan korlátozzák a valósággal elburjánzott ülé­seket, konferenciákat és köz­leményeket, hogy ellensúlyoz­zák 'az intézmény hatástalan­ságát és pénzügyi problémáit. A szakértők elkerülték na­gyobb kérdéseik tárgyalását, melyet a bizottság kommu­nista tömbbe tartozó tagjai terjesztették elő, azon a cí­men, hogy ez meghaladja a bizottság hatáskörét. Egy je­lentésben ezeket a kérdéseket a U. N. közgyűlése elé utal­ták. Ezek között volt például az a javaslat, hogy a U. N. általános költségvetéséhez va­ló hozzájárulás az egyes orszá­gok saját valutájában legyen fizethető. Ez például lehető­vé tenné, hogy a Szovjetunió rubelben, anyagban, felszere­lésben és személyzetben fizet­hessen, kemény valuta he­lyett. A szovjet javaslat az volt, hogy a költségvetés tisztán adminisztrációs kiadásait fi­zessék kemény valutáiban', mint eddig, de egyéb költsé­geket, melyek amugyis önkén­tes hozzájárulások volnának, fizethessék bármilyen forrná- Az egyik javaslat szerint ban. egy kisebb csoportot képező felügyelőket kell megbízni az­zal, hogy tanulmányozzák a U. N. ügynökségeinek munká­ját és megállapítsák mennyi­ben eléggé hatásosak azok. Az olasz bizottsági tag, Ma­rio Majoli, aki az elnöike a bi­zottságnak megjegyezte, hogy a bizottság feladata, “hogy mozgósítsa az összes rendel­kezésére álló forrásokat” a U. N. érdekében, melynek je­lenlegi jövedelmi forrásai igen határoltak, ezzel szemben a szükség határtalan. A bizottság felállítását, az elmúlt évben javasolta Fran­ciaország a közgyűlésen. A bi­zottság első jelentését már­ciusban adta ki, melyben be­lefoglalta, hogy a deficit fenn­áll és nincs más remény en­nek eltüntetésére, mint önkén­tes adományok. Végül a bizottság elhatároz­ta, hogy fejlesztik a terve­zésit és koordinációt, hogy ne kettősitsélk ugyanazt a mun­kát és egy eljárás ne járjon dupla költséggel és hogy a fe lesleges gyűléseket s okmány­­kiadásokat le kell állítani. Rendőrség Brooklyn, N. Y.-ban a zavargások helyén, melyekről a városi vezetőség úgy hiszi, hogy agitásorok szervezték. Történelem és propaganda Moszkvában dermedt várakozás mindenütt Európában EZ AZ IGAZI JÓLÉTI ÁLLAM! MIAMI. — Ez is osaik Ame­rikában történhetett meg, ahol a welfare-t most már iga­zán mindenre és mindenkire kiterjesztik, talán csak a való­ban rászorulókra nem. Egy Miami mellett suhanó vitorláshajó, amelyen nyilván szegény, nyomorult, elesett emberek próbálták ki az éhe­zés keserveit, hirtelen bajiba jutott. Nem kell megijedni, nem ütközött bele egy cápába, még csak zátonyra sem fu­tott, csupán az a különleges baj érte utol, ami már a vitor­lázással együtt jár: megállt a szél és igy megáll a vitorlás is. Mit tesz ilyenkor az együtt­érző adófizető, aki külön iz­zad a gyárban ? Természetesen segítségére siet a bajba ke­rült sorstársának. Mivel pe­dig az adófizető nem ér rá sze­mélyesen segíteni szegett szárnyú kirándulókon, az adó­fizető -jóságos nagybácsikája, Uncle -Sana, az Egyesült Álla­mok végzi ezt el helyette. Netm volt életveszély, csak una lom volt a vitorlás fedélzetién, igy nem kellett mentőosónak­­kal megrohanni, vagy bevon­tatni a kikötőbe, ami külön­ben is túlságosan egyszerű és olcsó lett volna. így azután az adófizető Coast Guard-ja a valóban legmegfelelőbb mó­don avatkozott bele a dolog­ba. Beavatkozott az — időjá­rásba. A szélcsendből szelet csinált. Nem remek ez az adó­fizetői szimpátia? És milyen remek maga a módszer! A PÁRIS, Franciaország. — Amikor Napoleon francia csá­szár 1812-ben csapataival be­vonult Moszkvába, a történe­lem tanúsága szerint, “általá­nos, csendes rémület fogta el Európát.” Arról a kérdésről volt szó, hagy I. Sándor cár le fog e ülni a francia császár­ral a tárgyaló asztalhoz és megegyeznek e abban, hogy felosztják az akkori nyugati világot, különösen pedig Né­metországot. Ez akkor nem következett be, a cárt különböző oldalról befolyásolták a Napoleon el­bukott. Amikor a jelenlegi francia császár Charles de Gaulle, egy héttel ezelőtt bevonult Moszkvába, a modem időknek megfelelően nem hadsereggel, hanem a diplomaták karával, ugyanilyen csendes rémület fogta el Európát. Szerte Nyu­gat Európában találgatják, fog e a vendég de Gaulle az 1966-os év légköréből felté­telezhető napolteani ajánlatot tenni, vagy megvárja és el­fogadja, ha a jelenlegi vörös cárok teszik az ajánlatot. A napóleoni hagyatékból vette át de Gaulle a doktrí­nát, hogy a kontinentális eu­rópaiaknak a maguk ügyét és különösen a német kérdést az angolszászok kizárásával kell megoldaniok. Ezzel Napoleon Oroszország ellenállására ta­lált, mivel az oroszok nem volták hajlandók Anglia kon-Coast Guard ugyanis odakül­­dött egy helikoptert, az a lottyadt vitorláju luxusha­­j ócska 'fölé állt és — szelet csapott neki. A kopterek tudvalévőién ir­tózatos szelet csapnak, azt hi­szem, ezek az egyetlen him­­neimü szállítási eszközök. De Gaulle például azért nem hasz­nál ilyesmit, nehogy összebor­zolja a haját, vagy lefújja fe­jéről az elnöki koronát. Nos, a helikopter telefujta a vitor­lákat széllel és szépe« befújta a ha jócskát a kikötőbe. Bravó! Ezt nevezem wel­­fare-nak! Csak az az érzésem, hogy kissé sértette a Civil Rights törvényt. Mert, ha a fehér vitorlásnak kijár a szél, King tiszteletes nagy meleg­ben marsoló kohorszainak is kijár a légi — 1 egyezés. (***) tinentális blokádját Európa által követni. De Gaulle reméli, hogy a mai oroszok megértőbbek lesznek, annak ellnére, hogy Moszkva érdekei még mindig az Egyesült Államokkal való valamilyen kiegyezésre irá­nyulnak. A vk'^ami háború azonban megmutatta, hogy az amerikai-orosz hallgatóla­gos atom-megegyezésnek is vannak határai. És Európában az ameri­kaiak, egy oldalpillantással a vietnami háborúra, bizonyos fáradságot mutatnak, az örö­kös francia ‘-menj haza ame­rikai” és a német “maradj itt” kiáltozásokkal szemben. Mivel pedig az az egy biz­tos, hogy de Gaulle nem fog kivonulni Európából, az oro­szok számára csalogatónak látszódhatik és időállónak, ve­le megegyezésre jutni. Mióta Kruscsev 1960-ban látogatást tett Franciaország­ban, Moszkva már egy tucat­szor meghívta de Gaullet vi­­szontlátogatásra a Szovjet­unióba. A francia elnök azon­ban csak 1966 januárjában adta beleegyezését. — A Szovjetunió az igazi adott szövetségese Franciaor­szágnak — kalapálta állandó­an az emberek fejébe a Szov­jetunió, amíg a visszhang Franciaországban ugyanilyen szólamokat kezdett hallatni. — Tíz évszázada állt fenn francia-orosz szövetség — hir­dette meg a gauileista fran­cia lap a “La Nation” 1965 ok­tóberében. Álliitóleg 1000 év­vel ezelőtt ütöttek először együtt az orosz és francia szi­vek — és a “La Nation” sze­rint azóta állandóan — ami­kor 1044-ben I. Henrik fran­cia király feleségül vette I. Jarosláv nagyherceg lányát Kievből. A valóságban az oroszok és franciák szinte drámaian té­pázták csapataikkal egymást, ha meggondoljuk, hogy jó 600 mérföldnyi német és len­gyel feküdt közülük ezen 1000 évtes történelem során. Napoleon például legzseni­álisabb csatáját nyerte meg 1805-ben Austerlitz-nél az oro­szok ellen, ákiknefc az osztrá­kok segítettek. A borodinoi csatában 1812-ben, az akkori világ egyik legvéresebb napó­leoni csatájában 45,000 orosz és 35,000 francia esett el. A Krimi-háborúban (1854- 1856) a franciák a legnagyobb kontingenst állították az oro­szok ellen, mintegy 40,000 em­bert, mig az angolok csak 20,000-et. A francia katonai irodalom még ma is sűrűn említi, hogy a Krimi-háború­ban a franciák foglalták el Sevastopol legnagyobb erőd­jét, a Malakovot. 1920-ban a francia csapatok a lengyelek segítségével Wey­­gand tábornok parancsnoksá­ga alatt a Visztulánál tönkre­verték az oroszokat s ezáltal megmentették Lengyelorszá­got a Vörös Hadsereg kar­mai elől. A Visztulái csata egyik résztvevője volt Char­­le de Gaulle őrnagy. Igaz, hogy az 1892-ben ho­zott francia-orosz katonai kon­venció közelebb hozta egy­máshoz az Európa peremén élő népeket, de még 1914 jú­liusában, amikor a francia államelnök Poincaré Szent­pétervár kikötőjében lelép­delt a francia páncéloshajó, a “France” fedélzetéről, hogy üdvözölje a cárt és II. Mik­lós, a minden oroszdk cárja, a világ legnagyobb autokra­tája levett sapkával hallgatta végig a forradalmi Marsellai­­se hangjait, nyilvánvalóvá vált ennik a szövetségnek a szokatlan jellege. Először egy Európáról be­szélt, mely Oslótól Athénig terjed. A második lépés volt egy Európa, Minszktől Bor­­deaux-i. S végül, mikor uta­zását a Szovjetunióba elhatá­rozta, számára Európa kibő­vült az Atlanti Óceántól az Uraiig. Az elmúlt hét elején a prá­gai rádió jelentette, hogy de Gaulle Szovjetundóbeli láto­gatása alkalmával felvázol­ják egy nagyszabású európai biztonsági konferencia tervét, melynek csúcspontja egy a NATO és a Varsói-paktum kö­zötti meg nem támadási szer­ződés volna. Azonkívül egy kollektív biztonsági rendszert állítanának fel a nyugateuró­pai és keleteurópai országok között. A Quai d’Orsay, a francia külügyminisztérium nyomban erélyesen cáfolta a cseh rá­dió hi rész tél esése i t, nem kö­zölte azonban Napoleon fran­cia császár figyelmeztetését, már a miaga idejében a kelet felé utazó gallokhoz intézve: — A világ összes országai kö­zül Oroszország a legfélelme­tesebb. VILÁGJÁRÓ PAPAGÄLYOK MIAMI. — A magyar me­nekültek általában nem sok cuccot hozhattak ki maguk­kal. Kivéve az 1944-es exodus kiváltságosait és az 1956-os, ha tármentéről menekülőket, összkomforttal váló menekü­lés ritkaságszámba ment. Amit kihoztunk, az csak arra volt jó, hogy még nehezebbé tegye keserves gyaloglásain­kat. Inkább teher volt, mint komfort. így azután meglepe­téssel olvastam a minap, hogy a kubai menekülteknek job­ban kedvez a Sors. Nem aziért mondom ezt, mintha irigyel­ném őket, hiszen bármelyi­künk bármit hozott is ki, va­lamit — a legértékesebbet — valamennyien otthon hagy­tuk: a hazánkat. egy jól fejlett farkaskutyá­nak már 60—-70 dolláros ticke­­tet kellett váltania. összesen vagy 220 kutya, egy macska, egy nyúl és há­rom papaigá'Iy került vissza örvendező gazdáihoz. A folyton rikácsoló, órák­­hoss'zat fecsegő papagáiyok­­nál álljunk meg egy pillanat­ra! De aziért érdekes, hogy Fi­del Castro megengedi a kubai menekülteknek, hogy még ott­hon maradt kedvenceiket is kihozhassák. Utólag és persze a saját költségükön. Kedvenc alatt most nem rokont, bará­tot, sőt még barátnőt sem ér­tek, hanem kutyákat, macs­káikat és egyéb éhhez hason­ló kedvenceket. Nemrégiben érkezett Kuba ból légi utón egy hatalmas kedvenc-szállitmány Amerika-A két világháborúban a fegyverbarátság a franciák és oroszok között csak jelképes maradt. Orosz csapatrészek, köztük a sikertelten Dardanel­­la vállalkozásba küldött orosz expediciós hadtestből meg­maradt egységek Franciaor­szágban harcoltak az első vi­lágháború alatt. És egy francia repülőköte­lék, melyet de Gaulle Moszk­vába küldött, képezte a má­sodik világháborúban a “Nor­­mandie-Njemen” ezredet szimbolikusan. Charles de Gaulle 1944 de­cemberében tekintett ismét kelet felé, Moszkvába utazott és egy kölcsönös segitségi egyezményt kötött a Kreml­ek Ebben az időben de Gaulle még úgy tekintette Európa or­szágait, mint amelyeket a Raj­na, az Alpok és a Pireneusok határolják. Ezt az) Európát kezdte aztán bővitgetni, egyes részletekben. De ebben nemcsak az a szen­záció, hogy Fidél kiengedte őket, hanem az is, hogy mi 'yen körülményesen kerülhet­tek csak ide a kubai kedven­cek. Ehhez tudni kell, hogy Amerika és Kuba között nincs légiforgalom. Ezért a kedven­ceknek előbb Spanyolország­ba kellett repülniük. (Melles­leg nem érdekes, hogy a sza­kállas rezsim Francoék kife­jezetten an ti-kommunista re­­zsimjével jobb viszonyban van, mint az őt uralomra se­gítő, szerpentines ünnepléssel tapsoló Amerikával?) Nos, ez már korunk bizarr furcsa­ságai közé tartozik. A kitűnő négylábúak tehát előbb Spanyolországba repül­tek, át az Atlanti-óceánon, majd onnan New Yorkba, visz­­sza az óceánon, azután onnan Miaimi-ba, ahol a kubai mene­kültek egy része letelepedett. Ez mindössze 9190 mérföldé® utat jelentett a 243 mérföld helyett, a.m,i Kubát Floridáitól elválasztja. A szállítási díj súly szerint változott. Egy kis dülledtszeimü, reszketőlábu kutyaféleség, a Chihuahua 18,85 dollárért utazhatott, de Azt mondják, méghozzá egé­szen komoly források, hogy Castrct ledöntöttek trónjáról az oroszok, akiknek már né­hány billió dollárjukba került Fidél növekvő szakálla és nö­vekvő f ecsegése. Állítólag már Dorticos elnök a Szovjet hely­tartója Kubában. Ha ez igy igaz, akkor kénytelenek va­gyunk azzal az izgatott figyel­meztetéssel fordulni a USA bevándorlási hivatalhoz, hogy nagyon vigyázzanak és alapo­san nyomozzák le ezeket a ku­bai papagályokait! Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a leghangosabb és legfáradha­­tatlanabbul fecsegő papagá'ly — Fidél is becsempészi ma­ját, idegen toliakkal ékesked­ve, Amerikába. MERCER MEGYE FŐJEGYZŐJÉNEK FELHÍVÁSA KIADÓ két bútorozott szoba, csak férfinek. High Street, New Brunswick. Telefon este 7 után 846-9337. KIADÓ nagyon szép 3 szobás emeleti bútorozott lakás, házas­párnak, New Brunswickon, Te­lefon 247-6127. William H. Falcey, Mercer County főjegyzője felhívja a közönség figgyelmét arra, hogy mindazoknak, akik az 1966 szept. 13-án tartandó elő­választáson szavazni óhajta­nak, de azon a napon nem lesznek itthon, vagy betegség miatt vagy más okból nem tudnak elmenni szavazni, leg­alább 8 nappal a választás előtt kérniük kell a Civilian Absentee Ballot szavazó űr­lapot a megyei jegyzői hiva­taltól. Katonai szolgálatban levőknek, vagy katonai kór­házakban ápoltaknak, az élő­választás napja előtt szintén kérniöfc kell a távollétben szavazásra jogosító űrlapot, az illető megyei jegyzőtől. — Pontos tudni, hogy ezeket a szavazólapokat a választás napjáig vissza kell juttatni minden szavazónak a megyei jegyzőhöz, mert azoknak csak igy van érvényük. New Jersey állam Mercer megyéjében erre a névre és címre ikell küldeni a szavazó­lap igényléseket: Mr. William H. Falcey, Mercer County Clerk, P. O. Box 1777, Tren­ton, N. J. 08607. ÉRDEKLIK A KOZMETIKAI cikkek? Ez minden női érdekel. Árulja ön is az AVON KOZME­TIKAI cikkeket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélé­sért telefonáljon: KI 5-1345 szám­ra. Perth Amboyban hivja Hl 2-2462, Allentown - Bethlehem környékén 432-0916 számot. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom