Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-14 / 15. szám
s-nt oldal Thursday, April 14, 1966 Németország megtagadja magyar állampolgárok kártérítési igényeinek teljesítését A nemzeti szocialista üldözés áldozatai által elszenvedett egészségi és más károk jóvátételét tárgyaló nyugatnémet törvénnyel egyidejűleg hozott, nácik által elrablóit javaiknak természetben, ha pedig ez már nem lehetséges, pénzértékben való visszaszólgáltatásáa szabályozó törvény (BRÜG — Bundesrückerstattungsgesetz) alapján emelt, igények kielégitése körül váratlan bonyodalmak keletkeztek. A törvényben megszabott szigorú feltételek következte ben már eddig is igen nehéz volt az igények sikeres érvényesítése, miután nem volt elegendő annak igazolása, hogy a vagyontárgyakat német hivatalos szervek a jo gos tulajdonostól elvonták hanem bizonyitani kellett, hogy a vagyontárgyak a mai Nyugat-Németország, vagy Berlin területére tényelgesen meg is érkeztek. Ez a bizonyítás nehéz volt és csak titkán sikerült. Most azután bombaként hatott az az újabb hir, hogy miután a német kormányt a bíróságok előtt kép viselő pénzügyi megbizottak egyszerre, Magyarországnak a Szövetségesekkel kötött bé keszerződésére való hivatkozással megtagadják a fizetést és ezen az alapon már sikerült is nekik egy elsőfokú — nem jogerős — elutasító Ítéletet kieszközölni. A békeszerződés 30. cikke 4. pontjának vonatkozó pasz szusa a következőket mondja: “Magyarország a maga és a magyar állampolgárok névé ben lemond minden, Németoi szaggal és a német állampolgárokkal szemben az 1945. évi május 8-i állapot szerint fennálló igényről...” Ha ennek a lemondásnak érvényt tulajdo Tiltanának, ez azt jelentené, hogy nem jár térítés a háború alatt eszközölt semminemű va gyón vételért. J ogászk örök bén erőteljes akció indult meg ennek a nemcsak jogtalan, de a legnagyobb mértékben méltánytalan álláspontnak a meg döntésére, mely állásponthoz még csak logikát találni is fe lette nehéz. A józal ésszel még leginkább felfogható magya rázat az lehet, hogy a szövetségesek Magyarországot is bűnösnek találták a háború folytatásában és azt akarták megakadályozni, hogy a “bűntársak” egymásközötti kártérítési igényei a győztesek saját igényeinek érvényesítési lehetőségeit csökkentsék. Ezzel szemben kétségtelen hogy a jelen időpontban, midőn a német kormányköze,gek ezt az általános megdöbbe nést keltő érvet előhozták, s magyar igények a szövetségesek ilyentermészetü igényeit már semmiben sem befolyásolhatják. Ha tehát volt is valaha ok ennek a pontnak a bé keszerződésbe való felvételé re — mely szerződés aláírói között Németország nem is szerepelt —, ez az ok már régesrég megszűnt. De ettől függetlenül elképzelhetetlen, hogy a békeszerződést diktáló szövetségesek a jogaikról büntetésképpen lemondatott állampolgárok fogalma alá kívánták volna vonni az üldözötteket akik a háborúért aligha voltak felelőssé tehetők, akiket a háború folyamán egyáltalában nem kezeltek állampolgárok ként, sőt ellenkezőleg! A belőlük alakított munkásszázadokat nem katonáknak, de még csak nem is civileknek tekintették, hanem hadifoglyoknak, kiktől azonban még a hadifoglyoknak a genfi konven ció szerint kijáró jogokat is megtagadták. A jogfosztó törvények szülték a “másodren dü állampolgárok” kifejezést; most egyszerre elsőrendű ál lampolgárokká léptetik őket elő? Ha fenntartható az az érv, hogy a háború utáni Magyarország azonos a háború •alattival és annak tetteiért felelősséggel tartozik, hogyan egyeztethető ezzel össze, hogy a hábóru alatt uralkodó re zsim által kegyetlenül üldö zöttek és az állampolgársági jogokból kitaszítottak megítélése olyan gyökeresen.változzon meg, hogy most már viselniük kelljen a felelősség teljes súlyát együtt azokkal, kik nem voltak üldöztetésnek kitéve, sőt azokkal is, akik annak hasznát látták? A világ közVéleménye értetlenül áll szemben ezzel a váratlan fordulattal, mely ellentétben áll a háború utáni németség ezideig kifejezésre juttatott politikai és erkölcsi felfogásával. Emlitésreméltó, hogy az érdekeltek