Magyar Hirnök, 1959. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-02 / 14. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADTtAP IQtagyaii • MMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 50. ÉVFOLYAM NO. 14. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1959. ÁPRILIS 2 Tépelődünk, vergődünk ahogy egy még meg nem állapí­tott időpont: a csúcsértekezlet felé haladunk. Hozhat-e ez az értekezlet vala­mit a szenvedő magyar népnek? Hacsak csoda nem töténik, sem­mit sem hozhat. Illetve valamit igen: a végső reménytelenséget. Ezért fázunk a csúcsértekez­let gondolatától. Miközben a Nyugaton élő ma­gyarság marja egymást, élő szó­val, vagy a végtelenül türelmes papiroson, Magyarország elvben is elveszhet. Gyakorlatilag eddig is el volt veszve, de volt mindig egy halvány reménysugár, a­­mely éltette a rabláncra fűzött magyar népet, még a tragikus szabadságharc után is. Maradi még valami, az elv, az az egyre ritkábban hirdetett magatartás, hogy a Nyugat nem tekinti Ma­gyarországot és a többi rab or­szágokat a Szovjetunió szerves részének. Most, illetve a csúcsértekez­leten ez az elv veszélyben forog. Elmondjuk azt is, hogy miért? MacMillan angol miniszter­­elnök utazgatását mindig gyanakodva szemléltük, és—tegyük hozzá— joggal. Az angolok elsősorban kereskedőké s MacMillan is az. Nem különös, hogy Mcmillan el­sősorban Anglia érdekeit tartja szem előtt, ez csak természetes. De Ő nem többet és nem keve­sebbet akar, mint eladni a vas­­függönyö mögötti népeket. Az el­adás szó talán túl erős, de a lé­nyeg mégis az. MacMillan “a valóságos helyzettel számolva” szeretné jóváhagyni azt, hogy a rab népek felett a Szovjetunió basáskodik. A nyugati világban MacMillan azért utazgatott fő­városról fővárosra, hogy Pá­rizsban és Washingtonban áldá­­sökat adják erre a szörnyű frigyre. Úgy érvelt MacMillan, hogy a Szovjetunió rögtön abbahagy­ná a kard, illetve atombomba csörtetést, ha a nyugati világ nem dörzsölné szakadatlanul Moszkva orra alá a vasfüggöny mögötti terrort. Angliának sohasem volt külö nős érdeke Kozépeurópa. Albion érdekei máshol voltak és vannak. S nem szabad azt hinni, hogy MacMillan fuvolázására most merev elutasítás a válasz Wa­shingtonban és Párizsban. Az amerikai tétel, hogy a rab népek felszabaitása erkölcsi kötelesség, az idők fo­lyamán elhalványult. Úgyszól­ván semmi sem maradt belőle. 1952-ben még Dulles külügymi­niszter a felszabadítást hangoz­tatta. Aztán egyre többet enge­dett belőle. A magyar szabad­ságharc megmutatta, hogy mennyire semmi sem maradt MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. ebből a tiszteletreméltó tételből. Azóta sok amerikai nyilatko­zat hangzott el, de a felelős té­nyezők vagy kerülgették, mint a forró kását a rab népek ügyét, vagy pedig semmire sem kötele­ző kijelentéseket tettek. Ezt tudnunk kell, nekünk ma­gyaroknak, mert ez a komor va­lóság. Tudnunk kell, hányadán állunk. Amerika nem hajlandó formá­lisan beleegyezni abba, hogy a jelenlegi szovjet megszállást Magyarországon és másutt vég­legesnek és örök érvényűnek te­kinti. De , nemcsák formális beleegyezés van a világon. A csúcsértekezlet már önma­gában is egyféle beleegyezést je­lent. A szovjet bitorlások, száz millió nép szörnyű sorsa, — mindez, aligha kerül a csúcsérte­kezlet napirendjére, mert Mac­Millan szerint, a Szovjetuniót nem szabad izgatni. S ha a csúcsértekezlet napi­rendjén nem szerepel a rab né­pek ügye, ez önmagában is már beleegyezés, jóváhagyás Hideg fejjel mérlegelve, ez a helyzet, kedves magyar testvé­reink, 1959 tavaszán. SZÉP, tiszta bútorozott szoba nőnek kiadó. 110 Louis St. Tel. Kilmer 5-5969. ASZTALOSM UN KÁKÁT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony haszekrények épitését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 4» MMItnwn R_13Q4-J HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL A KERESETI LEHETŐ­SÉGEK A MAGYAR LAKOSSÁG FŐTÉMÁI A szabadságharc utáni tel­jes letargia elmúltával a buda­pestiek máskép élnek és gon­dolkoznak, mint az azelőtti időkben. Keveset politizálnak. Nagyon . ritkán vonnak le kö­vetkeztetéseket egy világpoli­tikai eseményből Magyaror­szág jövőjét illetően. Társasá­gokban a főtéma a kereseti le­hetőségek, mert minél jobban akarnak élni és minél szebben öltözködni. Gyakran mondják ma Budapesten, hogy “kitört a magyarokon az aranyláz.” Ez a megállapítás a lakosság min­den rétegére egyaránt vonat­koztatható. A hangulat nyo­mott és a viccek gyártása is na­gyon gyérré vált. JÓ NEGYEDBEN levő 6-szobás, egy családos ház, jutányos áron eladó. Érdeklődni: Helen B. Papp (Jelin Agency- Tel. CH. 6-3344. (este és vasárnap CH. 7-1040-. TENGERJÁRÓ HAJÓKAT VESZNEK A MAGYAR­­ORSZÁGI KOMMU­NISTÁK A közlekedésügyi miniszter jelentése szerint a közeljövőben két 6,000 és 10,000 tonna közt mozgó tengerjáró hajót vesz­nek a magyarországi kommu­nisták. A hajók a megnöveke­dett kínai és délamerikai keres­kedelmi forgalom lebonyolításá­ra fognak szolgálni és valószí­nűleg Fiume és Délamerika, il­letve Kina közt fognak közle­kedni. FOKOZÓDÓ NYOMÁS AZ IFJÚSÁGRA A rezsim felszólította a gyá­ri ifjúságot, hogy lépjen be a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségbe. Azok, akik nem lépnek be, kiteszik magukat annak, hogy elesnek ;jobb beosztások­tól és magas.abb keresettől. Azok, akik a felhívásnak en­gedtek és csatlakoztak főleg olyanok voltak, akiknek apjuk is párttag volt. Akik a belépést megtagadták, részben a becsü­let és tisztességérzet szavára hallgattak, részben pedig a jö­vőre való gondolás és annak fi­gyelembevétele, hogy változás esetén azok akik nem voltak KISZ tagok, tisztában állhat­nak majd az uj rezsim elé. ÁVO-s GYILKOSOK EMLÉKMŰVE 1958 novemberében Magya­róváron emlékművet állítottak és avattak fel a négy ÁVOs­­nak, akiket az általuk leadott sortüz után a felbőszült tömeg agyonütött, illetve felakasz­tott. A sortüznek több, mint 80 áldozata volt. Az emlékmű egy lépcsőzetesen emelkedő alap­zatra állított, mintegy három méter magas obeliszk, melyen márvány táblára van vésve a négy vérengző ÁVOs neve az­zal a megjegyzéssel, hogy az “ellenforradalomban” hősi ha­lált haltak. A szobor felava­tásához felvonultatták a hely­beli rendőrséget, katonaságot, munkásőrségét. A lakosság tüntetőén távoltartotta magát. Kollektivizálás a Dunai Csatlós­államokban EGY DIÓFA RÉST ÜT A VASFÜGGÖNYÖN... Mannersdorfban, közvetle­nül a magyar határ mellett egy burgenlandi földbirtokos kivá­gatta a fáit. Annak ellenére, hogy a famunkások minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy Kruscsev nemrég újabb uta­sításokban a szocializálás meggyorsítását rendelte el a dunai államokban, különösen Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Kruscsev am­biciózus, a nyugati termelési nívót elérni és túlszárnyalni akaró tervei az u. n. szociálista országok közti szorosabb gaz­dasági integrációt és növekvő áldozatokat követelnek a csat­lósországok munkásaitól. Mig Bulgária rátért az óriás, 7,000 hektáros nagyüzemi gazdálko­dás útjára és Romániában a termelőföld 57 százaléka van kollektivizálva, Magyarorszá­gon a termőföld 40 százaléka állami gazdaságok és termelő­­szövetkezetek kezelésében áll. Pár hónappal ezelőtt, a kollek­­tivizálási kampány megindulá­sának idején ez az arány csak 20 százalék volt. a fák ne essenek Magyarország felé, egy hatalmas diófa egye­nesen ráesett a vasfüggöny drótakadályaira. A fatönk nem robbantotta fel az aknákat, de a drótakadályt szétverte. A fa tulajdonosa az osztrák csend­őrséghez fordul, a csendőrség a kismártoni biztonsági szolgálat­hoz és a biztonsági szolgálat az osztrák belügyminisztériumhoz, hogy a fát magyar segítséggel vissza lehessen huzni osztrák területre az aknák felrobbantá­sa nélkül. Az osztrák belügymi­nisztérium most diplomáciai u­­ton próbálja az ügyet a. magyar hatóságokkal elintézni. Nyugati figyelő FOGYÓBAN NASSER PAPÍRJA András bátyánk portája kö­rül elült a zaj. Olyannyira, hogy a szomszéd, rosszat sejt­ve, nem állhatta meg szó nél­kül : “Tán csak nem beteg Julis néni, hogy ennyire elállt a sza­va?” — kockáztatta meg a kotnyeles kérdést. — “Dehogy­is beteg, nem árt annak sem­mi,” felelte András bátyánk. — “Csak azért gondoltam, mert már nem hallom, hogy állandóan perel!” — “Mióta rájöttütnk, hogy nekem nincs igazam, azóta nincs miért pe­relni,” ismerte be sóhajtva András bátyánk. Mert az egyetértésnél nin­csen szebb erény. Minden jól ment Cairóban is, amig Nasser diktátor az egyoldalú egyet­értés hive volt és elismerte, hogy mindig Moszkvának van igaza. Addig került uraságok­­tól levetett hadiszer, amit már a muszka hadsereg nem tudott foltozni. Sőt, újságpapír is, amire a nyugatellenes pán­­arab propagandát nyomták. De Nikita pályafutása zenitjén úgy érzi, hogy ő megengedheti magának azt a lukszust, hogy mindenkivel komiszkodhasson. És amikor Nasser háta mö­gött Irakban bolsi bázist kez­dett építeni, felborult az egy­oldalú egyetértés. Nasser tá­madni kezdte a kommunista taktikát. És amúgy arab osan megmondta Nikitának, hogy sepregethet minden ajtó előtt, de hagyja meg az arab orszá­gokat Nasser privát vadászte­rületének. Erre Moszkva be­szüntette az ujságpapiros szál-MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? “HA NEM SZÓLTÁL volna, bölcs maradtál volna” ... ez a régi magyar mondás jutott aka­ratlanul is az eszünkbe, amikor a helybeli angolnyelvü napilap hétfői, március 30-iki számában James A. Borbély, 92 Guilden St.-i lakos, városi tanácsos-j elölt nyilatkozatát elolvastuk, aki — akár saját feje után menve, akár együgyü emberek tanácsát kö­vetve — csúnyán beleronditott eddigi kortesmunkájába azzal, hogy a magyarság ellen fordult, ahonnan pedig holmi támoga­tást várt és kért azon a címen, hogy ő is magyar . . . Nyilatko­zatában a “független republiká­nus” jelölt ur azt állítja, hogy a “városi adminisztráció megaka­dályozza az ő cikkeinek a ma­gyar újságokban való közlését.” Ezzel a kétbalkezes állítással egy csapásra két irányba sérte­get, vádol és állít valótlant a je­lölt ur, mert ez NEM IGAZ: a városi adminisztráció lapunkat, mint helybeli magyar újságot semmivel és semmikép nem aka­dályozta abban, hogy azt közöl­je, amit a szerkesztő és kiadó az itteni magyarság óriási többsé­gének érdekében (amelyet szol­gál) közölni jónak lát, érdemes­nek és közölnivalónak tart és nem mondta meg nekünk senki, hogy mit ne közöljünk, mert ez a lap és a lap szerkesztő-kiadó j a független, szabad amerikai in­tézmény, illetve polgár. Az a kö­rülmény, hogy a mi lapunk, és annak szerkesztő - kiadója nyíltan és soha el nem tagadpt­­tan demokrata állásfoglalása, mint ahogy demokrata-párti ál­­lásfoglalásu e város és az egész megye magyarságának túlnyo­mó többsége — világosan és bár­ki előtt könnyen érthetővé teszi azt, hogy évtizedek óta a demok­rata adminisztráció mögé sora­kozunk fel mi magyarok, szer­vesen és példás egységben, elő­választáskor épugy, mint általá­nos választáskor, városi és köz­ségi választáskor épugy, mint kormányzó- vagy elnökválasztá­sok idején. A magyarság ebben a város­ban és ebben a megyében évtize­dek szisztematikus, okos, kitar­tó és egységes munkájával ko­moly eredményeket ért el politi­kai téren: városnál, megyénél felelős vezető pozícióktól kezdve lefelé és mindenfelé magyarok viselnek tisztségeket, vannak ál­lásban és aki ez ellen az egység ellen tör, ezt akarja bármivel és bármikép megbontani, az a ma­gyarság nagy többségének érde­kei ellen vét, az itteni magyar­ság ellen dolgozik! Ezt megmon­dottuk Borbély tanácsos-j előli­nek is, amikor nem is olyan ré­gen személyesen felkeresett szerkesztőségi irodánkban és tá­mogatásunkat kérte s éppen UJ HÁZAK építését és külső és belső javítását vállalja Lévai Miklós, 15 Harvey St., New Brunswick. Tel. CHarter 7-5492. ezért meglepő a helyi angol­nyelvü napilapban közzétett nyilatkozata, amely figyelmen kívül hagyja ezeket a szempon­tokat s nem a való igazságot mondja: azt, hogy a helybeli ma­gyar újság és annak szerkesztő­je, valamint a New Brunswicki Amerikai Magyar Férfi és Női Demokrata Körök önként, meg­győződésből és az itteni magyar­ság nagy többségének javára és érdekében áll egységesen és ren­díthetetlenül az adminisztráció, illetve jelöltjei mögött — köz­tük a mi magyar városi tanácso­sunk, Horváth Lukács mögött — nem pedig azért, mert valaki, vagy valakik erőszaka kénysze­ríti erre! Semmiféle “magyar diktátorok nem bolonditják és uralják” a new brunswicki ma­gyarságot s ezt nagyon jól tudja a vádaskodó jelölt ur is, mert az igazság az, hogy városunkban a magyarság szervezett politikai többsége és ereje az irányadó, a jelentőséggel biró. Ez az erő az, ami számit, ami fontos, ami mérvadó, ami eredményeket ho­zó és további eredményekkel biz­tató és aki ezt az erőt semmibe veszi, vagy pláne: szét akarja forgácsolni, le akarja kicsinyel­ni akár együgyü sértegetések­kel, akár máskép, az az itteni magyarság ellen vét ,s önmaga alatt vágja a fát! A magunk részéről egyszerű­en visszautasítjuk azt a hangot és azt a vádat, amit Borbély je­lölt ur megkockáztatott. Magyar politikai klubjaink teljes tagsá­ga pedig épugy tudni fogja, hogy mihez tartsa magát ebben a városi választási harcban, mint azok, akik felé a keztyíit dobta ez a “független republiká­nus” jelölt! “Ha nem szólt volna, bölcs maradt volna” . . . talán lettek volna esélyei ... de megszólalt, ronda hangot ütött meg, az it­teni magyarság óriási nagy zö­mét sértette meg nyilatkozatá­val, amikor értetlen tacskóknak, politikában járatlanoknak pró­bálta bélyegezni azokat, akik hosszú évtizedek alatt megmu­tatták, hogy igenis: komoly gon­dolkozásig érett férfiak (és nők), akik eredményeket tudtak elérni, számottevővé tudták ten­ni a magyarság egységének ere­jét ott, ahol ez számit és nem ki­csinyelték le soha a magyarsá­got úgy, mint azt a Borbély nyi­latkozat tette. Megszólalt ... és ezzel már be is csukta maga mö­gött az ajtót! A HÚSVÉTI himes-tojás va­dászat a múlt szombaton, a rossz időjárás miatt nem volt megtartva a Buccleugh Park­ban s azt most szombaton, áp­rilis 4-én fogják megtartani. Több mint 1,000 gyermeket ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. várnak erre a vidám és élveze­tes szórakozásra, ahol még di­jakat is lehet nyerni. AZ ATLÉTA KLUB kultur­­osztálya a már' említett wash­ingtoni kirándulást április 12- én rendezi meg, amikorra a világhírű japán cseresznyefák talán már teljes virágzó pom­pájukban lesznek. A kirándu­lásra fel lehet iratkozni a kul­­tur osztály vezetőjénél, Lévay Antalnál (104 Easton Ave.) vagy a klub titkáránál, Szer Mihálynál és az elnöknél, Fe­nyő Józsefnél. Indulás vasár­nap, április 12-én reggel 5 óra­kor a Somerset St. 198 sz. alatt épüló klubháztól autó­busszal. A MAGYAR Női Demokrata Kör április havi gyűlését elha­lasztja április 23-ikára, mivel a tisztikar tagjai floridai ki­ránduláson vesznek részt s on­nan csak április 19-én érkez­nek haza. — A legutóbbi, a férfi klubbal közösen tartott népes gyűlésről irt multheti be­számolónkból kifelejtettük an­nak megemlítését, hogy azon a gyülésn is öt újabb tagot vettek fel a nők, mégpedig a követke­zőket: Dancses Ferencné, Radd Mihályné, Petruska Mi­­hályné, Kovács Ernőné és Ma­kai Egonné. A sikerült gyűlés után — amelyen a két klub (Folyt, a 3-ik oldalon) litását. Leckét adván az ara­boknak is abból, hogy a bolsi módra való kerekedelemnek politikai éle is van. MIÉRT ÉPPEN BERLIN? 1949-óta hárommillió kelet­német szökött át nyugatra. A nyugatnémet határ 860 mér­föld hosszú. A vörös határőrség idomított rendőrkutyákkal, pá­rosával őrzi a határt. Azért pá­rosával, mert amig egyedül portyáztak, maguk is 'átszök­tek puskával együtt a , hatá­ron. Most egymásra is vigyáz­nak. Akire a keletnémet bolsik rá tudják bizonyítani, hogy va­lakinek a menekülését elősegí­tette, arra halálbüntetés vár. Ennek dacára havonta 10,000 menekült ér át a nyugati oldal­ra. Ezek legnagyobb része 25 éven aluli fiatal, szakképzett munkás. Ugyancsak katasztro­fális az a veszteség is, amit a keletnémet bolsik az értelmi­ség menekülése miatt szen­vednek. 1958-ban 1,200 orvos szökött át. Ez az egész keletné­met orvosi kar 10 százaléka. A múlt év során 3,500 tanító ért ki a nyugatra. Nemrégiben a Bitterfeld épitővállalat egész mérnöki és művezetői kara szö­kött nyugatra. És a szökevé­nyek legnagyobb része nem a megerősített határon keresztül hagyta ott a bolsi paradicso­mot. Egyszerűen felült a ma­­gasvasutra a kelet-berlini zó­nában és átkocsikázott a nyu­gatra. A pottsdami egyezség szerint ugyanis Berlin városá­ban nem lehet a két zóna kö­zötti forgalmat ellenőrizni. Csak a városon kívül, amely szovjet kontlol alatt álló terü­let. Amint egy menekült Nyu­­gat-Berlinbe ér, onnan már módja van arra, hogy — ki­játszva a zóna vörös martaló­­cainak éberségét — a nyugatra jusson. BERLIN A NYUGAT ABLAKA... Mig a szovjet zónában lassú éhhalál és kemény robot volt a napirend, Berlin nyugati zóná­jában tele voltak a boltok áru­val és a hitleri háború nyomait is gyorsan tüntette el a nyugat­német újjáépítés. Nyugat-Ber­­lin volt a szabad világ kiraka­ta, amely sikeresen ellensúlyo­zott minden bolsi propagan­dát; amely a tele gyomrot majd az utolsó Sputnik meg­építése utánra ígérte. Ezt a ki­rakatot ellensúlyozni kellett. Az 1953 évbeli kelet-berlini lázadás óta a Szovjet 400 mil­lió dollár segítséget adott a keletnémet bolsiknak. Hogy a két Berlin közötti ellentét ne legyen oly szembetűnő. Azóta a keleti városrészben is maga­sabb az életszínvonal a többi bolsi kontrol alatt álló terüle­teknél. De a menekülők raját nem lehetett csökkenteni. Ez év januárjában 87 keletnéme­tet ítéltek börtön büntetésre ál­lamelleni izgatásért. A vesze­delmes nyugati ablakot tehát be kell zárni. Amikor Kruscsev a berlini ultimátumot világgá röpítette, ezek voltak a legfontosabb' okok. Ugyancsak okként említ­hetjük a moszkvai sztálinisták nyomását is. Nikitának be kell bizonyítania, hogy ő milyen kemény fiú. A nyugat táncához ő szolgáltatja a füttyszót. (Folyt, a 4-ik oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom