Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-26 / 21. szám

8-IK OLDAL A helikopterek által hozott gyalogság, széles arcvonalon végzi a tisztogató munkát Délvietnamban. Karöbahuzott fejek jelzik az uj politikai irányt Indonéziában Indonéziában még mindig folyik a régi rendszer felszá­molása, annak ellenére, hogy Sukarno elnök (senki sem tud­ja, hogy tényleges vagy csak jelképesen-e) még a helyén van. Indonéziában az uj kor­mány megpróbál szakítani a régi kommunista-barát poli­tikával és megpróbál rátérni a Nyugat-bárátság ösvényére, mert ha politikailag és gazda 1 ságilag egyáltalában van re­mény a csőd-bej ütött Indoné­zia újjáépítésére, ezt a re ményt egyedül a Nyugat nyújthatja. Néhány héttel ezelőtt egy amerikai újságíró járt Jakar táb-an, Indonézia fővárosában és egy alkalommal a főtéren hatalmas tömeget látott. A riporter közelebb ment és ek kor iszonyodva látta, hogy két cölöpön, két levágot emberi fej volt karóba huzva. A me redt szemek állhatatosan bá­multak a tömegre. Az amerikai újságíró kísé­rője, egy indonéz hölgy, vál­la tvont és egykedvűen je gyezte meg: — Nem érdemes borzonga­ni. Lehetséges, hogy ezt ön nem érti. A fejek tulajdono­sai az indonéz nép ellenségei voltak. A fejek tulajdonosai kommunisták voltak. Rálép­tünk a változás útjára. így kell ennek lennie. Könyörte­lennek kell lennünk, külön­ben elvesztünk. Az amerikai újságíró to­vább utazott Indonéziában és Jogj akartában egy középisko­lai tanár ezeket mondotta egy beszélgetésük alkalmával: — Valahányszor a hadse­reg egységei kommunistákkal találják magukat szemben, kí­méletlenül kiirtják őket a helyszínen. Borzalmas? Igen, valóban borzalmas. Gondol­jon azonban arra: ha a kom­munisták győztek volna, ugyanez történnék velünk, a nem-kommunistákkal. Bandungban (West Java) egy egyetemi hallgató elmon­dotta az amerikai ujságiró­­nak, hogy az önkéntes brigád, amelynek ő is tagja, a közel­múltban 500 kommunistát ej­tett foglyul és mindegyiküket átadta a hadseregnek. — Mi történt ezekkel a kommunistákkal? — kérdezte az amerikai riporter. — Nem tudom — felelte egykedvűen az egyetemi hall­gató. — Nem is érdekel. Va­lószínűleg, kivégezték őket. Ennek azonban igy kell len­nie. Nincs más megoldásunk, hanem akarunk a kommunis­ták rabigájába kerülni. Solo városában (Central Java) a helyi önkéntes brigád két hét alatt összesen 1,290 kommunistát szolgáltatott át a hadseregnek. Kediriben (Su­rabaya délkeleti részén), any­­nyi kommunistát fogtak el és annyi kivégzett kommunista holttestét vetették a folyókba, hogy a város lakosai már nem mernek ezekből a folyókból származó halat enni, mert at­tól tartanak, hogy azok fertő­zötték. Kupongban, a kommunis­ták egyik fő-fészkében, a had­sereg még ma is rendszere­sen tart éjjeli kivégzéseket. Egyre több és több kommu­nistát fognak el és azokat éj­­szakánkint végzik ki. A kommunista kivégzések­től a költői szépségű és ro­mantikus Báli szigete sem mentes. Nemrégiben egyetlen nap alatt száz kommunistát végeztek ki Báli szigetén. Érdekes megjegyezni, hogy a legkevesebb nyoma a tiszto­gatásnak éppen a fővárosban, Jakartában, látható, habár, itt sem szűntek meg teljesen a razziák és a tisztogatások. A fővárosban azonban még mindig érvényben van az éj­szakai kijárási tilalom, ame­lyet október elsején, a siker­telen államcsiny-kisérlet al­kalmával léptetettek életbe és voltaképpen, azóta sem szűnt meg. A hadsereg egyes egységei és őrjáratai azonban még ma is razziákat tartanak a lakó­házakban ,elrejtett fegyverek után. Amennyiben még min­dig találnak kommunistát a fővárosban — és ez megtör ténik — csak nagyon ritka esetben végzik ki őket Jakar tában: legnagyobb részüket a városon kívüli táborokban Végzik ki. Nyilvánvalóan, ez az oka annak, hogy a főváros vi­szonylag csendes és nyugodt az országosan folyó tisztoga tások ellenére is. Egyelőre, lehetetlenség pon tosan megállapítani, mennyi kommunistát likvidáltak In donéziában. Sukarno elnök nemrégiben 87,000 személyről beszélt. Indonéziában járt nyugati megfigyelők azonban azt állít ják, hogy ez legfeljebb a való­ságos szám egyharmada. Van nak, akik a likvidált kom-rnu nisták számát 300,000 főre te szik. Függetlenül azonban attól hogy mennyi kommunistát li vidáltak az elmúlt hat hónap leforgása alatt, annyi bizo­nyos: az indonéz polgárokban hogy amikor felszabadultak Sukarno kommunista-b arát nyomása alól, egyszeriben el­szabadultak a fékevesztett in­dulatok és valóban minden megtörténik az indonéz kom munizmus teljes felszámoló sára. Kiderült, hogy nem igaz Sukarnonak az az előzetes ki­jelentése, hogy az indonéz polgárok semmit sem tenné­nek az indonéz kommunista párt ellen. Kiderült, hogy nem mondott igazat Sukarno, amikor előzőleg azt állította, hogy az indonéz hadsereg 20 százaléka kommunista. Az október elsejei sikerte­len államcsiny-kisérlet előtt az indonéz kommunista párt­nak 3 millió tagkönyves tagja volt és ez a legnagyobb lét­szám a nem-kommunista vi­lágban. Az indonéz kommu­nista pártnak összesen 272 he­lyi szervezete működött az or­szág különböző részeiben. D. N. Aidit, az indonéz kom­munista párt főtitkára, Sukar­no személyes barátja és sze­mélyes kegyence volt. Aidit­­nak bármikor szabad bejárá­sa volt az elnökhöz, minden­féle előzetes bejelentés nél kül. Ezzel az előjoggal a had­sereg legfőbb parancsnokai sem rendelkeztek. Nem volt kétséges az, hogy az indonéz kommunista párt­nak döntő befolyása volt Su­karno elnökre, akkor is, ha ez külsőségekben nem mutat­kozott meg. Megmutatkozott azonban Sukarno intézkedé­seiben. Nem lehetett kétség affelől, hogy Indonéziát csak egy haj­szál választotta el attól, hogy kommunista országgá váljék. Sukarno kétségkivül kikövez­te az útját annak, hogy halála után a kommunista párt ve­gye át a hatalmat. Indonézia most számolja fel a múltat és az uj ösvényt kommunisták karóba húzott feje jelzi. Indonézia azonban majdnem arra az útra lépett, hogy az ország az ázsiai kom­munizmus rabszolgájává vá­lik. A karóba húzott kommu­nista fejek az egyetlen lehet­séges utat jelzik, amiképpen Indonézia meg tudta védel­mezni függetlenségét és sza­badságát. S ez az egyetlen módszer, amelyet a kommu­nisták nyomban megismer­nek és — tisztelnek. Tornádó, tájfun és — törhetetlen fésű FRANKHIRT. — A Frank­furter Allgneine Zeitung Ír­ja: Eigy ip talán sikerül majd élő abert mélyhüteni és éveken, setleg évszázado­kon át tar.ni ebben az ál­lapotban. zután felkel — elevenen, trtre készen — és tovább folyitja ott, ahol ab bahagyta. kt ma még csak álmodozás, e bizonyára nem merészebb a gondolatnál, hogy egyszj emberek juthat­nak el a Hdra és a Vénusz • MAGYAR HÍRNÖK ra. A megvafeitás alapjait már lerakták. IV, már tudnak élő sejteket ohn gyorsan meg­­fagyasztanhogy közben nem szenvednekíárt és addig ma­radnak éle állapotban, amíg a kutatónaltetszik. A rendkfüli hidegnek az élő szerveztre gyakorolt ha­tásával fogilkozó uj tudo­mányt cryblógiának hívják. Az első rgy sikert e téren bikák csirád tjeivel érték el. Az Egyesül Államokban ma a tehenek tíjdnem 50 száza­lékát termeenyitik meg mes­terségesen , mélyfagyasztott csirasejtekll. Felhasználá­sukra áltaban csak 2—5 év urán kerül or. A tapasztalat azt m utatjí hogy az uj életre keltett csiisejtek 90 százaié ka hasznáató fel eredmé nyesen. E tapaszdatok ösztönözték már néháii évvel ezelőtt az indianai állami egyetem No­­bel-dijas professzorát dr. Her man J. Muller zoológust, hogy emberi csírasejtek “bankjá­nak” létrehozását javasolja. Véleménye szerint e “bank’ segítségével az utódok meg óvhatok a radioaktiv anya­gokkal való sokéves foglalko­zás és a kozmikus magassá gokban végzett repülések okozta károsodásoktól. Az Office of Naval Research laboratóriumaiban mélyfa­gyasztott élő emberi és álla­ti sejteken végzett kísérletek alapján az intézet vezetője, dr. Joseph F. Saunders igy jövendöl: nagyobb szervek, például gerinces állatok agy­­velői minimális vegyi konzer­válással tetszés szerinti időn át őrizhetők meg tanulmá­nyi célokra. A mélyhütés segítségével minden fajta élő szervezet mai nemzedékeinek példányai őrizhetők meg a későbbi ge­nerációkkal történő összeha­­sonlitás érdekében. Dr. Saunders igen fontos nak tartja, hogy ily módon élő növény -és állatfajták ki­pusztulása is elkerülhető. v E későbbi lehetőséget nem sza­bad, mint fantasztikust egy kézlegyintéssel elintézni — mondja —, mert az élet nem alszik ki, hanem csak átme­netileg szünetel az ilyen ará­nyú mélyhütés alatt. Fiatal assányok javítják Észak Vietnamban, az amerikai bom­bák által flszakitott utat, Hanoitól északra. A vélitlen uj földrengés elmélettel szolgált Denverben i DALLAS, Tex. — Az itteni ■ Időjárásjelző Intézet bejelen­• tette az újságíróknak, hogy egy bizonyos napon egy olyan újfajta készüléket fog bemu­• tatni, amely előre pontosan jelzi a tornádót, a tájfunt, a hurrikánt és a földrengéseket. Amikor a bemutató napja elérkezett, az Intézet igazga­tója közölte az újságírókkal, hogy a készülék — sajnos — a jelen körülmények között, bemutathatatlan. Az egyik újságíró, nem egé­szen indokolatlanul, feltette a kérdést: — Miért? Az igazgató a világ legter­mészetesebb hangján felelte: — Sajnos, esőre áll az idő és ez a körülmény teszi lehe­tetlenné a bemutatót. A különleges készülék te­hát, amely tornádót, tájfunt és minden egyebet jelzett, ép­pen csak eső idején nem mü­­cödik. NEW YORK — New York City illatszer-üzeme különle­ges, újfajta fésűt készített, amelyet a következőképpen : lirdet: — Ez a fésű akkor sem tö- i rik el, ha tulajdonosa ráül. DENVEl Colo. — Nyolc­van éven keresztül Denver­ben, a Rocbj Mountains lábá­nál sohasemfordult elő föld­rengés. Aztn 1962-ben egy­szer csak mgremegett a föld a város körű, Colorado állam­ban. Ezzel 3*y földrengés so­rozat kezdődött el, mely a mai napig sem szűnt meg. Volt dkan nap, hogy 20- szor csörjntek meg a poha­rak és edhyek a denveri há­ziasszonyi konyha-szekré­nyeiben. Lz elmúlt év nya­rán a szeizmográfok havonta 44 közép-ejpsségü megmozdu­lás mértek, köztük olyanokat is, melyek ikalmasak, hogy kisebb épülteket megrongál­janak. Most ugj hiszik az ame­rikai geológusok, hogy felfe­dezték a titokzatos földrengé­sek okát. Úgy hiszik, hogy az amerikai hadseregnek a kör­nyéken felillitott mérges gáz­gyár lefolyóvizei játszanak szerepet a földrengésekben. Hogy a gázgyártásból szár­mazó nagymennyiségű vizek is folyadékok kárt ne okozza­nak, a hadsereg specialistái a Rocky Mountains szikláiba 3700 méter mély széles lyukat fúrtak és a lefolyó vizeket nyomás alatt ebbe szivattyúz­ták. Az első indítékokat ennek a efolyó víznek a szerepét il­­etően a U. S.-geológus, Da­vid M. Evans fedezte fel, az elmúlt év végén. Rájött arra, hogy az első földlökések egy hónappal azután következtek be, hogy a gázgyár szivaty­­tyuit üzembe helyezték S min­dig megsokasodtak a földlö­kések, ha sok vizet szivattyúz­tak a 3700 méter mély nyí­lásba, mint például az elmúlt nyáron, amikor haditechniku­sok több mint 20 millió liter (5 millió gallon) maradék szennyvizet pumpáltak a mél­­be. Ezzel szemben 1963 októ­bere és 1964 szeptembere kö­zött, amikor alig volt vízle­folyás, mindössze 5 földlökést észleltek. Evans felfedezése, melyet egy hivatalos vizsgálóbizott­ság alaposan ellenőrzött és “valószínűnek’ ’talált, geoló giai szenzációként hatott a tudósok előtt. Ezzel ugyanis először nyílnék alkalom, hogy a földrengéseket befolyásolni lehessen, vagy ártalmatlanná tenni azokat. Ennek az elmélete a követ­kező: A gázgyár nyílás oly mély­re nyúlik le, ahol az egyes kő­rétegek egymásra támaszkod­nak és statikus vagyis nyu­­gyalmi állapotban vannak. A leszivattyuzott viz megtölti a kőzetek repedéseit, nagy nyomást fejt ki, lenn a kőzet­­tömegek egymáson eltolódnak s ez hullámmozgás formájá­ban átadódik a felszínre, ahol ezt a földrengést érzik. Ennek a következménye az lehet, hogy bármikor az egyes Thursday, May 26, 1966 Lurleen Wallace, a győztes kormányzólölt fényképét tartva Robert Daru washingtoni ügyvéd elmondja, hogy déli ügyvédtársaival perrel támadják meg az alabamai győzelmet. JAPÁN TÁRSKORMÁNYZAT A JAPÁN RYUKYU SZIGETEKEN TOKIO, Jaján. — Japán egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy befolyást nyer­jen az Egyesült Államok által kormányzott Ok in a wa-ban, azzzal, hogy maga fog gondos­kodni és maga fogja irányíta­ni okinawaiak külföldi utazá­sait. Bár még néhány adminisz­tratív akadályt el kell az útból hárítani az Egyesült Államok beleegyezett abba ,hogy egy japán összekötő hivatal Oki­­nawaban útleveleket adjon ki okinawaiaknafc, kiknek nem­zetisége ezentúl hivatalosan japán lesz. Eddig az okinawaiak egy személyazonossági okmány­nyal utaztak, melyet az Egye­sült Államok állítottak ki és hivatalos elnevezésük “Ryuk­yu szigetekbeli lakosok” volt. Amerika mindazonáltal fenn tartotta magának a jo­got, hogy ellenőrizze, ki jön be és hagyja el a szigetcso­portot, mivel ez az otthona egy 1 billió dolláros amerikai támaszp ontnak, amelynek rendkívüli jelentősége van a vietnami háborúval kapcsolat­ban. földalatti kőrétegekben fe­szültségek keletkeznek, mint a hírhedt san franciscoi kör­zetben, vizbevezetéssel a mélybe, ezek a nagyobb föld­lökések és földrengések, ki­sebb és ártalmatlan rengések­be vezethetők le. Az arra vonatkozó tárgya­lások, hogy Okinawa Japán­hoz tartozzék, 1962-ben kez­dődtek meg Edwin O. Reis­chauer amerikai nagykövet és Etsusburo Shiina japán kül­ügyminiszter között. A jelenlegi tanácskozás a kilencedik volt, melyet egy 1964-ben felállított amerikai­japán bizottság lefolytatott. Időközben felmerült annak megvitatása, amit a japánok kértek, hogy a Ryukyu szige­tek hivatalos zászlajába fog­lalják bele a japán szoneket és jelképeket is. Az Egyesült Államok ígéretet tett, hogy taulmányozni fogja a zászló­­ügyet és azon lesz, hogy to­vábbra is kiterjessze a japán hatáskört, Okinawa kormány­zásában. NEVESSÜNK Két mama beszélget. — Meg vagyok ijedve. Kép­zeld el, a lányom, aki ugyan­úgy, mint a tied, mindössze tizenhét éves, egy olyan könyvvel tért haza, amelynek ez a cime: “Amit egy mo­dern lánynak tudnia kell”. Ha látnád, mik vannak abban! — És mit csinált vele a lá­nyod? — Mit? Hát elolvasta. — Az semmi. Az én lányom is megvette azt a könyvet, de ő hozzáirt még egy kiegészítő fejezetet. A “hangnyomat”, mely által valaki felismerhető a hangjáról és an­nak rajzáról. New Yorkban használták nemrégen egy bűnügyben. ÉVSZÍADOKIG FOGUNK ÉLNI?...

Next

/
Oldalképek
Tartalom