Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)
1964-10-29 / 44. szám
MAGYAR HÍRNÖK •J 1 .ais f fi. OLDAL Thursday, October 29, 1964 OHAZAI LEVÉL írja: NAGY LAJOS Látogatás a Piarista Gimnáziumban BUDAPESTT. — A kapun belépve, a lépcsőház oldaláról a kis Jézust tartó Mária tekint az érkezőre. A folyosón szentek szobrai — köztük Szt. István és Szt. László királyoké — állnak sorfalat. A Piarista Rend budapesti, Mikszáth-téri gimnáziumában vagyunk. A tanulók éppen órán vannak, az iskolában csend honol. A hosszú, boltíves folyosón templomi visszhangot ad a kopogó cipősarok. Az igazgatói szobában Balogh Ferenc főtisztelendő igazgató fogad. — Több mint 300 tanulónk van — mondja — akiket 20 pap-tanár oktat. Gyermekeink nagyrésze a gimnázium elvégzése után tovább tanul, s megelégedéssel mondhatom, hogy az egyetemi felvételeknél semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nincs részük. — Milyen a tananyag a felekezeti iskolákban ? — Ugyanolyan tanterv szerint és ugyanazokból a tankönyvekből oktatunk, mint az állami gimnáziumokban. A legszembetűnőbb különbség, hogy nálunk a vallásoktatás természetesen nem fakultativ és hetente kétszer hittanórát tartunk. Gyermekeink a természettudományos tárgyakat épp úgy elsajátítják, mint más iskolákban, pap-tanáraink leadják az anyagot, de ugyanakkor kifejtik a vallás nézeteit is. Megmagyarázzák, mi a különbség a vallás és a materialista felfogás között. Gyermekeink vasárnap istentiszteleten vesznek részt, —• évenként lelkigyakorlatot tartanak, a parancsolt egyházi ünnepeken, pl. Vízkeresztkor, Mindenszentekkor, Űrnapkor, Pünkösdkor és Szeplőtelen Fogantatáskor nálunk iskolaszünet van. Karácsonykor és Husvétkor egyébként az állami iskolákban is szünetel a tanitás. — Miből tartják fenn az is-! kólát ? — Kiadásainkat részben az egyház, részben pedig az állam fedezi — folytatja az igazgató. — Tudomásom szerint nyolc katolikus gimnázium é veri te hárommillió forint támogatást kap az államtól. A gyermekeiket nálunk tanitató szülők is hozzájárulnak a költségekhez. Tandijat nem szedünk, de a szülők anyagi képességeik szerint bizonyos összeget ajánlanak fel az iskolának. Ez sem sok, átlagban havi 50 forint, de vannak olyan szegény gyerekek is, akik semmiféle hozzájárulást nem fizetnek. Ezekből az anyagi forrásokból biztosítjuk az iskola fenntartását, ebből szerezzük be a különböző iskolai felszereléseket. — Mennyi a pap-tanárok fizetése ? — Ugyanazt a fizetést kapjuk, mint a velünk azonos korú, állami alkalmazásban lévő tanárok — folytatja Balogh főtisztelendő. — Fizetésünk 40 százalékát püspöki segélyből az egyház, a többi 60 százalékot pedig az állam adja. Az én fizetésem például pontosan ugyanannyi — havi 2500 forint —, mint akármelyik nyolcosztályos állami gimnázium igazgatójáé. A nyugdijat is hasonló elvek szerint állapítják meg. Ezenkívül mi is részesülünk társadalmi biztosításban, térítésmentesen kapunk orvosi kezelést, kórházi ápolást és gyógyszereket. •— Hogyan állnak a paptanár utánpótlással? — Az állam és az egyház I között létrejött megállapodás ; alapján minden első egyete| mi évfolyamra két pap-tanár j jelöltet vesznek fel az ország- I ban működő tanitó-szerzetesrendek ifjai közül. Ez azt je' lenti, hogy tökéletesen bizto- I sitani tudjuk minden területen nyugdíjba vonuló szaktak szabály az szabály! BRÜSSZEL. — Kétszáz kilométeres kerékpárverseny j után a 18 éves Ray Bilney fel- j emelt karokkal üdvözölte a közönséget — mert megnyerte a versenyt. Egy köziekedé-: si rendőr azonban hozzálépett és 8 frank pénzbírsággal sújtotta, mert elengedte a kormányt és ezzel megsértette a közlekedési szabályokat. náraink utánpótlását. Végül megtudjuk, hogy a piaristák Kecskeméten is rendelkeznek egy gimnáziummal, sőt bentlakásos kollégium is van. Rajtuk kívül a bencések Pannonhalmán és Győrött, a ferencesrendiek Esztergomban és Szentendrén, a Notre Dame tanitó-nővérek pedig Budapesten és Debrecenben tanítanak egyházi kezelésben lévő iskolákban. A nyolc katolikus gimnáziumnak csaknem 2500 diákja van, rajtuk kívül Budapesten a ?sidó, Debrecenben pedig a református egyház tart fenn felekezeti gimnáziumot. Együttes püspökszentelés BUDAPEST. — Október 28-án, szerdán, Szent Simon és Tádé apostolok napján, ötös püspökszentelés volt a budapesti Szent István bazilikában. Hamvas Endre, kalocsai érsek, a püspökkari konferenciák elnöke, Kovács Sánj dór, szombathelyi megyéspüspök és Kovács Vince zarai | püspök, váci apostoli adminisztrátor társszentelőkkel: l Brezanóczy Pál egri apostoli j adminisztrátort, rotariai, — I Cserháti József pécsi aposto! li adminisztrátort melzi —, Ijjas József Csanádi apostoli adminisztrátort tagaratai —, Bánk József győri segédpüspököt materianai — és Winkler József szombathelyi segédpüspököt dadimai címmel püspökké szentelte. A magyar katolikus egyház történetében most fordult elő először, hogy öt püspököt együtt szenteltek apostolutóddá. A püspökszentelési egyházi ünnepséget az Actio Catholica országos elnöksége rendezte. A kalocsai érsekkel az élen a fenti püspökök pár napra a püspökszentelés miatt megszakították a II. Vatikáni zsinat harmadik ülésszakán való részvételüket, de a püspökszentelés után vala-1 mennyien újból visszatértek Rómába. A new yersei Tumpiken Secaucus közelében összetorlódott 17 autó és teherkocsi a ködben, négyen meghaltak, 16-an megsérültek. Jinny Jasper (jobbra) és angol barátnője, Johanna Dineen a British Travel Associationtól Sir Winston Churchill hatalmas fényképe előtt állanak a Hallmark Galleryban, New Yorkban. Churchill a térdszalagrend lovagja. JERUZSÁLEM! MUZEUM Kék rózsa LONDON. — Negyedmillió néző tekintette meg a londoni kertészeti kiállításon az uj. növénycsodát: Wheatcroft angol kertész Kék hold nevű' kéksznü hibrid rózsáját. NEW YORK. — A CBS-TV a közeljövőben szinés adásban fogja bemutatni a most épülő Israel Múzeumot, mely a jövő év májusában lesz készen. Ma már a tervek aiapjná> általános nézet, hogy ez a muzeum páratlan érdekességü lesz. 28 egymáshoz simuló külön-külön pavillonból áll, 20 akeres domboldali telken, melyről kilátás nyílik a Kereszt Völgyére. Mindegyik pavillonnak más-más lesz a ÚTLEVÉL NÉLKÜL AFRIKÁBA REPÜLNEK A VÁNDORMADARAK Az amerikai hármas űrhajó, az Apolló Hold-kapszula. Szakértők szerint még két évre van szükség a felszálláshoz. szine a domb alsó részétől fel a dombtetőig. Mint a legtöbb nagy létesítmény Izraelben, ez is az amerikai gazdag zsidók bőkezűségét dicséri. A Seagram's italvállalat élén álló Bronfmanók ajándékozzák a Bibliai és a Régészeti Pavil-1 lont. S. J. és D. Gottesman adományából épül fel a Könyv Pavillon, amely kétségtelenül a világ minden részéből a legnagyobb érdeklődést fogja kiváltani, mert ebben a pavilonban helyezik el a Holt-tenger vidékén kiásott ősrégi, vallásos Írásokat tartalmozó tekercseket. Ezt a Könyv Pavillont Frederick Kiesler és a magyar Bartos Armand tervezték. A Szobor Kert, tele nagy művészi értékű szobrokkal, a newyorki milliomos színigazgató Billy, Rose ajándéka, tervezője pedig a japán Noguchi. Amerika kimagasló zsidó művészei: Jacques Lipchitz és Sir Jacob Epstein szobrászok és Marc Chagall festő müvei egy egész pavillont foglalnak el. | i nek egyes fajoknál a vonulás J alkalmával. A vörösfarku gébics Japánból a kínai partokig 700 kilométert 11 óra alatt repül át. A Mecixoi-öblön át vonuló északamerikai énekes madarak a 750—1000 kilométer távolságot 12—15 óra alatt teszik meg. Egyes gyurgyalag- és sólyomfajok Elő-Indiából Afrikába repülve 3000 kilométert tesznek meg a nyílt tenger felett. A szibériai aranylile Alaszka és Hawaii között 4000 kilométert repül a tenger fölött, 35- 45 óra alatt. Egy japáni szalonkafaj Ausztráliába repül, eközben egyfolytában repülve, kb. 48 óra alatt! . :K * :«c Vannak madarak, amelyek csendben, hang nélkül vonulnak. Ilyenek a kakukk, a seregély és a ragadozók. Mások hangos kiáltásokat hallatnak, vonulás közben* mint például a daru, a, keresztcsőrű pinty és a ludfélék. A madarak egy része egyedül vonul, mint a bubosbanka, a ragadozók és a nyaktekercs. A fecskék a gólyák, a daruk kisebb csoportokban, a seregélyek, a galambok és a récék nagyobb tömegben vonulnák. * * * A legtöbb ember fantáziáját az a kérdés foglalkoztatja, vájjon mi az alapja a madarak táj r'kozódásánák, hogyan találnak vissza a régi fészekre? Ezekre a kérdésekre nehéz egyértelmű, határozott választ adni., Vannak, akik arra gondolnak, hogy a madarak a magasból jól láthatják az utat, amelynek vannak jellemző é$ igy irányt mutató pontjai —i de mi van a bokorról bokorra, a sürü ködben, vagy az .éjjel vonulókkal ? Mások úgy gondolták, hogy az emlékezés az öregeknek megadná a lehetőséget, hogy elvezessék a fiatalokat is :— de hiszen a gólya, a szalonka, vagy a seregély esetében a fiatalok jóval az öregek előtt kelnek vándorútra! Az ösztön, a vele született képesség volna a magyarázat ? Biztosan van szerepe, de gondoljunk arra is, hogy a postagalamb akár 1000 kilométeres távolságból is bárhonnan hazatalál, tehát nem egyetlen ut megtalálásának a képességét hozta már a fészekből magával! Egy újabb feltevés szerint egyéb, kevésbbé döntő hatások mellett a tájékozódás fő tényezői a Föld keltette elektromágneses hullámok, amelyek akár éjjel, akár nappal, úgy elvezethetik a madarakat a déli tájakra vagy vissza az öreg fészekhez, — mint ahogyan a modern repülőtéri berendezések a legsűrűbb ködben is a hatalmas gépmadarakat a repülőtér betonjára irányítják.. A mind szélesebb körben végzett madárgyürüzések bizonyosan közelebb visznek majd bennünket a madárvonulás kérdésének végleges tisztázásához. Dr. Pásztor Lajos Külön érdekesség, hogy ez^ lesz a világ egyetlen múzeuma, amelyben szentély lesz: Egy magát mng nem nevező adományozó a muzeum részére megvásárolta egy Velence-! környéki 16-ik századból való j zsinagóga egész belső berendezését. Fantasztikus látvány ez az épülőben lévő muzeum: A 20-ik század legmodernebb múzeuma az ősi Judea dombján, amelyen egykoron Amos és Jeremiás .próféták jártakkeltek és hirdették az Egyisten hitét. 13,000 — nem szerencsés szám SEAFORD, L. I., N. Y. — Herman Stegman, 50 éves vacuum javító műhely tulajdonos, a Yonkers Raceway keddi lóversenyén 13,000 dollárt nyert. Éjfél után 1 óra volt már amikor hazament. A lakása bejáratánál három férfi fogadta, az egyik valamilyen kemény tárggyal fejbevágta, a másik elvette a 13 ezer dollárját és mind a hárman köszönés nélkül távoztak. Charles de Gaulle, Franciaország elnöke konfetti-esőben integet az őt üdvözlő tömegnek, Rio De Janeiro, Braziliában. Az ősz a búcsú ' időszaka. Ilyenkor nemcsak a nyári napsütéstől, a virágillattól, a levelek üde zöldjétől búcsúzik az ember, hanem az erdőt-mezőt benépesítő madarak jelentős részétől is. Elsősorban azok a madarak kényszerülnek vándorútra, amelyeknek fő tápláléka hernyóból, bogarakból, repülő rovarokból, vagy friss növényi részekből áll. Ezek kapják szárnyuk alá a végtelen levegőóceánt és repülnek el a tél közeledtével a melegebb világrészekbe. Régen, száz, kétszáz évvel ezelőtt is még azt gondolták, hogy a madarak, hasonlóan egyes emlősökhöz, barlangokba, földi üregekbe, faodukba rejtőzve töltik a telet. Fantasztikusabb az az elképzelés amelyik szerint egyes madarak az iszapba süllyednek, és ott téli álmot alusznak.. Egyesek úgy vélték, hogy a madarak átalakulnak egymásba és igy a kakukkból például karvaly lesz — igy töltik el a telet —, azután tavasszal újból visszalakul kakukká. Ma már csak mosolygunk ezen, de a legtöbb ember még most is értetlenül áll sok kérdés előtt, s alig tud valamit a madarak vonulásáról.! Sokat vitatott kérdés volt a vonulás magassága. Voltak, akik 10—12 ezer méteres magasságban hitték a vonulást abból kiindulva, hogy nemegyszer a Mount Everest felett is láttak ludakat átrepülni. Hitelt érdemlő és tárgyilagos adatfelvételek azonban azt igazolják, hogy például a karvaly 3000, az ölyv 3600, a vetési varlyu 5000, a daru pedig gyakran 5—6000 méter magasan vonul. A bíbicek, seregélyek vonulási magassága 600 méter. A magyarországi madarak közül a legtávolabbra a gólya vándorol; egy részük a telet Afrika legdélibb csücskében tölti. A távolsági rekordot egy északamerikai csérfaj tartja, amelyik évente 17 ezer kilométeres távolságra vándorol és igy 34,000 kilométeres összteljesitménnyel alig marad több pihenője, mint hogy fenn északon sietve kiköltse és felnevelje kicsinyeit, hogy aztán megint hosszú vándorútra keljen. * * H« Vándorutjukon milyen sebességgel haladnak a költöző madarak? A ragadozók, énekesek általában 50—80 kilométer óránkinti sebességgel utaznak, a csörgöréce 120, a sarlósfecske pedig 150 kilométeres vonulási sebességet ér el egy óra alatt. Az énekesmadarak naponta csak mintegy 60 kilométert repülnek, szinte bokorról bokorra. A gólya napi teljesítménye átlagosan 200 kilo’ méter, mig a szalonkafélék esetében 500 kilométer. I Csodálatos rekordok szülét-
