Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-02 / 18. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK---------o---------AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 54. ÉVFOLYAM — No. 18. SZÁM Segélykiáltás jött Erdélyből: a “Romániá­ban élő magyarság védelmet és segítséget kér a Nyugat­tól” egy kicsempészett ki­áltványban, melynek szerzői egy “önálló Erdély” nevében és érdekében emelik fel sza vukat most, a 24-ik órában . . A román sovinizmus és ma­gyar-gyűlölet odáig ment, hogy ma már nyíltan és min­den eszközt felhasználva: az erdélyi magyarság teljes ki­irtását tűzte ki progarmjára. Ha a Nyugat nem segít, nem tesz valamit, elpusztul, meg­semmisül a székelység és az egész Erdély magyarsága! A nyugatra kicsempé­szett “üzenet” teljes szövege még nincs birtokunkban, de iöbb európai és amerikai lap közölte már ennek lényegét. Magyar részről az Amerikai Magyar Szövetség és az Ame­rikai Erdélyi Szövetség van­nak hivatva azonnal akcióba lépni ebben az ügyben a min­dent megtenni a világfórum előtt a kétszeres rabságban szenvedő erdélyi magyarság érdekében. Az Amerikai Er­délyi Szövetség annál is in­kább hivatott erre, mert an­nak célkitűzése pontosan ugyanaz, mint a Kiáltványt küldőké: “önálló, Svájc.szerü Erdély létrehozása”, ahol az évszázadok óta együtt élő minden nemzetiség (magyar, román, szász) egy független kis ország népét alkotná. Az Erdélyi Szövetség “Transsylvania” c. negyedé­vi tájákoztatója legutóbbi számában (V. évf. 1. sz., 1963 április) a 10-ik oldalon egy pontosan idevágó magánle­vél-részletet közöl egy ma­gyarországi utas székelyföldi benyomásairól: “. . . vérző szívvel és lelkileg teljesen összetörve jöttem vissza. A románok most élik fanatikus nacionalizmusuk korszakát. Gyűlölik és minden eszközzel elnyomják a magyarságot. Nem felüdülés egy ilyen ér zelmi-podgyásszal való utazás de az ember nem tudja füg­getleníteni magát ezektől az érzésektől. Amerika annyira védi “az imperializmus által kizsákmányolt és elnyomott afrikai népeket”, de az elnyo­mott erdélyi magyarság szá­mára semmi, de semmi vé­delmet nem nyújt; sőt erről még beszélni sem szabad. Ma­ga azt irta, hogy az emigráns sors . . . nehéz és kemény. Hát erre csak azt írhatom, hogy a kisebbségi sors ezen­felül még borzalmas is!” Attól eltekintve, hogy a levél írója téved, amikor azt mondja, hogy Amerikában az erdélyi magyarság sorsáról, vagy védelmié kérdéséről “még beszélni sem szabad”, ez a magánlevél-töredék is ugyanazt közli nyugattal, amit a kicsempészett kiált­vány: magyar testvéreink ki­mondhatatlan elnyomásban élnek az ősi magyar földön, Erdélyben s teljes kiirtásu­kat a románok tervbe vették és megkezdték. “Segítsetek, mert elveszünk!” ez a rövid, de sokatmondó ü­­zenet lényege, aminek hallatá­ra minden egyebet félreté­ve akcióba kellene lépjen az amerikai magyarság és a vi­lág minden részében szabadon élő magyarság. Mi vagyunk azok, mi vagyunk az egyet­lenek, akik segíteni tudunk rajtuk, mert a magyarság zö­me: a Magyarországon élő magyarság szintén rabságban él, tehetetlen, elnémított han­gú. Csak mi tehetünk valamit is értük! Felemelhetjük sza vunkat amerikai hazánk kor­mányánál, törvényhozásá­ban; fordulhatunk közvet­lenül az Egyesült Nemzetek­hez egy beadvánnyal............. többféleképpen léphetünk ak­cióba. Ha akarunk. Ha van bennünk annyi testvéri szere­tet, magyar becsületérzés! Mert tisztán erről van szó, semmi másról! Kényszerite­­ni nem lehet senkit ilyesmire; a szív szava, a testvéri ér­zés kell, hogy ösztönözzön minden igaz magyart a cse­lekvésre. Azonnal cselekednünk kell! Moszkva cselédei, a mai ma gyarországi kommunista kormány a kisujját sem moz­dít ja a sznvedő, végpusztu­lás előtt álló erdélyi magyar­ságért. Pedig tehetne sokat értük. Elvégre: ha jól telje­siti feladatát a budapesti vö­rös kormány Moszkva feléink­kor kérhet is cserébe azért valamit. Már pedig jól telje­siti: egész Magyarország a vörös cár lábai előtt hever! Moszkva kezében van! “Csak annyit kérünk, disznófejü nagyur, hogy csatold hozzánk erdélyi magyar testvére­inket!” —■ vagy: “Add ki az ukázt, Kruscsev atyánk,hogy a románok ne üldözzék erdé­lyi magyar testvéreinket!” — vagy valámi hasonló lé­­nyegü kérést intézhetne a bu dapesti vörös bábkormány Moszkvához. Ezt megtehetné, ha akarná. De erre már nem elég miagyarok Kádárék . . . Horthy Miklós volt kormányzó magánleveleinek másola­tát megtalálták Magyaror­szágon s nemrég könyvalak­ban adták ki. Mi volt a cél­juk ezzel, nem tudjuk, nem is keressük az okát. Ha a volt s ma már halott kormányzó nevét és emlékét akarták még jobban bemocskolni a könyv­vel, a magánlevelek szellőzte­tésével, amiket Hitlerhez, Mussolinihoz és az akkori nagyfej üekhez irt, az ellenke­zőjét érik el vele. Mert Hort­hy Hitlerhez és a többihez irt levelei csak további bizony­ságul szolgálnak arra, hogy Magyarország akkori kor­mányzója magyar volt szive mélyéig s minden gondolata, szive minden dobbanása az idegen uralom alá került, el­szakított területeken élő magyarságé volt! Levelek e­ÁRA 10c — SINGLE COPY 10c 53 NEW BRUNSWICK, N. J. THURSDAY — 1963 MÁJUS 2. gész sorát olvashatjuk, ame­lyekben előbb a felvidéki ma­gyarok és magyar területek, majd az erdélyi magyarság és Erdély kérdését, sorsát, ügyének rendezését viszi Hit­ler, Mussolini, Chamberlain elé. Sőt, több levelében csak­nem gorombán fordul szem­be Hitlerrel s kereken meg­mondja, hogy Németország barátságtalanul bánik Ma gyarországgal és a magyarok kérdéseivel! Ilyen leveleket Kádár ur, a mai magyar vörös “bősz” nem írna Kruscsevnek, annyi bizonyos! Nem merne írni! Pedig Írhatna. Ha nem fél­tené a saját bőrét. Lám Horthy nem féltette! . . . “Fehér lován hosszú útra indul az admirális” -cirnü cikkében 25 évvel eze­lőtt irta, az azóta elhunyt hi­res amerikai kolumnista: Boák Carter, hogy Horthy be­vonult csapataival a Felvidék­re, az anyaországhoz vissza­csatolt ezeréves magyar föld­re, ahol a nép örömmámor­ban, virágokat szórva lova lá­ba elé, fogadta az ország kor­mányzóját .. S amikor mi, amierikai magyarok, — köz­tük e sorok írója is — köszö­nőlevelet küldtünk az ameri­kai újságíróhoz igazságos be­csületes szép cikkéért, a new yorki magyar-nyelvű vörös lap, a mai “Magyar szó” előd­je Horthy-betyárnak, min­dennek elmondott minket. Pe­dig nem voltunk se Horthy imádók, se Hitler rajongók. Csak magyarok, akik fajtánk iránti, szülőhazánk iránti sze­­retetünket soha nem titkol­tuk . . . Ma sem titkolj uk. Sőt: ma is, rendületlenül, i­­gaz magyar Szívvel mondjuk: az ezeréves Magyarország szabadsága, függetlensége, önállósága minden vágyunk, magyar népünk szabadsága szent ügyünk, amiért harcol­ni meg nem. szűnünk! Se Hit­ler, se Kádár, se más ettől az éi’zésünktől soha el nem té­ríthetett, ettől a gondolatunk­tól' meg nem rabolhat semmi áron! Fizethetnek akármi­lyen árat mások; utazhatnak kommunista Magyarország­ra, megbámulhatják a kom­munista vívmányokat és ered menyeket, zenghetenek azok­ról dicshimnuszokat, áriá­kat (mert ha hallgatnak, ha mást merészelnek mondani, az otthonhagyott rokon la­kói érte!) ... mi nem tágí­tunk, nem vagyunk hajlandók semmi árat fizetni magyar ér­zésünkért! De igenis: felemel­jük hangunkat s megteszünk mindent úgy Magyarországon elnyomásban, némaságra kár­hoztatva élő, mint Erdélyben kétszeres rabságban sínylő­dő magyar testvéreink sza­badsága és megszabadítása érdekében! Ez a cikkünk is egyik jele, bizonyítéka ennek! ALEX J. BENKŐ, épitész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. Kiadó hálószoba dolgozó fér­finek. Szobában van jégszekrény és mosdó. Tel.: VI 6-2892. Elutazás miatt eladó egy 1963. két hónapja használt TV port­able legjobb minőségű, hat hóna­pi teljes biztosítással $120-érl. Egy uj világos szekrény (cabinet) és egy hatfiókos szekrény (chest) 10-10 dollárért. Tel.: CH 7-9155. Kedvenc tantárgya az egyetemen: a repülés Diénes Marika, a pilóta . . . Az “Ohio Flyer” c. havi fo­lyóirat 1951 novemberi szá­mában jelent meg először ez a kép Diénes Marikáról, lapunk szerkesztőjének és feleségé­nek leányáról, aki az Ohio University hallgatója Athens, Ohioban és akinek egyik ked­venc “tantárgya’ ’a repülés. A kép az egyetem repülőterén készült abból az alkalomból, hogy az egyetemek közötti “bombázó-versenyben” ők let­tek a győztesek. (A kis homok­zsák, amit a kezében tart: a bomba s ilyen homok-bombá­kat kellett bizonyos magas­ságból a repülőtéren elhelye­zett autókerekpk közepébe pottyantani. Marika nem ok nélkül kapott kitűnő jegyeket az idevonatkozó meteorológi­ai, aeronautikai, stb. szaktár­gyakból: ő volt a legjobb célo­zó ezen a versenyen s az Ohio University “Flying Bobcats” Team győzött.) A Metuchen, N.J.-i “The Re­corder” c. hetilap a mult hé­ten első oldalán közölte 3-ha­­sábos terjedelemben ezt a ké­pet Diénes Marikáról abból az alkalomból, hogy az egy­motoros, szárazföldi géppel való repüésből úgy elméleti, mint gyakorlati téren sikerrel levizsgázott s az előírás sze­rinti önállót repülési időt is megtéve: megkapta a szövet­ségi kormánytól a hivatalos pilóta-engedélyt. Marika —f aki már kislány korában gyakran mondogat­ta, hogy szárnyakat szeretne, hogy repülhessen az idén végzi Junior évét az Ohio Egyetemen s 1964-ben kapja meg diplomáját. Az angol nyelv és az újságírás a fő tan­tárgya egészen realisztikus alapon azonban “folytonosan a fellegekberi jár”: kereske­delmi pilóta vagy utasszállító gépen stewardess akar lenni... A nyári hónapokat itthon töl­ti szüleinél s mint a megyei Roosevelt Hospital igazgató-' főorvosának gyorsír ónője dol­gozik, hogy az extra curricu lumot jelentő repülési költ­ségeihez saját keresetével is hozzájáruljon. Diénes Marika 1960-ban vé­gezte el a Metuchen High Schooilt, ahol mint “cheer­leader” négy éven át minden nevezetes sport-esemlény al­kalmával, jellegzetes kis egyenruhájában ott látták őt ezren és ezren a tribünök elő­terében, társaival együtt. Nem csoda hát, hogy amikor a múlt héten ez a repülős ké­pe megjelent e metúcheni he­tilap első oldalán, a “kis Ma­rikát” mint kedves ismerőst látta viszont sok-sok jerseyi polgár ... És ha már az an­gol-nyelvű hetilap első olda­lon hozta a képet és a cikket, mi sem tehetünk mást, mint félretéve minden szerénysé­get, leközöljük azoknak a la­poknak első oldalán is, ame­lyeket Diénes Marika már mint egészen kicsi leányka oly sokszor rendezgetett édes­apja irodájában. Májusi kalendárium Május 1. A munkásság ün­nepnapja volt sokáig, ma a rabnépek megparancsolt ün­nepnapja. Május 4. Kentucky Derby. Május 6. A newyorki Co­lumbia egyetemen kihirdetik a Pulitzer dij idei nyerteseit. Május 8. Világ Vörös Ke­reszt Nap. — Harry S. Tru­man 79-ik születésnapja. — 1945-ben Truman elnök beje­lentette Hitler ezeréves biro­dalmának összeomlását. Május 11. Irving Berlin 75- ik születésnapja. Május 12. Anyák Napja. Május 14. John D. Rocke­feller 50 év előtt megalapí­totta a Rockefeller Founda­­tiont, 35 millió dollár ado­mánnyal, “az egész emberiség jólétének előmozdítására”. Azóta a Rockefeller Alapít­vány 763 millió dollárt osztott szét. Izráel állam 15 év előtt alakult meg Ben Gurion mi­niszterelnök proklamációjá­­val. Május 18. Az amerikai Fegyveres Erők Napja. Május 22. A Nagy Vasúti Rablás, 95 év előtt. A Reno banda megállított Indianában egy vonatot, a podgyászkocsi­­ból 98,000 dollár készpénzt zsákmányolt. — 150 év előtt született Richard Wagner, a nagy német zeneszerző. Május 24. A Brooklyn Bridge megnyílt 80 év előtt. Egy héttel a megnyitás után valaki elkiáltotta magát, hogy összedől a hid. A-hídon járó­BEJELENTÉS! Negyedszázaddal ezelőtt, amikor' egy pohár sört 5 centért mértek, egy “meleg kutyát” (virslit) szintén 5 centért adtak, amikor a new yorki földalattiba 5 cent­ért lehetett beszállni s akármennyit utazni s amikor jerseyi városban is az autóbuszok viteldija 5 centnél kezdődött, a mi lapunk évi előfizetési ára 2 dollár volt. Ma a pohár sör ára akárhol 15 centnél kezdődik, a “hot dog” 20 cent, a new yorki subway 15 cent, az autóbusz dij is 15 centnél kezdődik és igy tovább. Lapunk elő­fizetési dija azonban, az óriási mértékben megnöveke­dett előállítási költségek és póstadijak dacára is csak 4 dollárig emelkedett . Sok tervezgetés után végre megoldást találtunk arra, hogy lapunk terjedelmét kibővítettük s az elmúlt két hónap alatt olvasóink egész sora keresett fel szó­beli és levélbeli gratulációkkal, jókívánságokkal a lap tartalmi és terjedelmi kibővülésével kapcsolatban. Többen szóvá tették azt is, hogy ilyen lapért megér­demlőnk akár kétszerannyit is, . . . hogyan tudjuk ezt ilyen olcsón adni . . .? A válaszunk erre most az, hogy: nem tudjuk! Egyszerűen: lehetetlen évi 4 dollárért ilj/en lapot adni s küldeni postán! Az előfizetés árát emelnünk kell! A lap pontos megjelenése biztos — soha évtizedek során át egyetlen egyszer se maradt ki egy számunk se és ezután se fog kimaradni, azt nyugodtan mondhat­juk! — A lap tartalmi összeállítását állandóan javít­juk, uj rovatok, képek, stb. bevezetését tervezzük, költ­ségeink fedezésére azonban az évi 4 dollár nem futja s arra kell kérjük minden előfizetőnket, hogy legyen megértéssel s fogadja bejelentésünket egészen termé­szetes és teljesen jogos kérésnek: '—V LAPUNK ELŐFIZETÉSI DIJÁT 1963 JULIUS 1-TŐL KEZDŐDŐLEG ÉVI 6 DOLLÁRRA EMELJÜK FEL. Ez az emelés, természetesen nem vonatkozik a már előre kifizetett előfizetésekre. Azok, akik a lapért, mondjuk december 31-ig már befizették az évi 4 dol­lárt, 1964 január 1-től számitva fognak 6 dollárt fizet­ni, akinek pedig 1964 akármelyik hónapjában jár le lapjuk, azok csak attól számitva' fizetik majd a maga­sabb évi előfizetési dijat. Az 1963 julius 1 előtt lejáró lapért azonban más mindenkitől 6 dollár évi előfizetési dijat vagyunk kénytelenek kérni. Joggal hisszük, hogy azok, akik értékelik a magyar sajtó munkáját és szeretnek jó magyar újságot olvasni, meg fogják fizetni az évi 6 dollárt a lapért, meg fog érni nekik évi 6 dollárt lapunk . . . Legtöbben évtize­dek óta hűséges olvasói lapunknak, kitartottak velünk és mellettünk évtizedeken át jóban-rosszban s ezután is velünk maradnak, előfizetőink maradnak, biztosak vagyunk ebben. Mindössze 50 cent esik igy is csak egy hónapra, — három pohár sör árt, két “hot dog” ára . . . Ha ezt tekintjük, igazán nem kérünk sokat a lapért, amelynek előállításáért oly sokat fáradozik a lapkép­viselő, a szerkesztő; a szerkesztőség, a nyomda, a pos­tázó “hadsereg” és igy tovább. A magyar betű drága kincs e tengerentúli hazában, becsüljük meg, szeressük, pártfogoljuk, mert ahol nincs magyar újság, ott meghal a magyarság, elsatnyul, elpusztul a magyar élet is! Kérjük régi, hűséges előfizetőinket Ugyanúgy, mint újabb és legújabb előfizetőinket: értsék meg, hogy erre a lépésre nyomós okok késztettek bennünket és hogy lapunk igazán meg éri ezt az árat. kelők közt pánik támadt, egy­más hátán menekültek az emberek, 12 embert halálra tapostak. Május 29. Tíz év előtt az Everest Himalája-csucsot el­­sőizben mászta meg Edmund Hillary és Tensing Norkay. — Kennedy elnök 46-ik szüle­tésnapja. Május 30. Memorial Day, Emlékezés Napja. tott, 1830-ig, amíg a föld né­pessége elérte az ezer milliót. Azután 100 év alatt a népes­ség 2000 millióra nőtt. És 1930-tól 1960-ig a földnépes­ség elérte a 3000 milliót — harminc év alatt 1000 millió­val növekedett. ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Egyre szaporábban... RÓMA — Az Egyesült Nem-Kis gyermekeket vállalok ma­gyar családoktól nappali gondo­zásra, mig a szülök dolgoznak. Mrs. Kovács, 126 French St. (Be­járat a Townsend Sl.-i oldalon). zetek földművelésügyi szerve­zete érdekes kimutatást közöl az emberiség szaporodásának tempójáról. Az ősidőktől kezdve sok ezer éven át tar-TANULT és 36 évi gyakorlat­tal rendelkező tetőfedő és bádo­gosmester uj tetők és javítások, kémények, és lépcsők, tetőcsa­tornák és lefolyók készítését és javítását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGER, Hívja este 6 után: CH 7-5522.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom