Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-16 / 20. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 54. ÉVFOLYAM — No. 20. SZAM ARA 10c — SINGLE COPY 10c 53 NEW BRUNSWICK, N. J. THURSDAY — 1963 MÁJUS 16 A “néger kérdés" mindjobban előtérbe került Amerikában s egyre jelenté­­kenyebb méreteket ölt . . . Most száz éve a nemzet pol­gárháborúban állt, valósággal Önmagával harcolt s a tét pon­tosan ez volt — ahogy akkor Lincoln mondotta egyik leg­híresebb beszédében: “Lehet-e nemzet félig rabszolga, félig szabad?”. Az akkor még alig pármilliónyi néger lakosság rabszolga sorból szabad em­berek sorába jutott a nagy el­nök harcának győzelmekép­pen (habár arra ráment Lin­coln Ábrahám élete!) s az az­óta eltelt száz év alatt a 20- milliónyira szaporodott néger nagy utat tett meg a szabad­ság jegyében . . . Ma az úgy­nevezett “Muslim” vallás és mozgalom a négerek között nem kevesebbre törekszik, mint “a néger faj felsőbbren­dűségének” bizonyítására s arra, hogy “önálló államot” verekedjen ki magának az Egyesült Államokban. Több déli állam teljes átvétele és néger állammá tétele az ál­muk! A Legfelsőbb Bíróság 1954-ben egy határozatával, melyben kimondotta hogy az iskolákban a négerek elkülö­nítését mindenütt meg kell szüntetni, elindította a feke­ték gyorsütemü mozgalmát az Alkotmányban biztosított pol­gári jogok teljes kivi vására, de egyszersmind a két legerő­sebb néger mozgalom: a feke­te Muslim s NAACP (Nation­al Association for Advence­­ment of Colored People) kö­zötti versengést is. A Musli­­mok, Muhammad fővezérük­kel és “prófétájukkal” az élen, ellenzik az NAACP las­sú-ütemű megoldás-keresését, sőt, annak politikájával és célkitűzéseivel lapjaiban ellen tétben állnak. Magát az “in­tegrációt” (a fehérekkel való keveredést) is ellenzik s nem kevesebbre törekednek, mint a négerség teljes önállósításá­ra és néger államok felállítá­saira. Az NAACP, amely nem kimondottan néger szervezet és amelynek elnöke, például, fehér ember, de amely szintén a néger-probléma megoldásá­ra alakult és törekszik, meg­fontoltabb, lassúbb ütemü munkát Végez s fő célkitűzése a szegregáció ellen irányul. Ami Alabamában és több más déli államban ma végbemegy, ennek a két nagy szervezetnek tulaj donképer.i összecsapása, vetélkedésük külső megnyilatkozása. És na­gyon is természetes, hogy a fehér ember, különösen délen, valósággal az áldozat ebben a kérdésben. Maga Kennedy elnök és öccse, Robert Ken­nedy, az igazságügyminiszter abban a furcsa helyzetben vannak, hogy hol a négerek jogainak védelmére ( a Mis­sissippi Egyetem néger diák­ja!), hol pedig a fehér ember védelmére (Birmingham, Alá.) TANULT cs 36 évi gyakorlat­tal rendelkező tetőfedő és bádo­gosmester uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, tetőcsa­tornák és lefolyók készítését és javítását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGER, Hívja este 6 után: CH 7-5522. kell kivezényeljék az Egye­sült Államok hadseregét . . . S bár fegyverét nem használ­ja (csak nagyon ritka esetben) az amerikai katona — köztük sok néger katona — amerikai polgártársai ellen, mégis fenn­áll az a helyzet, hogy a száz­­évelőtti polgárháború szé­gyenletes jelenetei ismétlőd­hetnek meg ... Száz év nem volt elég idő a kérdés megoldására s ki tudja, hány évtized kell még, hogy valamilyen megoldást találjon ez a nemzet . . .? De milyen megoldást? A négerek hatványozott mértékben sza­porodnak (szinte azt mond­hatnánk: felelőtlen módon, szándékos erőltetéssel szapo­rodnak!), s amilyen mérték­ben jutnak elgre jogaik kiví­vásában, olyan mértékben nő az étvágunk . . . Ma már nem a teljes megbékülés néger és fehér ember között az ő ál­muk, hanem valósággal ők azok, akik többségben fehér ellenesek ... Ők többségben az izgatok, búj toga tók, lázi­­tck, fehér-ellenes tettre ser­kentők . . . Ebből jó semmi esetre se származhat! Se dé­len, se északon! A “néger kérdés" megérthetáséhez sok mindent tudnunk kell; sok körül­ményt sok adatot ismernünk kell, mielőtt hozzászólhat­nánk, vagy bírálatot, ítéletet mondhatnánk akármi felett is, ami mostanában történik. Nagyon nehéz elfogulatlanul bíráskodni ebben a kérdés­ben, fehér embernek épugy, mint négernek. Sok jóindula­tú, jóafcaratu vezető néger­nek épugy fejfájás ez az egész ügy, mint sok-sok jóakarata, jóindulatú fehérnek. A leg­­szomorubb a dologban az, hogy a háttérben mindig meg­találunk valahol egy sereg kommunistát, vörös búj tóga­­tót, akik felsőbb utasításra egymásra uszítják a fehárt és a négert *. . . A Fort Worth, Tex. fölött elvonult tornádó ilyen :iagy pusztítást végzett a parkoló autók sorában. Az anyagi kárt másfél millió dollárra becsülik. 11 Bucsuvacsoia Dr. Kosa Andxás New Brunswicki lelkész tiszteletére Nt. Dr. Kosa András, a New Brunswick-i Somerset utcai Magyar Református Egyház lelkipásztora és felesége 38 éven át szolgálták ezt az egyházat. Ez év junius elsején nyugalomba vonulnak. Május 19-én vasárnap dél­után a szószékről fog búcsúz­ni híveitől és barátaitól Nt. Kosa András, akinek e gyü­lekezetben békében és épitő­­,munkában eltöltött 38 eszten­dei megszakítatlan pásztori szolgálata egy 550 terítékes bucsuvacsorával fog május 19 SPUTNIK-DARAB UNITED NATIONS. — A szovjet “Sputnik” egy darab­ját, amely annakidején Wis­consin állam területére hul­lott, az Egyesült Államok kormánya, tanulmányozás vé­gett, visszaküldte a szovjet­uniónak. Bargain volt NEW YORK — Mrs. Mild­red Centers, Jacksonville, Fla.-i régiségkereskedőnő ta­valy egy cincinnatii ócskaság­­üzletben vett 65 dollárért egy festett, öt láb magas Keresz­telő Szent János faszobrot. Megpróbálta többször eladni, 1000 dollárt kért érte, de so­káig nem akadt vevő az ócska faszoborra. Most akadt vevő. A newyorki Metropolitan Mu­seum of Art megvásárolta — 18,000 dollárért. A szobor egy 17-ik század­beli, kevéssé ismert spanyol szobrász, Juan Martinez Mon­­tanée müve, vagy talán en­nek a mesternek valamelyik tanítványa faragta. Ni. Dr. Kosa András-én, vasárnap este a Magyar Athletic club dísztermében be fejeződni. (Három héttel a vacsora előtt, az egyház tag­sága és a lelkész-család bará­tai megvásároltak minden je­gyet s igy az ajtónál nem lesz jegyárusítás.) Nt. Dr. Kosa András és fe­lesége 1925-ben léptek a brunswicki egyház szolgála­tába. Helye van hát most minden elismerésnek, hála­adásnak, ha meggondoljuk, hogy ma 650-családot szám­láló gyülekezet tagjaként csak 30-40 család vallotta ma­gát abban az időben, abban az évben, amikor ők idejöt­tek . . . Amikor az ifjú pásztor munkamezőjéül nyerte a csak nem 30,000 dollár adóssággal megterhelt gyülekezetei, szin te elölről kellett kezdenie a munkát, az egykor virágzó, de sok viszontagságon és sza­kadáson átment' gyülekezet­ben. Az uj lelkészhez csatla­kozott a kicsi, de akaraterős tagság és újra megindult az építő munka. Az Isten meg­áldja a hűséggel végzett mun­kát. Meg is áldotta ezt az egy­házat s annak népét szép növekedéssel és gyarapodás­sal annyira, hogy ez a gyüle­kezet az amerikai református magyar egyházak legtekin­télyesebbjei közé léphetett. Nt. Dr. Kosa András, Ti­­szaszalkán Bereg-megyé­­ben született. Szülei: Kosa Gábor és Balázs Ágnfes vol­tak. Kilenc éves gyermek volt, amikor szülei Amerika földjére érkeztek. Wharton N.J.-ben telepedtek le. Elemi iskolai tanulmányainak vé geztével édesapja, aki akkor az egyház főgondnoka volt, lekipásztora ösztönzésére a Bloomfieldi Fgiskolába küld" te, ahol akadémiai és theologi ai tanulmányait végezte. Ké­sőbb további tanulmányokat végzett a Rutgers Egyetemen és a helyi szemináriumban. Lelkipásztori munkáját 1920-ban kezdte, a kis Man­­ville, N.J.-i gyülekezetben, ahol öt évig szolgált, mint helybenlakó lelksé s huszonöt évig, mint beszolgáló lelkész. A bucsuvacsora előkészí­tő bizottsága a következők­ből áll: elnök Kosa Imre; pénztáros Horváth Sándor; jegyző Olcsváry István; társelnökök: Kovács István, Kiss János, Fenikel Alfrédná, Bendes Istvánné, Bankó Sán­­dorné, Puskás Gusztáv, Nt. Bertalan Imre, Kiss Lajos. A Bizottság tagjai: Diehl And rásné, Gáli Mihály, Borbás László, Kovács Ernő, Id. Lő­­rincz Gusztáv, Nagy Lajos, Szalontai János, Szalontai József, Danes Jenő, Györfi Imre, Jószai Ferenc, Kosa James Árpád, Puskás István, •Puskás Ferenc, Szendrey Já­nos, Tamási Gyula, Tóbiás Vilmos, özv. Bartha Jánosné, Bodó Pálné, Deák Peggi, Ge­reben János, Huszár Mihály, Jámbor Jakabné, Jószai Fe­­rencné, Kiss Julánna, Kosa Imréné, Rotter Frigyesné, Kovács Károly, Köblös Mi­hály, Pécsik Gyula, id. Bes­senyei Albert, Körmöndi Jó­zsef, Kohut Lajosné, Lakatos Jánosné, Olváry Pál, Sán­dor Gergely, Skultéthy Ede, Szeles Jengné, - Vargha Ti­­borné, Lőrincz Istvánné és Lőrincz István. (A felszolgá­lók neveit nem kaptuk meg.) ALEX J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, stb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. Vatikáni karácsony VATIKÁN VÁROS— Olyan karácsonyi ünneplésre van ki­látás, amilyent még sohasem látott a világ. A Vatikáni Zsinat másadik ülésszaka ősszel nyílik meg s oly sok teendője lesz a zsinaton részi­vel 2400 főpapnak, hogy a tanácskozások valószínűleg nem lesznek lezárhatók kará­csonyig. így a világ minden részéből egybegyülő főpapok részt fognak venni a vatikáni karácsonyi isténtiszteleten és ünnepségeken. CINCINNATI, O. — Beau­ty, az állatkert világhírt ér­demlő csimpánza, szorgalma­san festeget, absztrakt képe­ket fest és — festményeit meg is vásárolják. Eddig 8000 dollár jövedelemre tett szert Beauty. De most egyszerre abbahagyta a müvészkedést. A Biancinni Gallery, amely Beauty képeit kiállítja, azt hiszi, ennek okát abban kell keresni, hogy az állatkertben elhibázták Beauty életkorá­nak megállapítását; a csim­pánz négy évvel idősebb, mint hitték, és most beállt nála a “változás” időszaka. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Eladó egy nappali szoba garni­túra (living room set). Cím: 19 Bayer Ave. Somerseii, telefon: 545-7537. Elég vagy nem elég? WASHINGTON — A Na­tional Civil Service League úgy véli, hogy a választott és kinevezett magasállásu képviselők és tisztviselők nem kapnak elég fizetést. Mennyi elég? A Liga körkérdést inté­zett 387 üzletemberhez, taná­rokhoz, lapkiadókhoz, ügy­védekhez és más értelmisé­giekhez és a beérkezett vála­szok arról tanúskodnak, hogy a megkérdezettek legtöbbje kevesli a mostani fizetéseket: 22,500 dollár fizetés a kong­resszus tagjainak és 25,000 dollár a minisztereknek — nem elég. A képviselőknek 33,000 dollár, a kormány tag­jainak 46,000 dollár megfe­lelőbb fizetés lenne .. . GEORGE I. MEGERI AZ ÉVI 6 D0LLÁBT, MÉG TÖBBET IS A LAP!" Bejelentettük, hogy 1963 julius 1-től számítva la­punk előfizetési ára évi 6 dollár lesz. Kénytelenek vol­tunk a lap árát emelni, mert nemcsak a nyomdai és postai árak mentek fel nagy mértékben, de ez év már­cius eleje óta lapunk oldalszáma is 4-ről 8 oldalra ug­rott fel, ami újabb költségemelkedést jelent. Bejelentésünket mindenki, aki szeret jó magyar újságot olvasni és mindazok, akik már sok-sok éve hűséges előfizetői lapunknak, megértéssel fogadták s nem egytől hallottuk azóta azt, hogy: “Megéri az évi 6 dollárt, még annál többet is a lap .. mert olyasmiket olvashatunk benne, amit más újságban nem talá­lunk meg . . Akadt olyan is, aki azt mondotta, hogy sajnos nem tud ennyit fizetni a lapért, mert nyugdíjon él s nem telik már pénzéből magyar újságra . . . (Hogy az angol-nyelvű újságra telik-e, azt nem mondotta). Akárhogy is áll a dolog, egy bizonyos: aki értékeli a magyar betűt, aki meg tudja érteni, hogy mit je­lent Amerikában magyar újságot kiadni félévszáza­don át és még annál is több ideje, hűséggel, becsület­tel (és nem ideig-óráig való “biznic”, vagy meggaz­dagodási szándékkal), az megfizeti nekünk az évi 6 dollárt ezért a lapért! Még akkor is, ha valami más­ra, jelentéktelenebb dologra egy évben pár dollárral kevesebbet fog ezentúl költeni! Mert tisztán erről van szó! KÉT DOLLÁRRAL többe kerül egy évben a helyi magyar újság ezentúl... És aki nem tudja, vagy nem akarja megfizetni ezt a 2 dollár többletet, az ne fizes­se meg, az ne járassa többé a magyar “papirt”.. .Mert az olyannak csak egyszerű “papír” ez az újság és nein MAGYAR ÚJSÁG! Az előfizetés-emeléssel, illetve erre vonatkozó be­jelentésünkkel kapcsolatban itt-ott félreértések tör­­, téntek, sőt, lapképviselőink egy része sem értette meg világosan, hogy a felemelt előfizetési ár hogyan szá­mítandó. Éppen ezért itt most megismételjük,- hogy: I 1963 julius 1-től kezdŐdőleg számítjuk a 6 dollá­ros árat. Vagyis: akinek a lapja, mondjuk: 1963 ápri- i lisban járt le, az április-május-juniusra még 4 dollár­jával fizet (arra a 3 hónapra 1 dollárt), azontúl pedig 6 dollárjával. Akinek májusban jár le a lap, az május és junius hónapra 4 dollárjával fizet (33.33 cent ha­vonta, tehát 2 hónapra 67 centet), julius 1-től számít­va pedig évi 6 dollárjával. Azoknál, akik már beje­lentésünk előtt kifizették a lapért az évi 4 dollárt, ter­mészetes, hogy nem változtathatunk a lejárati dátu­­pon, tehát csak attól kezdve fogják a 6 dollárt (vagy félévi 3 dollárt) fizetni, amikor majd lejár a lapjuk. Azok pedig, akik hátrálékban vannak előfizetésükkel, 1963 julius 1-ig számítva 4 dollárjával fizetik a hátra­lékot, azon túl pedig ők is 6 dollárt fognak fizetni évente. Kérjük olvasóinkat, tartsanak ki velünk tovább­ra is, maradjanak meg előfizetőinknek s ne sajnálják azt az évi 2 dollár többletet azért a lapért, amelyik minden héten, évtizedek óta pontosan beköszöntött házukhoz s ezután is pontosan fog megjelenni, több olvasnivalóval, gazdagabb tartalommal, mint ezelőtt! Szerencsésnek mondhatja magát az a magyar­ság, amelyiknek városában, vagy közelkörnyékén he­lyi magyar újság van! És nagyon hiányolja a helyi magyar lapot az a kolónia, az a város, ahol már meg­szűnt és nincs magyar újság. Ők csak most tudják, amikor már nincs, hogy mit jelentett a helyi magyar újság, amikor volt! ... És mit vesztettek azzal, hogy már nincs . . .! Segítsük hát, támogassuk, pártfogol­juk helyi magyar lapunkat, hogy még sokáig megma­radhasson s szolgálhassa magyarságunk közös ügyét, védhesse magyar érdekeinket ezekben a jerseyi ma­gyarlakta városokban! Darnita Jo énekesnő 7 éves kislánya már tanul amerikai történelmet. A mamája vizs­gáztatta : — Ki volt George Wa­shington? Felelt a tudós kislány: — George Washington volt az első Kennedy. New Brunswick, N. J. környé­kén. magyar negyedben, 3 háló­szobás, 1V2 fiirdős, split-level ház eladó, beköltözésre készen. Min­den van benne, ami kell: vihar­ablakok, hálók, pince, palio, csa­tornázás, bekerített lelek, jó he­lyen. Átvehető AVa-os GI kölcsön­nel is. Ára $17,500. CH 7-1547. TAUNTON, Mass. — Hiárom álarcos rabló 5 perc alatt 50,000 dollárt rabolt az egyik itteni bankból. , MOSZKVA — A szovjet kormány 3 olyan uj bé­lyegsorozatot bocsátott ki, amelyek mindegyike Castro forradalmának emlékbélyege. v LONDON — Francis Taylor, Elizabeth Taylor flimszinésznő édesanyja, 257,600 dollárért vásárolt egy Van Gogh festményt egy itteni kiállításon. TAIPEI, Formosa — A formosai farmerek 88 szá­zaléka saját földjén dolgozik — közli egy kormányje­lentés. WASHINGTON. — Az elmúlt évben Ameri­kában az egy személyre eső átlagos jövedelem 2,357 dollár volt — közli a kereskedelemügyi minisztérium.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom