Magyar Hirnök, 1962. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-06 / 36. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH • BEOLVADT LAP Inaguak’BŰMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON "vol: Lili. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY «^§?*20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1962. SZEPTEMBER 6 Pennsylvánia állam egyik legszebb hegyes-dombos vidékén, Ligonierben 1921 jú­lius 4-én avatták fel s adták át először hivatásának azt a gyö­nyörű magyar szeretet-intéz­­ményt, amelyet az Amerikai Magyar Református Egyesület hivott életre s amely később a “Bethlen Otthon” nevet kapta. Árvaház és agg-menhely volt ez és az évek során, ahogy bő­vült, gyarapodott: gyermekek és idősek szeretet-otthona lett; fenn a hegytetőn az eredeti épület az idősek otthona, lent a városban pedig, a gyönyörű téglaépület a gyermekek ottho­na ,iskolája, nevelő-intézete. Negyven év után most egy óriási lépéssel jutott előre a li­­gonieri Bethlen Otthon példa­mutató szép ügye: az eredeti, régi faépület mellett, fent a hegytetőn egy, közel félmillió dolláros költséggel, hatalmas, 100-személyt kényelmesen be­fogadó és elhelyező kétemele­tes modern palota épült a Re­formátus Egyesület vezetőségé­nek és az amerikai magyarság áldozatkészségének jóvoltából. Ezt az uj “Idősek Otthonát” avatták fel ünnepélyes keretek között 1962 szeptember 3-án, Labor Day napján délután, mintegy 1,'000-főnyi, az ország különböző részeiből idesereg­­lett lelkes “közönség” részvéte­lével. Az amerikai magyarság ünnepnapja volt valóban ez a nap, szep­tember 3-ika ott Ligonierben! Olyan nap és olyan alkalom, amelynek jelentőségét csak az tudja igazában felfogni és mér­legelni, aki ismeri eléggé a tengerentúlra szakadt magyar­ság múltját, sok-sok vergődé­sét, harcát, munkáját. A sok­sok alkotás között, amit az újabban és legújabban jöttek egy része által oly gyakran és oly elhamarkodottan lenézett, lekicsinyelt “régiek” a magu­kénak mondhatnak, ez a ligo­­nieri modern palota1, ez az elő­retekintő, csodálatosan szép szeretet-otthon, ez a félmillió­dolláros mammut-alkotás mint­egy felkiáltójel annak a mon­datnak a végére, amellyel a ré­­gi-amerikás magyarság gondol­kozásmódját, jellemét, istenfé­lő, testvér-szerető jóságát leg­méltóbban méltathatjuk! De amely mondat után akaratla­nul is odakivánkozik egy má­sik, egy kérdőmondat: mit tett, mit csinált, mit alkotott Ameri­kába jövetele óta az a mene­kült magyarság, amelyiknek el­ső egyedei a negyvenes évek végén kezdtek ideérkezni? Nem megszólásképen, nem gúnyból, még csak nem is vád­­lőlag kérdezzük és kérdezhet­jük joggal ezt, csupán párhu­­zamvonás-képen, vagy ha úgy tetszik: összehasonlitásképen. Mert nem elég téglával verni a mellünket, hogy ilyen meg olyan jó magyarok vagyunk nevelésben, érzésben, gondol­kozásmódban ... a tettek be­szélnek? Ki mit tett? Ki mit al­kotott? Nézzünk egy nagyon kézenfekvő példát: ' A lélekben összetört, magyarságáért nagyon meg­szenvedett, magát hontalan­nak, számüzöttnek érző mene­kült magyarok ezreitől az ide­­érkezés első éveiben könnyű volt kiszedni súlyos dollárokat s összegyűjteni vagy 100,000 dollárt egy “keresztény napi­lap” megindítására, aminek gondolatát, eszméjét mézes­madzagként húzták el előttük. “Milyen fenséges szép eszme, milyen hatalmas alkotás” lesz ez majd itt a tengerentúl . . . gondolták sokan közülük, ha meg lesz egy ilyen uj napilap. De abból a napilapból nem lett semmi! Lett egy nyamvadt, semmirekellő, szerencsétlenül elindított, ostobán kezdett és még ostobábban tovább vitt he­tilapocska, párszáz tényleges előfizetővel. A sok összesze­dett, összekunyerált dollár el­úszott, az “alaptőke” megsem­misült s maradt egy nagy adag magyart-magyar ellen uszító, keresztény testvért keresztény testvérrel szembeállító érze­lem- és gondolat-komplexum! Alkotás? Időálló, komoly nagy alkotás? Nem! A rombolásnak, sárbapocsékolás nak, ‘‘még amink van azt is összetörni, semmivé zúzni” elgondolásnak ostoba zűrzavara az, amit ez a “keresztény napilapmozga­lom” még megmaradt néhány ámokfutója képvisel akörül a hetenként nagy kínnal kiadott lapocska körül! Amelyikben, mondjuk: ez a ligonieri nagy ünnep, ez az amerikai ma­gyarság életében és történeté­ben oly jelentős nagy dolog, ez a félmillió-dolláros szeretet­otthon építés, ha egyáltalán meg lesz említve, alig néhány sort kap majd . . . A párhuzamot ezzel a fenti példával vonhat­juk meg legjobban. De ennek meg kell dobbantania minden igaz magyar szivet! És aki ed­dig a széthúzás, a gyűlölködés, az egyéni nagyratörés és akar­­nokoskodás embereivel egy vo­nalban állott, annak is — ha értelmes, okos és van szive — át kell állnia a mi oldalunkra! (Folyt, a 2-ik oldalon) MAGYAR MŰVÉSZ TERVEZTE AZ AMERIKAI EGYETEMEK POSTAI EMLÉKBÉLYEGÉT Négy éve lesz szeptember 19-én, hogy a washingtoni pos­taügyi minisztérium 160 millió Kossuth emlékbélyegét ezzel a bejelentéssel bocsátott útjuk­ra: “Sponsored by the Ameri­can Hungarian Federation.” Ezidén nem Kossuth Lajos, az Egyesült Államok lakosságát lenyűgöző szabadság - szónok születése napján, hanem az amerikai “Land Grant Colleges and Universities” főiskolák alapításának 100-éves jubileu­mán, november 14-én lesz Wa­shingtonban olyan ünnepség, melynek előkészítésében szin­tén kezdeményező részt vesz az Amerikai Magyar Szövet­ség. Akárcsak Szent István ide­jében történt, volt idő, hogy itt az Újvilágban is földbirtoko­kat osztogatott a kormány olyan intézményeknek, ame­lyek a letelepülést előmozdító tudományokat terjesztették. Hiszen az Egyesült Államok hatalmas területein “nomád” — részben őslakó, részben be­vándorolt, de megállapodni ne­hezen tudó lakosság élt még a múlt század második felében is. Ezért minden szenátor és képviselő után, mivel ezek szá­mát a népsűrűség szerint álla­pították meg, 30-30 ezer “éker” területet juttattak fő­iskolák létesítésére. Az Illinois állambeli Prof. Jonathan Turner és egy Ver­mont állambeli patkoló kovács fia, Senator Justin Morrill éve­ken át sürgették a “mezőgaz­dasági és gyakorlati gépészeti” főiskolák létesítését. Kereken 100 esztendeje annak, hogy Lincoln elnök aláírta az erre vonatkozó törvényt, amelyet elődje, James Buchanan meg­vétózott. Azóta 50 államban 68 ilyen egyetem évente ma is három és fél millió dollárnyi jövedelmet élvez az eredeti földbirtokok eladásának ka­matjaiból. A gazdag családok alapít­ványaiból fenntartott (folyon­dárral befuttatott épületeik után “Ivy League” néven is­mert) előkelő egyetemek mel­lett ezek a Land Grant főisko­lák a szó legszorosabb értelmé­ben demokratikus intézmé­nyek, hiszen a szegényebb nép­osztályok gyermekei részére nyújtanak oklevél-szerzési le­hetőséget. 42 amerikai Nobeldi­­•jas tudós közül 25 végezte ta­nulmányait ilyen olcsóbb tandi­­ju egyetemeken és a Reserve Officers Training Corps kere­tében az amerikai honvédelmi alakulatok tartalékos tisztjei­nek a fele Land Grant főiskolá­kon szerezte alapvető kiképzé­sét. Fentiekből nyilvánvaló, hogy kimagasló esemény, amikor az amerikai posta 120 millió bé­lyeget hoz forgalomba “Higher Education” címen, a kibocsáj­­tás napjára pedig meghívja mind az 50 állam egyetemének elnökeit, tudós professzorait, hogy egy fővársi bankett kere­tében mutassák be első Ízben az emlékbélyeget. A mi számunk­ra még ennél is fontosabb, hogy ennek a kimagasló eseménynek az ünnepeltje magyar ember: Bencsáth Henrik new yorki festőművész lesz, aki “uj-ame­­rikás” létére ezzel megtetőzi eddigi sikereit. Az Egyesült Államok 35 ezer postahivata­lában november második felé­ben kaphatók majd a Bencsáth honfitársunk rátér mettségét hirdető 4-centes bélyegek, me­lyek Ujhazánk hegyrajzi tér­képét, az előtérben pedig a tu­domány klasszikus olajmécse­sét ábrázolják. Rendkívül üdvös hatást érhet el a “Higher Education” bé­lyeg magyar vonatkozása. Kép­zeljük csak el: valamennyi amerikai egyetem és főiskola napi vagy hetilapja, diákujság­­ja országszerte közölni fogja a bélyeg nagyított képét és alat­ta: Bencsáth Henrik menekült magyar művész kezemunkája! 59 ezer taná,r és 763 ezer tanít­vány értesül igy az Atlanti Óce­ántól a Csendes Tengerig, hogy a magyar épit, alkot és az egész emberiségnek hasznos szolgá­latot tesz, bárhová vesse is a sors. “DISTINGUISHED DEMOCRAT” KÁRA PÉTERNÉ arcképét a Bamberger cég Menlo Park-i üzletének 2-ik emeletén, a “Names in the News” Galériában állították ki augusztus 31-től szeptember 13-ig, az Augusta Berns studio portréképei között. A middle­­sex-megyei magyar demokra­ta vezetőszemélyek között Ká­ra Péterné valóban minden el­ismerést és dicséretet megérde­mel, mert az az asszony ő, aki nemcöák mint a New Bruns­­wick-i Magyar Női Demokrata Kör elnöke, de mint minüen politikai, társadalmi és jóté­­konycélu munkából oroszlán­­részt kivevő lelkes honfitár­sunk is évek hosszú során át megbecsülést szerzett magá­nak és a magyar névnek. Ká­­ráné arcképét “Distinguished Democrat” felírással állította ki a galéria vezetősége. Aki arra jár, a Menlo Park Shopping Centerben, menjen fel a Bamberger üzlet 2-ik emeletére s nézze meg ezt a képet! Jókai összes müvei A budapesti Akadémiai Kia­dó 140 kötetben kiadni készül Jókai Mór összes müveit. A terv szerint a sorozatban éven­te 8 kötetet jelentetnek meg, még pedig egyidejűleg finom, szépen kötött kiadásban és ol­csóbb, népszerű kiadásban is. , A “New York Times” Pulitzer-dijas katonai szakértője állapit ja meg: “1956-BAN SEGÍTENÜNK KELLETT VOLNA!” A “Reader’s Digest,” — a De Witt Wallace és neje által 40 évvel ezelőtt alapított “ma­gazin” — szeptemberi számát minden magyarnak meg kell vennie. A 280 oldalas, zseb-ala­­ku folyóirat ugyanis nem 35 centet, de megannyi dollárt megér valamennyiünknek, mert a magyar álláspontot egy avatott amerikai megfigyelő hangoztatja teljes szakszerű­séggel. Egyszerűen, tömören, csak a színtiszta igazságot szö­gezvén le a történelem számá­ra. Hanson W. Baldwin, a “New York Times” katonai tudósító­ja az Annapolis-i haditenge­részeti főiskolán nyerte ki­képzését és kivéve a Cubát ille­tő cikksorozatának néhány megállapítását, az Egyesült Államok egyik legtekintélye­sebb katonai írójává fejlődött, akinek több könyve országszer­te elterjedt és valamennyi na­gyobb könyvtárban fellelhető. Jelenlegi cikkének cime: “A katonai erő helyes alkalmazá­sa a béke megőrzése érdeké­ben.” Szószerinti fordításban ezt találhatjuk a “Reader’s Di­gest” 122-ik oldalán: “Magyarország magára ha­gyása szégyenteljes eseménye történelmünknek. Szavakat al­kalmaztunk anélkül, hogy bármit tettünk volna azok alá­támasztására. Ezalatt pedig az orosz tankok letiporták a fel­kelőket — noha azok ügye a mi ügyünk volt! “Mit tehettünk volna? Tá­madó állásba rendelhettük vol­na hadiflottánkat a Földközi Tengeren. Amikor a Szovjet rakétákkal fenyegetett, ugyan­azzal felelhettünk volna nekik. Ezenkívül katonai készenlétet, vagy legalább részletes mozgó­sítást rendelhettünk volna el. “Amerikai repülők fegyve­rekkel, hadianyaggal és gueril­­laháborura kiképző szakembe­rekkel siethettek volna a ma­gyar szabadságharcosok segít­ségére. Washingtonból kormá­nyunk visszarendelhette volna Moszkvából nagykövetünket és MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? SZOMBAT, szeptember 8 az utolsó nap a jelentkezésre a Magyar Női Demokrata Kör kirándulására a Catskill-he­­gyekben levő Casimir’s Lodge­­ba. Siessen mindenki a felirat­kozással és a részvételi dij befi­zetésével, mert a 3 autóbusz­ban a helyek rohamosan fogy­nak. Jelentkezni lehet Mrs. Ká­ránál, vagy Mrs. Bodnárnál. A JOHNSON & Johnson gyárban Menyhárt István (25 Stone St.) a múlt héten töltötte be hűséges munkásságának 40- ik évét, mely alkalomból kitün­tetésben részesült. Orbán Sán­dor (43 Brookside Ave.) 35 éve hü munkása a gyárnak. Ifj. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József, Telefoni CHarter 7-8484. Gergely István (93 Runyon Ave.), Orosz József (309 Plainfield Ave.) 25 éve munká­sai a gyárnak, mig Murvay Ká­roly (23 Schuyler St.), Farkas Géza (105 Schuyler Dr.) 20 évi munkájuk, Csöbör Margit (9 Parkway, N. Brunswick) és Balsai J. (71 Vermont Ave.) 15 évi munkájuk után érdemel­tek elismerést a Johnson gyár­ban. SZABÓ MENYHÉRT (142 French St.) közismert régi ma­gyar üzletember szeptember 2-án töltötte be 75-ik életévét. Születésnapját kedves családi körben ünnepelték meg. BICZI JESSIE magyar rend­őrünk kanadai vakációja alatt borzalmas tüzhaláltól mentette meg egy 24 egységből álló mo­tel lakóit. A motel éjszakának idején kigyulladt s Biczi, aki észrevette, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem felköl­tötte és kihozta az égő épület­ből a lakókat. A motel teljesen porrá égett. 4 KNOBLOCK MIHLY és ne­je, 25 Ferris St., south riveri lakosok leányát eljegyezte Ro­bert Schweitzer, milltowni fia­talember. FEKETE JÓZSEF és neje, 97 George St., south riveri la­kosok leánya, Patrícia és Tho­mas M. Watts szombaton, TETŐFEDÉS. Általános tetőjavítá­sokat, kémények és lépcsők felra­kását olcsó áron vállalja: SZÉ­NÁSY IMRE, Tel. KI. 5-3720 (5 óra után). szeptember 1-én a perth am­­boyi Presbyteriánus templom­ban örök hűséget esküdtek egy­másnak. LÉVAY ANTAL, a Rutgers Shoe Repair tulajdonosa és fe­lesége egy 6-hetes aranyos kis babát, egy szép leánykát fo­gadtak örökbe. Szívből gratulá­lunk a mi Tóni barátunknak és bájos feleségének és sok-sok örömet, boldogságot kívánunk nekik és a kis Lévay leányká­nak! AZ ATLÉTA KLUBBAN “Színjátszó Társaság” alakult abból a célból, hogy szinelőadá­­sok, kedélyes estélyek rende­zésével szórakoztassa Bruns­wick és környéke magyarságát. Akik szerepelni óhajtanak, je­lentkezzenek Soproni Ferenc igazgatónál, Schlőgl Márton intézőnél, vagy Heltay Miklós főrendezőnél az Atléta Klub­ban. MOZGAI GYÖRGYNÉ, 7 Church St., edisoni lakos, 73 éves korában augusztus 31-én meghalt. Gyászolja férje, vala­mint fogadott gyermekei: Moz­­gai József és Mrs. Jennie Do­­molki, hét unokája, unokatest­vérei Mrs. Maria Helmeczi és Mrs. Anna Olchváry és más ro­konsága. Temetése kedden, szept. 4-én ment végbe a Gow­­(Folyt. a 3-ik oldalon) megszakíthatta volna a diplo­máciai összeköttetést. “Lehet, hogy Magyarország nem lett volna megmenthető háború nélkül — és Moszkva ügyesen kalkulált akként hogy Amerika nem hajlandó Ma­gyarország f e 1 szabadulásáért harcolni. Azonban a felsorolt intézkedésekkel legalább tisz­táztuk volna az Egyesült Álla­mok morális álláspontját és még jobban kidomboríthattuk volna a Szovjet bűnének világ­rengető voltát.” 20 millió példányban, angol, arab, dán, finn, franciáé hol­land, japán, német, norvég, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelveken jelenik meg a fenti cikk, mely végre “tiszta vizet önt a pohárba” az egész földkerekségen. Terjesszük hát mi magyarok is, mindenütt fel­­hiva rá a figyelmet! Mindenütt kapható a “Reader’s Digest,” viszont ha a szeptemberi szám elfogyott volna, Hanson W. Baldwin nagyjelentőségű cik­kéből készséggel küld tetszés­szerinti példányban az Ameri­can Hungarian Federation, 206 Dupont Circle Bldg., Washing­ton 6, D. C. Kosa Imre könnyen végzetessé válható balesete ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: Clif­ford 4-8040. Kosa Imre általánosan ismert new brunswicki magyar veze­tőemberünket, a Magyar Sav­ings bank nyugalomba vonult ügyvezető igazgatóját még jú­lius hónapban, közvetlenül a tervezett magyarországi tár­sasutazás előtti napokban sú­lyos baleset érte. Egy létra fo­káról leesett s bal nagylábuj­ján egy rozsdás szeg átfuró­­dott. A balesetnek nem tulaj­donított nagy jelentőséget: a sebet jól kimosta, kiáztatta és már gyógyulni látszott, amikor julius 29-én a tervek szerint re­pülőgépre szállt, hogy a Kosa Agency" utasaival Magyaror­szágra menjen. Meg is érkezett a csoport szerencsésen Budapestre, de ott már nagyon kezdett fájni Jim­my Kosa lába. Azonnal kórház­ba vitték, ahol az orvosok mű­tétes beavatkozást, a lábujj le­vágását javasolták. “Ha ilyen súlyos a dolog, azonnal uta­zom vissza Amerikába” — je­lentette ki Kosa Imre s intéz­kedett, hogy nyomban hozzák vissza. A repülőtársaságok elő­zékenyen s azonnal megtettek mindent, hogy a súlyos állapot­ba került Kosa Imrét mihama­rabb visszahozzák New Bruns­­wickra, ahová elindulása után (Folyt, a 3-ik oldalon) MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. CHarter 9-3791

Next

/
Oldalképek
Tartalom