Magyar Hirnök, 1964. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-09 / 2. szám
6. OLDAL MAGT VR HTRNflK /■ Thursday, 1964^ January 9. SZERELEM KVFÁRJAI Irta: KERTÉSZ MIKLÓS 1 ....................................................... - = j — Gróf ur, — súgta neki Irma, mialatt őt magát is rémitő izgalom fogta el, — gróf ur, az égre kérem — szedje össze magát — legyen erős, oly sok évi bánat és keserű csalódások után nem szabad meghalni az örömtől. — Oh nem, nem! Nem akarok meghalni — legkevésbé most, — kiáltott a gróf és hirtelen kiegyenesítette magát. — Ám ha igaz az, amit ez a leány az imént mondott, akkor reám ma a jó Isten legnagyobb kegyét árasztotta. — Ha pedig nem lenne igaz — nos, akkor legfeljebb egy gyei több csalódás ért. — De igaz, — kiáltott a fiatal leány felindulástól, fájdalomtól és örömtől reszkető hangon. — Igen, igaz, atyám! Isten a tanúm, hogy önt ezzel a névvel illethetem! Atyám — én vagyok a te eltűnt, sokat keresett és megsiratott gyermeked. Én vagyok a te Rózsikád, akit mindenfelé kerestetsz. Megható szeretettel térdre ereszkedett a gróf előtt és karjait kitárva, a grófra emelte szemét. Géza e szép szemekben könnyeket látott csillogni. A jelenet drámaisága elérte tetőpontját. A gróf szeme is megtelt könnyekkel, ajka egy pillanatra megtagadta a szolgálatot. Végre azonban a legnagyobb felindulásban a következő szavakban tört ki: — Rózsika — igen, te vagy az! Te vagy az én drága leányom, — semmi kétség! Arcodban felismerni vélem anyád vonásait! És mégis, alig merek szabad folyást engedni érzelmemnek, nem merek hinni, mert már nagyon sokszor meg lettem csalva! Gyermek, leány, adj nekem bizonyosságot! Tégy bizonyitékot a kezembe, tépd ki a szivemből a kegyetlen kételyeket —: adj bizonyitékot, Rózsika, bizonyitékot! — Istennek legyen hála, az általad kivánt bizonyitékot keblemen hordom, — szólt az igézőén szép leány s reszkető kezét keblébe mélyesztette. — Itt van a bizonyíték, hogy leányod vagyok, kit oly régtől fogva nélkülözött! Nézz ide atyám, kezemben van az a levél, melyet tizenhét év előtt anyámhoz inéztél és amelyben szentül megfogadtad, hogy őt feleségül veszed, engemet, pedig elismerész törvényes gyermeked gyanánt, íme atyám, leteszem kezedbe a becses okmányt, tégy belátásod és szived sugallata szerint. Kiűzhetsz házadból, vagy kebledre vonhatsz, de bármelyiket választod is, egyet el nem vehet tőlem senki és ez ama tudat, hogy Rózsika vagyok, Szentiványi gróf leánya! A grófi izgatottan kapta ki az előtte térdelónek a kezéből az erősen megsárgult levelet, de alig vetett rá egy pillantást, midőn egyszerre nem az öröm, hanem a fájdalom jaj szava tört ki ajkán. Mintha a lefolyt tizenhét évnek minden keserve benne lett volna ebben az egy jajkiáltásban. — Az én levelem — az én levelem, — kiáltott roppant felindulásban. — Igen, ugyanaz a levél, melyet egykor Saroltához intéztem. Megismertem benne kézírásomat és most egész részletesen még a tartalmára is visszaemlékszem. Oh, minden összevág, minden rendben van! Nem, nem, most már nincs helye a kételkedésnek! Az ég meghallgatta könyörgésemet — és újra tartalmat adott feldúlt, céltalanná vált életemnek! Nap fényt árasztott házamba, melynek sugarai beválágitják és örömmel ötltik be legmélyebb és legkomorabb zugát is! Könnyzápor követte ezen szavakat. Ámde a keservnek ez a kitörése és a grófnak megindulása csak egy pillanatig tartott. Mindjárt rá kitárta karjait és reszkető hangon kiáltotta: — Jer keblemre szeretett, rég nélkülözött gyermekem, Rózsikám! Nem a földön és a lábaimnál, hanem keblemen van a helyed! Jer tehát a karjaimba! Légy üdvözölve szegény, szerencsétlen Saroltámnak egyetlen gyermeke! A fiatal leány, ki egész mostanig feszült figyelemmel kisérte a gróf szavait és minden mozdulatát, most egyszerre fölemelkedett és örömkiáltással vetette magát Géza gróf kebelére. —Szeretett atyám, — kiáltotta, — vedd köszönetemet jóságos szavaidért. Ah, csaknem tizenhét évig meg voltam fosztva attól a szerencsétől, hogy atyám keblén pihenhessek és ajkáról hallhassam azt az édes szót: “gyermekem!” Oh, mennyire vágytam e pillanat után és mennyit álmodtam róla! Hogy kértem az Istent, engedné megérni ezt a nagy örömet! És meglett! Most már jóra fordult minden — megkaptam atyámat — van hazám, van becsületes nevem! — Igen, mindez osztályrészed lesz, kedves gyermekem, — zokogott a gróf és néma meghatottsággal zárta keblére szép gyermekét, mialatt reszkető kezével boldogan simogatta a leányka selymes haját. — igen, mindenek lesz, atyád, házad, neved! Oh szent és elvitázhatatlan jogod van arra, hogy ezentúl Szentiványi Rózsa grófkisasszonynak neveztessél. Az öröm halk kiáltása röppent ki a leányka ajkán, mialatt a gróf folytatta: — Édes szeretett leányom, ebben az ünnepélyes órában, melynél szebbet aligha fogok megérni, esküszöm neked, hogy mindenkor jó és igazságos atyád leszek. Rédey Irma lassan az ajtó felé húzódott, mert úgy hitte, hogy e pillanatban, e fény séges családi jelenetnél minden szemtanul felesleges és hogy az atyát és leányát egészen a viszontlátás örömének kell átengednie. Hiszen nagyon természetes, hogy mind a kettőnek lesz ám mindenféle mondanivalója, melyhez egy harmadik személy jelenléte nem kívántatik. Még nem is érte el az ajtót, midőn a gróf észrevette ezt. — Rögtön kezénél fogta Rózsikat és vitte őt egyenesen Irmához: — Gyermekem, — szólt Rózsikához megindultan, — üdvözöld a kisasszonyt, ki szegény beteg anyádnak a társlkodónője és hü ápolója volt betegségében. Iparkodjál megnyerni vonzalmát és barátságát. Remélem is, hogy ez rövid idő alatt a legteljesebb mértékben sikerülni fog neked! — Már sikerült, kontesz, — szólt élénken Irma és szívélyes mozdulattal nyújtotta kezét a szép fiatal leánynak. — Ön Szentiványi grófnak egyetlen gyermeke és ez a körülmény mindenkorra drágává és becsessé teszi önt az én szembemben! De ahogy a fiatal grófkisasszony kezét az övébe vette és szemébe pillantott, valami különös előérzett következtében alig észrevehetőleg összerezzent. Ő maga sem tudta megmagyarázni magának, miért szorult úgy össze a szive; úgy volt, mintha kígyóhoz érintette volna kezét. Rideg és rokonszenvetlen volt az uj grófkisasszony tekintete, ahogy egymás szemébe néztek; s keze mozdulatlanul nyugodott Irma kezében és nem vizonozta meleg kézszoritását, ami az adott körülmények között, anyjának, hü ápolónőjével szemben talán mégis helyén való lett volna. Irma mindamellett igyekezett leküzdeni efölötti idegenkedését és igy szólt: — Remélem, — kontesz. — jó barátnők leszünk! — Én is remélem, — válaszolt a másik hidegen és ismét atyja felé fordult. — Most pedig menjünk anyádhoz, — szólt a gróf. — Oh szegény gyermek, nehéz ut lesz az, melyet most meg kell tenned, mert attól tartok, hogy szegény tébolyodott anyádnak látása megtöri szivedet, üröm lesz az abban az örömpohárban, melyet a sors ma nyújtott neked. Ennek azonban meg kell lennie, drága Rózsikám, mert úgy mondták nekem és én remélem is, hogy ez a szép viszontlátás anyádnak leki és .elmebeli állapotára a legjobb hatással lesz. Az orvosak legalább azt jósolták, hogy szegény Sarolta csakis attól lesz egészséges, ha elvesztett gyermekét újra karjaiba zárhatja. Sötét árny vonult el a leányka szép .ábrázatán és pillanatnyi zavarában a padlót kereste szemeivel. De csakhamar összeszedte magát, hátra vetette szép fürtös fejét és igy szólt: — Igen, papa. Keressük fel szegény anyácskámat. Rédey Irma már előre sietett — nyilván elő akarta készíteni a lelkibeteget a reá várakozó nagy meglepetésre. Ahogy a grófot és uj leányát a parkon át a kerti ház felé közelíteni látta, kissé visszahúzódott az ablaktól és kezeit összekülcsolva, rebegte maga elé: — Adná az ég, hogy ne csalatkozzam! Ámde úgy érzem, hogy ezzel a fiatal leánnyal valami nem jó szellem költözik a házba. Szép lány, nagyon is szép, messze földön nem lehet találni mását, de tekintetéből hiányzik a lélek mélysége és a szív melege. Ámde ő most a gróf leánya s ezért szeretni fogom — vagy legalább igyekezni fogok őt szeretni, ha ugyan parancsolni lehet a szívnek, hogy szeressen. Géza gróf és leánya beléptek a kerti házba és Irma eléjük sietve, egy ajtóhoz kalauzolta őket, mely előtt vastag plüss kárpitfüggöny csüngött. A függöny szétváltával az ajtó kinyílt és Géza gróf fiatal kísérőjével egy percre megállóit a küszöbön. A tágas és lakályosan berendezett szoba közepén selyemmel bevont magas támlányu karosszékben egy elsorvadt és iszonyatos szenvedésektől eltorzított női alak ült. Sarolta volt, az egykori szépség — most lelki halott és a réginek csak árnyéka. Fehérbe volt öltöztetve, ami még inkább növelte a kedvezőtlen benyomást, melyet fakó, árnyékszerü ábrázatával tett. Révedező szeme azonban sajátszerü lázban égett és rögtön az ajtó felé fordult, ahogy annak nyikorgását meghallotta. — Ki van itt? — kérdezte tompa, siri hangon az elmebeteg. — Te vagy, jó leány, ki engem oly híven ápolsz? — Lépj be, — suttogta leányának a gróf. — Nevezd meg magad és mondd neki: anyám! A leány nyilván érezte a feladat nagyságát, ámde lelkének tétovázó határozatlanságából csakhamar kibontakozva, a zsöllyében ülőhöz osont, térdre ereszkedett előtte, összetett kezeit a beteg ölébe fektette, csodálatraméltó szép szemeivel fölpillantott hozzá és halkan suga: — Anyám! Szeretett anyám! (Folytatjuk) Konybatítkok PÁRIS. — Szakácsmüvészeti végrendeletet hagyott hátra nyugalomba vonulása alkalmából Alexandre Dumaine, aki szakemberek szerint a világ legjobb szakácsa volt. A végrendelet főbb pontjai: 1. Minden ételnek lehetőleg meg kell hagyni természetes izét, bánjunk óvatosan a fűszerrel, hagymával és alkohollal. 2. A konyha igazodjék az évszázadhoz, mindennek a maga idejében van a legjobb ize 3. Mindent fel kell jegyezni. 4. Gyakran kell kóstolgatni, a szem és a szaglás nem megbízható. 5. A jó konyha a jó bevásárlással kezdődik. 6. Az ételnek, és italnak összhangban kell lennie. 7. Amig a konyhán dolgozik az ember, semmi másra nem szabad gondolnia. 8. Csak olyanok részére lehet jól főzni, akiket szeret az ember. Liliputi rekord ALICANTE, Spanyolország. — Francisco Fernandez, a világ legkisebb-férfia, 50 éves korában meghalt. Testmagassága 1 láb 11 incs volt, cirkuszban mutogatta magát, abból élt. Gyászolja három leánya, egyik csinosabb, mint a másik, mindhárman normális termetüek. Életbiztosítás NEW YORK. — Az élet biztosítási üzlet bizonyos mértékben jelzi a nemzeti érverést. Az 1983 évben az amerikai biztositó -társaságok 88 billió dollárnyi uj biztosítási szerződést írtak alá, .11 százalékkal többet, mint -az előző évben, itöit jelent ez ? Egyik oka a’ biztosítás iránti nagyobb % érdeklődésnél .kétségkívül a lakosság nagy többséginek nagyobb jövedelme, ami sokakat arra késztet, hogy biztosításaikat nagyobh Összegre felemeljék. A másik okot biztosítási szakemberek abban látják, hogy a jövő bizonytalansága nagy mértékben nyugtalanítja, a népet. Furcsa dolgok... LONDON. — Mindenki tudja, hogy minden nagyvárosban akadnak sokan, akik az éjszakákat kapük, hidak alatt, állomások várótermeiben töltik. A londoni megyei tanács ennél többet akart tudni: miért éjszakáznak az emberek ilyen helyeken ? Két nagyarányú vizsgálatot folytattak le. Az első alkalommal találtak és kikérdeztek 129 kint-alvót, a másik éjszakán 120-at. Kiderült, hogy a Waterloo vasúti állomás a kedvenc tartózkodási hely. És a kérdésre, hogy miért éjszakáznak kint, a legtöbben azt felelték, hogy szeretik ezeket az éjjeli szállásokat, — visszautasították a megyei tanács ajánlatát, hogy ingyen szállást biztosit nekik vendégfogadókban. A házon kívül alvók legidősebbje, egy 81 éves nő, a vizsgálóbiztos miértjére azt felelte, hogy seholsem lehet oly kényelmesen tölteni az éjszakát, mint vasúti váróterem padján. BUKAREST. — Büszkén hirdeti a román kommunista kormány: Ebben az évben három millió nő önként vállalkozott utcaseprésre és 13 millió dollárnak megfelelő összeget takarítottak meg a népgazdaságnak. | maik*, \ P írja: RIPORTER ^ Megírtuk, hogy Sinatra fiának kiváltásához szükséges 240,000 dollárt Al Hart los angelesi bankjától, a City National Banktól kölcsönözték. A1 Hartról mindenki tudja, hogy magyar származású. Kassa környékéről vándorolt ki 14 éves korában. Felesége dunántúli származású. Mindketten jól beszélnek magyarul. Hart nemcsak Sinatra legjobb barátja és pénzügyi tanácsadója, de több filmvállalat főrészvényese és előkelő Bel Air negyedben fekvő csodás palotájukban a legnagyobb hollywoodi sztárok fordulnak meg. A Hart házaspár több millió dolláros jótékonycélu alapítványt állított fel, azonkívül minden közérdekű megmozdulás támogatásában első helyen állnak. * * * Reiner Frigyes, a nemrég váratlanul elhunyt nagy magyar karmester, valamikor régen azt a csodálatos, szinte érthetetlen felfedezést tette, hogy Olaszország az egyedüli hely a földön ,ahová sohasem követték őt messziről jövő telefonhívások. Ezért, valahányszor úgy érezte, hogy tökéletes nyugalomra van szüksége, Olaszországba utazott. * * * Hazai hírek szerint elhagyatottan, Budapesten nyomomságban meghalt az ország egyik'legnagyobb mezőgazdasági szakértője: Halács Ágoston. 1922-ben fiatalon a nagy befolyású magyar mezőgazdasági közlöny szerkesztőjének hívták meg a külföldi egyetemeken végzett kiváló mezőgazdászt. Nagyszerű szakértői gárdát szerzett, akiknek segítségével megszerettette és meghonosította az ipari növéíyek termelését és elősegítette a modern külföldi és belfölli igényekhez alkalmazkodó állattenyésztést. Cikkeiből, melyek külföldi lapokban is megjelentek, vi’ ágszer te tanultak úgy a nagybirtokosok, mint a kisgazdák és forrásmunkaként használták a mezőgazdasági intézmények. Háború után mint a nagybirtok hívét tartották szánon és éppen úgy kiütötték a szájából a kenyeret, mint sok más kiváló gazdatiszt kartársa munka nélkül maradt. A sztálini években Grösz kalocsai érsek perével kapcsolatban ő is börtönbe került, mert az érsek egyik barátihoz intézett levelében felhívta a figyelmet a nagytudásu Halács Ágostonra. Szabadulása után sem tudott elhelyezkedni. Pince odúban élt és halt meg az ország egyik legnagyobb agrártudósa. * * * Viszontagságos évek elmúltával végre sikerült Amerikába eljutnia báró Hatvány Károlynak, a nemrég Budapesten magas korban elhunyt kiváló iró és irodalomtörténész báró Hatvány Lajos fiának. Otthon megjárta a Gestapo börtönét, az Andrássy ut 60 pincéjét, a 56-os szabadságharcban súlyosan megsérült . . . Hollywoodba jött, ahol leánya Mrs. Sowe él.. Az amerikai televízióban sokan kedves régi pésti ismerőssel találkoztak: Verebes Ernővel, a Király Színház egykor ünnepelt énekes színészével. A Sid Caesar-Edie Adams programon lépett fel — olyan fiatálosan, mint régi fiatal éveiben ... ' b r ; * * * „ ■ .. ■■ A világ színpadain páratlan sikerrel játszott “My Fair Lady” Broadway-musicalt Hollywoodban filmre veszik fel s a filmben szerepelni fog ifj. Beregi Oszkár, a budapesti Nemzeti Színház nagy színművészének, az ugyancsak Hollywoodban élő Beregi Oszkárnak tehetséges fia. * * * Papp László, Európa középsúlyú ökölvívó bajnoka lesz Joey Giardello amerikai világbajnok legközelebbi ellenfele. A két bajnok valószínűleg Philadelphiában méri össze erejét. * * * Dr. Valkó László, a Washington State University nemzetközileg ismert professzora többhónapos európai előadó körútja után most tért vissza feleségével az Egyesült Államokba. Valkó professzor a bécsi egyetem rendezésében megtartott nemzetközi szövetkezet tudományi kongresszus egyik fő előadója volt, ahol a 23 országból megjelent közel félezer tudós és szakember előtt uj megvilágításban tárgyalta a modern szövetkezettudomány egyik legfontosabb kérdését; a szövetkezetek és az állam viszonyát. Széleskörű elméleti fejtegetéseit a jelenlévő szakértők hosszasan megvitatták, különösen Valkó professzor uj meghatározásait a szövetkezetek fejlődéséről, amelyet grafikai ábrázolásban is bemutatott. A bécsi kongresszus befejezése után Valkó professzor feleségével meglátogatott számos szövetkezetei Nyugatberlinben (egynapos látogatást téve Keletberlinben is) és Svájcban. Utána résztvett a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének világkongresszusán Angliában, mint az amerikai delegáció hivatalos, szavazati joggal felruházott tagja. Itt a szövetkezeti nevelés nemzetközi feladatairól beszélt. * * * Földes Jolán, aki novemberben Londonban 61 éves korában meghalt, egyike volt azoknak a magyar Íróknak, akik mindenütt a nagyvilágban nagyobb sikert értek el, mint otthon. 1963-ban egy Londonban rendezett nemzetközi regénypályázaton dijat nyert “Halászó macska utcája” cimü, Párisban élő magyar emigránsokról szóló, emberbaráti melegséggel és megnyerő humorral irt regényével s ezzel egycsapásra irodalmi világhiresség lett, a regényt lefordították 28 nyelvre s Párist-járó idegenek nem mulasztották el megnézni a balparton a halászó macska utcáját — Rue du chat qui peche. Még néhány regényt irt, aztán, tizenhárom évvel ezelőtt barátai előtt kijelentette, hogy “kiirta magát”, nem ir többet; nem is irt többet. Három évvel ezelőtt tüdőrák támadta meg, mely most végzett vele. Férje, Kelemen Kálmán önfeláldozóin ápolta mindvégig. ❖ * * Londonban hosszas szenvedés után elhunyt Faludy Zsuzsa, Faludy György költő felesége. Faludy Zsuzsa ujságirónő volt és a forradalom előtt a hazai sajtóban, a forradalom után pedig az emigrációs magyar sajtóban jelentek meg szinvonlas cikkei és elbezsélései. * * * Magyarországon az amerikai irók könyvei példányszámban vetekednek a szovjet Írókéval. A legnépszerűbb amerikai szerzők: Hemingway, Arthur Miller és Steinbeck.