között meglehetős nagy számban vannak olyanok, kik ma már amerikai polgárok, de a békeszerződés megkötésekor még Magyarországon éltek. Ezek azt várják, hogy az Egyesült Államok érvényesíteni fogja befolyását a német kormánynál, jogos igényeik érvényesítésé ben. Alig hihető, hogy az az aránylag csekély összeg, mely a magyar békeszerződés betűibe való kapaszkodás netáni sikere révén megtakarítható, felér azzal a hatással, ami el kerülhetetelnül mutatkoznék a nemzetközi megbecsülés te rém. Dr. I). I. Heil Monet! — kiált 1 francia PÁRIS (Saját tudósitónktól) . — Bármennyire hihetetlennek tetszik is, hinni kell, mert tény, hogy vannak franciák, akik visszasírják a régi szép időket, amikor Hitler katonái masíroztak a Diadalív alatt, a Champs Elysees sugárúton, amikor Ouradour férfinépét az utolsó szálig lemészárolhatta egy fekete egyenruhás fenevad, amikor franciák ezrei, tizezrei a koncent rációs és irtó táborok gázkamráiban végezték életüket Bizony vannak ilyen gyász franciák. Vezérük Jean-Claude Monet. Mit akarnak a francia nácik, és mit akar a. f ührerj ük ? A “France Dimache” riporté rének megmondta Jean-Clau de Monet: — Vissza akarjuk állítani a faji tisztaságot és kihirdetni az erő felsőbbségét. Az erő jog, aki erős, azé az igazság. Kik ellen fogják alkalmaz ni az erőt, a hatalmat? — Első dolgunk lesz a zsidókérdés megoldása. A zsidókkal kell először foglalkoznunk, ezekkel az ellenségekkel, akik barátainknak álcázzák magú kát. Összeszedjük őket és le telepitjük őket egy szegesdrótkeritésssel körülvett táborban. Egyáltalán, kiirtjuk az uj rend minden ellenségét. Hogyan? Még ezen a nyáron kidolgozzuk a tervet, hogy miképp kell az elméletet valósággá tenni. Milyen akciókat terveznek? — Röpcédulákat fogunk osztogatni, felvilágosítjuk a né pet programunkról, kiadunk egy lapot “Le Viking” címmel, nyilvános megbeszélésekéi és gyűléseket fogunk tartani. És ha betiltják ezeket a gyűléseket? — Mi tudni fogjuk, hogy mit kell tenni: követni fogj uk Hitler példáját. Az eszközökben nem leszünk válogatósak. Ne felejtse el senki a “hosszú kések éjszakáját”! Pézn is kell ehhez. Honnan fogják a pénzt kapni? — Már kapcsolatban vagyunk a német hazafiakkal, akik Egyiptomba és Argentínába menekültek. Ők, akii ét azok a hülyék háborús bűnösöknek mondanak, készek arra, hogy segítségünkre siessenek. Valóságos kincsestárral rendelkeznek és bizalommal vannak irántam. Az ő kezükben vannak azok a kincsek, Az Atlas-Centaur utolsó próbája, mielőtt egy Surveyort fog elhelyezni a Holdon. Cape Kennedyn a hangárban. tóAfYAn KTHNÖE Rendőröknek, cirkuszi embereknek és vadőröknek 8 órájukba került, mig vissza tudták vinni a cirkuszba a megszökött 7200 fontos elefántot, San Marcos, Tex.-ban. kívül vannak közelharc, kéziAz automobilista másképp lát... amelyeket a hülyék a háború vége óta hasztalanul keres nek. Megjegyzem, hogy ők nem az egyedüli barátaink é? segítőink; én júniusban a? Egyesült Államokba utazom ahol egyezményt fogunk alá írni — mi és elvbarátaink. “A végső harc már nincs messze”, mondja a franci? führen. “Harcosaink már ki képzésben részesülnek Sarcéi les melletti táborunkban. Szí goru a kiképzés, mondhatom Például a bátorságukat azzal kell bizonyítaniuk, hogy lefeküsznek a sínekre, a feléjük robogó vonat elé és csak az utolsó pillanatban ugranak fel Heil Monet! kiáltással. Azon A hires és gyönyörű Queen Elizabeth üj make up-ot kapott, miközben teljes gőzzel sétált a tengeren. Természetesen, nem a királynőről van szó, hanem a Cunard Line luxushajójáról, a világ legnagyobb tengeri dinasztiájának egyik tagjáról. A Queen 83 ezer tonnájának teljes erejével szelte a hullámokat, miközben iparosok és javító munkások igyekeztek megadni neki az utolsó simításokat, hogy csinosan a királynőhöz illő eleganciával érkezzék meg a New York-i kikötőbe. Angliában nem sikerült ugyanis befejezni az óriáshajó tatarozását és igy a munkások a hajón maradtak, hogy feladatukat bevégezzék. Mint mondják, nem volt könnyű dolgozni a méltóságteljesen himbálózó hajón, annak 1 ellenére, hogy azt már régebben felszerelték a hullámzást kiegyen litő berendezésekkel. A kora tavaszi viharos tenger még igy is megtáncoltatta a ki rálynőt és a munkások sokszor csak úgy tudtak dolgozni, hogy egyik kezükkel kapaszkodtak, a másikkal végezték a munkájukat. Különöseen a forrasztási munkákat volt nehéz elvégezniük. De ahogy az idő haladt, úgy haladt egyre fiatalabban a Queen is Amerika felé. Mire megérkezett, mintha kicserélték volna. Aj öreg tengeri rókák, akik éppen olyan kritikus szemmel figyelik a hajók megjelenési formáit, mint a szárazföldi patkányok a szépasszonyokét, meg voltak elégedve a fiata iitási eljárással. Ugyanígy: meg voltak elégedve a munkások is. Nemcsak azzal, amit elvégeztek a királynő arcán, hanem azzal is, ahogy az. uta sok kezelték őket. Egy lakatos büszkén jelentette ki hogy nagy tisztelettel bántak velük még az első osztály kényes utasai is. Ez természetes. A szépség mindenkit vonz ás már önmagában is tiszteletet parancsol. De emellett azt a munkát is elismeréssel fogadták, amit a mesterembetusa gyakorlatok is, Gregorie Miron volt idegenlégiós vezérlete alatt.” Hányán vannak ők, a francia nácik? Jelenleg 500 hive és követője van Jean-Claude Monel führernek. “Ötszáz ártalmas, veszedelmes vadállat” — jegy zi meg a “France Dirimnche”, vagy ahogy ők nevezik magukat: Nemzeti szocialista proletár párt. A párt vezetősége minden héten egyszer tanácskozásra gyűl össze a Terminus Nord nevű vendéglőben, ha vonta egyszer pedig az Ingenieurs des Arts et Métiers termében, 9b Avenue d’Iéna. rek sokszor igen nehéz körül menyek között végeztek. Ha tehát a vége jó, minden jó. Még volt elégedve mindenki, a hajóstársaság, az utasok, a munkások — mi kellene még ahhoz, hogy a szépséges királynő tovább folytathassa útjait a két kontinens partjai között?, A szépészeti beavatkozás 4,2 millió dollárba került s ennyi pénzért igazán a legjobb kezelést lehet bizto sitani minden szépségre éhes nőnek, még ha az csak hajókirálynő is. TENGERI VILLAMOS PALERMO — Szicíliában és Olaszország más tartományai ban olyan tengeri kompokat konstruáltak, amelyeknek villanymotorja a tenger felszíne alatt húzódó vezetéktől kapja az áramot,, ugyanazon elv szerint, mint a trolibuszok. A villanykompok haladási sebessége óránkéin 100 kilométer. Ilyen tengeri trolibuszok fognak közlekedni a többi között a Messinai szorosban. JÓ FIUK PAVIA, Olaszország. A postahivatalba belépett két fiatalember, az egyik revolverét mutatta, a másik pénzt kért e szavakkal: “Signorita, ne ijedjen meg, mi jó fiuk vagyunk.” A jó fiuk 380,000 lira ($610) zsákmánnyal távoztak. A legtöbb ember azt gondol ja, hogy a látóképesség olyan adottság, amelyen nem sokat Miét változtatni: legfeljebb szemüveget ad az orvos, en nél többet nem tehetünk. Any nyi bizonyos, hogy, a rövid látáson vagy a látásnak öreg kori romlásán másképpen is lehet segíteni. Ám egyedül a látóélesség — bár nagyon fontos — semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy az embert valóban “látóvá” tegye. A puszta látásnál sokkal többet jelent a meglátás képessége az áttekintés sok gyakorlatot feltételező tudománya és aj előrelátásnak esztendők során szerzett tapasztalata. Ezt semmiképpen sem kap juk készen, ihainem csak hoszszas tanulással ,és gyakorlás sál jutunk hozzá. Éppen úgy kell ezt tanulnunk, mint a; írást, az olvasást és a számo lást. A gépkocsivezető látása ab ban különbözik a többi embe rétől, hogy ő a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanat ban éppen történik, hanem azt ís előre látja, ami a következő pillanatokban fog történni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra való változás. A közlekedést az ismeri, aki nemcsak azt a pillanatot látja, amelyben éppen benne van, hanem aki előre látja a következő pillanatokban bekövetkező szituációkat is. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki miár a kapura törő csatár hozzáállásából, helyezkedésébő1 m,eg tudja ítélni, hogy a következő pillanatban hová kerül a labda, és szinte már elő re odavetődik, hogy elfoghassa. A szó szoros értelmében előre kell látnia, hogy hová fog lőni a csatár, különben nem tudja kivédeni a lövést így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nemcsak azt látja, hogy valóságo «an hány ember és jármű van előtte (statikus látás), jólle hét ezekre az adatokra is feltétlenül szüksége van. A forgalom látása tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja állapítani, hogy a jelén helyzetből milyen helyzet fog kialakulni a következő pillanatokban. A dinami kus látás annak áz előre látása, ami később fog bekövetkezni. i Dinamikus látásra a mindennapi életben is szüksége van az embernek ahhoz, hogy megvédje magát a bajtól. Rendszerint a rossz élettapasztalatok fejlesztik ki ezt az előrelátást. Ezért nem hagyja az ember a lakásából való távozáskor az égő cigarettát a hamutartó szélén. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a cigaretta utóbb leesik a -térítőre, és kigyullad tőle az egész lakás. Gyakran alighogy eltávoztunk haziulról, még vissza is megyünk a lakásba, nem maradt-e nyitva a gáz vagy a kályha ajtaja.. . $ $ $ Aki megtanulta a közlekedésben a dinamikus látást, az minden helyzetben helyesen fog tájékozódni. A szürkületi és az éjjeli megvilágítás jelentős mértékben korlátozhatja a dinamikus látást. A gépkocsivezető ilyenkor mind a közeli, mint a távoli környezetből sokkal kevesebb tájékoztatást kap és ezért egyre nehezebbé válik a következő pillanatok helyzetváltozásainak előre látása.. Másrészt éjjeli vezetéskor az is baj, hogy a gépkocsivezető nem lát, hanem az is, hogy őt sem látják. A sötétségen kívül a szembejövő jármüvek fényszóróinak vakító fénye is korlátozza a látást. A legtöbb járművezető azt gondolja, hogy a szembejövő jármű fényfcévéjeje 150 láb távolságból kezd zavaróan hatni. Kísérletileg igazolták, hogy a szembe reflektorozás látáscsökkentő hatása jóval előbb kezdődik. Bebizonyosodott, hogy a vakitás már 600 láb távolságról olyan erős lehet, hogy az utón áthaladó sötétruhás embert nem lehet tőle felismerni. Az is kitűnt, hogy ha a szembejövő jármű bekapcsolja a táv-fényvetőjét, már 2000 lábnál kezdődik a látáscsökkenés. A vakitás akkor is érvényesül, ha közben a reflektorozó autó lekapcsolta a világítást. A vakitást kapott vezető ilyen esetekben rendszerint nem érzi látóképességének korlátozottságát. Itt ugyanis olyan természetű optikai csalódásról van szó, amely a szem szerkezeti felépítésével függ össze. Az ideghártya pálcikáiban és csapjaiban különkülön látóelemek működnek a sötétben és a világosságban való látáskor, és mindig bizonyos időnek kell eltelnie, amíg az átváltás megtörténik. Rendszerint éppen az átváltás alatt történnek az éjjeli balesetek. * * Mindez ép látású vezetővel is megtörténik. Nem ritkán az A-vitamin hiánya következtében időszakosan meggyengül a szürkületi látás. Ilyenkor szemorvoshoz kell fordulni. Éjjel gyakran utazó gépkocsivezetőknek az orvosok azt javasolják, hogy szolgálat előtt vagy alatt mindig igyanak egy üveg tejet. A tejben ugyanis van A-vitamin, és ez a szürkületben látótevékenységünkre kedvezően hat. A USA-ban közzétett baleseti aladtok szerint a halálos baleseteknek több mint a fele éjszaka történik, pedig a forgalom éjjel a sötétség miatt a teljes forgalomnak kevesebb, mint egyharmada. A viszonylag szabad éjjeli hajtás előnyével szemben áll a fokozott kockázatvállalás. Ez abból adódik, hogy a vezető a kevés optikai benyomás ellenére sem törődik előre a következő helyzetváltozásokkal és ennek következménye a baleset. A gépkocsivezető dinamikus látása — a fentiek szerint — nem valami veleszületett tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és kifejlesztett, tehát szerzett tulajdonság. Szakértők szerint ez a gépkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos járművezetési érzéknek is nevezhetünk, 150 ezer mérföld hajtás után fejlődik ki, tehát 3—5 év kell a beidegzéséhez. A Feyre négyes ikrek Holyoke, Mass.-ból, ötödik születésnapjukon a Providence Hospitalban, ahol születtek. Queen Elizabeth-et séta közben tatarozták
