Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

6. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, June 30, 1966 A Chicagói porto-ricoi negyedben tüntettek és a rendőr visszatartja rendőrkutyáját, hogy meg ne harapjon valakit. SZÁZ ÉVES AZ AMERIKAI ALASZKA FAIRBANKS, Alaszka. — Az; ötvenedik államnak, az Unió legnagyobb államának, Juneau a fővárosa, a legkisebb amerikai állami főváros. Nem ott, hanem a központi fekvésű nagyobb Fairbanks városban (lakossága már 25,000!) fo­lyik, immár három év óta, a felkészülés a jövő évben tar­tandó 100 éves jubileumra. 1867. október 18-án történt, hogy Alaszkában kitűzték az amerikai nemzeti lobogót, mi­után az orosz cár ezt a he­­gyes-havas-jeges pusztaságot eladta az Egyesült Államok­nak. A zászlócsere Uj Archan­gel orosz városban történt, ii mely azután a Sitka nevet évforduló ünnepségein is egy Johnson elnök vehet részt. A cár megbízottjával, Stoeckl bá­róval, William H. Seward kül­ügyminiszter tárgyalt, megal­kudtak egy meglehetősen nagy összegben; 7,2 millió dollár volt a vételár. Nem tet­szett a dolog az amerikai hon­atyáknak s a haza bölcseinek. Hallatlan, mondták, egy ter­méketlen, értéktelen földért ily sok pénzt adni. Akeren­­ként 2 cent jó pénzt adott a rossz földért a bolond kül­ügyminiszter! El is nevezték az esztelen adáis-vételt “Se­ward bolondságá”-nak. Ma már másképp vélekedünk ar­ról. Ma arra gondolunk, mi katasztrófa óta a kubai... Most Seward szobrát állítják fel Seward alaszkai városban. Ralph J. Rivers (jobboldalt) átnyújt egy Alaska Centen­nial emlékérmet John McCormack képviselőházi elnöknek. kapta és ma is ezen a néven van a térképeken. Johnson volt akkor a U. S. elnöke, Andrew Johnson. A véletlen játéka, hogy a 100-i‘k lenne, ha az amerikai földrész egy nagy darabja a szovjet kezén lenne; oly hatalmas ka­tonai centrum, vagy még ha­­almasabb, mint a Bay of Pigs Rita Tiunirello esküvőjére menet leadja szavazatát Rómában, (fenn). Lenn: Nikita Kruscsev leadja szavazatát, Lenin szobra előtt Moszk­vában. centennial emblem. Alaska Centennial emlékérem Látogatók ezreinek, tízez­reinek fogadására készülnek Alaszka kis és kisebb váro­sainak lakói. Volt már egy­szer tömeges vándorlás az ászaki végekre: a múlt szá­zad 90-es éveiben, amikor ott aranyláz tört ki. Akkor ösz­vérháton vagy inkább gya­log mentek oda aranyvadá­szok, most ünneplésre fognak menni, repülőgépen, hajón, vagy autóval az Alaszkát az amerikai államtömbbel össze­kötő országúton, amely ko­runk egyik csodás alkotása. Látványosságokról gondos­kodva lesz. Fairbanks város­ban, a nagy kiállítási terüle­ten, együtt lesz minden, amit a természet és az ember Alasz­kában teremtett. Egy völgy a Yukon tájékon, ahol arany­­bányászok a látogatók előtt túrják a földet. Állatkert, nem is kert, hanem inkább védett hely, ahol a vadállatok szabadon kóborolhatnak. Egy tipikus aranyláz-város, mely­nek legfontosabb épülete egy kocsma. Egy eszkimó falu. És — az uj idők modern Alasz­kája miniatűrben. A kiállítá­si építményeknek egy része állandóan megmarad, restau­rálják a régi orosz épületeket, eszkimó és indián lakóháza­kat, megőrzik múzeumban az aranyláz-korszak emlékeit, konvemciós centrumot építe­nek. Az amerikai pénzverde 200,000 emlékérmet fog ver­ni. A kiállítási létesítmények költségeinek fedezésére a kongresszus 4 millió dollárt ajánlott fel, amely összeget Alaszkának meg kell dupláz­nia. így tehát Seward bolond­ságának centenáris jubileumi megünneplése több dollárba fog kerülni, mint amenyibe került az egész bolondság . .. RÉSZLETFIZETÉS PERI GUEX, Franciaország. — Monsieur X lopott 43,000 frankot ($8600) és ezit a tar­tozását most részletekben megfizeti. Küldött ajánlott levélben először 10,000 fran­kot, aztán 11,750 frankot, de Ígéri, hogy le törleszti egész adósságát. És bocsánatot kért. 20 CENT ÁRENGEDMÉNY - 20 MILLIÓ DOLLÁROS CSALÁS WASHINGION. — Instantdát, amelynek tagjai birtoká •offee van még, több is, mint elég, de ha a címkén a “20 cents off ’ hívogató diszlik nem lehet a Ifisértésnek ellen állni, meg kell venni, muszáj megvenni még egy üveggel. Nemcsak a supermarketbein érheti a bevásárlót a baleset hogy “tulvásárolja magát Időnként a levélhordó hoz cent off és 20 cents kupono­kat. És az újságokban, a ma­gazinokban is lehet találni •>ff kuponokat. A címkén diszlő off és kupon-off közt van egy lénye­ges különbség. Az egyik irengedméiny, amely bevásár­­ásra csábit. A másik — ere­deti rendeltetése mellett még évi 20 millió dolláros csalás­ra is vezet. Ez magyarázatra szorul, és Mr. O’Brien, a pos­­éaminiszter, magyarázattal szolgál mindenkinek, akit il 'et. íme: A kuponokat a fűszeres vagy a supermarket 7 vagy 10 vagy 20 centért átveszi a vevőtől, aki a kedvezményes íru portékát vásárolja. A ku­ponokat aztán a kereskedő összegyűjti, szortírozza és be­küldi a vállalatnak, amely azokat kibocsátotta. Vissza­kapja a 7 vagy 10 vagy 20 centet és kap még kuponon­ként 2 centet a fáradsága ju­talmául. Eddig, ugye, minden rend­ben van. De megtörténhet — és nagyon-nagyon gyakran megtörténik —, hogy a fűsze­res vagy a supermarket be­vált minden kupont, derüre­­borura, tekintet nélkül arra, hogy a vevő mit vásárol. Ez tisztességtelen, mert ilyen esetben X vállalat megjutal­mazta azt, aki Y vállalat áru­ját vásárolta. Tisztességtelen, csalásnak is lehet minősíteni. De több, mint tisztessógte­­'en, bűntett az, ha a kibocsá tó vállalatnak beküldenek lo­pott vagy hamisított kupono­kat, vagy akár szemétdombon talált — vásárlástól független — kuponokat. Az Amerikai Füszergyártók -Szövetségének becslése szerint évente 20 mil­lió dollárral károsítják meg a kuponokat kibocsátó és be­váltó vállalatokat. Az illegá­lis kuponok az összes kibocsá­tott kuponoknak 20 százalé­kát teszik ki. A fűszeresek országos szö­vetsége az ilyen csalást bizo­nyos esetekben, bizonyos gaz­fickók esetében, big business­­nek nevezi. Csak nagyban fi­­vetődik ki ilyen csalás, cen­tekből nem egykönnyen lehet dollárokat, száz meg száz vagy ezer meg ezer dollárokat elő­varázsolni. Ezért joggal beszél postaminiszter összeesküvés­ről. (A posta hatáskörébe tar­toznak az ilyen visszaélések, mert a kuponokat posta utján cüldik be a vállalatoknak.) A kupon-csalások módozatai közül kettő nem szorul továb­bi magyarázatra: mint ha­mispénzt, úgy hamiskupono­kat is lehet nyomtatni. És a nyomdából lehet valódi kupo­nokat lopni. Más módszer: Ócskások át­böngészik a raktárukba ke­rült régi újságokat és maga­zinokat és kiollózzák az off­­kuponokat. Az ilyen módon szerzett kuponok fő ismertető­jele az, hogy nem gyűröttek, szakítás vagy szennyeződés sem árulja el, hogy őnagysá­­ga kézitáskájából kerültek elő. A kuponokat az ócskás eladja egy vagy több fűszeres­nek. Baltimore-ban a szövet­cégi vádzsüri a napokban vá­dat emelt bét fűszeres ellen, iki ilyen szemétdomb-kupono­kat rendszeresen felvásárolt. Az egyik fűszeres 12 füszerüz­­let címét adta meg, nehogy gyanút keltsen a kuponok szá­ma és az ügzlet forgalma köz­ti nagy különbség. Brooklyn, N. Y.-ban vád alá helyeztek egy 8 tagú összeesküvő ban­ban még megtaláltak 20,000 dollár értékű, ócskásoktól vá sárolt kuponokat. (Az ócská ~ok árai természetesen jóval a kuponok névértéke alatt vannak.) A füszeripari vállalatok fi gyelik a kuponok forgalmát, mert abból következtetni lehet portékájuk kelendőségére. E figyelő szolgálat során feltün nek gyanús jelenségek, pél­dául az, hogy egy bizonyos területen az egyik kis fűsze­resnek állítólag tízszer olyan nagy forgalma van, mint a többieknek. Ilyen felfedezést közölnek a postahivatallal és megindul a bűnügyi eljárás, posta utján elkövetett csalás imán. “Évi 100 millió dolláros üz­­'et, évi 20 millió dolláros csa­lás.” Ez is megfelelő cime le­hetne ennek a cikknek, amely­ből háziasszonyok milliói elő­ször szereznek tudomást ar­ról, hogy — amig süt a Nap, mindig lesz valami uj a Nap ilatt. A bádogos inasiskola igazgatója, Hull, Quebec-ben megtekinti a tanoncok “remekművét.” Az erdélyi magyarok elnyomása az ij rezsimben változatlanul folyik WASHINGTON. — Az amerikai külpolitika irányitó tényezőire és általában az amerikai közvéleményre meg­­ehetősen kedvező benyomást tesz Ceausescu romániai kom­munista vezér függetlensé­gi próbálkozása Moszkvával szemben: a Varsói Paktum re víziójának követelése, az orosz katonaság kivonása független országokból” jelszó, stb. A csatlósországokban, Magyarországon is, jó jelnek, ó kezdetnek vélik ezt a moz­­olódást, ámbár jól tudják azt s, hogy Romániának csak,ad dig szabad elmenni, ameddig szovjet engedi. Budapest. 1956, példát adott. Az erdélyi magyarok hely etére milyen befolyással van a romániai uj rezsim uj poli Ilkája? Ezzel a kérdéssel fog­lalkozik John ■ Chamberlain washingtoni politikai újság iró, a magyarok tisztelt ba­­átja, több mint 30 amerikai lapban megjelent cikké, mely nek cime: “Románia másik arca.” Azt olvassuk ebben a ikkiben, hogy az erdélyi ma­gyarok vegyes érzelmekkel fogadják Ceausescu politiká­ját, mert a magyar kisebbség­gel szemben a kormányzat ma­gatartása nem változott. Min­den erővel el akarják románo­ltani 1,7 millió magyar alatt­valójukat. A románositás gazdasági és ársadalmi eszközökkel folyik. A magyar tanítókat és más közalkalmazottakat áthelye­zik tiszta román területekre, Erdély határain túl a “király­ságba” is. A kkáisengedély megvonása a legegyszerűbb eszköze a kényszer-áthelyezés­nek. 1957-ben még több mint ezer magyar elemi és közép iskola volt Erdélyben, ma csak “magyar részlegek” van nak tiszta magyar területen levő román iskolákban. Ha­sonló módon történik az er­délyi magyarok gyengítése gazdasági téren is. Például: a magyarok-lakta területen földgázforrások közelében le­hetett és kellett volna vegyi­­ipari üzemet építeni, ehelyett i központi tervhivatal azt a Kárpátokon túl létesítette. Chamberlain a kongresszus figyelmébe ajánlja, hogy ha Amerika “hidat akar építeni” Kelet-Európa felié, előbb ala­posan körül kell nézni a hid másik oldalán is. Botrány a tizenegyedik napon LONDON. — Másfél hétig -önki sem vett észre semmit. A londoni National Gallery­­ben felbecsülhetetlen értékű Rembrandtok és Goyák között egy patinás olaj festmény füg főtt. Aláírása: önarckép — Givetto Aberragi, 1560—1638. A látogatók a többi remekmű mellett ezt i-s megcsodálták, tanulmányozták, elemezték. Az őrök pedig szundikáltak és nem figyeltek oda. így történ­hetett, hogy a botrány csak i 11. napon robbant ki. Egy diák kopogtatott a muzeum­­igazgató ajtaján és közölte, hogy az önarckép nem eredeti mü. Előbb a muzeum ka baló gusát csapták föl, de a kép nek nyomát sem lelték ben ne, majd a lexikonban kutat­tak Aberragi nevű művész után, de nem találtak még ha­sonlót sem. Ekkor a húszéves Peter Mclnally megfejtette a rejtvényt. A képet maga fes­tette, speciális eljárással ma­ga “öregitette”, patinásitotra, majd egy óvatlan pillanatban a falra akasztotta. Mondani sem kell, hogy a blamázs óri­ási volt. A muzeum igazgató­sága egy ideig azon morfondi­­ozott, hogy följelenti a esiny­­evőt, de aztán elállt szándé­kától. Hadd csöndesedjen el minél hamarabb a botrány za­ja. .. NEVESSÜNK Temetési menet vonul végig íz utcán. Az egyik résztvevő­­höz odalép egy kíváncsiskodó: — Ki halt meg? — Aki abban a diszes autó­ban utazik. :*« sfc — Maga arra hivatkozik, hogy feledéikenységből dobta ki a fel-eségát negyedik eme­leti lakásuk ablakián. — Igenis, bíró ur — feleli a vádlott — teljesen elfelejt­keztem róla, hogy már nem la­kunk a földszintes lakásban. Erdőtűz füstje gomolyog mel a Los Padres National Forest-ből, Santa Barbara, Calif, közelében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom