Magyar Hirnök, 1965. július-december (56. évfolyam, 27-51. szám)
1965-07-29 / 30. szám
6-IK OLDAL ~~ ^ MAGYAR HÍRNÖK * Thursday, July 29, 1965 A fogromlás a városiasodás mindinkább terjedd betegsége Magyarországon ma a felinőtt lakosság több mint 9C százalékának van lyukas — szuvas — foga. Skandináviában, Nyugat-E urópában és az USA egyes területein e betegség még gyakoribb, viszont a Szovjetunió nagy részén Kínában, Bulgáriában aránylag ritkább. A nagykiterjedésü országok távol eső területein nem egyforma a 'helyzet. A gyermekek fogait vizsgálva, a kép még szomorúbb: Magyarország egyes területein ma kétszerannyi a lyukasfogu gyermek, mint tíz évvel ezelőtt. A Páris környéki gyermekek közül a 7 éves fiuk 83,2 százaléka, a 9 éves leányok fogainak 82,3 százaléka szuvas. A fogromlással foglalkozó kutatók szerint e betegség terjedését a városiasodás, az életmód és a táplálkozás alakulása segíti elő: elsősorban a cukorfogyasztás növekedése. Magyarországon a fejenkénti cukorfogyasztás 1954-ig a háború előttihez képest 75 százalékkal nőtt, a következő években még szembeszökőbben emelkedett s ezzel párhuzamosan vált gyakoribbá a fogszuvasodás is. Az életszínvonal emelkedésével nyilvánvalóan tovább növekszik a cukor- és édességfogyasztás, s ezért a fogszuvasodás további terjedésére is számítanunk kell. Az édességfogyasztás és a fogromlás párhuzamos statisztikája megerősíti a fogszu keletkezésének régi elméletét. Eszerint a foglepedékben megtapadó szénhidrátokat — főleg a cukrot és a keményítőt — bizonyos baktériumoki savas erjedésbe hozzák, tejsav keletkezik, ez megtámadja a fogzománcot és igy keletkezik a fogszu. A fogzománc 95—98 százaléka szervetlen anyag, s ennek mintegy kétharmada hidroxilapátit. A tej sav ezt feloldva indítja el a szuvasodást. Már a múlt század 70-es éveitől feltételezték, hogy a flour akadályozza a csontok elmésztelenedését, és ezért a nagyobb flourtartalmu csont keményebb, az ilyen fogzománc jobban ellenálló a fogszuvasodásnak. Ma már tudjuk, hogy ez valóban igy is van s azt is, hogy mi ennek a magyarázata. A hidroxilapatitban levő hidroxil-ion helyét más elemek is elfoglalják, többek között a flour is, s ebben az esetben flourapatit keletkezik. Ez keményebb, mint a hidroxilapatit és valóban nagyobb az ellenállása a savakkal — tejsavval — és az idegen anyagok behatolásával szemben. A flour jelenlétét egyes természeti vizekben már mintegy száz éve észlelték, de a szuvasodás elleni küzdelemben alig több, mint egy évtizede értékelik kellőképpen a jelentőségét. F. S. Mac Cay amerikai fogorvos 1908-ban megfigyelte, hogy Texas állam bizonyos területein, az ott élő emberek fogain különös elváltozás észlelhető. A maradó (ritkábban a tej-) fogak elülső felszínén több, kisebb-nagyobb krétafehér folt jelenik meg, amely sárgától sötétbarnáig el is szineződhet. Nem tudta, hogy mi okozza az elváltozást, de megjegyezte, hogy az ilyen foltos fogak törékenyek, de viszonylag kevéssé szuvasodnak. Azóta többen megállapították, hogy az ilyen foltos zománcu fog ellenáll a szuvasodásnak, és azt is, hogy a föl-, tok és az állandóan fogyasztott ivóviz fluortartalma között törvényszerű összefüggés figyelhető meg. A különféle megfigyeléseket összegezve kétségtelen, hogy a jó minőségű, ellenálló fogzománc kialakulásához bizonyos mennyiségű fluor szükséges, foltos zománc pedig ott található nagyobb számban, ahol az ivóvízben literenként 2 milligrammnál több a fluor. A fluor csak akkor rakodik le a fogban, akkor teszi azt a szuvasodás ellen ellenállóvá, ha az ásványi sóknak a szervezetben való lerakodása közben fokozatosan jut a szervezetbe. Mivel pedig ez a folyamat a csontokban már a magzati korban megkezdődik, a gyermekek fogait az védi meg, ha már a jövendő anyák is kellő mennyiségű fluort fogyasztanak. A természetes ivóvizek fluortartalma nagyon is különböző. Mig Texas és Arizona egyes vidékein eléri literenként a 7 milligrammot, és a Szovjetunióbeli Sikinszben 4 milligramm fölött van, sók helyen jóformán fluormentes az ivóvíz. Éppen ezért egyre szélesebb körben vezetik be az ivóvizek fluorozását. Több mint harminc országban adagolnak — egyes területenken — fluort az ivóvízhez, és ennek az intézkedésnek az emberi szervezetre való hatását világszerte több mint tizenhatezer mű tárgyalja. Az USA-ban 1945-ben Grand Rapids és Newburgh városában vezették be kísérletileg fluor adagolását az ivóvízhez, és ma — a természetes fluortartalmu vizeket is beleszámítva — az USA lakosságának egynegyede részesül fluor ellátásban. A világ számos részén ma még vita folyik a fluoros kezelésről. Ellene vetik például, hogy még nem sikerült teljesen tisztázni, miként is fejti ki a hatását. Az hogy a zománcban keletkező fluorapatit ellenállóbb, mint a hidroxilapatit, csak a hatás egyik része. Ezenkívül — nyugati kutatók szerint — a foglepedéken keletkező enzimeket is bénítja, és ezzel gátolja a zománcra ártalmas savas erjedést. A legtöbbet hangoztatott érv ellene az, hogy “méreg”. Kanadában népszavazásra bocsátották a kérdést, s a lakosság leszavazta az ivóviz fluorozását. Mégpedig olyasféle meggondolásból, hogy a vizet fluorozó emberek tévedhetnek, hanyagságuk tömegmérgezést okozhat, stb., és egy ilyen rendelkezés “sértené az egyéni szabadságot”. Az észak-amerikai Wisconsin állam 9600 lakosú Antigo nevű helyiségében az ivóviz fluorozását 1949-ben bevezették, majd 1960-ban, a “méregtől” aggódó közönség nyomására abbahagyták. Tavaly megvizsgálták a gyermekek fogait és megállapitoták, hogy a közben eltelt négy év alatt a fogszuvasodás az óvodás gyermekek körében 92, az elemisták között 183, az idősebb gyermekeknél pedig 41 százalékkal növekedett. Ezért a fluorozást újra elrendelték. A “méregtől” való aggódás nyilvánvalóan túlzás. Méreg az arzén is, vagy méginkább a sebészetben használt kuráre (az indiánok bénító nyilm-érge!) — mégis rendszeresen alkalmazza azokat az orvostudomány. A lényeg a megfelelő adagolás. Tuladagolva, mondjuk naponta 100 grammot elfogyasztva, még a konyhasó is megmérgezhet valakit. Egyik-másik természetes ivóviz akár nyolcszorannyi fluort is tartalmaz, mint amennyit a fluormentes vizekben a fogbetegségek megelőzésére adagolnak. Például Bartlett városka (Texas) ivóvizével minden ott élő ember literenként 7—8 milligramm fluor “mérget” fogyaszt. Vajon hogyan érzik magukat ? A foguk nyilvánvalóan jobb, de milyen az általános állapotuk ? A közegészségügyi hatóságok megvizsgálták őket az egészség, a higénia minden elképzelhető szempontjából. Statisztikát készitettek még a halva született gyermekek arányáról, és'a táppénzes napok alakulásáról is. De sem az őslakókon, sem a később odaköltözötteken semmiféle olyan betegségi tünetet, roszszullétet, szervmüködési zavart nem találtak, amely a fluorral kapcsolatba hozható lenne. Victor Borge humoros-zongorista megunta, hogy embereknek iátszék, igy Colorado Springs állatkertjének zsiráf oszláyán muzsikál. NYARALÓK FIGYELMÉBE: KIKNEK HASZNÁL A NAPSUGÁR ES KIKNEK VAN ARTALMARA Napfény nélkül sötétség honolna földünkön s biztos pusztulásra volna Ítélve ember, állat és növényzet egyaránt. A napfény gyümölcsöt és növényzetet érlelő hatását már ősidőktől fogva ismeri az ember, de a múlt orvosa évszázadokon át elzárta a fényt a beteg elől, mert annak csak ártalmas hatását ismerte, de a hasznát még nem. 1880 februárjában dr. Bern-Manhattan éjszkaa. Balra: Az Empire State Building. Jobbra: a Chrysler Building. hard Oszkár svájci orvos elsőként rendelte el intézetében a kórtermi ablakok feltárását és jórészt TBC-s betegek fénykezelésével megvetette a helioterápia (fénygyógyászat) alapjait. Miután felismerték a napfény jótékony hatását a fejlődésben elmaradt “angol-kóros” gyerekekre, alapjaiban megváltozott az orvosok álláspontja a napfény ártalmairól. Szétnyíltak a betegszobák függönyei, kitárultak az ablakok és a gyógyintézetekben napozókat létesítettek. A sugárszegény téli időszakban a napfény sugarát pótló kvarclámpákat állították csatasorba. Az értékes gyógyeredmények mellett azonban hamarosan megszülettek a fényártalmak is. Nemcsak a leégés és hőguta esetek száma emelkedett, hanem a szervezetet károsító, olykor katasztrófát okozó egyéb megbetegedések száma is. Eljött az ideje, hogy a napfény hatását alaposan megvizsgálják. Aki a strand napozójában néhány órát eltölt, eleinte csak kellemes meleghatást érez, majd elbágyad és keresi a felfrissülést adó árnyékot és a vizet. Csak hazaérve döbben rá, hogy a simogató napsugár felperzselte a bőrét. Magas láz, fájdalom és nyugtalanfény és a test találkozásakor? Azt is mondhatnánk, hogy egy áldásos gyógyszert alaposan tuladagoltak. A napozó a kívánatos sokszorosát is meghaladó mennyiségű napfényt erőszakolt magára és a szervezet úgy birkózott ezzel a túladagolással, mintha egy gyógyszer egy napi adagja helyett egész kúrára valót vett volna be egyszerre. A gyógyszer és a napfény túladagolása egyaránt kiszámithatatlan következményekkel j árhat. Könnyen gyógyuló bőrégéstől kezdve súlyos TBC és szivtrombózis is lehet a napártalomból. A napenergia sugárzással hatol be szervezetünkbe: 45 százalék látható, világitó, 50 százalék infravörös és 5 százalék ibolyántúli sugarat tartalmaz. A rövidhullámú ibolyántúli sugarak adagolása jelenti a veszélyt, mert a bőrön át mélyebbre hatolva, az ereket is károsítják. Az érfal pusztulását és a környező szövetek kifekélyesedését is okozhatja. A bőr a barna pigmentfesték mozgósitásával védekezik a túlzott sugárhatás ellen. A barnára sült bőr már kevésbé reagál a sugarakra, és védi az alsóbb rétegeket azok behatolása ellen. A világosbörü, szőke emberek érzékenyebbek, kevesebb napfényt tűrnek el, mint a sötét'hajuak, kreolbőrüek. Ismeretes, hogy egyes anyagok is fokozott fényérzékenységet okoznak. Vannak közöttük olyanok, amelyek az élő szervezetben ártalmatlan anyagként lapulnak meg mindaddig, mig á testet sugárhatás nem éri. Napfény hatására azonban a bőr- és szemgyulladás, nehézlégzés és görcsös sokkállapot következhet be és percek alatt “fény halált“ okozhat. Ezt a reakciót a szervezetben keletkezett anyagcseretermékek, a különböző porfirinek okozzák. A bőr fényérzékenységét nehány gyógyszer (például az Ultraseptyl), valamint a bergamott olaj is fokozzák. Aki tehát először napozik, legyen óvatos és gondoljon arra a kiszámíthatatlan veszélyre, me-, lyet a szervezet sugárérzékenysége jelent. Nagyobb sugárhatással kell számolni hegyvidéken, viz mellett, és havas környezetben is, ahol nagyobb az el nem nyelt ibolyántúli sugárzás ás fokozott a fényvisszaverődés. Ilyen környezetben a szemet is védeni kell fányszürő szemüveggel. Az órákig tartó direkt napozás — főként a déli órákban — senkinek nem használ, bár egészséges, nem sugárérzákeny fiatalok, éppenséggel kibírják — ha meg is szenvedik — a sokszoros sugáradagot is. Sugárérzékenyek, vagy szív- és érbetegségben szenvedők számára azonban épp olyan veszélyes a direkt napozás, mint a májkárosultak vagy TBC-sek esetében. Lappangó tuberkulózis vagy májbetegség egyetlen kiadós napozás után fellángolhat. Öreság-érzés után esetleg orvosra is szorul. Mi történt a napgek napfürdőzése sem jár haszonnal, mert a kor előrehaladásával csökken a szervezet alkalmazkodó képessége. Egészséges ember fokozatosan szoktassa szervezetét a napsugarakhoz. Ne akarjon senki sem egy nap alatt anynyi sugarat “megemészteni”, amennyihez hetek kellenek. Gondoljunk arra, hogy vajaskenyérből, de még piskótából sem lehet két hétre való adagot egyszerre elfogyasztani. Ha szervezetünk sugárigényét fél-árnyékos helyen, szórt fényben, tartós légfürdőzés közepette elégítjük ki, felfrissülünk tőle és szervezetünk edzettebb, egészségesebb lesz. Egy kis türelemmel megkapjuk a napbarnított szint is anélkül, hogy fényártalomnak tennénk ki szervezetünket. A napsugár jó barátunk és szervezetünk energiaforrása, — de ha elvétjük a mértéket, ellenséggé is válhat. Találgatják, hol lehet Ernesto Guevara, Fidel Castro iparügyi minisztere. Állitólag júniusban meglátogatta szülővárosát, Argentínában, Cordobát. A “PEGAZUS" TAPASZTALATAI HOUSTON, Tex. A Pegazus nevű amerikai kutatóhold segitségével pontos vizsgálatokat végeztek a világűr meteorsürüségére vonatkozólag. A mesterséges holdnak erre a célra igen nagy: 214 négyzetméter területű szárnyfelületei vannak. A szárnyak vastagsága másfél és 16 mm között változik. Az első héten a szárnyakat 19 becsapódás érte. A NASA évente kb. 1006 “találat”-tal számol a mesterséges hold szárnyainak legvékonyabb részein. Ezek az adatok igen fontosak a hoszszu utakra épített űrhajók megtervezésénél. A mesterséges hold által mért sugárzás erőssége a várt nak megfelelő. Nikkelacél helyett műanyag NEW YORK. — Dr. Hay, a Schenectady Laboratorium vezetője New Yorkban szakemberek előtt ismertette a “PPG” jelzéssel (Poly-Phenylen-Oxid) forgalomba hozott uj anyagot, sőt előállítását a meghívottak jelenlétében be is mutatta. Két folyadékot öntött egy üvegbe, és a világoszöld keveréken oxigént vezetett át. A keverék perceken belül barnavörössé változott, és az edény fenekén világos szinü üledék képződött. Ezt leszűrte és prés alatt 300 C- fokon átlátszó lemezzé préselte. A keverék anyagai változtathatók, s ezzel a kapott műanyag nagysága is tág határok között változik, ezen kívül bármely színre festhető. A gyár közlése szerint az uj anyag 190 C-foknál kezd képlékennyé válni, de csak 300 C-fok felett bomlik. Tiz napon át 120 C-fokon tartva nem mutatott elváltozást. E'gy PPO-ból készült hordót előbb mínusz 196 C-fokos folyékony nitrogénnel töltötték meg, majd kiürítve, nyomban forrásban levő vizet öntöttek bele — semmi változás nem történt. Préseléssel rúd, cső, lemez alak nyerhető belőle, továbbá vékony fólia gyártására is alkalmas. Könnyen megmunkálható és jó villamos-szigetelő. Vegyszereknek, még a szervetlen savaknak is jól ellenáll. Az a körülmény, hogy mindezeken felül előállítása egyszerű és olcsó, megnyitja előtte az ipari alkalmazás sok területét, s a drága nikkelacélokat nagymértékben helyettesíti. A “PPG” tehát nem pótanyag, hanem csekély megszorítással egyenrangú helyettesitője a rozsdamentes acélnak. TERJESSZE LAPUNKAT! A Dél első néger rendőrfőnöke, Jesse Meadows, egyheti hivataioskodás után lemondott Crawfordvville, Ga.-ban. A 65 éves Meadows elmondotta, hogy számos fenyegetést kapott. Scott Carpenter asztronauta, a Eealab II. mellett, melyben egy hónapig fog élni a viz alatt, Long Beach, Calif.-ban, másodmagával,
