Magyar Hirnök, 1958. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-30 / 44. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH FI AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP lilag^iik’Bükßap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON / VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY =^^-20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1958. OKTÓBER 30 A francia helyzet alakulásával ANGELO RONCALLI KARDINÁLIS, VELENCEI PÁTRIÁRKA XXIII JANOS néven lett az uj pápa. A római katolikus egyház uj feje 76 éves és ő a 262-ik pápa Szent Péter óta. Haydu György beszéde a new yorki magyar emlékünnepélyen 1958 okt. 20-án Gondolkozz . . . tele van a sajtó, de a legérde­kesebb beszámolót m,égis egy Párizsból most visszatért ma­gyartól hallottuk. Párizs és egész Franciaor­szág átalakult — mondja. — Egy évvel ezelőtt ott járva, az ember azt tapasztalta, hogy a franciák idegesek, nyugtala­nok és valahogy minden a feje tetején állt. A mai Párizs egészen más. A francia fővárosban megnyu­godtak az emberek. Az algé­riai háború tovább tart, de ez már nem idegesíti a lakossá­got, mert azt mondják: De Gaulle majd elintézi. S el is intézi. Az algériai fel­kelőkben már némi hajlarh mutatkozik az egyezkedésre. Egyelőre még azt mondják, hogy Párizsba nem hajlandók menni és a fegyverszünet po­litikai előfeltételeihez is ra­gaszkodnak. De már mondanak valamit. Erre és arra hajlandók, egyéb­re nem. Szavukat hallatják — amit nem tettek a régi, a Ne­gyedik Köztársaság egymást váltogató, bizonytalanul dol­gozó kormányainak. Dulles külügyminiszter bírálói nem jutnak megfelelő tápanyaghoz. Elég sokan van­nak pedig, akik nem szeretik. Dehát ez csak természetes. Aligha volt a történelemben amerikai külügyminiszter, akit mindenki egyformán tisztelt és szeretett volna. Szinte azt mérnök mondani, hogy Dulles Amerika történel­mének egyik legnagyobb kül­ügyminisztere. Fantasztikus öreg ember. Két évvel ezelőtt akármelyik fiatalember szer­vezetét is próbára tevő műtétet hajtottak végre rajta, de azt a kórházi kezelést kivéve, Dulles úgyszólván pihenés nélkül végzi rettentő nehéz munkáját. Soha még külügyminiszter annyit nem utazott, mint ő. Előtte senki sem próbált any­­nyira belemélyedni távoli né­pek problémáiba. Dulles való­sággal cikázik a földgolyó kö­rül s ezt a szó teljes értelmé­ben értjük. Nemrégiben Rómá­ban résztvett a vatikáni gyász­­szertartáson, aztán az olasz miniszterelnökkel t á r g y a lt, majd — valamikor a délután folyamán — fogadta a francia és a német külügyminisztere­ket, de este Londonban vacso­rázott Lloyd kollégájával és né­hány óra múlva a messzi For­­móza szigetén ellépett a disz­­század előtt. Mindezt egy hu­­zamban csinálta végig a 70-ik évén túl járó Dulles. Ezzel nem akarjuk semmi kritikának elejét venni. Nem is tudnék. A külügyminiszter te­vékenységét tovább is a bírálat pergőtüze éri. Mert hiszen A MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délutáp 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. mindenkiben egy Napoleon­­szerü hadvezér és egy Talley­­rand-szerü k ü 1 ü g yminiszter szunnyad. Persze, hogy min­denki jobban tudná csinálni, mint Dulles . . . De azért nem tagadhatjuk, ő is ért hozzá egy kicsikét. Paszternák orosz iró visszautasította a lehető leg­nagyobb nemzetközi kitünte­tést, a Nobel-dijat. Nem jószántából tette. Hi­szen magán kívül volt örömé­ben és határtalan izgalom vett erőt rajta, hogy “Dr. Zsivágó” cimü regényét — bár a Szov­jetunióban nem adták ki — a kulturvilágban megfelelően ér­tékelik. Bátor irás a “Dr. Zsivágó” és bátor ember Paszternák, az iró. De megindult ellene az egész szovjet gőzhenger. Ki­zárták az irók egyesületéből s általában kirekesztették min-, denünnen, ahol a szovjet em­ber az életét tengetheti. Bá­torságából nem futotta többre. A szovjet zsarnokok nem tö­rődnek azzal, hogy mit szól­nak a külföldön, ha Paszter­náknak nem engedik meg a Nobel-dij elfogadását. Fütyül­nek a külföld véleményére. És — sajnos — ebben van az erejük. Bélyeggyűjtők gyűlése A Magyar Bélyeggyűjtők E- gyesülete havi rendes gyűlését és csere-estjét november 3-án, hétfőn este 7 órai kezdettel tart­ja Köck Károly titkár lakásán (866 Ambrose St. New Bruns­wick). Úgy a tagokat, mint ér­deklődőket, tagnak jelentkező­ket kéri a vezetőség ezen gyűlé­sen való pontos megjelenésre. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! VASÁRNAP, november 2- án este 7 órai kezdettel nagy műsoros politikai Rally és ma­gyar Nóta-Est lesz a Szent László Hallban. Ezt a szokásos nagy magyar politikai népgyü­­lést ezidéii is a magyar férfi és női demokrata körök rendezik együttesen. Az est főszónoka Harrison A. Williams, álla­munk washingtoni szenátor­­jelöltje lesz. Takács József töl­ti be a ceremónia-mesteri tisz­tet. Horváth Lukács városi ta­nácsosunk a szavazópolgárok üzenetét tolmácsolja. Kára Pé­­terné és Köpenczey József el­nökök a két kör munkájáról Előf izetési nyugtával — a lapot! Nyugtával dicsérd a napot, ASZTALOSMUNKÁKAT: őpitkező.i munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények épitését, javítását szakértelemmel végezzük. Benkc Bros. Tel. CHarter 9-7758 és Mllltown 8-1394-J FRANKLIN PARK-ban 4-szobás ház, modern konyhával, fürdőszo­bával eladó. Olaj fűtés, nagy pin­ce és padlás. 2-kocsira garázs 1 a­­keros telek. Ára $14,500. Érdek­lődni: Helen B. Papp, Brókernél, 13 Easton Ave. CH. 7-0668 (va­sárnap és esténként CH. 7-1040). Magyar Testvéreim! Két esztendő úgyszólván semmiség az idő és történelem végtelenségében, de örökké va­lóság a reménytelen várakozás és a hiábavalónak látszó küzde­lem idegrőlő gyötrődésében. Ha visszatekintünk arra a két esztendőre, mely az 1956-os sza­badságharc óta eltelt és amely adnak jelentést. Az est ma­­gasnivóju műsorán a követ­kezők szerepelnek: Földessy Lilla, az amerikai magyarság ‘Sneider Fánija,” Vasady Imre operaénekes, Kedves Ilonka, valamint Kapin Aranka és Vi­­tárius Gyuri. A zongoránál Horváth Lkszló Iván ül, a ze­nét a Kára-Németh zenekar szolgáltatja. Belépődíj termé­szetesen, nincs! A két kör tisz­hazánk szabadságának kérdését a világ érdeklődésének közép­pontjába helyezte, nekünk, sza­bad világban élő magyaroknak az emlékezés és ünneplés ezen ó­­rájában különösképen elszorul a szivünk, mert a megoldatlan sorskérdés mögött ott kell, hogy égjen lelkűnkben az ön-vádnak (Folyt, a 4-ik oldalon) tikara és tagsága szeretettel hívja és szívesen látja ezen szórakoztató és tanulságos est­re az itteni magyarságot. AZ ATLÉTA KLUB uj szék­­házának építése megkezdődik. Az első kapavágás most szomba­ton, november 1-én délelőtt 10:30-kor lesz. (A múlt szomba­ton az eső miatt^maradt ez el.) Kedd, November 4 — Választás! Minden év november első keddjén vannak a választások az ország legtöbb államában s igy New Jerseyben is. Minden polgárnak hazafias kötelessé­ge szavazni ezen a napon, ha neve a választói névjegyzék­ben szerepel s minden esetle­ges cim- vagy név-változást a törvény által előirt időben be­jelentett a szavazókat nyilván­tartó irodában. Amikor szavazni megyünk, legyünk egy kissé önzők s gon­doljunk arra: melyik párt és melyik jelölt az személyszerint is, aki nekünk, magyaroknak legtöbb hasznára van, vagy legtöbb hasznára 1 lehet! Az, hogy nekem, vagy neked egyé­nileg milyen előnyt jelent en­nek vagy annak a jelöltnek be­jutása, vagy újraválasztása, talán nem is annyira fontos, mint az, hogy az itt élő ma­gyarságnak mindnyájunknak mi a közös érdekük. Amikor a fogantyút lenyomjuk a szava­zógépen, gondoljunk arra, hogy az az ember, akire szava­zunk mit tehet, mennyit tehet magyarságunkért, vagy meny­nyit tett a múltban s ez le­gyen elhatározásunk indítója! Az itt élő magyarság szorgal­mas, dolgos tagja a társada­lomnak ; hűséges polgárai, adó­fizetői vagyunk ennek a hazá­nak, államnak, megyének, vagy ki-ki a maga városának: joggal várhatjuk tehát, hogy a jelöltek alkalmasságát az hatá­rozza meg számunkra, hogy a pozícióban, amelybe választ­juk, mit végez s amikor felada­tát végzi, mennyire gondol ránk is, magyarszármazásu amerikai polgárokig! Magyar egyházaink, intézményeink, klubjaink, egyesületeink elő­nyeit is kell tekintenünk, ami­kor szavazunk, amikor alkal­mas embereket ültetünk politi­kai állásokba. Kedden, november 4-én menjen el mindenki szavazni és szavazzon a mi embere­inkre ! AZ AMERIKAI Magyar Szövetség brunswicki osztálya, illetve az itteni magyar sza­badságharcosok által rende­zett Októberi Magyar Emlék­­ünnepély a múlt vasárnap min­den várakozást felülmúlóan szépsikerü volt. A Szent László Hall díszterét megtöltötte a közönség, eljöttek az ünnepély­re városunkból és vidékekről mindazok a jó magyarok, akik ha magyar hőseinkről és ma­gyar hősi halottainkról van szó, nem csinálnak politikai, felekezeti, vagy hasonló kér­dést egy kegyeletes megemlé­­k e z é sből, emlékünnepélyből. Az első kedves, kellemes meg­lepetés akkor érte ezen az es­tén a közönséget, amikor a függöny szétnyílott s ügyes megvilágításban ott tündöklőit ELADÓ Chodwich Beach-en egy 4- szobás bangallo-ház, hálóval zárt tornáccal, teljesen csempézett für­dőszobával es teljesen bebutorozva. Érdeklődök teelfonáljanak este 5- töl 7-ig: Kilmer 5-9869. 2 BÚTOROZOTT szoba 2 férfi részé* re, konyhahasználattal kiadó. Cim: 83 Brookline Ave. New Brunswick. 1956. október 23 . . . Két éve múlt annak, hogy a ma­gyar élniakarás teljes elemi erővel tört fel a zsarnok elnyo­matás alól. Még ma is felejt­hetetlenül él mindannyiunk emlékében az a nagy világ­megmozdulás, mondhatni: vi­lág-lelkiismeret felébredés, ami minden ország népét tet­tekre kényszeritette — még a Czovjetunióban is tüntetések voltak az egyetemeken és utá­na ömlött a vér . . . És azóta a világot ellepték a hontalan magyarok ezrei. Próbáljuk most néhány gon­dolatban a valóságot megele­veníteni, mondjuk igy: megvi­lágítani. Minden forradalom a múltra támaszkodik, más szó­val : a múlt erejéből és meggyő­ződéséből táplálkozik. A meg­­maradtaknak pedig csak egy kötelességük van: tovább épí­teni a múltat, a történelmi múl­tat, mely nem kalandos idő­szakokat ölel fel, hanem a mi esetünkben ezer esztendős múltat. Ne feledjük el, hogy egyetlen forradalom sem ir, vagy irhát történelmet, mely eltörölhetné egy nemzetnek karakterisztikumát és elfor­dulva tőle, á-bé-cé-nél kezdené meg újból egy nemzetnek fel­építését. Lehetnek változások, formai újítások az eredmé­nyek között, de radikális vál­tozásokat sohasem tudott a forradalom eredményezni. Az azt túlélők rendszeresen visz­­szatérnek a nemzet eszméjé­hez, mely azt nemzetté tette. A kérdés már most az, hogy tulajdonképen mi menti és őrzi meg Magyarországot? A vá­lasz egyszerű: Magyarorszá­got nem szájjal, hanem tettel lehet csak megmenteni! “Magyarországot nem száj­jal mentjük meg, hanem. . Az ezeréves magyar törté­nelem már többször megmutat­ta élniakarását. Elbukott 1849- ben, mint most is. Utána követ­kezett az emigráció! És Kos­egy mesteri kezekkel összeál­lított szép színpad, középen egy “Hőseinkért” felirásu ha­talmas márványutánzatu em­lékoszloppal, rajta egy fekete kereszt s alatta egy gyász­szalagos babérkoszorú. “Isten Áldd Meg a Magyart!” eztist­­betüs felírás a háttérben, közé­pen a Kossuth-cimer s kétfelől az amerikai, illetve a magyar zászló. Kiss Ernő, az ünnepély műsorvezetője a szabadság­­harcosok nevében köszöntötte a megjelenteket s a műsort az Atléta Klub Dalárdájának amerikai és magyar himnusza nyitotta meg. Radek Katalin szabadságharcos “Magyar Mi­atyánk” c. szavalata mélyen meghatott mindenkit. Kiss Er­nő bemutatta ezután a színpad előtt felállított hosszú asztal­nál helyet foglaló diszelnöksé­­get, a new brunswicki magyar­ság 'Vezetőembereit és a sza­badságharcosok képviselőit: (Folyt, a 3-ik oldalon) • HETI egy napra, takarításra asz­­szonyt keresek. Érdeklődni d. u. 3 után; 19 Oak St. (Tel. KI 5-9413.) suth Lajos? Ha valaki valóban sokat beszélt a nemzet érdeké­ben, akkor az ő volt. És mi lett az eredmény? Pár mázsa papírra irt Ígéret és utána egy nagy csend! Hogy pedig még­sem pusztult el a megtorlás idején, azt a magyar népnek, mint ilyennek köszönhetjük, mely szívós akarattal átvészel­te a nehéz időket és ismét sza­baddá lett. Most itt volt a második ma­gyar forradalom. Ezrek és ez­rek vannak itt is. És mi a való tény? Ezrével találunk nem­zetmentő szónokokat, akik csodatettekpt vittek véghez, találunk lángelméjük hadvezé­reket, akiket ma ezren és ez­ren lenéznek és emellett óriási azoknak a nagy hősöknek a száma, akik csak önmagukról beszélnek. Most, csak úgy’ csendesen megkérdezzük ezeket a nagy hazafiakat: miért nem beszél­nek többet azokról, akik meg­haltak? Akiket elhurcoltak? Akik nyomorultak és bénák lettek? Miért csak önmaguk­ról beszélnek? Miért nem őr­zik meg és gyűjtik azoknak az emlékét és hőstetteit, akik ta­lán az oldalukon hullottak el? Akik életükkel pecsételték meg hazaszeretetüket? Miért bújnak most az ő hő­siességük mögé azok, akiknek talán még annyi közük sem volt a forradalomhoz, hogy tudták volna egyáltalán, hogy forradalom van! A becsülete­sen gondolkodó magyarok erélyesen tiltakoznak a valódi hősi halált halt hősök nevében, a Hári Jánosok ellen, akik a saját maguk előnyeiért hazud­nak és történelmet hamisíta­nak az igazi hősök rovására. És sajnos, hányán de hányán voltak és talán még ma is van­nak, akik a befogadó országok hatóságait hazug sásgaikkal megtévsztik és rendszeresen vétkeznek a hősi halottak el­len! A szabadságharc egy egész nemzetnek lelki egységét je­lenti! Jelenti az ezer esztendős Magyarország élni akarását, mely szent és magasztos! Ka­landorok és árulók ezt ne szennyezzék be! Milyen szomorú, hogy ány­­nyian, de annyian lettek gaz­dagok a hősi halottak érdemeit lopkodok közül! Magyar! Ha a szabadság­­harcról beszélsz, beszélj a hősi halottakról és ne magadról! . . hanem tettekkel ment­jük meg az országot” — ezen van a hangsúly! A tett mindig életet jelez! A tetteken, az életen keresztül ismerem meg, hogy ki kicsoda és milyen a nemzete! A tettek ellen nincsen argumentum! A forradalom után megmarad­­taknak a tettek embereinek kell lenniök! Magyarosan, be­csülettel és őszinteséggel! Ez pedig magával hozza azt a (Folyt, a 3-ik oldalon) SZAKKÉPZETT hentest, műhely­gyakorlattal keresünk. Cim a szer­kesztőségben. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javitását éa átalakitását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. BÚTOROZOTT szoba, egyedülálló férfi számára kiadó. Cím. 378 Delevan St. N.B. Tel. Kilmer 5-9782. A KÁRA-NÉMETH TESTVÉREK ZENEKARA MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
Oldalképek
Tartalom