Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-22 / 38. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH* BEOLVADT LAP emagyaii-9Mkip THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 38. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 21 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1960. SZEPTEMBER 22 A REPUBLIKÁNUS ELNÖKJELÖLT Hideg háború teljes tombolásának leszünk a tanúi az elkövetkezendő napok­ban. A színhely: az ENSz palo­ta. A főszereplők: Eisenhower és Hruscsov. A tét: az afrikai és ázsiai népek. Tudomásul kell venni a tényt, azt, hogy az ázsiai és az afrikai népek, ha összefognak, többség­ben vannak az Egyesült Nemze­tekben, illetve, akihez csatlakoz­nak, azé a többség. S ez pedig nem kis dolog, mert az Egyesült Nemzetek katasz­trófájához vezethet. Ha Hrus­­csovnak sikerül megnyergelnie az eddig nagyrészt semleges ma­gatartási! ázsiaiak és afrikaiak nagyrészét, mindent keresztül tud vinni a világ első fórumán s ezzel meg is nyerné a hideg há­ború legnagyobb csatáját. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már elhangzik Eisen­hower beszéde az ENSz közgyű­lésen s ismerjük azokat a javas­latokat, amelyekkel Amerika magához akarja ragadni a kez­deményezést. Az elnök aligha lépi túl eddigi javaslatai hatá­rát. De Hruscsov akkora csata­zajt ver, amekkorát csak lehet. Ennélfogva izgalmat kelt s ő ép­pen ezt is akarja. Bárcsak Amerika népe ráéb­redne, hogy valóban háborúban élünk, ha ennek “hideg” is a jel­zője. Háborút pedig egymagá­ban a kormány nem nyerhet meg, erre nincs példa a világ történelmében. Az amerikai nép erős és verhetetlen, ha egyszer majd ráébred feladataira. Egyelőre nem ébredt rá. Ezt láttuk Hruscsov érkezésekosr. Száz ezer embernek kellett vol­na tüntetnie a vörös diktátor el­len, ez esetleg észhez térítette volna. Újból Algéria kérdése lesz az ENSz közgyűlés egyik legkényesebb pontja s Amerika pikáns helyzetbe kerül. Algéria kérdését Franciaország nem akarja tárgy altatni s ehhez Amerika támogatását kéri és el­várja De Gaulle. Másrészt az afrikai régi és uj független nemzetek mind az al­gériai ügy tárgyalása mellett foglalnak állást s ehhez Ameri­ka támogatását kívánják és el­várják . . . Főleg ebből vonják majd le a tanulságot, hogy meg­van-e az erkölcsi alapja Ame­rikának a világ vezetésére? Szóval kutyaszorító), mégpe­dig a javából s ezt és a többit Hruscsov igyekszik majd a ma­ga javára kamatoztatni. A 15 diktátor találkozása New Yorkban még­sem teljesen boldog s nem jelent nekik zavartalan örömöt. , Hruscsov nagyon jól tudja, hogy saját és lakájai hatalma a szuronyok hegyén nyugszik s ez a szovjet diktátort az alacsony­­rendüség érzésével tölti el. De az alacsonyrendü érzéssel telt diktátorok mindig veszélye­sek voltak, mert ők szakadatla­nul ezt forgatják a fejükben: “majd én megmutatom!” Éppen ezért a veszély nagy. S éppen ezért Amerikának résen kell lennie. A többi szabad né­pek nem virrasztanak, nem vi­gyáznak. Arra gondolnak, hogy ez Amerika dolga s van is benne valami. Elkészülhetünk arra, hogy még Hruscsov itt tartózkodása során a Szovjetunió esetleg em­bert lő a világűrbe, hogy ezzel ámulatba ejtse Amerikát és a világ minden országát. Az űr­kutatás nagy eredménnyei azon­ban már nem ejtik ámulatba az amerikai népet. De Hruscsov háborút is ki­robbanthat, nagyot és kicsit egy­aránt. Nagy háborút kirobbant­hat azzal, hogy dühbe gurul. Kis háborút azzal az elgondolással, hogy pillanatnyilag, éppen az ENSz ülésezése során ez csak e­­lőnyös lehet. A Kongó helyett más tűzfészkét keres és könnyen talál, sajnos ebben a nyugtalan­sággal telt világban, amikor már az is világpolitika lehet, hogy az afrikai dzsungelekben mi történik? “Vagy B. B. vagy nem adunk vért!” A glasgowi Barlienne bör­tönben furcsa jelenet játszó­dott le. A börtön igazgatósága ugyanis megtiltotta a rabok­nak, hogy cellájuk falát a film­sztárok, köztük Brigitte Bar­­dot, képeivel díszítsék. Ugyan­akkor azonban éppen egy or­vosi bizottság érkezett a bör­tönbe, hogy a glasgowi “vér­bank” részére vért vegyen a raboktól, akik vérajándékukat nagylelkűen felajánlották. A bötrönigazgatóság t i 1 a 1 mára azonban kis lázadás tört ki és a rabok testületileg kijelentet­ték, ha nem őrizhetik meg B. B. képeit, úgy nem adnak vért. Rövid tárgyalás után a bör­tönigazgató engedett és a tilal­mat hatályon kívül helyezte. RICHARD N. NIXON az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke, a Republikánus Párt elnökjelöltje. Mint Kennedy szenátor, a Demokrata Párt el­nökjelöltje, Nixon is fiatal em­ber s igy bizonyosak lehetünk afelől, hogy akármelyik jelölt is legyen győztes november 8- án, ezúttal fiatal, energikus ember kerül az elnöki székbe. Mindkét jelöltnek — fiatal ko­ra dacára — sokévi gyakorlata és tapasztalata van úgy a poli­tikai életben, mint a Kongresz­­szusban, illetve amerikai ha­zánk ügyeinek intézésében. Az ismert Gallup véleménykutató intézet ez idősierinti jelentése 50-50 esélyt ad mindkét jelölt­nek, tehát a mostani elnökvá­lasztáson a szavazatok száma mindkét oldalon nagyon közel lesz ... s az egyik januárban beköltözik a Fehér Házba. KU KLUX KLAN Az amerikaiaknak sokszor szemükre vetik, hogy eltűrik a titkos társaságok működését kü­lönösen a Ku Klux Klan-ét. Aki azonban ismeri a mai politkai viszonyokat, tudja, hogy ennek a valaha befolyásos szervezetnek ma már alig van jelentősége. A faji és vallási elfogultságot, az erőszakoskodásokat és törvény­szegést, a fasiszta árnyalatú po­litikai elveket, amelyek e társu­latnak főjellemvonásai, az ame­rikai nép túlnyomó része annyi­ra elitéli, hogy az amerikai kor­mány az egyesületet hivatalosan is felforgató szervezetek közé sorolja. A déli államok egyes elégedet­­le npolgárai alapították meg a Ku Klux Klánt 1866-ban, nem sokkal a polgárháború befejezé­se után. Az u.n. “rekonstruk­ció” korában voltak, akik a ma­guk önző céljaira szerették vol­na a levert, de teljesen el nem némult déli fehérek elkeseredé­sét kihasználni. A Ku Klux Klan nak ilyen hangulatban sikerült sokhelyen kizárólag a fehér szí­nűek részére biztosítani a helyi közigazgatást. A szervezet a­­zonban a négerek szavazati jogá nak a gyakorlatát is korlátozni törekedett, ami már egyenesen (Folyt, a 4-ik oldalon) Mozgási szabadság Magyarországon (FEC) A kommunista rend­szer ígérgető és eredményeket jelentősen eltulzó politikájá­nak egyik legvilágosabb ellen­­bizonyitéka, hogy a lakosság a “paradicsomból” m e n e k ülni akar. Ahol bőségben van a ke­nyér és hozzá még egy kis sza­badság is akad, onnan nem igen szoktak elmenekülni. A rendszer újabban szinte min­den határpontot megerősít. így Olmód-Frankenau vonalon is, ahol az uj műszaki zár a nyom­sáv belső oldalán húzódik Zsi­­ra község felé. A nyomság kül­ső, Ausztria felé eső oldalán ezen a szakaszon meghagyták a régi rendszerű, kétsoros drót­sövényt. A határ egy szőlőhe­gyen fut keresztül és a régi drótsövényre sok helyen ránőtt a szőíőinda. Miután a határvo­nal Zsira község alatt Franke­nau irányából északra fordul, az uj műszaki zár véget ér és mintegy 1,800 méteres szaka­szon csupán a régi drótsövény halad tovább. A lutzmanns­­burgi malomnál lévő határka­nyartól mintegy 800 méterre északkeletre a régi rendszerű műszaki zárat ismét az uj drót­sövény váltja fel, azonban el­lentétben az előző rendszerrel, itt már a nyomsáv Ausztria fe­lé eső oldalán húzódik tovább Nikitsch irányába. A nyomsáv és a külső drót közötti zöld gye­pen megfigyelhető egy egy­méteres sárga sáv a nyomsáv mellett és egy három méteres közvetlenül a drótsövény mö­gött. Minden bizonnyal ez a két esik az uj telepítésű aknamező vizszegény gyeptégláitól szár­mazik. Az Olmód-Und közötti ha­társzakaszon két uj vasszerke­zetű őrtorony áll. Az egyik Ól­modtól északra, Frankenau tér­ségének megfigyelését, a másik pedig Zsira határából a Stre­­bersdórf Lutz-Mansburg-i sző­lőhegyek ellenőrzését biztosít­ja. Ez az utóbbi őrtorony azon a ponton áll, ahol a határvonal Olméd irányából északra for­dul. Országosan népszerű a Magyar Szövet­ség Trianon-ellenes kiáltványa Magyarország feldarabolásá­nak 40-ik évfordulóján az Ame­rikai Magyar Szövetség köz­pontja több mint fél ujságolda­­las terjedelmű emlékirattal for­dult az Egyesült Államok vezető hivatalos és társadalmi köbei­hez, melyben a magyarságot immár négy évtizede ért igaz­ságtalanságokra kért orvoslást a világbéke és a magyar nép ér­dekében. A Makóról kivándorolt Pu­litzer József alapította irodalmi díjjal háromszor egymásután kitüntetett “Washington Star” napilap 325 ezer példányban kö­zölte Trianon évfordulóján a Szövetség memorandumát. Köz­kívánatra kifüggesztésre alkal­mas papíron ujranyomatta a 11x23 inch nagyságú, angolnyel­­vü kiáltványt, melynek ország­szerte megérdemelten széleskö­rű a sikere. Többek között ek­ként nyilatkozik Father Győrfy G. Albert, Fort Wayne, Indiana izzó magyar lelkű papja, a fati­­mai Fogadalmi Kálvária moz­galom megindítója: • “Hálás köszönet a küldött tér­képes kiáltványért. Jobbat és amerikaiak között használha­tóbbat nem is lehetett volna ki­gondolni. Különösen, hogy tel­jes egészében megjelent a “Wa­shington Star” hasábjain! A Szövetség központjának ez a lé­pése többet ér száz gyűlésnél, mert olyanok előtt tárta fel új­ból Trianont, akik ma fontos té­nyezők a népek sorsának elinté­zésében... “A Szövetség derekasan har­col árva népünk jobb sorsáért politikai síkon, mint híveimmel együtt imádkozom, küzdők val­lási síkon. Közös munkánk bár­csak felébresztené a Nyugat lel­kiismeretét mielőbb, amíg nem késő. Áldja meg a Mindenható a Szövetség vezetőségét és mind­azokat, akik tragikus sorsú faj­tánk érdekében önzetlenül dol­goznak” — fejezi be levelét Fa­ther Győrfy. A kifüggesztésre alkalmas Trianon-ellenes kiáltványból bárkinek készséggel küld az A­MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? A MAGYAR Református Egyház 45 éves jubileuma és az uj egyháztársadalmi épület felavatása alkalmából rende­zett bankett nagyszerűen sike­rült múlt vasárnap. Az Atléta Klub dísztermében tartott dísz­vacsorán közel 600-an vettek részt. Kosa Imre, a Magyar Savings bank igazgatója töl­tötte be az áldomásmesteri tisztet a tőle megszokott rá­termettséggel. Gratulálunk Nt. Dr. Kosa András lelkésznek, valamint az egyház elöljárósá­gának és lelkes női gárdájának a sikerült szép ünnepély meg­rendezéséhez ! MURVAY KÁROLY és neje, 53 Kossuht St.-i lakosok most jöttek vissza két-hónapos euró­pai utjukról. Jártak Magyar­­országon is, ahol meglátogat­ták a Sándorhomok, Szatmár­­megyei községben Murvayné 10 testvérét és családjaikat és a sándorhomoki kis templom­ban, ahol 33 évvel ezelőtt örök hűséget esküdtek egymásnak, házassági évfordulójuk alkal­mával istentiszteleten vettek részt. Jártak ezenkívül Romá­niában, Bukarestben és Erdély­ben is, valamint Csehszlováki­ában, ahol Királyhelmecen ve­­jük édesapját ismerték meg. Sok szép és emlékezetes él­ménnyel gazdagodva tértek haza. AZ ATLÉTA KLUB október 15-én nagy táncmulatságot ren­dez a klub dísztermében. Nagyszerű zenekarról gondos­kodtak s nagyban folynak az előkészületek, hogy ez a mu­latság is minden tekintetben si­keres legyen. GÁLL JÁNOSNÉ, 303 Bald­win St.-i lakos egy hét óta a Middlesex kórházban van. Szeptember 15-én a kórházban ünnepelte születésnapját, férje és gyermekeik társaságában, akik virággal és ajándékokkal kedveskedtek neki. Jobbulást kívánunk! BÍRÓ PÉTER, a Middlesex Megyei Választási Tanács tag­ja felhívja lapunk utján is a magyarság figyelmét arra, hogy az őszi választáson csak az szavazhat, aki be van re­gisztrálva. Akik lakást változ­tattak, vagy 1960 november 8 előtt betöltik 21-ik életévüket, vagy mostanában költöztek ide és 60 napja a megyében, hat hónapja az államban lak-MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig vap nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhivásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. CHarter 9-3791 nak, vagy akik házasság foly­tán vagy másképen nevet vál­toztattak, szeptember 29-ig je­lentkezzenek regisztrálásra a Board of Elections hivatalban, vagy a Városházán, vagy pe­dig a Biró Irodában (98 French St). A MAGYAR Férfi Demokra­ta Kör első őszi gyűlését szep­tember 27-én, kedden este 7:30 kezdettel tarjta a Polgár teremben. FÜGEDY JÁNOS, 56 Plum St.-i lakos szept. 14-én a St. Pe­ter kórházban meghalt. Szom­baton, szeptember 17-én ment végbe temetése a Szt. László templomból a St. Peter temető­ben. Gyászolják: özvegye sz. Juhász Erzsébet, gyermekei: István (Koreában), János (Texasban), Emory (Mill­­town), József, Erzsébet férje­zett Mrs. Maurer és családja­ik, valamint nővére Galayda Mária (az óhazában), hét uno­kája és más rokonsága. CZIPKA JÁNOS, 261 Neil­­son St.-i lakos 70 éves korában szept. 14-én meghalt. Gyászol­ja fia, S/Sgt. John Czipka, aki az amerikai légierőnél teljesít szolgálatot Californiában, va­lamint leánya Mrs. Ilona Flas­­ser (H. Park) és más rokonsá­ga. Hétfőn temették a Szt. Jó­zsef magyar görögkatolikus templomban megtartott gyász­­misével a St. Peter temetőben. SOMODI JÁNOS és neje, 1101 George R.-i lakosok a na­pokban érkeztek haza hat-he­tes európai utjukról, melynek során Magyarországra is ellá­togattak. Somodi 54 évvel ez­előtt volt utoljára Magyaror­szágon. MOLNÁR IGNÁC, 224 So­merset St.-i lakos 67 éves ko­­(Folyt. a 3-ik oldalon) merikai Magyar Szövetség köz­pontja. A plakát szövege egyál­talában nem kontroverziális, hi­szen néhai Wilson elnök 14 pont­ja, az Atlantic Charter és a United Nations Magyarország­ra vonatkozó határozata alap­ján, a legelemibb emberi jogok címén sürgeti az óhaza és a töb­bi keleteurópai ország 100 mil­lió lakójának orosz uralom alóli felszabadítását. Ez ma már A- merikának is létérdeke! Ne legyen egyetlen magyar tömörülési hely, egyház, vagy egylet ilyen angol-nyelvű Tria­non-ellenes plakát nélkül, mely mottójául a nagy Borah szená­tor revíziós nyilatkozatát idézi. E nyilatkozatnak külön prófé­ciái súlyt kölcsönöz, hogy ponto­­han 25 évvel az 1956-os forra­dalmat megelőzően hangzott el. Igényét jelentse be ki-ki miha­marább e címen: A.M.Sz., 1761 R Street N.W., Washington 9, D.C. Castro kiadja a magyar szabadság­­harcosokat A magyar szabadságharco­sok amerikai szövetségétől vett értesülés szerint Cubától mintegy 25 menekült magyart, akik résztvettek az 1956. évi magyar szabad ságharcban, Castro kormánya kiutasított, li­léivé ki akar adni a vörösök­nek. Ha ez a hir megfelel a valóságnak, Castro gonoszsá­gát látjuk benne tetőzve. Kí­váncsian várjuk, vájjon az Egyesült Nemzetek most folyó ülésszakán valaki szóba fogja-e hozni ezt s a szemébe vágják-e az itt diákcsinyeskedő szakál­las kubai vezérnek, milyen messzire rugaszkodott az üldö­zötteknek, hontalanoknak, me­nekülteknek szállást és védel­met biztositó amerikai elvek­től? Októberi magyar ünnepély Trentonban A Trentoni Magyar Egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsága, mint a múltban szokta, ezidén is októberi magyar ünnepély kö­zös megrendezését vette tervbe; október 6-nak és október 23-nak magyar történelmünkben oly nevezetes két emléknapját e dá­tumokhoz, méltó kegyeletes szép Ünnepéllyel fogja Trenton és környéke magyarsága megün­nepelni. Bekerített ország... A finn-norvég határ mentén hét éves munkával 530 kilomé­ter hosszú kerítést építettek. Feladata, hogy meggátolja a rénszarvasok “határ-átlépését.” A rénszarvasok ' vándorlása ugyanis évente több millió már­ka kárt okoz a finneknek. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefoni CHarter 7-8484.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom