Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-09 / 28. szám

6. OLDAL MAGYAR RIRNfiR Thursday, July 9, 1964 SIGNORA ÉVA CAROCCI - i A RÓMAI MAGYAR ASSZONY A hőhullám és nagy forgalom volt az oka annak Rómában, hogy így fest az utat kettéválasztó fehér vonal. The PERTH AMBOY KIMÉ TATAS ÜZLETI ÁLLAPOTUNKRÓL 1964 JUNIUS 30-ÁN VAGYON TERHEK Készpénz és bankok tartozásai ..... $ 1,907,506 28,628 betétesünknek jár............. . $76,882,329. U. S. Kormány kötvények................, 14,817,337. Karácsonyi és más klubtagoknak jár . . 333,526. Egyéb értékpapírok .......... 9,575,337. "Escrow“ számlák.......................... 342,899. jelzálogkölcsönök (rendes)............. 24,962,049. Még nem esedékes leszámítolások .... 449,376. Veteránok házkölcsönei.................. 16,707,756. Összegyűlt osztalékok betéteseinknek . . 249,707. FHA jelzálog kölcsönök.................. 15,518„272. te^ert®te^k........................ 13,280. Váltofedezetü kölcsönök ........ 259,730. TÖBBLET ÉS TARTALÉK . 5,983,144. Banképület ................................ 259,291. ~ Megszerzett, de még be nem hajtott üzlet 197,505. Egyéb VaSy0D.....................................M8- ÖSSZES TEHER, ÖSSZES VAGYON.....................$84,254,261. TÖBBLET ÉS TARTALÉK............$84,254,261. TISZTVISELŐK ERNEST R. HANSEN President MANAGEREK TANÁCSA HARVEY EMMONS Chairman of the Board GERALD B. FURMAN Vice President and Comptroller RICHARD C. STEVENS Treasurer JOSEPH J. SEAMAN Vice President JOHN J. KELLY Secretary JOSEPH B. FUKO Auditor JOHN I. BROWER ROBERT W CHRISTOFFERSEN JAMES O. De LANCEY ANTHONY W. ECKERT HARVEY EMMONS ERNEST R, HANSEN JAMES J. HARRIGAN, Jr. RAY D. HOWELL C. HARRY KALQUIST HOWARD F. KOONS NATHAN MARGARETTEN NICHOLAS J. POST Legelői járunk... a helyi bankolási szolgálatban AHOL A JELENLEGI OSZTALÉK-RÁTA 4% ÉVENTE JOSEPH J. SEAMAN Egy növekvő készpénz-tartalék a Perth Amboy Savings Institution takarék-bankban nagyobb anyagi erőt je­lent az ön és családja számára. Ugyanakkor az ön pénze elősegíti a helybeli gyarapodási a készenlétben tartott pénz által azok számára, akik otthont akarnak venni, vagy épileni ezen a környéken. Azáltal, hogy biztatjuk önt a takarékosságra ... és hoz­zásegítünk családokat ahhoz, hogy háztulajdonosok le­hessenek ... mi betölljük hivatásunkat a takarékosság­­ra-buzditás és anyagi bizlonság-elősegilés terén, a Mu­tual Savings Bank fogalmának számos előnyével, a helybeli közgazdaság szolgálatában. A Perth Amboy Savings Institution különös figyelme ezekre a kívánalmakra kitűnik fenti kimutatásunk­ból ... és észrevehető itt a bankhelyiségben is, ahol kü­lönböző szolgálataink állandóan növekvő népszerűség­nek örvendenek úgy jelenlegi üzletfeleink, mint uj ba­rátaink körében. Ha ön még nem valamelyike ezeknek, talán szolgálatára lehetünk önnek is mielőbb? ÜZLETFELEINK SZAMARA INGYEN PARKOLÓHELY UJ MAPLE ST.-I TELKÜNKÖN BANKOLÁSI ÓRÁK: Hétfőtől Csütörtökig naponta délelőtt 9-től délután 3-ig. Pénteken délelőtt 9-től este 6 óráig. The PERTH AMBOY Savings Institution PERTH AMBOY, NEW JERSEY \ A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJA TAKARÉKOSOK SZOLGÁLATA 18 6 9 ÓTA swims nini uj, haladó külföldi irodalmat .és megnyissa hasábjait a fel­törekvő tehetséges olasz ifjú irók és költők előtt. A Sola­ria meghozta Caroccinak a hírnevet, Caroccinénak pe­dig az anyagi gondoktól men­tes életet férje oldalán. Az olasz fasizmus alatt Ca­­rocci uj lapot indított Ar­­gomenti néven. Rejtett, kép­letes nyelven a legnagyobb élő olasz irók tollával har­colt a fasiszta elnyomás ellen. — Izgalmas hónapok vol­tak — meséli ma Carocciná Vedres Éva. — A fasiszták szerencsére olyan ostobák voltak, hogy sokáig nem fogták fel az Argomenti tit­kos nyelvét. Végül is a lapot elkoboz­ták, Carocciéknál házkuta­tást tartottak és az ügyvéd­irodalmár hangját elnémí­tották. — így tehát az Argomen­ti végleg megszűnt? — kér­dezem. — Nem. Most újból meg­jelenik Nuovi Argomenti néven. Két főszerkesztője van ennek a lapnak, az egyik a férjem, a másik Alberto Moravia, a világhírű olasz regényíró. Vedres Éva férjén keresz­tül teljesen belenőtt az olasz életbe. Mindenben segítő, je, harcostársa férjének, akit pártonkivüli létére leg-j utóbb az Olasz Kommunista Párt listáján választottak parlamenti képviselővé. — Egy percig sem sza­kadtam el otthonról — foly­tatja a beszélgetést Carocci­­né. —Minden évben két hó­napra hazamegyek. Mig pa­pa élt, mindig ott laktam nála, a Bulcsu utcában. Fiam­mal és férjemmel többször voltunk Szigligeten. — A fia tud magyarul? — Ó, ő nem. ő már igazi olasz, de mindig vágyako­zás él benne Magyarország iránt. Szerinte nincs szebb hely, mint Szigliget. — És most mivel foglal­kozik ? — E'conomista — (közgaz­dász, ez az első szó, amit olaszul mond) — , és emel­lett könyvet ir. Három éve jelent meg egy nagyobb mü­ve, amely a Fiat-gyár mun­kásainak életével, szociális helyzetével és politikai moz­galmaival foglalkozik. Most egy újabb könyvön dolgozik. Bucsuzásul még egyszer végigjárjuk a ház szobáit,— amelyek közül egyet Vedres Éva feltűnő módon eltitkol. — Ez az ajtó hová nyi­­lik? —Ez semmi, semmi. Ez igazán szóra sem érdemes. —De mégis. — Itt szoktam festeni. Nem, semmi pénzért sem mutatja meg festményeit. . . Csupán annyit sikerül meg­tudni tőle, hogy miután leg­utóbb Rómában egy igen jó­­nevü galériában kiállítást tartott, azóta neve lett. Sok a megrendelése, sok a mun­kája, csak győzze erővel és szellemmel. RÓMA.— (Buzási János budapesti újságíró riport­ja.) Telefonon hívom Alberto Carocci olasz ügyvéd én parlamenti képviselő római lakását: “Signora Carocci­­val, a képviselő ur felesé­gével szeretnék beszélni.” “A Signora nincs Rómá­ban. Ha fontos ügyben kere­si, látogassa meg öt Vellet­­riberi, nyári otthonukban.” A megbeszélt időben in­dulok Velletri felé. A tör­ténelmi levegőt árasztó Via Appián robogok délkelet­nek. Római kori vízvezeté­kek, templomromok, re­neszánsz kastélyok, pálmák, ciprusok és cédrusok között futok be Veületriibe, egy j 40,0000 lakosú kisvárosba. In­nen jó öt kilométernyire, em­berektől, házaktól, minden­től messze és elszigetelten ta­lálok rá Carocci képviselő házára. Carocciné már vár a ház előtti teraszon. —Buona sera — mondom. — Jó estét — felel ma­gyarul az asszony. —Beszél-1 jünk talán mindkettőnk anyanyelvén. Signora Carocci még jól beszél magyarul, de már,1 olaszos akcentussal. Két és I félórás társalgásunk alatt elbeszéli élete rövid törté­netét. Carocciné leánykori neve: Vedres Éva. Édesapja: Ved­res Márk, a hires magyar szobrászművész. A papa és a mama még a század elején eredetileg csak nászutra ér­keztek Olaszországba, de vé­gül is elhatározták, hogy itt maradnak és életüket ezután már örökre itt élik le az olasz ég alatt. Rövidesen meg­születtek a gyerekek — köz­tük Éva —, az évek boldogan teltek volna, csakhogy kitört az első világháború. Vedre­sék úgy döntöttek, hogy ha­zamennek Magyarországra. Éva tehát serdülő korát Ma­gyarországon töltötte és ma­gyar iskolába járt. Azután újra béke lett, és Vedres Márk világjáró művész szel­leme visszavágyott Itáliába. A huszas évek közepén Fi­renze mellett telepedtek le, antikváriumot és tyukfarmotj létesítettek. A tyukfarm jól ment, de azután jöttek a nagy gazdasági válság évei, a farm megbukott, és magá­val sodorta a csődbe az an­tikváriumot is. Vedres Márk­nak akkor már elege volt Olaszországból, ismét haza­ment feleségével, hogy most már örökre otthon marad­jon. Három évvel ezelőtt halt meg. Éva nem ment haza szü­leivel, mert akkor már férje, volt és megszületett a gye­reke is. Férje, Alberto Ca­­rocci, ügyvédi hivatása mel­lett elsősorban az iroda­­lonak és az irodalom pár­tolásának élt. A két világ­háború között ő adta ki a Solaria nevű irodalmi folyó­iratot, amely azt a feladatot vállalta magára, hogy meg­ismertesse az olaszokkal aa

Next

/
Oldalképek
Tartalom