Magyar Hirnök, 1964. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-11 / 24. szám
6. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, June 11, 1964 Harlem — New York tűzfészke NEW YORK. — Fenyegető sötét viharfelhőik tornyosulnak Manhattan sziget északi Harlem negyede felett. A városrész lakói, a városi hatóságok mindennap négerfélkelés kitörését várják és a rendőrség — aggódva, hogy egy kisebb incidens-vérontást vonna maga után -— oly szigorú készenlétben van, mint egy nagy katonai egység egy várható ütközet előestéjén. A helyzet Harlemben hovatovább kritikusabhá válik, mint a fehér-néger ellentét,Délen. Ennek oka az, hogy Harlemben a néger fiatalság, ifjúkori bűnözők sokasága a jelek szerint összeesküdött a gyűlölt fehér nép elleni merényletekre. Fehér embereket az utcákon, az üzletekben megtámadnak, bántalmaznak, késeinek, rabolnak, öldösnek. S a néger vezérek a kezüket tördelve, aggodalmaskodva vallják meg, hogy tehetetlenek, nem tudják fékentartanj a megvadult néger suhancokat. Harlem városrész 230,000 főnyi lakosságának csaknem 95 százaléka néger. Néger gettó ez. Ilyen néger népsűrűség nincs sehol az országban, a Dél városaiban sem. És nincsen messze az idő, amikor a néger népesség eléri a 100 százalékot. Mert a fehérek menekülnek a veszélyes környezetből. A legtöbb fűszer- és más kis üzlet ugyan fehéreké, de ezeknek tulajdonosai más városrészekben laknak. A Sugár Ferenc és felésége ellen nemrég üzletükben elkövetett gyilkos merénylet sokakat meggyőzött arról, hogy a messze lakás nem növeli az életbiztonságot, ha a nap nagy részét a harlemi négerek közt kell tölteni. A harlemi helyzet súlyossága akkor vált nyilvánvalóvá. amikor a New York Times tudósításaiból kiderült, hogy itt nem szórványos bűnesetekről van szó, hanem szervezett támadásról, válogatás nélkiif mindén fehér ember ellen irányuló ellenséges magatartásról, válogatás nélküli merényletekről, fiatalkorú néger bandák garázdálkodásáról. Az első nagy fehér-néger csata április 17-én volt, ami-1 kor néger kamaszok felborították egy utcai gyümölcsá' rus standjét s a kereskedő védelmére odasietett rendőrökre körülbelül 75 főnyi néger fiatal támadt rá. Egymást követte ezután négy gyilkosság, mind a négy egyéni indok nélkül, csak azért, mert fehér ember akadt a néger banditák útjába. A négerek közé “elültetett” figyelők jelentették a rendőrségnek, hogy néger fiatalok 20—30 főnyi bandákba szervezkedtek, Vértestvérek, Tanitványók s más nevek alatt, és ezeknek a bandáknak tagjai kiképzést kapnak különböző fegyverek használatában, hogy ölni tudjanak “fehér kutyákat” és “kékszemü ördögöket”. Egy nyomozó, akinek elme-és idegorvosi képzettsége van, úgy vélekedik, hogy a banditák közt vannak lelkibétegségben szenvedő, gyilkolásra hajlamos emberállatok — talán százszámra. A Vértestvér és más szervezést a Black Muslim mozgalom szakadár hivei végzik. Ezek azért szakadtak el a mozgalomtól, mert nem elégszenek meg a fehérek gyűlöletének tanításával, gyáváknak tartják a Black Muslim mozgalom hangos vezéreit. A bandaszervezés módja már ismeretes. A szervezők olyan fiatalokat keresnek, akiknek már meggyűlt a bajuk a rendőrséggel s akikről feltehető, hogy gyűlölik nemcsak a rendőrséget, hanem a fehéreket is, akiknek a rendőrség védelmet igyekszik nyújtani. Könynyű Harlem utcáin ilyen fiatalokat találni, minden utcában vannak ilyenek. A szervezők az utcákat járják és verbuválnak a suhancok körében. “Akarsz bántani fehéreket?” Aki akar, azt elvezetik égy titkos gyülekezőhelyre, ott alaposabban kiképezik, felmérik és ha alkalmasnak találják, megkezdődik a kiképzés judo és másfajta verekedésben, szúró és vágó kések, foglalatba helyezett borotvapengék használatában. Az ilyen sorozás és kiképzés színhelye többnyire egy nagy lakóház tetőzete. A legtöbb vértestvér és tanítvány már korábban is bandák tagja volt, de azelőtt a bandák csak egymásközt hadakoztak, késelésre, szurkálásra, többnyire azért került sor, mert egyik banda illetéktelenül behatolt egy ellenséges banda elhatárolt területére, amelynek turf az elnevezése. Egy banda keretében vezérré és álvezérré az lép elő, aki valami kimagasló haditettre tud hivatkozni: fehér ember bántalmazása, kifosztása, fehér üzlet megrongálása, stb. Murphy newyorki rendőrfőnök a néger banditák rendőrgyülöletét azzal magyarázza, hogy a banditák a rendőröket a “fehérkék” védelmezőinek tartja, — ami igaz is, hiszen a fehér ember szorul elsősorbán rendőri védelemre Harlemben. Nyugtalanítja a rendőrséget az is, hogy a fiatalkorú néger banditákat felnőtt négerek látják el fegyverekkel és lőszerekkel. Már több néger lakásban találtak valóságos fegyverraktárt. — Egyik lakásban, két néger lakásában, 12,000 puskagolyót találtak. A lakók ártatlanságukat hangoztatták; azt mondták, hogy a golyókat lövészklubjuk részére vásárolták. Csakugyan, lőszereket hivatalos helyről is kaphatnak lövészklubok — a Civilian Marksmanship katonai hivataltól. A gyűlölet szellemének erősítésében nagy szerepet játszanak kábítószerek. Harlemben általában könnyen lehet hozzájutni marijuanna kábítószerhez, de senkinek sem könnyebb ez, mint annak a suhancnák, akit a háztető felavattak a vértestvérek, vagy a tanítványok rendjébe. Tudni kell, hogy nagy a különbség a leggyakrabban használt kábítószerek közt. A heroin nyugtató, a marijuana izgató. A marijuana őrületbe, gyilkolási mániába hajtja a “kékszemü ördögök”-et amúgy is gyűlölő banditákat. Éjjelente hangosak Harlem utcái utcasarki szónoklatoktól. A fehér ember gyűlöletét hirdetik a Black Muslimok és a még radikálisabb “fajvédők”, akik egyenesen bűncselekmények elkövetésére szólitják fel a hallgatóságot. Fenyegető szólamok hangzanak el; “eljött a fekete forradalom ideje. A fekete ember lesz az ur, a fehér ember lesz a szolga . .így szónokolnak láda, vagy hordó tetejéről és a hallgatóság hallgat, senki sem mer ellentmondani, csillapító szót emelni. Aki védi a fehér embert, az ellenség. A 125-ik utcában — Harlem életveszélyes utcájában — egy könyvesbolt kirakatában nagy betűk valósággal ordítanak; “Az Átkozott Fehér Ember.” Ez egy könyvnek a cime, amely Dél-Afrikából jött. De a kirakatban ez több, mint könyvreklám. Mi sem jellemzi a helyzet veszélyességét a harlemi tűzfészekben, mint Bayard Rustin niéger vezér nyilatkozata a harlemi közhangulatról és közvéleményről. Ez a Bayard Rustin volt a fő szervezője a múlt nyáron Washingtonban rendezett nagy tömegtüntetésnek. Nos, ez a vezér most ezt mondotta: “Mindenütt Harlemben, bárokban, autóbuszokban, a földalattin, mindenfelé emberek azt mondják nekem: Mindennel, amit ön, Mr. Rustin, csinált, mi egyetértünk, de nem tudja-e, hogy a fehér emberek nem fognak ránk hallgatni addig, amig mi csak követelünk, addig, amig mi fehérek elevenébe vágunk és darabokra nem.tépjük a 125-ik utcát?” Csakugyan, mondja Bayard Rustin, a hangulat oly;/,, izzó, hogy ha nem történik más mint, hogy a rendőrök le akarnak tartóztatni egy utcai Johnson elnök 6 hónappal és 6 nappal John F. Kennedy halála után a maga és a nemzet nevében tiszteleg a volt elnök sírjánál, az Ar- 47-lington National Cemetery ben. Az a nap lett volna 47-ik szüleT tésnapja. A háttérben Mrs. Johnson. nőt, vagy egy szökött katonát, vagy parkolóticketeket I függesztenek az autókra —- az | ilyesmi úgy hat, mintha valaki égő gyufát dobna a dinami tra. Vagy olvassuk, mit mond egy fiatal néger hivatalnok: “A felhevitett szenvedélyeket, az izzó gyűlöletet nem lehet lefékezni, egyszerűen azért, mert a harlemi négerek nem bíznak senkiben — sem fehér emberben, sem négerben. Ha mi négerek csillapítani próbáljuk őket, kinevetnek, gyaláznak bennünket,” Van hosszutávu városi és kormányprogram a harlemi viszonyok megjavitására — lakásépítés a néger fiatalság jobb iskoláztatása, a négerek jövedelmének emelése, stb. de mindez a pillanatnyi helyzeten mit sem változtat. A pillanat követelménye: vérontás megelőzése. Murphy rendőrfőnök stratégiájának részletei nem ismeretesek, de tény az, hogy a 26,000 főnyi newyorki rendőrségnek egy A hires Wagner-tenor, a 74 éves Lauritz Melchior és a 40 éves friss menyecske, Mary Markham, csókot váltanak esküvőjük után, az énekes hollywoodi, hegyi birtokán. nagy, válogatott különítménye éjjel-nappal készenlétben áll, hogy szükség esetén lecsapjon a rendzavarokra. Forró nyárra van kilátás Harlemben. Ez a plakát, angol nyelven fogalmazva, mindenütt látható Indonéziában, Jakarta fővárosban s vele önkénteseket keresnek guerilla harcra Borneoban, a Malaysia államszövetség ellen. Minthogy a Nobel-dijat az alapítója oly szellemi kiválóságoknak szánta, akik a tudást, a kulturált, a nép jólétet, a világbéke ügyiét előbbreviszik, joggal lehet feltenni a kérdést: Miikor ítéli oda a nagy dijat a stockholmi nagy bizottság Sellye János — a maga választót ta névváltozatban: Haris Sélye — magyarszármazású orvos-vegyész-kutatónak, akinek a tudomány ílág.iban immár világhíres ‘stress” elmélete hatalmas lépésekkel előbbrevitte az orvostudományt s ennek révén az emberiség, nem utolsósorban az öreg ék egészségének ágyát? Mielőtt a felfedezőről szólnánk, próbáljuk a laikus olvasónak laikus módon némileg érthetővé tenni, miben áll Selye professzor korszakalkotó felfedezése. A szervezetnek van egy eddig fel nem ismert gépezete, amely a legkülönbözőbb ártalmak ellen azonos medea veszi fel a harcot. A belső elváltozás i mirigyek egyensúlya biztosítja az ártalmak elleni védekezés sikerét. Ettől a felismeréstől máir csak egy lépés a mirigyek (hormonok) megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az ártalom kiküszöbölése, az élet meghosszabbítása. “The Stress of egy egész délutánit vele töltői, t, Selye felmutatta azt a könyvet, amelyet éppen most divas: egy Mikszáth regényt. Utána egy Kosztolányi kötet következik. Az egyetemen 128 tudós folytat orvostudományi kutatásokat és kísérleteket, köztük vannak magyarok is. Ember György az egyik, akinek feladata az orvostudomány fejlődésének számontartása a rnponta a világ minden részéből érkező szakkönyvek és folyóiratok tanulmányozása alapja.n Egy másik munkotrásától éppen búcsúznia kellett Selye Jánosnak, mert Bajusz Zsoltot a gazdag amerikánusok elcsalták mellőle. Könnyű volt elcsalni őt ötszörannyi fizetés Ígéretével! “Az utóbbi években 40 kitűnő tudósom ment át az Egyesült Államokba”, panaszolta Selye. Ez a kivándorlás érthetően nyugtalanítja a kanadai kormányt, éppen úgy, mint, mellesleg megjegyezve, Angliában is nyugtalanságot és a tudományos világnak nagy gondot okoz, hogy a sokszorosan jobban fizető Amerika elhalássza az egyetemekről a kimagasló tudósokat. A kanadai kormány épen Selye Jánost nevzte ki egy országos bizottság élére, amelynek feladata lesz az Amerikába való kivándorlások meggátlása. Amihez sók kanladai dollárra lesz szükség. Selye János 57 éves. Öt nyelven beszél. Tagja 79 tudományos társaságnak. Eddig 17 könyve jelent meg, azonkívül majdnem ezer értekezése szaklapokban. Tizennyolc tudományos kitüntetést kapott. Nyugszik a babérjain? Erre nem ér rá. Szüntelenül kutat és időről időre felfedez valamit, amin aztán tovább lehet építeni az emberiség javára. A legújabb? Nem egy, hanem több legújabb van. Például az elmeszesités. Gyulladásos betegséget gyógyitiani a fekély elmészesi'Lésével, feleslegessé terjni a mindig veszéllyel járó műtéti beavatkozást ... Az intézet tanulmányozza a szívinfarktus (életveszélyes vérkeringési zavar) gyógyszeres megelőzését . . . a ssbgyógyulási folyamatokat ... a hízósejtek', működését. Selye János mindennap reggel fél ötkor már a laboratóriumában van, figyel, kutat, egereket boncol, patkányoknak irjjekciókat ad, tanítványainak francia nyelven élcadást tart, a nyolc órai munkaidőt csak hallásból és olvasásból ismeri, este 7-kor még mindig egerek és patkányok közt lehet találni. Nincs megállás. És ha lesz megállás — mert a hormonális egyensúlyit nem lehet időtlen időkig fenntartani —, Selye János munkáját folytatná fogja I négy gyermeke közül bét fiaital orvos. A NEMZETHALÁL REME Life” című könyvét, amelyben ezirányu kutatásainak eredményeit ismerteti, eddig 14 nyelvre fordították le és most van készülőben a 15-ik fordítás — a Selye magyar anyaJnyelvére való fordítás. A budapesti Akadémia Kiadó fogja megjelentetni magyarul a nagy magyar tudós müvét. Amilyen értékes, olyan érdekes ember ez a Hans Selye, Selye János. Orvos volt az apja, a nagyapja, a dédapja. Magyarországon született, de már öt éves korában elkerült magyar földről. Orvosi diplomáját Prágában kapta, majd megtoldotta vegyészeti doktorátussal. 1931-ben Rockefeller ösztöndíj jal Amerikába került, a baltimorei Johns Hopkins egyetemre, mint tudományos kutató. Egy évvel később meghívást kapott a montreali McGill francia egyediemre élőadónak, majd az egyetem tanára és laboratóriumi kutató tudósa lett. Magyar az amyanyelve, németnyelvű egyetemre járt, amerikai egyetemről francia nyelvű egyetemre került. A montreali egyetemen reggeltől estig dolgozik és ami szabad időt tud szakítani magának, azt magyar olvasással tölti. Szabó László pesti uj- 1 ságirónak, aki felkereste és BUDAPEST — (FEC) Jó[ féléve komor vita folyik a j magyarországi lapokban és foyóiratckban a tragikusan alacsony születési arányról, melynek következtében a magyarság szaporodása megállt. 1963-ban tizenhárom születés és tizenegy halálozás esett ezer Mlekre, vagyis a nemzet természetes szaporodása csak két ezrelék volt. Aggódó véleményeket hallani, hogy 2000-ben kevesebb magyar lesz, mint volt a 2. világháború előtt, holott ugyanakkor a népesség világméretekben veszedelmesen szaporodik. Az Élet és Irodalom c. hetilapban a népesedési kérdésről tizenhat hosszabb cikk és huszonhárom részletes hozzászólás jelent meg. A szerkesztőség a vitazáró cikkben megállapította, hogy a magyarbrszági népesedés “sajátos alakulásában” olyan tényezőknek jut a döntő szerep, mint a “társadalmi-gazdasági • ’ változások,., iparosítás, mezőgazdaság szocialista' átszervezése, a városiasodás, nők fokozott munkavállalása, a lakáshelyzet és a családi pótléik ' viszonylagosan alacsony volta.” De mindjárt hozzá is fűzi a cikk, hogy a “kérdés sokrétűbb és bonyolultabb, semhogy bármelyiknek is egyedül meghatározó szerepet tulajdoníthatnánk.” Az Élet és Irodalom visszautasítja azt a feltételezést, mintha a “magyar társadalom egy része hitetlen és reménytelen” lenne, mert a kommunistákról rossz véleménye van, s ez is egyik oka a gyermektelenségaeik”. A vitazáró cikk minden igyekezete arra irányul, hogy a rendszert felmentse a felelősség alól, s bűnbaknak a “modern társadalmi életformáit” állítja oda. “Semmiképpen sem értünk egyet a nacionalista inditéku vészharang kcmgatásokkal. Némelyik a nemzethalál vízióját vetítik elénk, s népünk közeli pusztulásán siránkozva, társadalmunk jelenéből is csak a negatívumokat hajlandók meglátni: a közönyt, az elnemzetleniesedést, az ifjúság cinizmusát.” A bajok orvoslására felhozott javaslatokról meg azt mondja, hogy sokan a kivezető utat “viszszaífelé keresik, a feudális családi erkölcsök visszaállitásában, kemény rendszabályokban, melyeikkel szerintük az államnak bele kell szólni áz egyének éetébe és megkövetelnie, hogy szaporodjanak. Busmagyai ködök, az egyház által is méghaladott vallásos "őzetek, bilincseiben vergütetes vulgáris marxisták ej|y gyékényre kerültek: a régi, Rákösi-féle abortusz törvényt áhítják vissza.” Azzal érvel az Élet és Irodalom'cikke, hogy a nőnek joga van szülni, vagy nem szülni, s a megoldás valamiféle családtervezés lenne. Gyakorlati tanácsai közül a=nők rövideb b munkaidejének, jobb ovódai ellátás és a lákásépités fokozása említhetők. Különben azt javasolja, hogy uj anya és gyermekvédelmi törvényt kell hozni. HALLOTTA MÁR..v . . . hogy a világon található 2500 kigyófajtából mintegy 200 veszélyes az emberre — állápitja meg az Egészségügyi Világszervezet legújabb jéiéntiésís. Csaupán Chilében, Uj-Záland, Írországban, Madagaszkáron és néhány távoli szigeten nincsenek mérges kígyóik. Évente mintegy 40,000 ember pusztul el a Földön fcigyómarás következtében, az áldozatok több minit 70 százaléka ázsiai. India első miniszterelnöke, Jawaharlal Nehru holttestét végig viszik New Delhi utcáin, a szent Jumno folyó partjára, ahol elhamvasztották. SELYE IÁN0S MIKOR KAP N0REL-DIJAT?
