Magyar Hirnök, 1959. július-december (50. évfolyam, 27-53. szám)

1959-12-17 / 51. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP 6}flagyaii-3MCap VOL. 50. ÉVFOLYAM NO. 51. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICA ION IN NEW JERSEY *jü^>20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - Utó 9. DECEMBER 17 KARÁCSONY AMERIKÁBAN Az amerikai karácsonynak külön története van. Tengeren­túlról, sokféle országból érkez­tek ide bevándorlók, akik ma­gukkal hozták saját kultúráju­kat. Régi amerikai családok még visszaemlékeznek a házilag ké­szített gyermekjátékokra, a sü­­tött-főzött tortákra és tésztákra, a nyugalmas légkörre, a szerény eszközökkel és költségekkel elő­készített vendégeskedésre. A gyarmati korszakban, 1620 —(Plymouth Rock) 1776-ig (a függetlenség kikiáltásáig) New Englandban a pilgrimek szigo­rúan eltiltották a karácsonyi vi­galmakat. Angliából vallási ül­döztetés elől menekültek el és szigorú és önmegtartóztató pu­ritán hitük nem tűrte el az óha­zában a legtöbb helyen szokásos mulatozást. A délebbi gyarmatokra azon­ban, mint például a mai New Yorkba is, a hollandi telepesek magukkal hozták a vidám Sinter­klaus legendát, amelyet itt San­ta Claus-nak kereszteltek el, a jókedvű és bőkezű Mikulást, aki a gyermekek facipőit édességek­kel és ajándékokkal töltötte meg, amig az igazak álmát aiud­­ták; a felnőttek pedig rokono­kat, és barátokat látogattak, it­­tak-ettek és mulatoztak, ahogy azt Hollandiában megszokták. New Jerseyben a svédek, Penn­sylvaniában a kvékerek, Virgi­niában az Episcopalian egyház­hoz tartozók ünnepeltek a ma­guk módja szerint. Louisiáná­­ban a franciák és Floridában az olaszok és spanyolok tűzijáté­kokkal világították meg az éj­szakát. Virginiában tizenkét na­pig tartott az ünnep. Szárnya­sokat és vadpecsenyét, tortákat, hónapokkal előbb készítették el a háziasszonyok és jóelőre kivá­lasztották a legszebb' fenyőfá­kat karácsonyfa céljára. A Szent Estén nagy vacsorával fogadták a rokonokat és barátokat, akik gyakran messze földről érkeztek lóháton, hintón, vagy szánkón. Ahogy a bevándorlók össze­keveredtek a régebbi lakókkal, az óvilág karácsonyi szokásai be­olvadtak az uj világéiba. Penn­­sylvániában 1741-ben németek és magyarok uj telepet alakítot­tak, amelyet Betlehemnek nevez­tek, Jézus születési helyéről való megemlékezésül. Felújították itt a képletes jászolt, úgy ahogy az az Uj Testamentumban megira­­tott. Azóta másutt is sok helyen rekonstruálják a Jászolt, a Szent Családdal, pásztorokkal, álla­tokkal és az ajándékot hozó ki­rályokkal. Csak 1850 körül állították fel az első karácsonyfát Ameriká­ban a németek, de ma már a leg­nagyobb városok közterein is dí­szes karácsonyfák emelik az ün­nepi hangulatot. Az írek helyezték el az első mécseseket á 1 fenyőfa ágain, a­­mely szokást Írországból hozták magukkal, ahol fáklyákkal vilá­gítottak utat a papnak, aki a Szent Estén imádkozni járt el hí­vei házába. A régi angol szokás: a karácsonyi dalok éneklése Bos­­ton-ban elevenedett fel e század elején, éppen abban a városban, amelyben 100 évvel azelőtt még minden ünneplés szigorúan tilt­va volt. A különböző országokból eredő karácsonyi énekek lassan­ként Amerikában is meghono­sodtak, a német, angol, francia, olasz, spanyol, magyar és száz­féle másnyelvü dal. Mindenki a sajájt anyanyelvén szereti eléne­kelni a STILLE NACHT-ot, a­­hogy imádkozni is mindenki a saját anyanyelvén szokott. American Council Az összehasonlítha­tatlan Krisztus “Békesség a földön” Irta: Dr. Béky Zoltán, 'püspök, A most közelgő karácsony vá­ltásában egyre erőteljesebben hangzik az emberiségnek az e­­gyetemes békességért való só­várgása. Krisztus Urunk csodá­latos születésének hajnalán az angyali karok békességről szól­lak és zengtek soha azóta oly szépen nem zengett éneket. Krisztus Urunk élete, szolgálata, halála és feltámadása a békéért is volt. Hiszen akárcsak karácsony éjjelén, éppenugy husvét hajna­lán a szenvedő és bűnös ember ugyanazt hallotta: Békesség néktek. Csak itt a béke szóra nagyon kell vigyáznunk. Rettenetes kü­lönbség van a Krisztus békessé­ge és e világ békéje között. A keresztyén ember békessége Krisztusban van és hitünk az, hogy igazi békét kötni, hinni és vallani nem lehet rajta kívül. Pontosan ez a megdöbbentő a ma békét kereső emberiségben. Békét és barátságot kiáltanak a­­zok a seregek, akik a pusztulás, rabszolgaság és e világ fejedel­mének seregei. És azok, akiknek ismerniök kellene a Krisztus bé­kességét és tudniok kellene, hogy e “világ fejedelme már megitél­­tetett” éppenséggel ezzel a meg­ítélt világ uralkodójával, az An­­tikrisztus mai reprezentánsa békeszólamaira hallgatva akar­nak kompromisszumot kötni. Pedig a krisztusi béke nem pil­lanatnyi erőviszonyok alakulása folytán ránk erőszakolt fegyver­­szünet. Ez a megdöbbentő a ma kará­csonyán, hogy az az erő, amelyik évtizedek óta az emberiség rom­_____m.. ___, , ^ •í-: wtó. .vv KARÁCSONY... 1. Szegények Csillaga A Csorda-utón csikorog a hó Havas szűrét lerázza szépapó. A döngölt agyagon szalmát egyenget, Hogy a kis Jézus jászola legyen meg. Mert mindenütt, ahol zizeg a szalma, Valóban ott a Kisded Birodalma. S bejő egy más öreg. Szakálla kender. Mosolygó pásztorok püspök-süveggel S ragasztott szárnyú pöttöm angyalok Köszöntik a valódi Csillagot, Szegények Csillagát, a forró nagy kegyelmet, Hogy pásztorok között piheg az Égi Gyermek. 2. A halhatatlan pásztor A szépapám itt százhat évet ért meg S a jászol mellől Jézuskához tért meg. Én láttam öt meghalni, még emlékszem, Hogy becsukódott a csillogó kék szem. De már tudom: ha egy lét itt kilobban, E lobbanásban látjuk öt mi jobban. Te halhatatlan, ezeréves pásztor Csillagszemeddel most is rám sugárzol, A bujdosásban bölcs szived igazgat És nagy ba jomban biztató vigaszt ad. Azért, nem csügged el bennem az ének, Mert ereimbe öntöd ezer éved S Európa, hegyein azt. a. dalt egyre zengem, Amiért csillagod világgá küldöz engem. 3. Nagy örömet hirdetek . . . Daloljatok, didergő számüzöttek! Hirdessük, társaim, az Isteni Szülöttet! Vigadj ma nép! a megváltó mennyország Ez éjszakán megérkezik tehozzád. Tomboljatok, ti bujdosó szegények, Vigadjatok az Egek Hercegének. Mert ez napon világra született ö, Aki világot vala megteremtő. , Az Ég ma rebben a rideg göröngyön S a régi gyászra ujdon-uj öröm jön. Isten Fiának emberi Szépségét kell ma zengeni, Aki arcunkon drága képe-mását Megigazítja isteni vonását. S hogy ékességünk igazán hitessék, Szabadságot szab ránk az uj Szövetség. 4. Jelentsd a börtönöknek Röpülj ma, Csillagunk, a vérbe dőlt hazán át, Hogy meglássák diadalmad az árvák, Az elhurcoltak és a menekültek S te légy orvosa tátogó sebüknek. Te égi üzenet, megváltó nagy remény, Ragyogj a sírnak és rabságnak éjjelén! Jelentsd a börtönöknek, jászoloknak, Sanyargó népnek, árva pásztoroknak S mindenkinek, akit házából kivetettek, Hogy a kis Jézus szalmán született meg! Közel kétezer esztendővel ez­előtt született, valami csodálatos módon a földi élet törvényeivel ellentétben. Szegénységben élt teljes életében és ismeretlenség­ben nevelkedett. Nem utazott vi­lágszerte s szülőföldje határát is csak egyszer lépte át, akkor is szüleivel egy gyilkos király ha­ragja elöl a szomszéd országba menekült. Nem volt vagyona, sem befo­lyása, sőt még rokonai is jelen­téktelen emberek voltak. Nevel­tetése olyan egyszerű volt, hogy minden formai iskoláztatottsá­­got mellőzött. Kis csecsemő ko­rában egy király hökkent meg tőle, gyermekkorában a templom tudósai és vénei ámultak böl­csességen, férfi korában a hul­lámzó tengeren járt és egyetlen szavával lecsendesitctt a hábor­gó vizeket. Embereket gyógyított műi­den orvosság nélkül; semmi el­lenszolgáltatást nem kért és nem várt; összetört sziveket vigasz­talt meg és halottakat támasz­tott fel uj életre. ; Soha sem szerzett zenéket, mér sem, mégis róla annyi köny v je­lent meg az egész világon, hogy egy ország minden könyvtára se tudná befő gadni a róla irt szám­talan müvet. . Soha sem szerzett zneket, mé­gis ő Szolgáltatta a legtöbb em­bernek a himnuszok, énekek és dicséretek témáit, sokkal többet mint a többi ivók együtt véve. Soha sem alapított iskolát, mégis az összes iskolákat össze­számítva sem tudnak annyi ta­nulót számlálni, mint amennyi tanítványa neki van. Soha sem szervezett hadsere­get és katonákat sem sorozott. sőt még fegyvert sem sütött el életében, mégis: sohase volt még egy tnásik vezér, akinek a nevé­ért annyian készek lettek volna meghalni. Minden esztendőben, minden hónapban és blinden héten az i­­pari és kereskedelmi élet lelassul a világ nagy részében, hogy az emberek milliói tisztességet ten­ni, nagy nevét imádni és magasz­talni az ő templomaiban össze­gyülekezzenek. Büszke és gőgös görög és ró­mai államférfiak neve feltűnt, hogy azután feledésbe merüljön. Tudósok, filozófusok és bölcse­lők jöttek és mentek a történe­lem színpadán, de az ő neve nem múlt el, sőt, mind jobban és fé­nyesebben ragyog! Az e kereszt­re feszítésétől a mostani korig elválaszt bennünket tizenkilenc évszázad, ő mégis él és uralko­dik, mert á halál őt el nem pusz­títhatta és a sir őt fogva nem tarthatta .... Ott ül a mennyei dicsőség trónján, angyalok veszik körül és megboldogult lelkek kara zeng neki örök halleluját, az. Isten­nek áiiidz egyszülött Fia! a meg- ' ígért Megváltó, az Ur Krisztus, a világ Messiása; a mi Megvál­tónk és dvözitőnk. ő szólt igy: “Imé az ajtó, e­­lőtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és meg­nyitja az ajtót, bemegyek ah­hoz.” (Jel. 3:20). Karácsonyt váró magyarok, nyissátok meg szivetekk ajtaját, hogy az Istennek békessége, sze­­retete és kegyelme lakozást ve hessen mind több és több szív­ben! ÁBRAHÁM DEZSŐ ref. lelkész Kettős eljegyzés lását, pusztulását munkálja, át­vette a keresztyén jelszavakat, mint például a békének hirdeté­sét és azt a maga aljas céljaira használja fel. Ma az Antikrisz­­tus a béke apostola. Keresztyé­nek nem szövetkezhetnek a taga­dás, a sátáni rombolás erőivel akkor sem, ha az békét hirdet. A karácsony ünneplése gyö­nyörű keresztyén ünnep. De so­hasem lehet mássá, mint Krisz­tus Urunk keresése és megtalá-. lása. Megitéltetett az a keresz­­tyénség,, amelyik karácsony or­vé alatt is csak önön maga élve­zetét, hasznát és előnyét keresi és elfeledkezik arról, akinek nemcsak a Karácsonyt, de min­dent a mi igaz és örökkévaló kö­szönhetünk. Akárcsak a társada­lom éltében éppenugy a családi és egyéni életben pusztít őrjöng­ve a Világ gonosz fejedelme. Tudja, hogy nem győzhet Krisztus Urunkkal szemben. Éppen azért bennünket, gyenge és bűnös földi embereket támad. Azzal támad legjobban, hogy megtéveszt. Azt mondja: békét hoz és üszkös romokká teszi éle­tünket; szabadságról szól és bi­lincsbe veri egyéniségünket; uj életet igér és pusztulást idéz elő. A ma karácsonya ismét döntés elé állít benünket: Vajon való­ban meglátod-e őt, kedves Test­vérem? Vajon valóban az ő bé­kességét keresek-é? Örömteljes családi esemény színhelye volt szombaton, de­cember 12-én este a 10 Kemp­­ton Ave., new brunswicki No­­vák rezidencia, ahol kettős kézfogót tartottak: Novák Ibolyát, aki évek óta áll lapvál­lalatunk alkalmazásában — el­jegyezte Tóth Aurél fogtechni­kus, a másik Novák-leányt, írónkét pedig eljegyezte Szá­méi Gyula vegyészmérnök. ■ Mindkét Novák-leány vőle­génye 56-os szabadságharcos, akik a Camp Kilmer elhagyá­sa után csakhamar megtalálták elhelyezkedésüket szakmájuk­ban és lelkiismeretes munká­jukkal, tudásukkal megbecsü­lést szereztek maguknak és a magyar névnek. Á példás életű, szorgalmas munkájú, bájos Novák-leá­­nyokban méltó feleségre talál­tak ezek a kedves, szeretetre­méltó magyar fiuk, akiket a sors, annyi megpróbáltatás után szabad amerikai hazánk partjaira vezényelt, hogy a második világháború mene­kültjeiként jött Özv. Novák Ist­vánná két bájos-szép életpárjai legyenek. őszinte, igaz szívvel gratu­lálunk a fiataloknak elhatáro­zásukhoz és kívánjuk, hogy kö­zeli házasságuk beteljesülése legyen álmaiknak! Hisszük, hogy a jó Isten akarata telje­sült, amikor összetalálkoztak s ki-ki megtalálta jövendőbeli­jét itt a messzi tengerentúlon, mérföldek ezreire a szülőhazá­tól, melyet menekültként hagy­tak el valamennyien. Az eljegyzési partyt a leá­nyok édesanyja rendezte és a család közvetlen barátai vettek részt azon, akiknek a szintén alig 3 éve Amerikába érkezett Nqvák István, a Novák-leányok fivére jelentette be az örvende­tes eseményt. A fiatalok az év elejére tervezik a kettős eskü­vőt a Szt. László r. k. temp­lomban. Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és pártfogójának áldásteljes Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK I AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON HORVÁTH BÉLA:

Next

/
Oldalképek
Tartalom