Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-31 / 5. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH • BEOLVADT LAP fllagyai • MMaf3 THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 54. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 9 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1963. JANUÁR 31 Elhangzott a szó, a kiáltás: veszélyben van ismét óhazai magyar népünk. A nagy nemzetek nagy érdek-harcá­ban parányi kis “tétel” csak a magyar . . . s ha a körülmé­nyek úgy hozzák, úgy kíván­ják: valamiért cserébe Nyugat talán oda is adja ezt a balsors­­tépte, szerencsétlen népet! Ki szólhat fel elnémított ma­gyar népünk helyett és érdeké­ben, ha nem mi, szabad ország­ban élő magyarok és magyar­­származású amerikaiak? De felszólalásunk, közben járá­sunk csak úgy ér valamit, ha együttes erővel, egyöntetűen tesszük ezt. Ehhez pedig a rendelkezésre álló anyagi erőnk kevés. Már pedig egy va­­lam i r e v al ó “felszólaláshoz” pénz kell: kiáltványokat kell nyomatni, nagy amerikai la­pokban hirdetésként elhelyez­ni, beadványokat kell sokezer példányban elkészítetni, hogy hangunk elérjen mindenhová, mindenkihez, aki valamit is számit . . . Az Amerikai Magyar Szö­vetség washingtoni központja az utóbbi hetekben körlevelek­ben, újságcikkekben s minden lehető módon kérte a jóérzésü amerikai magyarságot arra, hogy tehetsége szerint minden­ki adakozzon erre a célra, hogy fellépésünk erős, hathatós legyen. Magyar egyházaink vezető lelkészei szólották a hí­vekhez ilyen értelemben, ma­gyar csoportok, szövetségi osz­tályok vezetői fogtak össze, hogy pénzt szerezzenek erre a célra ... de ez még mindig nem elég. Nagyobb, határozottabb lelkesedés, összefogás kell a magyarok között, hogy megte­­hessük azt, amit elnémított népünk tőlünk vár odaát . . . Még a legkisebb magyar cser­kész-gyereknek is talpalni, szaladgálni kell, minden ma­gyar szívnek össze kell dob­bannia, hogy most, igazán a tizenkettedik óra 59-ik percé­ben eredményt érhessünk el. Hogy megállíthassuk azt a próbálkozást, azt a lejtőn elin­dulást, ami végzetes lehet szár­mazásunk népére. Ha mindenki azt tenné most, amit Mrs. Jolán Slezák Perth Amboy, N. J.-i olvasónk tett, aki cikkeink hatása alatt, ma­gyar szivére hallgatva leült és kiirt egy 25 dolláros csekket a Magyar Szövetségnek s be­küldte hozzánk továbbításra ... ha mindenki, minden igaz szivü jó magyar csak egyetlen egy dollárt küldene be erre a célra, olyan nagyot rikkanthat­nánk a világ legnagyobb lapja­inak hasábjain, hogy azt a leg­illetékesebbek is fontolóra ven­nék. Ne zavarjon senkit egy-egy pincehang; egy-egy tévelygő ellentmondás, beleko­­tyogás, hogy hát: nem is igaz, semmi susmus nincs, semmi paklizás, semmi titkos egyez­ség ... az egész csak kitalá­lás .. . magyar népünk bizton­ságban van, mert Amerika vé-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefont Cileries 7-8484. di az érdekeit . . . Amerika nem fog tenni semmi olyant, amivel a magyarság érdekei háttérbe kerülhetnek, mert Amerikának, az Egyesült Álla­moknak legfőbb és legelső ér­deke Magyarország s csak az­után a saját érdeke . . . Ilyen őrültségre ne hallgasson senki, mert ezt aki szajkózza, maga se hiszi . . . Gondoljon arra most minden jóérzésü, igaz ma­gyar, hogy amerikai polgárjo­gával élhet, amerikai dollárját munkába állíthatja annak ér­dekében, hogy kormányunk legfőbb embereinél, az ameri­kai külpolitikát irányítóknál el­érjünk valamelyes változtatást egy olyan esetleges tervben, amely az Egyesült Államok ér­dekeit tekintve elsőrendű fon­tosnak, engedményeket ered­ményezne a vörösek számára, szülőhazánk népe kárára . . . Mert ez is lehetséges, hogy ne lenne lehetséges! Rajtunk mú­lik, amerikai magyarokon, hogy mit teszünk és mit nem teszünk, együttesen, erőtelje­sen, azonnal! Hazajönnek Kubá­ból az amerikaiak Lassan az utolsó amerikai polgár is elhagyja vörös Cu­­bát. A legújabb hírek szerint ismét 90 amerikait engedett ki Castro egy amerikai szállító­­repülőgépen. Két esztendő alatt teljesen elmenekültek az amerikaiak Kubából és a he­lyüket minden vonalon az orosz és egyébb csatlós kom­munisták vették át. Kommunistákkal Nem Egyezkedünk! AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG IGAZGATÓSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Atom-löveges angol tengeralattjárók Anglia amerikai utasításra elhatározta, hogy 4 olyan ten­geralattjárót épit, amelyek ké­pesek lesznek hidrogén-bom­bát is magukban foglaló raké­tákat kilőni az ellenséges cél­pontokra. A tengeralattjárók építési költsége darabonként 175 millió dollár körül lesz! Az Amerikai Magyar Szö­vetség Központi Igazgatósága 1963 január 23-án New York­ban ülést tartott. Ezen az ülésen az amerikai magyarság csucsszervezetének vezetősége m e g á 11 a p itotta, hogy Kádár János budapesti kommunista kormánya az utóbbi időben uj poiltikai tak­tikába kezdett. Amolyan ba­ráti kéz-félét nyújtogat a kül­földi és főleg a legnagyobb te­kintélyt képviselő amerikai magyarság felé. A kiengeszte­­lődés szavát hozza Budapest­ről, a kormány különféle ügy­nökségeitől a posta, ezt fuvo­­lázza a Szülőföldünk nevű rá­dió, ezt az üznetetet közvetítik nekünk jónéhányan, akik Ma­gyarországon jártak. De ez az üzengetés nem egy­oldalú. Budapest felé is megy az üzenet innét, emigráns poli­tikusoktól és másoktól, akik el­érkezettnek látják az időt a párbeszéd felvételére, akár na­­ivságból, akár saját személyük fontosságának előtérbe helye­zéséből. Ez a párbeszéd Buda­pest és néhány Amerikában élő magyar közt jelentékeny mé­retet öltött, immár a kiegyezés hangulata lengedezik, Deák Ferenc emlegetésével és “te­gyük túl magunkat az előíté­leteken” jelszavával. Ezzel szemben az igazság az, hogy az 1956-os magyar szabadságharc legfőbb árulója, Kádár János, aki kivégeztette Nagy Imrét, Maiéter Pált és aki kíméletlenül kiirtotta a ma­gyar ifjúság virágát, változat­lanul a nemzetközi kommuniz­mus szolgálatában áll, a szov­jet megszálláshoz, valamint a varsói paktumhoz ragaszkodik és minden tettében Moszkvától kapja az utasítást. A kommu­nista célkitűzésben Sztálin óta nincs változás, legfeljebb az eszközökben. Ez az, ami megtéveszti a hi­székeny embereket. Hogyne, Kádár kénytelen engedménye­­k et tenni, merj; éppen az 1956- os magyar szabadságharc neki is tudtára adta, hogy a zsar­nokságnak is határt kell szab­ni: azt, hogy Magyarországon sokmindent nem lehet tenni még a szovjet szuronyok ár­nyékában sem, ami a többi le­­igázott országokban könnyen keresztülvihető. így tett Kádár engedménye­ket a nem kommunista értelmi­ségieknek, hogy tudásukat, te­hetségüket felhasználja a gaz­dasági életben. De nem a po­litikában ! Engedménynek le­het tekinteni azt is, hogy nincs “csendőrfrász,” nem kap már idegrohamot, akinek az ajta­ján megszólal a csengő. A kom­munista önkény lényege azon­ban megmaradt. Az Amerikai Magyar Szö­vetség Központi Igazgatósága mindezek megállapításával tö­kéletesen megérti, ha amerikai magyarok szülőhazánkba utaz­nak látogatásra, de akik aztán politikai közvetítő szerepet vál­lalnak, eljárásuk — akár hiszé­kenységből, akár fontoskodás­ból teszik — a legnagyobb mértékben felelőtlen. Az ame­rikai magyarságra tovább is reménykedve gondol Magyar­­ország népe; tőle várja azt, hogy szószólója marad, vala­hányszor erre mód adódik. Ezt a történelemben páratlan kül­detését az amerikai magyar­ság nem árulhatja el éppen ak­kor, amikor a kommunista vi­lágban hasadás keletkezett és annak messzemenő következ­ményei az egész rendszer bu­kását vonhatják maguk után. Nekünk nincs semmiféle egyezkednivalónk a budapesti kommunista rendszerrel, an­nak szószólóival, amig Ma­gyarországon diktatúra a kor­mányforma. S ezt nemcsak leszögezzük újból, hanem fel­hívjuk tagegyesületeinket és mindazokat a szervezeteket, amelyeknek felfogása egyezik a Szövetségével, hogy a Kádár­szólamokat fuvolázókat, a kommunista rendszer propa­gandistáit zárják ki soraikból, akár hiszékenységből, akár kü­lönféle érdekből szegődtek a vörösök szolgálatába. Az amerikai magyarság vál­tozatlanul együtt érez a néma­ságra kárhoztatott magyar néppel és annak hűséges szó­szólója marad a jövőben is! Lausche szenátor a magyar ügyért... Óriási lelkesedéssel alakult meg a Magyar Szövetség washingtoni osztálya (Az alábbi jelentést a szabadságharcosok Washingtonban megjelenő lapjából vettük át) Frank Lausche ohioi demok­rata szenátor, aki az Egyesült Államok szenátusa Idegen Kapcsolatokkal Foglal kozó Bizottságának a tagja, levelet intézett a magyar üggyel kap­csolatban Harlan Cleveland­­hoz, a Külügyminisztérium Nemzetközi Ügyekkel Foglal­kozó Bizottságának titkárához. Lausche szenátor levelében kifejti, hgoy az Egyesült Álla­moknak nem szabad belemen­ni egy olyan egyezségbe, mely­nek következményeként a ma­gyar ügyet leveszik az Egye­sült Nemzetek napirendjéről. “Olyan hírek terjedtek el — írja Lausche szenátor — hogy az Egyesült Államok titokban megegyezett arra vonatkozó­an, hogy elejti a magyar ügyet. Ellenszolgáltatásként a szovjet beleegyezett U Thant kinevezésébe az Egye sült Nemzetek élére és a magyar kormány elismertetése ellené­ben a magyar kommunisták kiengednék Mindszenty her­cegprímást és több más 1956-os vezetőt a börtönből. Mindez azt jelenti, hogy mi engedtünk és nem nyertünk semmit, a vörösök pedig elérték régóta kitűzött céljukat. Mindszenty hercegprímás és a többi hősök sorsa nem köthető hozzá egy ilyen egyezményhez és Ma­gyarország szabadsága nem függhet ilyen feltételektől” — irta Lausche szenátor. * * * A “titkos egyezséget” hiva­talos helyről erősen cáfolják, bizonyos jólinformált körök azonban fenntartják állításu­kat, hogy ilyen paktum létre jött. Az Amerikai Magyar Szö­vetség múlt héten tartott igaz­január 20-án, vasárnap dél­ben a St. Patrick Academy nagytermében gyűlt össze a fő­város magyarságának igen te­kintélyes számú képviselete, hogy résztvegyen az Amerikai Magyar Szövetség helyi osztá­lyának alakuló gyűlésén. A meghűlése folytán távol­levő Király Imre, a Szövetség országos igazgatóságának el­nöke helyett Ft. Bátory József, a piarista tanitórend amerikai tagozatának rend tartományi főnöke töltötte be a korelnöki tisztet, vázolván a Szövetség munkásságának fontosságát és felkérvén a Kezdeményező Bizottság elnökét, Koszorús Ferencet, ismertető előadásá­nak megtartására. Az előadó, aki tartalmas programmot is nyújtott, a megjelentekhez in­tézett kérdéssel zárta szavait: óhajtják-e megalakítani a wa­shingtoni osztályt, hogy a köz­ponti titkár működését támo­gatva és kiszélesítve, az ame­rikai főváros magyarságát az őt megileltő szerephez juttas­sák. Az alakuló gyűlés közön­sége élénk tapssal adta meg a kérdésre a választ, sőt a Kez­deményező Bizottság által elő­terjesztett listán szereplő tisz­tikart egyhangúlag választotta meg. Eszerint az AMSz. Wash­ingtoni Osztáyának elnöke Hardy Kálmán, a Howard Uni­versity professzora, alelnökei a fővárosi magyar intézmé­nyek: Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület, Katolikus Egyházközség, S z abadsághar­­cosok és Mérnökegylet elnökei, vagy delegátusai. Főtitkár: Dr. Horváth Elek, titkár: Kókai- Kun Tamás. Főpénztárnok: Csokonay Pál, pénztárnok: gatósági ülése táviratban for­dult Kennedy elnökhöz, kérve, hogy előbbi állásfoglalásához és ígéretéhez, mely szerint a magyar ügyben és Magyaror­szág szabadságának kérdésé­ben nem enged egy jottányit sem, továbbra is ragaszkod­jék! “HALÁSZ, VADÁSZ, MA­DARÁSZ . . . üres tarisznyában kotorász ...” — mondogattuk valamikor, g y e r m ekkorunk­­ban. Ma már nem kell ezt mon­dani, mert az Atléta Klub ha­lász-vadászai, de főleg vadá­szai lőttek elég zsákmányt a szezonban s még szarvasvacso­rát is tudnak felszolgálni a vendégeknek. Szombaton, feb­ruár 2-án este 8 órai kezdettel a Rod & Gun Club, a Shuffle­­boardosok, valamint a kugli­­zók közösen rendezik azt a Sport Táncot a Klub díszter­mében, amelynek során disznó­toros, vagy szarvas-vacsorát is szolgálnak fel a vendégeknek. A nagyszerű “The Ladds” ze­nekar fog muzsikálni. Belépő-A SOMERSET ST. 236 szám alatt szoba-konyhás lakás, emeleti ré­szen, kiadó. Tel. 246-0470. dij a táncra $1.25, vacsora ára $1.00 személyenként. Legyünk ott minél többen! DR. HARDY R. GÉZA köz­ismert brunswicki magyar or­vosunk január 26-án, szomba­ton a Szt. László r. k. templom­ban oltárhoz vezette Patricia Ann Price, Frank J. Price és neje north brunswicki lakosok bájos leányát. írt. Borsy Gy. Engelbert plébános végezte az esketési szertartást és adta rá­juk az egyház áldását. Az es­küvő után a násznép fényes la­kodalomra ült össze egy ele­gáns helyen és a Kára-Németh zenekar muzsikájára táncolt, vigadott a vendégsereg. (Meg­jegyzendő, hogy Dr. Hardy, aki ma New Brunswick egyik legelismertebb sebé szorvosa, néhány évvel ezelőtt a Kára- Németh zenekarnak volt a zongoristája; 8 éven át volt a kitűnő magyar zenekar tagja, amire büszkék is a Kára-Né­meth fiuk.) Gratulálunk és sok szerencsét, boldogságot kívá­nunk mi is az ifjú párnak! A VÉGZETT magyar egye­temisták és főiskolások egyesü­lete (Hungarian Alumni Asso­ciation) immár harmadik éve rendezi a helybeli Roger Smith hotelben “magyar bálját,” amelyre a meghivkat már szétküldték. A bál február 9- én, szombaton este lesz, a hires ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. Révay zenekar fog muzsikál­ni és a tiszta jövedelmet iskola és ösztöndij-alapra fordítják. (A Hungarian Alumni Ass’n. elnöke hivatalból tagja a Rut­gers Egyetemi Magyar Intézet igazgatóságának, de nem té­vesztendő azért össze magával az Intézettel. Ezt csupán azért említjük, mert valaki a bálról szólva úgy beszélt arról, mint­ha ezt a Magyar Intézet, vagy a Hungarian Studies Founda­tion rendezné és annak javára lenne. Tévedés tehát ne essék. A tény azonban az, hogy a cél, amire a bál jövedelmét fordítják, éppen olyan érde­mes, szép célkitűzés, mint a Magyar Intézeté. — Szerk.) zet lelkipásztora, akit január 19-én iktattak be ünnepélyes keretek között. A baptista gyü­lekezet szeretettel fogadta az uj lelkészt és feleségét, akiket mi is szívélyes “Isten hozta őket1 közénk” köszöntéssel üd­vözlünk e helyről is. New Brunswick és környéke ma­gyarsága nagy nyereségnek könyvelheti el azt, hogy a High St.-i gyülekezethez egy jó ma­gyar ember került pásztornak! őszintén hisszük és reméljük, hogy Rév. Kocsis bekapcsoló­dik itteni magyar életünkbe, életpárjával együtt s mindig, minden közös nagy magyar (Folyt, a 3-ik oldalon) Cheploe Nándor. Hardy elnök javaslatára Széchenyi László­­né, Vanderbilt Gladys-t diszel­­nökké fogja felkérni az Osz­tály. Ugyancsak Írásban fogja kikérni azoknak a közreműkö­dését is, akik nem jelenhettek meg a gyűlésen, viszont a múltban tevékenyen résztvet­­tek a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában. A Washingtoni Osztály ke­retében máris több olyan bi­zottság alakult, mely hivatva lesz nagyobb lendületet adni a Szövetség fővárosi munkálko­dásának. Magyarbarát ameri­kaiak és amerikai születésű magyarok tömörülnek egy-egy bizottságban. Kimagasló ered­ményeket elért hazánkfiait ké­rik fel a Tudományos Bizott­ságban való részvételre. Se­gély Bizottság lesz hivatva fel­karolni a hozzá tartozó kérdé­seket, a Művészeti Bizottság kiállítások rendezését tűzi ki céljául. A Női Bizottság a höl­gyeket érdeklő megmozdulá­sokban működik közre, a Bál Bizottság a régóta esedékes washingtoni magyar bál meg­rendezését lesz hivatva irányí­tani. Maga az a tény, hogy a vá­lasztmány tagjainak számát a gyűlésen felszólalók ajánlása alapján még 20 taggal kibőví­tették, élénk bizonyítéka an­nak a lelkes érdeklődésnek, ami a Szövetség Washingtoni Osztályának megalakulását ki­séri. * Vájjon nem gondol-e az em­ber önkénytelenül is arra egy ilyen beszámoló-cikk olvasása­kor, hogy érdemes volna, iga­zán ideje volna alakuló gyű­lésre összehívni egy-egy ma­gyarlakta város magyarságát; számottevő és érdemes, becsü­letes érzésű magyarjainkat, hogy most, a tizenkettedik órában, amikor nem is annyira magunkért, mint odaát szenve­dő testvéreinkért még oly sokat tehetnénk, végre összefognánk s együttesen, összetett erővel eredményeket érhetnénk el? Vájjon kik azok, akik hajlan­dók lennének egy ilyen közös magyarmentő munkára a Ma­gyar Szövetség égisze alatt és vájjon kik azok, akik gáncsol­ni mernék ezt az összefogást, például itt, ebben a városban és közelkörnyékén? TANULT és 36 évi gyakorlattal ren­delkező tetőfedő és bádogosmester uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, t^tőcsatornák és lefolyók készítését és javítását olcsón vál­lalja. ADAM TUSZ1NGER. Hívja este 6 után: CHarter 7-5522. CLAIRE KENNETH hires regényei: “Május Manhattanben” ($3.90) és “Holdfény Hawaiiban” ($4.20) kapható a Magyar Hirnök Könyves­boltjában. Megrendelhető postán is, az összeg beküldésével. RÉV. KOCSIS J. IMRE lett a High St.-i baptista gyüleke-EGY SZÉP bútorozott szoba, emele­ten, kiadó, férfinek, egy személy­nek, Kovács Istvánnál, 126 French St. MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-íg tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. CHarter 9-3791 MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
Oldalképek
Tartalom