Magyar Hirnök, 1963. július-december (54. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-08 / 32. szám

HÁROM CIGÁNY — HÁROM SORS

BUDAPEST — A Népszava riportere érdekes hármas cigányriportot irt. Három cigányról, akik közt csak egy kapocs van: a fajtájuk, az eredetük.

1. A DU VAD

A rendőri iratcsomóból egy vidéki kapitányságon kihullt egy fénykép. A rendőrtiszt felemelte és elém tette:

— Mit gondol erről az emberről?

Sokáig nézegettem a szürke fényképet, lassan belemelegedve a különös játékba, melynek célja: megfejteni egy embert, akinek vonásait a fénykép mutatja. Hosszú vizsgálódás után ezt jegyeztem fel egy papírlapra:

“A férfi ötvenéves lehet s nyilván bűncselekményt követett el. Rendkivüli testi ereje van, erről tanuskodnaknak széles vállai' karcsú dereka, melyben állati rugékonyságot sejtek. Arcán araszos, tömött, szögletes bajusz uralkodik. Tekintete vad, a szemek oly távol állnak egymástól, mintha egyszerre kétfelé figyelhetne. Fej tartásában gőg és alattomosság, az egész arckoponyáról perzselő düh sugárzik.”

A rendőrtiszt elmosolyodott:

— A leirás nem rossz, de nem fedi teljesen a valóságot. Ez az ember nem volt egyszerű bűnöző, ez több volt annál. Ez az ember duvad volt, valami ősi erkölcsi mocsárból előtört szörny. Körülbelül negyvenöt rablógyilkosságot követett el olyan szakmai hidegvérrel, amelyhez foghatóval pályámon nem találkoztam. Északon élt, ahol közel a román, szovjet és csehszlovák határ. Úgy járt át a határokon, mint egy testtelen árny. Áldozatai főleg határsértők voltak, csempészek és szökevények, akiket titkos ösvényein elkisért, azután hidegvérrel tarkón lőtt és kirabolt.

— Igazi nevét sohasem lehetett megállapítani, tizenöt felesége volt s a tizenöt asszony mindig szolgált alibivel. Sohasem vallott be semmit s minden gondolata a menekülés volt. A bilincseket lemorzsolta, a kényszerzubbonyt széthasogatta' a börtönrácsot kitépte.. Amikor kimondták felette a halálos Ítéletet, ez az ősember összeomlott. Megfontolás nélkül ölt, de a haláltól rettegett.

2. A MŰVÉSZ

A duvadnál tizenöt évvel fiatalabb a művész, akivel egy hires balett-táncos hozott össze Pesten. Magas, vékony, laza test. Lengő karok és szökellő lábizmok. Hajlékony, mint egy vadvirág. Beszélgetés közben mindig oldalt fordul, mint egy egyiptomi falfestményen s van is valami hasonlóság a sirkamrák falán végtelen sorban átvonuló rabszolgák és az ő arca közt. (Fél fülére süket egy irtózatos pofon után, amelyet gyerekkorában egy falusi birótól kapott.) Táncol egy művészegyüttesben, amely többek között az ősi cigánytáncokat is életre kelti, színeit és forró ütemét fellobbant ja, keleti varázsát újra f elf üti. A klasszikus táncoshoz tanulni jár.

— Balettet?

— Nem . . . Koreográfáit tanulok. A mi társainkban és muzsikánkban még annyi ismeretlen elem vár feldogzoásra, hogy arra egy élet kevés. Én az enyémet, mindenesetre, arra szentelem, hogy megmentsem, ami menthető és koreográfiában feldolgozzam.

— Honnan jött?

Megnevezi azt a vidéki várost' amelynek szélén, a cigánytelepen született, kolompár családból. Tőle tudom meg, hogy “Kolompár” nem egy nagy cigánycsalád, hanem egy törzs neve, bár a kifürkészhetetlen származási fonadék jóvoltából ez nagyjából egyre megy.

— Családja?

Tizenhármán voltunk testvérek, abból négyen élünk. Meg az anyám. Ő még nem tud irni-olvasni. otthon él, putriban. Nem hajlandó kiköltözni, pedig már házat építettünk volna a számára. Három testvérem közül egy bányász, egy bognár s egy asszony, egy szegkovács felesége. Mind a négyen házban lakunk és nekem nem cigány a feleségem.

—Hol kezdte?

A tiszavasvári cigányiskolában. Aztán Szegedre kerültem segédmunkásnak. Nyáron elmentem, megnéztem az Állami Népi Együttes műsorát s egyszerre vacogni kezdett a fogam. “Ezt én is tudnám, talán még sokkal többet. Tanultam, hogy egy nép a kultúrájában nőhet nagyra . . . Örökre kóbor, nyomorgó nép maradjunk?

Óriási, riadt gyerekszemmel néz a táncosra, aki a zongoránál ül.

3. A DOKTOR

A bírósági folysón várom, hogy a tárgyalás szünetében kijöjjön egy cigarettára. Kijön a tárgyalóteremből — ahol éppen egy intézményt képvisel — egy tömött testlkatu’ hirtelen kopaszodó férfi, mintha Magvari Jmre lépne elő egy régvolt kávéház szivarfüstjéből. A kézfogásnál érzem, hogy különös keze van. Párnás tenyér, amelyből hosszú, acélos ujjak ágaznak ki.

— Muzsikus család?

MAGTÁR HÍRNÖK

AUG. 3, 1933.

Milliomos szomszédaink

WASHINGTON. — Szegény ember jól érzi magát gazdagok társaságában.

Igen? Nem? Egyre megy. Mindenesetre érdekes élmény ben lesz részünk, ha körülnézünk milliomosaink házatáján.

Az országos adóhivatal főnöke, Mortimer Caplin, örömmel jelenti, hogy az ő halászterületén szép számban vannak nagy halak. “Minél többen vannak a milliomosok, annál nagyobb az örömöm, mondja. Mert minél többje van az adóalanynak, annál több jut az adószedőnek.” Nos, 1961-ben 398 amerikai férfi és nő irta be adóvallomásába, hogy évi jövedelmük egymillió dollár volt, vagy több, vagy sokkal több.

Azonkívül soknak milliós vagyona van, nem milliós jövedelme.

Hogy néz ki, hogy fest az amerikai milliomos? Mr. Caplin megrajzolja a tipikus, átlagos amerikai milliomos portréját. íme: Fizetést húz, de nem attól lett milliomos, a fizetése, aránylag csekély, fő jövedelme értékpapírok s más tulajdonosok eladásából bónuszokból, osztalékokból, kamatokból származik. Ha egy millió dollár tiszta jövedelmet vall be, bizonyos, hogy két millió dollár jövedelme volt abban az évben. Ilyen nagy a különbség a gross income és a net income közt ezekmaz uraságoknál vagy dámáiál: tele van az adóiv levonsokkal. Mr. vagy Mrs. n 11 i o n a i r e 375,000 dollártuttat egyházának és közéekü intézményeknek. Lalhelye? Legalább két lakásivan, egy városi, egy vidék A városi lakáscím függele legalább száz milliomos!: N.Y. Boldog életet él? ildomosa válogatja. Sok tkövér tagja van a millmosok Klubjának, szívbaji is akad ott szép számban,ninden harmadik túl van 65-ön, fütyül a 127 dollár Scial Security nyugdíjra és tyűinek rá a szőke szépsége Mr. Millióm« tiszta jövedelmét, azt, anlyet Mr. Caplin meghagy iki, tetemesen növelik a balss csapásai. Amit, mondja fő adószedő, úgy kell érten hogy a milliomosok adóbellásai csak úgy nyüzsögneüzleti veszteségektől, amelk a gross income ossz j övelemből levonhatók és á spórolást eredményezne! Mr. Átlagos Milliomosnak ri összjövedelme két mió dollár volt és 800,000 dár adót fizetett. Ez körüliül 40 százalékos jövedeli adónak felel meg, nagyon nesszé esik "a legendás, 90 ázalékon felüli, majdnem “elkobzással egyenlő adótó

Mit jelent : hogy az adóhivatal az Hl évre vonat-JÁNOS PÁPA GONDOLATI - SZEGÉNYSÉGRŐL ÉS ÉKÉRŐL

RÓMA. — Az Osservatore Romano vatikáni lap szemelvényeket közölt a János pápa Íróasztalában talált feljegyzésekből. íme, néhány részlet:

Sotto ol Monte kicsiny és szegény környezetéből jöttem. Mindig azon igyekeztem, hogy sose szakadjak el tőle. Úgy akarok meghalni, hogy semmiről se tudjam, hogy az enyém. A szegénység sokszor hozott zavarba, különösen akkor, mikor nem tudtam segíteni az enyéimen, akik nagyon szegények voltak.És felebarátaimon sem. Mégsem panaszkodtam soha miatta . .

A zsinat. Isten a megmondhatója, hogy erre a nagy sugallatra egyszerűséggel nyitottam ki kicsiny lelkemet. Vajon megengedi-e az Ur, hogy befejezzem? Legyen áldott az ő neve. És ha nem engedi meg? Az égből, ahová remélem, sőt bizonyos vagyok benne, hogy az isteni kegyelem felemel majd, meglátom boldog befejezését . . .

A Pacem in terri3, békeszózatnak milyen visszhangja van! Édes Istenem, ebben az okmányban megpróbáltam

alázatos példíadni annak, amire egész :egény életem során törekeem: békesség e földön . A világ felébredt. Lassalassan megtalálja majd íenciklika egyszerű tanitás útját a lelkiismeretekhe,'-; . . Nem bánt az, amit irfk és mondottak rólam. Nagjin is kevés ez azokhoz a lelmekhez képest, amely et Jézus szenvedett el egü életében és a kereszten.

Pápasága első napjaiban nem tudtad számot vetni azzal, hogy lit jelent Róma püspökénél és ezáltal az egyetemes ryház főpásztorának lenn Később, hogy egyik hét mit el a másik után, meg1 ágosodott előttem és ekkr már otthonosan éreztem m4am, mintha uddigi életeiben semmi egyebet nem csaltam volna . . .

Újra elohstam a könyvet, amelyet a ilágháboru közepén, 194'6-bai Írtam. Mgr. Radini utolsó lapjairól, utolsó felkiáltásán; Béke, béke . . . Azt akaroij hogy mint pápának neken is ez legyen az utolsó imáMgom, az alázatos János oápáé.

kbzólag 398 milliomost tartott nyilván ? Sok ez vagy kevés? Ahogy vesszük. Volt több, volt kevesebb. Milliomos-paradicsom volt Amerika a régi jó 29-as években, amikor a Wall Street felhőkarcolóinak tájékán az a mondás járta, hogy csak a magasságos ég a határ. Akkor a magasságokba nyúltak, egyre merészebben, a dollár arisztokratái. 1927-ben már 290-en voltak a milliomosok, következő évben 511-re,

1929- ben 513-ra emelkedett a számuk és ez a csúcsot jelentette — és a véget. Mert jött a nagy tőzsdei krach, papírra nyomtatott milliók a spekulánsok éktelen orditozása közepette a tőzsde padlójára hulltak, milliókat vesztett újgazdagok a magasságos emeletek ablakaiból az utca kövezetére vetették magukat és a nagy depresszió első évében,

1930- ban, már csak 150 túlélője volt a megtizedelt Milliomosok Klubjának. A depresszió tovább ritkította a ltészámot: 1931-ben 77, 1932- ben már csak 20 ember dicsekedhetett azzal, hogy milliónál több az évi jövedelme. 1935-től kezdve megint felfelé mutatott a dollár-barométér —- 41, aztán 71 milliós jövedelem. És a második világháború után a béke 71 milliomossal köszöntött be 1945- ben. Tíz évvel utóbb, 1955- ben, már 267 milliomosunk volt, 1960-ban 306 és az utolsó évben, amelynek adatait az adóstatisztikkugok feldolgozták, 1961-ben, 398 amerikai vallott be az adóhivatalnak egymillió dollár vagy több évi jövedelmet.

Nem hinné az ember, mégis tény: éppen a leggazdagabbaknak legnagyobb adói a legkevesebbet nyomnak a latban, amikor Uncle Sam összeszámlálja, hogy mennyi adót fizetett a nép. A milliomosok adói 1961-ben az össze adóknak kevesebb mint egy százalékát fizették, pontosan: 0.8 százalékot. A legszerényebb jövedelmű emberek fizették a legtöbb adót — mert ők számosabbak.

KÖNNYÉRE VÁMVIZSGÁLAT . EURÓPÁRÓL HAZATÉRŐKNEK

WASHINGTON — Az országos vámhivatal könynyiteni akar a tengerentúli látogatásról hazatérő amerikaiak vámvizsgálati keservein. Evégből, egyelőre próbaképpen, bevezeti az elő-elvámolás rendjét. Mint ez az eddig még nem hallott szó sejtteti, arról van szó, hogy a turisták külföldön vásárolt holmijait átvizsgálják, még mielőtt az utasok az amerikai kikötőbe megérkeznek. így a megérkezéskor elmarad a hosszadalmas, időt rabló és idegeket gyötrő vizsgálat a vámhivatal csúf, barátságtalan bódéiban.

Az első próba Nápolyban lesz. A vámhivatal leküldi oda három tisztviselőjét, ezek ott átvizsgálják és vizsgálat után lepecsételik az összes bőröndöket, kivéve az utazáshoz szükséges tárgyakat tartalmazó táskákat, és a hajóra rakják azokat. Amikor a hajó befut New York kikötőjébe, a Nápolyban elkészített lista alapján az elvámolás már csak perceket vesz igénybe, az utasoknak nem kell órákhosszat a vámbódében vesztegelni.

Fia a nápolyi próba beválik, az amerikai vámhivatal kiküld vámvizsgálókat más nagyobb európai kikötőkbe is. A new yorki vámhivatalok munkája ezáltal lényegesen könnyebb lesz. Szükség is van e könynyebbségre. A múlt évben a vámhivatalnak 2298 tisztviselője volt s ezeknek 158 millió utas csomagjait kellett átvizsgálniok, sokszor bőröndök dupla falait’ höl• -w

gyek magas cipősarkait is, stb., és a kongresszus megtagadta a több tisztviselő felvételéhez- szükséges pénz kiutalását.

Mellesleg megjegyezve, a kongresszus megtagadta a financiális fedezetet csinos szőke, barna és vöröshaju utas-fogadó hölgyek felvételére, és egy centet sem utalt ki a tervbevett Vám Akadémia létesítésére, melyben vámvizsgáló szakértőket képeznének ki, olyanokat, kik egy pillantást vetve egy tengerentúlról érkező hölgyre, már tudják, hogy tüsarku cipőjük drága titkokat őriz.

— Anyai ágon. Nagyanyám Radts lány volt és megszökött a nagyapámmal, aki lócsister volt.

— Hol született?

— Szekéren, Győr határában.

— Hol tanult?

— Pesten . . . Apám halála után ayám visszajött a családhoz. Muzsikust akartak neveld belőlem, de nem sikerült. Anyám újra férjhez meni, született egy iéltestvérem, akinek most Stockholmba van sza'onzenekara. Engem bőgőre fogtak, de nincs löllásom. Bánatomban leérettségiztem, két évvel a háíoru ytán.

— És a jogi doktorátus?

— Érettségi után egy ifjúsági szervezetben dolgoztam. Ott kezdtek arra buzdítani, hofy tanuljak tovább. Orvost akartak belőlem csinálni, de félek a vértől .. . Jogász lettem, jogi doktor, ma jogügyi előadó vagyok.

Elmesélem neki a duvad történetét. Kitárja rövid vastag karját, lobogtatva a periratok csomóját.

— Csodálkozik, hogy akadnak' akik lenéznek sokszor gyűlölnek bennünket? Azon a területen, ahol dolgezem, sok a cigánymunkás. Gyakran keiül elém a panaszuk. Nem rájuk van panasz, de őket éri sérelem, mert cigányok. g '-— Ön is érzi, hogy más embernek nézik?

— Én már nem ... De azok, akik még lenn vannak . . ,

Bach korszakban született

BUDAPEST. — Meghalt a legidősebb pesti asszony, a pesterzsébeti Laky Józsefné született Smolen Jozefa, aki 1959 március 19-én született Nagyszebenben, Smolen kertész hetedik gyermekeként, s 1884-ben ment férjhez Laky József kovácsmesterhez, és az ő házasságából szintén két gyermek született. Legfiatalabb lánya, Sipos Antalné lakásán élt, és ott hunyta le a szemét “hirtelen” — mint az orvosi jelentés mondja. Unokák, dédunokák és ükunokák légiója gyászolja Jozefa nénit. . .

Reggel jöttek érte a halottvivő emberek és könnyen emelték vállukra a kis koporsót, mivel Jozefa néni alig volt több, mint harminc kiló.

Többet keresünk

WASHINGTON. —A kereskedelmi minisztérium közlése szerint júniusban a munkából és egyéb forrásokból származó személyes jövedelem 2000 millió dollárral növelkedett. Ebből 1250 millió dollár fizetésekre és munkabérekre esett, 750 millió dollár pedig osztalékokra (közte egy nagyvállalat tetemes extra osztalékára).

A fizetések és munkabérek 1250 millió dollárnyi többletéből a fele gyári fizetésekből származott.

A júniusi személyes jövedelmek összege — a szezonszerű körülmények figyelembevételével —■ évi 462 ezer millió dollárnak felel meg. Ily nagy jövedelme az amerikai népnek soha ezelőtt nem volt.

SZERELEM — AZ AKASZTÓFÁIG

. ‘, • ’ .••-y "Év- * *

BUDAPEST — A férje az útjában állt Márton Istvánnénak, eltették láb alól.

Márton Istvánnénak beteges szexuális hajlamai voltak s partnert talált albérlője, Bőr Éva személyében. Majd még egy partnernő akadt, Dómján Ilona. És e három nővel szemben ott állt a középen, a feldúlt otthonban, a férj, aki szégyenkezett és sokszor tiltakozott a nők játszadozása ellem de hiába. Márton István szemrehányásait megsokallták a nők, elhatározták, hogy elteszik az útból. Többizben leitatták, egy alkalommal italos állapotában kegyetlenül bántalmazták, az eszméletrenre vert embert a Rákospatakba akarták dobni, de egy éppen arra járó idegen megjelenése ettől elriasztotta őket.

Egy februári napon az ittas Márton Istvánt Dómján Ilona bikacsökkel ütlegelte, Bőr Éva lábbal taposta, rugdosta. Ezután kezét-lábát összekötözték és Bőr Éva kamasz fiának, Mihálynak segítségével szánkóval éjszaka a Rákospatakig vontatták. A patakhoz érve, a szánkóról ledobták, Dómján Ilona a patakba rúgta, Márton István a vizbe fűlt.

Most a fővárosi bíróság a kegyetlen gyilkosság kitervezőjét, Márton Istvánnét 15 évi börtönre, Bőr Évát és Dómján Ilonát mint közvetlen tetteseket halálra ítélte, a fiatalkorú bűnsegéd két és fél évi börtönt kapott.

*

PÉCS — Kétheti tárgyalás után hirdetett ítéletet a Baranya megyei biróság Kiss József, a váraduj pusztai termelőszövetkezet volt üzemegység-vezetője gyilkossági ügyében.

Kiss József szerelmi viszonyba bonyolódott a négygyermekes Nagy Józsefnéval, akinek férje még az őszszel kérte Kisst, hogy ne járjon hozzájuk' ne zavarja életüket. A kapcsolat azonban nem szakadt meg, öszsze akartak költözni, amit Kiss édesanyja és fia is ellenzett.

A váraduj pusztai termelőszövetkezett vezetősége figyelmeztette, szakitsa meg a viszont a négygyermekes anyával, hagyja békén a családot.

Kiss József úgy gondolta, hogy ha megöli szeretőjének férjét, elhárul az összeköltözés akadálya.

Február 13-án magához vette megtöltött vadászfegyverét, egy szalmakazalnál lesbe állt és az arra jövő Nagy Józsefet lelőtte. Az egyik lövés Nagy Józsefet a jobb, a másik a bal karján érte. A szerencsétlen ember hazavonszolta magát, de a nagy vérveszteség és a fellépő sokk következtében a leggondosabb orvosi ápolás sem menthette meg.

A gyilkost a biróság halálra ítélte. jU £

,^íi

6-IK OLDAL