Magyar Hirnök, 1958. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-16 / 42. szám

1958. OKTÓBER 16 MAGYAR HÍRNÖK 4 Beszélgessünk . . . (Folyt, az 1-ső oldalról) dolgokat, eseményeket s arról cikkezve,. akarva-nemakarva az olvasókra “sózzák” vélemé­nyüket. Vagy, legalább is, igyekeznek az olvasót ilykép befolyásolni. Ebből kiindulva, már hosz­­szabb ideje foglalkozunk az­zal a gondolattal, hogy egy olyan heti rovatot létesítünk lapjainkban, amelyben a szerkesztő elmondja vélemé­nyét (vagy akár csak megem­lít valamely témát, eseményt anélkül, hogy véleményét hoz­záfűzné) s az olvasók köréből bárki hozzászólhat ahhoz oly módon, hogy írásban beküldi észrevételét, a saját vélemé­nyét, ellenérveit, a maga meg­látását, ami — meglehet — a helyes, a valóságnak megfele­lő ,az igazságos megítélést ma­gában foglaló kiegészítése an­nak a bizonyos témának, tárgy­körnek, gondolatnak. Ha a szerkesztő a lapjában cikket r, vezércikkezik, el­mond vaiamit, amit valahol ol­vasott, hallott, látott, tapasz­talt, azzal mintegy szól az ol­vasókhoz. Beszélgetni azon­ban .írásban is, csak úgy lehet, hogy vissza is szólhat az olva­só. Rovatunk címét szándéko­san választottuk igy: “Beszél­gessünk,” mert “Vita-fórum,” vagy “Levél a Szerkesztőhöz,” vagy valamely hasonló rovat­­cim alatt közölt írások nem lennének azok, amikre eredeti­leg gondoltunk. (A “vita” szó különben is túlságosan merev, kemény — esetleg: éles-hangú felszólalások gyűjtőfogalmát fejezi ki, ilyent pedig világért sem akarunk kezdeni!) Barát­ságos, egymás tudását kiegé­szítő, ismeretét bővítő, vagy va­lamit mindnyájunk tudomásá­ra hozó hozzászólás-gyűjte­ményt akarunk csinálni . . . Azt akarjuk, hogy lapjaink ol­vasóinak hatalmas tábora, a mi nagy “családunk” minden tag­ja szót kapjon hasábjainkon, ha annak szükségét érzi, vagy úgy gondolja, hogy azzal ad­hat valamit nekünk, illetve a többi olvasóknak. Barátságos beszélgetést kezdünk amolyan vacsora-utáni, “kandalló-mel­letti” társalgást, amiben min­denki részt vehet, aki ennek a lapnak — bármelyik kiadá­sunkban megjelenő lapnak — lvasója, illetve lapunkat meg­­ecsülő előfizetője. Sohasem tartottuk magun­kat mindentudónak, mindent másoknál jobban tudónak, semmilyen diktátori hajla­munk nincsen, soha senkire a magunk nézetét, véleményét, elgondolását rákényszeríteni meg se próbáltuk. Ennek a lapnak a szerkesztője, kiadó­ja, tulajdonosa 1932-óta írja cikkeit újságok hasábjain, ESKÜVŐKRE, HÁZI-BÁLOKRA, SZÜLETÉSNAPI MULATSÁGOKRA és bármilyen más alkalmakra hívja HORVÁTH LÁSZLÓ IVÁN zeneszerző és zongoraművész kitűnő és hangulatos ZENEKARÁT mely kívánság szerint bármilyen összeállítás­ban a magyarság ren­delkezésére áll. Megbeszélés az esti órákban CR. 7-3529 telefonszámon 1987-óta lapszerkesztő Ame­rikában s immár csaknem két évtizede önálló laptulajdonos, szerkeszti lapját és lapjait, becsületes magyar és amerikai érzéssel, szülőhazáját, fajtáját rendíthetetlen magyar érzéssel Szerető igaz szívvel, de semmi esetre sem azzal az öntelt, el­vakult gondolattal, hogy amit kimond és leír, az mind meg­dönthetetlen, ő maga pedig té­vedhetetlen. (Van ilyen szer­kesztő és ujságfirkász is Ame­rikában, még magyar is!) Amit, ha valaki jobban tud, készek vagyunk mindig elis merni . . . amiben pedig téved­tünk, azt készek vagyunk min­dig beismerni. Ez az irányelv vezetett ujságirói pályánk több mint negyedszázados múltjában s ez fog vezérelni fezután is. Minden olyan írás­nak, hozzászólásnak tehát amit értelmesnek, okosnak, he­lyesnek tartunk, készséggel adunk helyet “beszélgetése­ink” során ebben a rovatban, csupán az a kérésünk, hogy le­­hetőtleg röviden, érthetően, vi­lágosan, könnyen átvehető ok­fejtéssel adja elő a beszélgetés­be beleszóló a mondanivalóját. Most pedig útjára indítjuk uj rovarunkat. Megkezdjük a beszélgetést (legszívesebben az olvasókra bíznánk, hogy miről is beszélgessünk, de még­is az a leghelyesebb, ha mi ma­gunk ragadunk elő valamely témát.) Szóljanak hozzá . . . mondjon, írjon, ki-ki azt, amit akar, csak okosan! Lássuk, mi lesz, milyen lesz olvasóink ré­széről a hozzászólási készség megnyilvánulása ? A minap több magyar újság­ban egy politikai, jobban mondva: választás-előtti hirde­tést láttunk s abban “Isten” nevét használták a hirdetők, mindjárt a fejeimben. Vélemé­nyünk szerint ez helytelen, Íz­léstelen s éppen úgy nem való, mint ahogy, például, az Ame­rikai lobogót sem szabad vala­mely hirdetésben használni (hacsak magát a zászlót hirde­ti eladásra a zászlókészítő, vagy valamilyen hazafias egyesület.) Most valaki mindjárt ránk­mondhatja, hogy “vizet prédi­kál és bort iszik a szerkesztő,” mert hiszen valamikor ez év folyamán egyszer egyik hirde­tésében ott volt egy amerikai zászló . . . Nos, ez — beismer­jük — helytelen volt, de önhi­bánkon kívül történt. A julius negyediki amerikai ünnepnap előtti héten egyik hirdetőnk a hirdetésbe az itt szokásos “Fourth-of-July” rajzot akar­ta, robbanó patronokkal, “ha­zafias szellemet” visszatükrö­ző, vagy arra emlékeztető áb­rázolással. A lap már nyomás­ra készen állt, de ilyen képünk nem volt, a kép helye üresen I állt s az utolsó percben került oda más hiányában a zászló. Már nem segíthetünk ezen . . . de ma is azt mondjuk: helyte­len volt — a zászlót, Isten né-' vét nem szabad komérciális szövegben, hirdetésben, pláne*: helyi jellegű politikai csatáro­zásban felhasználni! A magyar nép nyakán ülő, az egész magyar nemzetet mintegy börtönben tartó kom­munista báb-kormányt (amely maga is Moszkva börtönében' érezheti magát!) eszi a méreg (majdnem csúnya szót hasz­náltunk . . .) azért, mert az Egyesült Államok magyar nagyjaink közül mert egyet postabélyegére tenni, emlékbé­lyeggel megtisztelni. Kádárék hivatalos átiratban tiltakoztak kormányunknál az amerikai Kossuth-bélyeg kibocsátása el­­len, azt a bárgyú érvet hozva j fel, hogy Amerika csak azért adta ki most ezt a Kossuth- I bélyeget, hogy ezzel kapcso­latban alkalma legyen egyes hivatalos embereknek és a vi­lág szabad magyarjainak rá-1 mutatni arra a szomorú tény-1 re, hogy oly nagy hazafiak oly j nagy súllyal biró szavai után is, mint Kossuth Lajos, száz év után ma is rabságban, idegen elnyomatásban szenved a sza­badság eszméjéért oly sok éle­tet, vért, kincset feláldozó ma­gyar. Ezek a — már egy kicsit gondolkozni sem tudó — Isten­­től-embertől, igazságtól, be­csülettől elrugaszkodott vízfe­jűek nem gondoltak már arra sem, hogy ezzel a tiltakozásuk­kal mintegy beismerik azt, hogy a legdurvább elnyoma­tásban tartják, mukkanni sem merő némaságra kárhoztatják Magyarország minden igaz fi­át. Hiszen minden igaz ma­gyar csak örvendeni, lelkesed­ni tud azon, hogy a hatalmas Egyesült Államok a parányi Magyarországnak egy nagy fiát tette posta bélyegére s ez a bélyeg 160 millió példányban viszi szerte, hirdeti a világ minden részében, legeldugot­tabb sarkában is azt, hogy nemcsak hogy “egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak,” de sok-sok nagy magyarunk kö­zött volt egy Kossuth Lajosunk is . . . egyik legnagyobb ma­gyarunk ... aki életét, vagyo­nát, boldogságát áldozta fel népe ‘boldogságáért, nemzete boldogulásának, szabadságá­nak keresésében. Aki nem ör­vend, aki nem fogadja boldo­gan ennek az amerikai Kos­suth-bélyeg kibocsátásának hí­rét, az nem jó magyar, az csak­is ellensége lehet a magyar­nak, közönséges gazember, ünneprontója igazszivü ma­gyarok világraszóló ünnepé­nek ! Nem szoktunk átkozódni, írásban még kevésbé, de: le­gyen átkozott az, aki magyar­nak meri nevezni magát, ma­gyarod nevében szólónak mondja magát s tiltakozik az Egyesült Államok kormányá­nál a Kossuth-bélyegek kibo­csátása ellen! Érje utol az ilyent az, ami vár rá: az akasz­tófa ! Hazaárulóknak, nemzet­­árulóknak csak ez való! Gondolkozz . . . A Református Lelkészegyesület hírei Az Amerikai Magyar Refor­mátus Lelkészegyesüelt keleti körzete ebben az esztendőben is megrendezi immár hagyo­mányossá vált reformációi is­tentiszteletét október 26-án, vasárnap délután 4 órakor a new yorki Brick Presbyterian Church templomában. Cim: Park Avenue és 91-ik utca sa­rok. —- A magyarnyelvű ige­hirdetést a keleti lelkészi kör­zet elnöke, Nt. Ábrahám Dezső perth amboyi, az angolnyelvüt Nt. Mikó Ernő, Hellerton, Pa.-i lelkész végzi. A szolgálatok végzésében résztvesznek a ke­leti körzet többi lelkipásztorai és több gyülekezet énekkara. EZ A LAP nem EGY felekezet, nem EGY társadalmi osztály, nem EGY politikai irányzat, nem EGY érdekcsoport szolgálatában áll, hanem: MINDEN magyar ember sorsának, MINDEN becsületes, őszin­te magyar törekvésnek, MINDEN szép, hazafias a­­amerikaf és magyar célki­tűzésnek, MINDEN tisztességes ma­gyar gondolatnak ÖNZETLEN HARCOSA! Ezért: Minden becsületes gondolko­zása, jóérzésü magyarnak fajtája és sajátmaga iránti kötelessége is támogatni, pártolni ezt az újságot! Az egész világot megrázta s gondolkodóba ejtette XII. Pius pápa halála. A világsajtó efy része, mint a Katolikus Egyház fejéről be­szélt és felmérte egyéniségének nagyszerűségét és értékeit. A sajtó másik része mint társa­dalmi nagyságot és jellem-ti­tánt elemezte. Mi nem akarunk most vitá­ba bocsájtkozni, hogy melyik tett helyesebben, még arról sem akarunk polemizálni, hogy mi volt az ő nagysága tu­lajdonképen, hanem csak egy egyszerű dolgot kéretnénk ki­ragadni XII. Pius pápával kap­csolatban. És ezrem más, mint az, hogy mire képes egy em­ber! A szociológia megalapitója, tulajdonképen, i társadalmi egyének egyéni élete és egy­máshoz való viszonya. A külön­féle egyéni tulajdonságok megnyilatkozásai és ezeknek tettet alkotó és iétrehozó ereje alakítja és önti formába a szociológia szabályait és ala­pozza meg a vezérelveket. Az elhunyt római pápa va­lóban szellemi titán volt. Tör­ténelmi egyéniség. Amellett, hogy elhivatottsága, mint a Római Katolikus Egyház feje, egyéniségének megnyilatkozá­sait determinálta és munkássá­gát összpontosította. És ime, itt kezd előtérbe jutni teljesen emberi értelemben vett emberi egyénisége, mely hallatlan erővel tört magának utat az emberiség történelmében. Igé­ző szellemiségének kihatása óriási méreteket öltött. Mond­hatni, hogy a világon alig volt valaki is, aki ne érezte volna lelkében a megilletődöttséget a pápa elhunytával kapcsolat­ban. És mindez, végeredmény­ben, pgy olyan emberi rendki­­vüliséjget árul el, mely méltó arra, hogy foglalkozzunk vele. Az első kvalitás: az őszinte és magabiztos meglátás és Íté­let. Ez mindenkinek sajátja le­het, ha ezt sajátmaga is akar­ja! Ahhoz, hogy ennek birto­kában legyen valaki, nem kell cim és rang, nem kell kifutási pálya, még kevésbbé szeren­cse. Ehhez csak egy kell: akar­ni egyenes és őszinte ember­nek lenni. A társadalmi deka­dencia ma már olyan nagy mé­retű, hogy valósággal “üstö­kös-számba” mennek azok az emberek, akiknél ezt a szelle­mi fölényt megtaláljuk. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy a világ ma tele van tudósokkal s művészekkel, de nem igazi emberekkel! Az igazi emberi és örökéletü tulajdonságoknak csak halvány szikráit tartogat­­ják legtöbben önmagukban, de azt fejleszteni már végtelen lusták és ehhez felületesek. In­nen van azután az, hogy egy­másmellé állíthatunk sok mai neves embert és tudóst és poli­tikust és végignézve rajtuk, csak azt mondhatjuk, hogy önző, makacs és öntelt embe­rek, akik nem az összemberi­­ség lelkifejlődéséért dolgoz­nak, hanem csak sajátmaguk élvezetére, egyéni időtöltésére és a tömegek meglepetésére. Hol vannak ezek attól a nagy örökérvényű és mindenki lel­két és szellemét megragadó, emberiséget irányitó nagy tet­tektől, miket például az el­hunyt pápa mutatott. Az em­ber elsősorban gondolkodó lény, mely természeténél fog­va Isten felé fordul és vele a Végtelennel akar találkozni. Az ember olyan akar lenni mindig, mint a Teremtő. És mialatt erre törekszik, alakít­ja magában a szellemi életet, mely egyedül viszi közelebb a milliókat irányitó és nekik iga­zi emberi életet adó örök el­vekhez. Csak ezzel a munká­val izmosodik meg az univer­zális alkotó szellemi erő és hatalom. \ A második kvalitás, mely az elhalt pápát jellemezte: a tör­hetetlen akarat. Pszihológiai tény, hogy az embert szellemi piedesztáján egyes - egyedül csak öntudatos és szívós akara­ta tartja fenn. Az akarat útját pedig kell, hogy a nehézségek szegélyezzék. Nincs a földön olyan ember, akinek akaratát minden emberi akarat köves­sen. Ezért vannak a nagy kü­lönbségek és ellentétek. De egy feltétlen szükséges: hogy minden nehézségen és akadá­lyon keresztül maradjon meg az akarat a maga vonalán és állja ki az erőpróbát. A pápa élete ez volt. Egy ut, egy irány, egy gondolat hajtot­ta óriásivá nőtt, szinte ellenáll­hatatlan akaratát. Ez az aka­rat pedig csak mindenki javát szolgálta! Ugyan, nézzük csak meg, hol vannak mellette ko­runk epigónjai? Akik akar­nak, de csak a maguk haszná­ra, vagy teljesen lehatárolt nacionalista érdekekért. Hol van az akarat a mai em­bernél, mely univerzálisan a közjót tartja szem előtt és csak ezért dolgozik? Hol van az akarat, amikor milliók és milli­ók reménykedve néznek a na­gyokra, akikre csak azért néz­nek, mert Ígéretet kaptak és megtorpan az akarat abban a pillanatban, amikor egy-egy opportunista behatás jelentke­zik, amelynek semmi de semmi köze sincs az emberiség közja­vához? És igy tovább elemez­hetnénk ezt a kérdést, mely mindig világosabban és világo­sabban bizonyítja, hogy ren­geteg az akaratnélküli ember. XII. Pius pápa toronymagas­ságban mutatja be az emberi élet célját az akarat mezején. Vagyis: lehet akarni és az aka­rat akaratát végre is hajtani még akkor is, ha az ára az egészség és az élet. Mindenki tanulhat az embe­riség nagy és önzetlen Héro­szaitól, ha mást nem is, csak azt az egyet, hogy az ember ott kezdődik, ahol egyenes és őszinte élet és élniakarás van és akarat, mely a meglátott jót és közérdeket végre is hajtja, mert végre hajthatja! Legyünk egyszer már embe­rek . . . becsületben és őszinte­ségben ! SPEKTÁTOR Könyvbarátok! Magyar könyvek nagy és egy­re jobban bővülő váiasztkából rendelhet a Magyar Hirnoi Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. j. — Telefon: zékünket! — Foreign Book Shop, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J. Csak hátralékos előfizetőink olvassák ezt! Mit jelentenek a fenti so­rok? Azt, amit az á visszás helyzet jelent, hogy van né­hány olyan olvasónk, aki se nem előfizető, se nem utó­­'fizető, hanem egyszerűen: nem-fizető... Évek óta járatják a lapot, olvassák is szorgalmasan, de nem gondolnak arra, hogy enek a lapnak az előállítása rengeteg munkába, utánjá­rásba, gondba és sok-sok pénzbe kerül! Nagyon kérjük az ilyen hátralékos ‘előfizetőket,” nogy ha tehetik, juttassák el most hozzánk tartozásukat, ezzel is tanú jelét adva annak, hogy értékelik nehéz mun­kánkat és hálásak azért, hogy zaklatás nélkül hosszú időn át küldtük nekik lapunkat és megbíztunk bennük. A pénzt egyszerű levélbe téve is be­küldhetik a távolabb lakók, nem vesz el s mi a lejárat dá­tumát kiigazítjuk a lapon! MINDENRE FELKÉSZÜLVE A Polgári Védelem kormányunk által irányitott szervei 40 millió példányban adták ki s osztották szét a “gyorsszükség esetére“ előkészítő kézikönyvet, melynek első példányát Eisenhower elnök vette át Robert J. Neu 12 éves, Falls Church, Va.-i cserkészfiutól. Magyar Bélyeggyűjtők Egyesülete 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. Mint már megírtuk, a Ma­gyar Hírnök szerkesztő-tulaj­donosa, aki a Magyar Bélyeg­­gyűjtők Egyesületének elnöke, lapját évi 2 dolláros kedvezmé­nyes előfizetési áron ajánlotta fel az egyesület minden tagjá­nak. A kedvezményt máris számos tagunk vette igénybe s ha a tagságnak legalább két­harmada előfizet, ez a rovat itt állandósulhat s a tagok gyor­sabban és állandóan értesülnek mindenről, ami őket bélyegek­kel és az egyesület működésé­vel kapcsolatban érdekelheti. Aki a kedvezményes előfize­tést igénybe akarja venni, küldjön be a szerkesztőségbe egyszerű levélben 2 dollárt készpénzben s a Magyar Hír­nököt 52 héten át fogja kapni ezért azokon a “mutatványszá­mokon” felül, amit esetleg ed­dig kapott. Elsőnapos lebélyegzésü Kos­­suth-bélyeges borítékot, vagy emlék-lapot még kb. 40 tagunk kaphat az egyesülettől. Ennyi maradt még meg a megrendelt mennyiségből. Ára: 4 centes bélyeggel 25 cent, 8 centes bé­lyeggel 35 cent. A Kossuth-bélyeg óta már két újabb emlékbélyeget bo­csátott ki az amerikai posta. A szürkés-fekete 4-centes “Free­dom of the Press” az amerikai Alkotmányban lefektetett saj­tószabadságot hirdeti, az e hé­ten megjelent Overland Mail 4c-es rózsaszínű bélyeg pedig az 1858-ban megindult lovas­­kocsi-posta centenáriumára ké­szült. Úgy. ezek, mint a Kos­suth bélyegek minden nagyobb postahivatalban kaphat ók, közvetlenül pedig, ivszámra, vagy félivenként, vagy 20-as tételben megrendelhetők név­értéken a következő címen: Philatelic Agency, U. S. Post Office Department, Washing­ton 25, D.C. (Money Order, vagy Certified csekk küldendő és néhány cent külön postakölt­ségre. Aki Washingtonból ren­del, kérje az Agency listáját a kapható US bélyegekről igy: “Please send me your latest list of all US stamps on sale at your agency.” Minden bizonnyal még ez év vége előtt kibocsátásra kerül a 49-ik amerikai állam, Alaska államaink közé felvételének emlékbélyege. (A kibocsátásra kerülő ame­rikai bélyegek megjelenésé­nek napját időrendi sorrend­ben fogjuk legközelebbi közle­ményünkben hozni, egész 1959 nyaráig felsorolva az összes tervezett bélyegeket.) fallout m protection 10 office of defense and civhian mobiuzation Mwmimil, (Civil DEFENSE) ptans LI 40 MILLIÓ amerikai család szá­mára hordtak ki októzer 11-én 3 és félmillió amerikai cserkész ezt a “gyorsszükség esetére előkészitő ké­zikönyvecskét,“ melyet az Office of Civil Defense Mobilization hivatal adott ki. Mindenféle katasztrófára előkésziti a lakosságot ez a hasznos könyvecske, mely utasításokat tar­talmaz, mi a teendők, ha valami tör­ténik . . . két kötet egybekötve (Novem­berben jelenik meg) rendes ára $10. — Egyesült Államok specializált katalógusa (de­cemberben jelenik meg), ren­des ára $4. Aki igényt tart a fentiek bármelyikére, küldje be a pénzt és postaköltséget (előbbiből 20 százalék levoná­sával). Őszi bazár Arrocharon 1959-es SCOTT amerikai bé­­lyegkatalogusok megrendelhe­tők egyesületünk utján 20 szá­­z a 1 é k o s árkedvezménnyel (plusz postaköltség). I. kötet: Egyesült Államok, Nagybri­­tannia és gyarm., Egyesült Nemzetek. Latin Amerika, ren­des ára $5. — II. kötet: Euró­pai országok és gyarmataik, Afrika és Ázsia független or­szágai, rendes ára $7 (ezek már megjelentek). Az előbbi Az Isteni Szeretet Leányai apácarend nevében Tisztelendő M. Fidelis tartomány-anya sze­retettel meghívja az összes kör­nyéki egyházakat aZ Arrochar-i nagy őszi bazárra, mely Staten Islandon október 17-én és 19-én d.u. 1-től este 11 óráig lesz az uj iskola szép nagytermében. A jövedelem az iskolai költségek fedezésére lesz fordítva. Vasárnap, október 19-én, déli 12 órai kezdettel ízesen elkészült pompás ebéd kapható az iskola Cafetériájában. Egyéb frissí­tőkről és süteményekről is gon­doskodás történik. Gyönyörű, hasznos és értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. Lesznek villanyos készülékek, rádiók, órák, konyhai és házi felszerelések, fényképező-gépek, blankettek, biciklik, babák, já­tékok, hűsítő készülék és más szebbnél-szebb, hasznos dijak. Az idén a főnyeremény-tárgy egy 1958-as Ford Ranch Wagon autó lesz. Jegyek még kaphatók rá. A szerencsés jegy eladója $100.00 tiszteletdijat kap. A “Kincséé Láda”, mely csak a szerencse-kulccsal nyitható, sok érdekes dolgot tartalmaz. Jöjjenek el valamennyien egy kellemes, kedves szórako­zásra, jóbarátok és ismerősök társaságában. TÓDÉN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon felveszünk. Koszorúk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 FRANKLIN AVENUE New Brunswick, N. J. Tel. Kilmer 5-4234 I. Simko & Sons

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom