Magyar Hirnök, 1965. július-december (56. évfolyam, 27-51. szám)
1965-07-22 / 29. szám
Thursday, July 22, 19G5. MAGYAR HÍRNÖK A KUTYÁK A TUDOMÁNY SEGÍTŐ TÁRSAI, MINDEN KORBAN 3-IK OLDAL —A— Middlesex County Park Department rendezésében Freeholder Thomas H. Lee, Chairman fővédnöksége mellett JULIUS 25-fiN, VASÁRNAP ESTE 6 ÓRAI KEZDETTEL a JOHNSON PARK-ban (a "BAND SHELL"-ben (a Raritan folyó partján, a Lóverseny-tér mellett) INGYENES Magyar Szabadtéri HANGVERSENY MAGYAR ZENE — MAGYAR NÓTA — MAGYAR TÁNCOK Rendező Konferál KÁRA PÉTER CHONKA PISTA PROGRAM: 1. —Zeneszámok — Kára-Németh Rádiózenekar 2. —Kapin Aranka — Csárdás szóló 3. —Csonka Pista dalszámai 4. —Horváth Angela — Magyar operett- és népdalok 5. —Csuhák István, a New York-i House of Vienna prímása és Szittyái Mihály cimbalom-művész számai, a Kara- Németh rádiózenekarral 6. —Kapin Aranka énekszámai 7. —Zongoraszám — Németh Russell 8. —Csonka Pista dalszámai 9. —Kapin Aranka és Vitárius György táncegyüttese 10.—Kára-Németh zenekar —Egyveleg Két órás műsor — Magyar dalok, táncok, zeneszámok. _ Legyen ott mindenki, minél korábbam hogy jó helyet kapjon! Engesztelő Magyar Zarándoknap augusztus 1-én, vasárnap Boylestownban A kutyák mint a tudomány segítőtársai, különösképpen megérdemlik a hálánkat. Századokon és századokon át láthattuk e hűséges állatokat a kísérleteket végző, tudást szomjazó ember mellett. Az ókorban a tudósok egy része kutyákon tanulmányozta a szervezet működését. Püthagorasz az elsők közé tartozott, aki tanítványaival kutyát boncolt és rajta tanulmányozta az idegrendszer, az érhálózat lefutását. Az ókorban és a középkor századaiban azonban csak szórványosak voltak az állatkísérletek. Az első tudós, akinek kísérletező műhelyében a középkor alkonyán és az újkor hajnalán már megtaláljuk a kutyát, Andreas Vesalius (1514- 1564), a világhírű anatómus volt. ő már emberi holttesteket is boncolt és eközben esz* mélt rá, hogy Galenus az ókor divatos orvosa a kutyák boncolása alkalmával szerzett ismereteit gépiesen alkalmazta az emberre, és a többi között azt állította, hogy az emberi combcsont görbe. Vesalius cáfolta meg ezt a mintegy tizennégy évszázadon át uralkodó tévedést. A 17. század elején került sor a tudomány történetében az első olyan — nagyszabású — fölfedezésre, amelyben szerepe volt az ember hű segítőtársának, a kutyának is. William Harvey (1578—1667) angol orvos a maga kedvenc kutyáját kötözte a kísérletező asztalhoz, hogy megvizsgálja az állat látható és tapintható ereinek működését. Különféle elszoritásos vizsgálatok segítségével állapította meg, hogy a szív voltaképpen égy szivattyúnak a szerepét tölti be, a verőerek a szívből elszállítják a vért, a visszérek pedig visszaszállítják oda. Figyelmét még a vénabillentyűk sem kerülték el. A Harveyt követő orvosnemzedéket elsősorban az a kérdés foglalkoztatta, hogy miképpen lehet idegen anyagokat, folyadékokat a véráramlatba juttatni. Bort, sört, tejet juttattak az állatok véredényeibe és azok életben maradtak. Ezek után néhányan megpróbálkoztak vérátömlesztéssel. Az első ilyen kísérletire 1666 februárjában Londonban került sor. Richard Lower londoni anatómus egy közepes nagyságú lompos komondoron kezdte a kísérletet. Az állat nyaki gyüj tőeréből annyi vért engedett ki, hogy az már csaknem elvérzett. Ekkor egy hatalmas dogot szijazott melléje, a dog egyik verőerét feltárta, és vérét átömlesztette a görcsökben fetrengő komondorba. Az állat életben maradt, a dog azonban, amely a vért adta, szánalmasan legyengült. Erre az orvos belé is vért ömlesztett át, és ez az állat is felépült. Sok kutya fejezte be életét a kísérletek során, s úgy látszott, hogy a vértáömlesztéses kísérletek nem visznek közelebb a kérdés megoldásához. (Az emberen alkalmazott vérátömlesztés csak a vércsoportok felismeére után, századunk elején válhatott biztonságossá.) * * * : A kutyák tömegesen a múlt század első felében kezdtek megjelenni a kísérleti laboratóriumokban. Claude Bernardpak (1813—1878), a modern kísérleti orvostan megalapítójának laboratóriumában mindennaposak voltak a kutyákon végzett kísérletek. Bernardnak sok kutyája és még több ellensége volt. A tudomány iránt érzéketlen és felviláigosulatlan emberek — még felesége is neheztelt rá! — hajszát kezdtek ellene, és azzal vádolták, hogy kedvét leli az állatok kínzásában. Ez persze nem volt igaz ! Az élettani kísérletek útja kényszerűségből hosszú ideig az állatok élve boncolásán át vezetett, hiszen a kábítás tudománya még gyerekcipőben járt, és az érzéstelenítés az emberi műtétekben is csak a 19. század utolsó éveiben honosodott meg. Claude Bernard élő állaton végzett (viviszekciós) kísérleteivel igen nagy mértékben gazdagította élettani ismereteinket, az orvostudományt. Kutyákon végzett kisérleteiből világosodott meg előtte az a kérdés, hogy mit tesz az állat szervezete a cukorral, mi történik az emésztéssel, mi a szerepe a májnak és az idegrendszernek az élő szervezet működésében. Volt egy komor pillanat az orvostudomány történetében, amikor a kutya korántsem valami csöndes, szelíd, önfeláldozó kísérleti állatként jelent meg a laboratóriumokban. Akkor volt ez, amikor a veszettség a múlt század második felében végigpusztitott az európai szárazföldön. Louis Pasteur (1822—1895), a nagy francia kutató és fölfedező kísérleteket végzett — természetesen kutyákon — a veszettség kóreredetének megállapítására. Veszett kutyákkal egészséges kutyákat maratott meg, és igy tanulmányozta e szörnyű betegség kitörését, hogy védőszert találjon a veszettség ellen. Miután azt tapasztalta, hogy a veszettség mérge az agy velőt támadja meg, elhatározta, hogy egészséges kutya agyába egy veszett kutya agyának eldörzsöléséből kapott anyagot fecskendez be. Igen ám, de ehhez meg kellett lékelnie az állat koponyáját. A sorsdöntő pillanatban, amelytől milliók élete függött, Pasteur szive megremegett. Az asszisztens, aki látta mestere megrendülését és teljes mértékben átérezte a kísérlet korszakalkotó jelentőségét, vállalta, hogy érzésteleniti az állatot, és így kezdett Pasteur a műtéthez, amely azután fontos lépcsőfok volt a veszettség elleni védőoltás kidolgozásához. Pasteur nevét világszerte emlegetni kezdték. Egy Ízben a távoli Oroszországból tizenkilenc szerencsétlen falusi ember kereste föl a nagy tudóst. Mindannyiukat veszett kutya marta meg. Közülük tizenhatot sikerült meggyógyítani. Egy más alkalommal pedig egy megmart kis pásztorfiút vittek Parisba igen rossz állapotban. A kis Jupille — igy hívták a pásztorfiut — a társait és testvéreit megtámadó veszett kutyával szállt szembe, hogy megvédelmezze őket. Magát már nem tudta megóvni az állat dühétől. Pasteur oltása megmentette a pásztorfiu életét. Párizsban, a Pasteur Intézet kertjében ma is ott látható egy veszett kutyával tusakodó ifjúnak, Jupille pásztornak az emlékműve, megörökitve a meggyógyitott gyermeknek és megmentőjének nevét. 1870-ban két német orvos, Fritsch és Hitsig az agyműködést tanulmányozta. Felnyitották egy kutya koponyáját, oly módon, hogy az állat agyveleje láthatóvá vált. A kutatók villamos vezetékeket érintettek az agyvelő egyik oldalához, és meglepetéssel tapasztalták, hogy a kutya testének ellenkező oldalán rándultak össze az izmok. Akárhányszor ismételték meg ezt az elektromos beavatkozást, az izmok mindannyiszor megrándultak. A két tudós a kísérlet alapján nevezte el az agyvelőnek szóban forgó részét mozgási központnak. Az a szerep, amelyet az ember csendes segítőtársai, a kutyák a tudomány szolgálatában töltöttek be, uj vonásokkal bővült Ivan Petrovics Pavlov nevezetes kutatásaiban. Pavlov nagyon szerette kísérleti állatait, kutyáit és sok gondot fordított rájuk. Az ő állatkísérletei nemcsak azért jelentettek újat az állatkísérletek történetében, mert műtétjeit narkózisban, vérzéscsillapitással, nagy kímélettel végezte, hanem azért is, mert az addig névtelenségbe merült kutyák és állatok egy része most már név szerint szerepelt a kísérletekben. Az állatokat szabályszerűen nyilvántartották az erre a cél ra berendezett telepen. A hires koltusi kutyatelep lakója PÁRIS, Franciaország. — Magyarország gép- és gyorsírói minden évben résztvesznek a világbajnoki mérkőzéseken s Párisban máris folynak az előkészületek és az első gyakorlatok, amiről egy helyszíni tudósítást közlünk. Sípszó harsan, majd szédületes tempóban kezdenek kopogni a Continentalok, Olympiák, Ideálok, Rheinmetallok, Öptimák. Tizenháromféle nyeljen hangzik fel a diktálok “kezdem!” vezényszava, s nyomukban ördöngösén száguldanak a papíron a puha ceruzák. Párisban a nyáron, julius 25- én gépiró világbajnokságot 26- án pedig nemzetközi gyorsiróversenyt rendez az INTERSTENO — a gyorsírók és gépírók nemzetközi szövetsége. A szervezet legutóbbi, Madridban öszehivott ülésén a gyorsiróverseny nemzetközi zsűrijének elnökévé magyar szakembert neveztek ki, dr. Barabási László személyében. Tőle kértünk tájékoztatást a párisi rendezvény előkészületeiről. Az INTERSTENO két évenként valamelyik tagországának fővárosában kongreszust tart — az idei lesz a huszonhatodik —, ez alkalomból hirdetik meg a versenyeket. A VI. gépiró világbajnokság — Monaco, Milánó, Bécs, Wiesbaden és Prága után — minden eddiginél népesebb volt “Cigány”, “'Gordon” és “Barátocskám”. A három kis kutya arról vált nevezetessé, hogy Pavlovnak rajtuk sikerült első ízben elvégeznie hires gyomormütétjét. De itt lakott “John” és a rendkívül fürge “Ugorj” is — ők az idegélettani kisérletekben játszottak szerepet. A nagy tudós az öreg “Joy”-on próbálta ki először álommal való gyógyító eljárást. Pavlov a kísérleti kamrájában számos vizsgálatot végzett kutyáin. Kutatásainak egyik fontos témája a szokások (asszociációk) természetrajza és élettana, a reflexek tanulmányozása, kialakítása és módosítása volt. Kísérleteivel elérte, hogy szokásokat rögzített az állatokban, majd úgy intézte a dolgot, hogy az állat elfelejtse, aztán ismét visszaszerezze azokat. Bizonyos szokásokat összekapcsolt más, régebbi asszociációkkal. Mindez különösen nagy jelentőségűvé vált akkor, amikor a kozmikus korszak kezdetén az űrutazásra kellett előkészíteni a kísérleti állatokat. Mindnyájan emlékszünk a mezőnnyel indul. Több mint 200 versenyző jelentette be részvételét: osztrákok, belgák, bolgárok, dánok, spanyolok, finnek, franciák, angolok, hollandok, magyarok, olaszok érkeznek. Bejelentették részvételüket Lengyelországból, Svájcból, Csehszlovákiából, Tuniszból, Törökországból, Jugoszláviából. Első esetben rendezik a versenyt a raj tolók nagy szamára tekintettel — két külöp teremben,' a Maison International-ban. Az első forduló sebességi másolás, minden hibás leütésért 50 leütést (betűt, Írásjelet) vonnak le az összteljesítményből. Érdemes megemlíteni, hogy régebben egyegy hiba csak tiz leütés elvesztését jelentette, s igy alkalmasint előfordult, hogy a viszonylag több billentyűt elvétő, de gyorsabb kezű gépiró a ranglistán megelőzte a “lassúbb”, de ugyanakkor betüfogásban biztosabb versenyzőt. Holott a gyakorlatban, a hivatali munkában a pontos gépelés mindenképpen értékesebb. A világbajnokság verseny-szabályait magyar szakemberek kezdeményezésére szigorították. Tiz percig tartó, úgynevezett “hibátlansági” másolás a verseny második száma. A minőségre való törekvés jegyében a “büntetés” itt tizszerte súlyosabb, mint az előbbi menetben: 500 leütést érvénytelenít minden egyes billentyütévesztés. — Melyik kategóriában jobbak a magyar gépírók? A hibátlansági másolásvilágűr első utasára, “Lajka” kutyára. (Most már ez marad a neve, holott lajka egy kutyafajtát jelent.) Tiz edzésre fogott kutya közül választották ki a kétesztendős, hatkilós eszkimókutyát, és a második szovjet mesterséges holddal 1957-ben bocsátották őt fel. Lajka 400 km-nél nagyobb magasságba emelkedett és állapotának változásait, mint emlékezünk rá, telemetrikus berendezések segítségével földi megfigyelőállomásról gondosan nyomon kisérték, ő szolgáltatta az első számottevő felvilágosítást arra nézve, hogy miként válaszol az élő szervezet a gyorsulás hatására, s mi történik vele a gyorsulás állapotában. A tudomány tehát sokat köszönhet az ember hü segítőtársainak, a kutyáknak. Fontos bonctani, élettani ismeretek, terápiái, gyógyszertani fölfedezések születtek a kutyákon végzett kísérletek nyomán, és e barátságos négylábúak kivették részüket a kozmikus korszak előkészítéséből és megalapozásából is. ban. 1963-ban a prágai világbajnokság félszáz főnyi mezőnyében hat magyar versenyző szerepelt, s közülük hárman az első öt közé kerültek: abszolút hibátlan munkával Tóth György né a 2., Rajkai Arturné a 3. helyen végzett, Farkas Sándorné egyetlen hibával az 5. lett a listán. Márer Klára, “Magyarország örökös gépiró bajnoka” 1957-ben Milánóban lett második a világbajnokságon. Reméljük, hasonló sikerrel szerepelnek majd a párisi fórumon is, ahol egyébként az elektromos írógépek “előretörése” várható. — Nem szőri tják-e vissza a kézi hajtású gépeket az elektromos készülékek ? Sebességben kétségtelenül az elektromos vezérlésű klaviatúra a jobb, és a modernebb. A betüleütés fizikailag sem veszi igénybe a gépírót, akinek éppen csak érintenie kell a kívánt billentyűt. Ezt az előnyt viszont ellensúlyozza az elektromos gépek rendkívüli “érzékenysége”, amely nem kis hibaforrás: a betű esetleg akkor is papirt fog, ha nem akarják. — Milyen terjedelmű írások, születnek például a félórás másolásiján? A legjobbak 18,000 leütést is elérnek, ez körülbelül 270- 280 gépirt sort eredményez. Párisban 13 nyelvcsoportban rendezik a versenyeket, mintegy 120 gyorsíró részvételével. Mindenkinek saját anyanyelvén diktálnak, tiz percen keresztül, percenként 25 szótaggal fokozódó sebességgel. A magyar diktáló, dr. Hutter Tiborné az első percben 1300, az utolsóban 525 szótag terjedelmű szöveget olvas a ceruzák alá. Az utolsó perceket nemcsak leírni, lediktálni is óriási produkció. Bálki megpróbálhatja, hány szótagnyit tud tisztán, érthetően, nyelvbotlás nélkül hangosan felolvasni 60 másodperc alatt — 300-nál többet aligha. Versenyzőink: dr. Baczony László, dr. Kappa György örökös bajnokok és Fenyvesi Mária “Magyarország női örökös gyorsiróbajnoka”. Mindhárman “profeszszorai” a szakmának. “Szu perszónikus” ceruzáik most nap mint nap róják a sorok százait. Tréningeznek. T. F. UJ FILM HOLLYWOOD. — Hemingway “A folyón át a fák közé” cimü regényéből film készül. Augusztusban kezdik a forgatást, a két főszerepet Gregory Peck és Virna Lisi alakítja. A hagyományos “Engestelő Magyar Zarándoknapot” az idén is megrendezik a Pálos Atyák, Doylestown-i (Pa.) kegyhelyükön. Ez a nap az imádság és elmélyülés napja. Sok magyarritka alkalom ez, hogy anyanyelvén imádkozhasson, énekelhessen honfitárs aival együtt. Az idén első ízben fognak a szentmise imádságai magyarul felhangzani a pap Afrikai Bachelor of Arts LONDON, Anglia. — Peter Kenyatta, a 72 éves Jomo Kenyatta, a keletafrikai Kenya elnökének 22 éves fia, Cambridge, angol egyetemen befejezte közgazdasági tanulmányait és elnyerte a Bachelor of Arts egyetemi fokozatot. Az elnök fia, a fiatal Kenyatta a következőket jelentette ki: — Nem akarok politikus lenni, s mihelyt hazautazom, Nairobiban, a gazdasági együttműködés minisztériumában fogok dolgozni. AZ AUTO-ALAGUT CHAMONIX. — A francia és az olasz elnök közösen nyitotta meg és adta át a forgalomnak a hét mérföld hoszszuságu autó-alaguta, amely és a hívek ajkán. Erre a már hagyományos, nagy magyar megmozdulásba minden magyart lapjaink utján is szeretettel meghívnak a Pálos Atyák. Ne tervezzen erre a napra senki mást, hanem vegye tervbe, hogy Doy-, lestown-ba fog ellátogatni., (Az útirányt és az utazásra, vonatkozó más felvilágosításokat e lap jövőheti számában már közölni fogjuk.) országgaikat összeköti. Ez a világ leghosszabb autó-alagutja. Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkészegyesület keleti körzete minden vasárnap délután 1.45 óra kor istentiszteletet közve-' dt a newyorki WBNX rádió állomás 1380-as hullám-, hosszán. A rádiós Istentiszteleti szolgálat fenntartására adományokat kér és vár a lelkészi körzet. Adományok átadhatók a környék református és evangélikus lelkészi hivatalaiban, vay a lelkészi körzet pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csordás, 229 East 82nd Street, New York 28, N.Y. A 12 éves Pam Jones két fiók-kolibrivel, melyek kiestek fészkükből, San Antonio, Tex.-ban. HÁZG0NDN0K0T KERESÜNK Az Amerikai Magyar Központ (American Hungária Center) 1316 White Street, Hillside, N. J. — házgondnoki állásra angolul és magyarul beszélő személyt keres, aki a helyiségeket tisztán tartja és bártenderi teendőket ellátja. További részletekre nézve felvilágosításokért az elnökhöz kell fordulni: MR. JOHN LAMBERT 219 Burnett Avenue, Maplewood, N. J. Telefon: 761-6585 MAGYAR-ANGOL, VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ALLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, • SZÓTÁRAK, STB. nagy választékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár- • milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT H. J. Gép- és gyorsíró világbajnokság Párisban, julius 25—^26-án
