Magyar Hirnök, 1957. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-18 / 16. szám
SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI.AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP Img^-Mkap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1957. ÁPRILIS 18. FELTÁMADOTT... Megvált ás... (VILAG^RAMA) Azon a szörnyű pénteken Az Isten is némulva ült a véghetetlen égben. Azon a szörnyű pénteken A Sátán hangja vijjogott a világmindenségben. Azon a szörnyű pénteken Az angyalok kétségbeesett nagy sírásba fogtak. Azon a szörnyű pénteken Vérbe borylt a rettent Nap s a döbbent Holdak. Azon a szörnyű pénteken A poklok tornácán elájultak az árva lelkek. Azon a szörnyű pénteken Az emberek Valakit ormótlan keresztre vertek. Azon a szörnyű pénteken Nehéz ütésektől dörgött a távoli égbolt. Azon a szörnyű pénteken A nagy keresztről titkos áldozati vér folyt. Azon a szörnyű pénteken Az ember önképében Isten-embert ölt meg. Azon a szörnyű pénteken A hírre sírjukból a halottak is kijtöttek. Azon a szörnyű pénteken A világdráma dörgés, villámlás közt lezajlott. Azon a szörnyű pénteken Az igazságnak napja vérbe hanyatlott. De ám a husv ét-hajnalon Halkan kinyílt a sziklasir pecsétes ajtaja. Azon a husv ét-hajnalon Felharsant az'örömnek mámoros örömdala. Azon a husv ét-hajnalon A kénfelhős kereszt nagy távolban tündökölt. Azon a husv ét-hajnalon Vihar után harmattól szikrázott a föld. Azon a husv ét-hajnalon A roppant Sátánt megkötözve láncra verték. Azon a husv ét-hajnalon Világosságra gyultak mind a földi elmék, Azon a husv ét-hajnalon Kitűnt, hogy Isten értünk szállt a nagy keresztre. Azon a husv ét-hajnalon Az ős-bűn és minden bűnünk el lett felejtve. Azon a husv ét-hajnalon ■ Kis bárányként az Ur arany-aklába tértünk. Azon ha husv ét-hajnalon Az ég bezárt kapui kinyíltak minékünk. Azon ha husv ét-hajnalon A menny ujjongó, boldog angyalokat látott. Azon a husv ét-hajnalon Öngyőzelmén maga az Isten is nagyot kiáltott. HARSÁNYI LAJOS Jésus Krisztus eddig ismeretlen mondásai... Megtalálták az “Ötödik Könyvet,” Tamás Evangéliumát Egyptomban, a Nílus partján, ahol 1,800 évig őrizte egy agyagedény Krisztus Urunk papiruszra feljegyzett, de eddig ismeretlen mondásait. Az “American Weekly” szenzációs beszámolója. Két nagy ünnepe van az Egyháznak. Az egyik a Karácsony, a másik a Husvét. Karácsonykor az Isten Fia lesz emberré. A végtelen Isten megkönyörül a a bűnös emberen és elküldi egyszülött Fiát: Jézust, hogy váltsa meg azt az embert, aki eltávolodott Tőle és bűneivel szembe szállt az Istennel. Közénk jött, hogy megváltson és erőt, hitet, bizalmat és meggyőződést adjon az embernek, hogy az Isten mégsem hagyta el, hanein megkönyörült rajta és kilátásba helyezte a Mennyországot. Husv étkor valami nagyobb történt. Egy nagy tanuságtétel az egész vliág előtt. A harminchárom év alatt elrejtve élt Isten Fia, aki nem tett egyebet, ínint segített, támogatott, oltalmazott és védett, szörnyű kinhalál után a keresztre hágott, hogy meghaljon és igy feláldozza életét azért az emberért, aki csak megbántotta és megbántja az Istent. Ellenségei kárörömmel nézték vívódását a kereszten. A nagy fordulat ezután következett. Isten ellenségei már elkönyvelték, hogy Jézus már nincs és nem is lesz többé. De az Isten azért Isten, hogy ne úgy gondolkozzék mindig, mint az ember. Harmadnapra feltámadott1. Megrendült az ég és a föld. Megrendült az ember, és kétségbeesetten rázkódott meg a gonosz istengyilkosok tábora. • És az Egyház, melyet Jézus alapított, még ma is él és élnek benne azok, akik őt akarják csak követni. Modern szemmel nézve a világot és benne az Isten müvét, könnyen rájöhetünk arra, hogy: 1. ) Amíg ember lesz a földön, addig római katolikus egyház is lesz. Örök igazság az, hogy amit Isten alkotott, ember nem pusztíthatja el. Az örökké csak fondorkodó ember hiába próbál akadályokat építeni az Isten müve elé. Az Isten örökké él, az ember pedig csak néhány évtizedet legfeljebb. Isten nemzedékeket él túl, mig az emberek ámitói rövid és eredménytelen vergődés után, befejezetlen müvei és igen sokszor szégyennel a homlokukon és emlékeikben lebuknak és a feledés homályába zuhannak. Isten mellett állani és ezért szenvedést és megpróbáltatást is vállalni, érdemes és dicsőséges! 2. ) A mai kor emberednek lelke tele van a szabadság utáni vággyal. Ugyanakkor talán még sohasem volt annyira rabságban mint ma. A mai ember rabja a pénznek, a kényelemnek, a dicsőség-hajhászásnak, az elismeréseknek és mindannak, ami ma egy rövid időre szabott életet csak itt ott tud egy kissé boldoggá tenni. Igen, van értelme az életnek, munkának, a mindennapos robotnak, ha mögötte áll teljes erővel az erőforrás: a lélek egészséges élete, benne az Isten imádata, ember megbecsülése, a munkának értelme. Husvét, Feltámadás, éliniakarás, szolgálni alázattal Istennek, hazának, emberiségnek, mindmind a keresztény életnek kitevői és értelmet adói. Mi, magyarok, már mindezt jól megtanultuk. Mi nagyon is jól tudjuk, hogy miért érdemes élni. Minden emberi számításon túl mi már elindultunk a feltámadás-igérte, utón, mely a mi sokat szenvedett életünket anynyira, de annyira próbára tette. És mi mégis hiszünk és remélünk, mert szeretj ük az Istent és az ő példája nyomán értelmessé akarjuk tenni életünket. Annál többet mi már nem veszthettünk, mint vesztettünk. Most már csak egy van vissza, hogy kálváriás életünknek gyümölcsét: a Feltámadás napját is megérjük. Ebben hiszünk! Keményen és rendületlenül! Mi nem akarunk rabok lenni a világ közönséges életjármában, mi szabadok akarunk lenni az értelmes emberi életben! Igenis, mi még mindig hiszünk és remélünk ... És meggyőződésünk, hogy igenis Feltámadunk! Fr. Borsy Gy. Engelbert, O.F.M. r. k. plébános. Engedjék be a magyar menekülteket Ausztriában és Jugoszláviában még mindig mintegy 50,000 magyar menekült nyomorog s várja, hogy a világ valamelyik országa befogadja, otthont, megélhetési lehetőséget nyújt számára . . . (Jugoszláviából rövidesen elviszik azt a 18,000-nyi magyart különböző országokba, de hogy hová, az még bizonytalan.) Az Egyesült Államok törvényhozása előtt több javaslat van a magyar menekültek bebocsátására vonatkozólag. Néhány törvényhozó akadályozza, hogy a javaslat átmenjen, számtalan magyar-barát szenátor és képviselő azonban kész javaslat mögé állni. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minden magyar testvérünk azonnal Írjon, vagy táviratozzon állama szenátorának, vagy képviselőjének s kérje a magyar menekültek további beengedésére vonatkozó javaslat támogatását, sürgetését! (A távirat szövege lehet ez “Your immediate action and favorable vote in behalf of the entry to the United States of the Hungarian freedom-fighter refugees are cordially requested and will be very much appreciated,” — vagy pedig: “Please act and vote favorably on the Bill permitting more Hungarian refugees into the United States.” írja alá ki-ki a táviratot, vagy levelet s küldje azonnal Washingtonba az illető törvényhozónak (kinek neve után csak enynyi cim kell: Senate Office Bldg. — vagy House of Representatives, Washington, D.C.) Amerika csak valami 30 egynéhány ezer menekültet fogadott ezideig be az októberi szabadságharc óta, mig más országok, pl. Canada szinte korlátlan mennyiségben engedi be a menekülteket. Az ide érkezettek közül is csak 6,500 jött be rendes emigráns quotával, a többi számára szintén külön törvény kell még. Illetékes* hozzáértők szerint további 30,000, vagy még több magyar beengedése sem okoz munkanélküliséget, vagy más bonyodalmat ebben az országban, sőt, a menekültek legtöbbje hasznos polgára lesz hazánknak. Csak kicsinyhitű akadékoskodók miatt akadt el a magyar menekültek behozatalá-A “The American Weekly” c. többmillió p é 1 d á nyszámban megjelenő magazin ápriils 7-iki száma századunk egyik legnanak ügye s rajtunk múlik, szavazópolgárokon, hogy ezen törvényhozóink utján segítünk! Magyar testvéreinkről van szó, akik életüket kockáztatták akkor, amikor elnyomott népmilliók továbbra is tétlenül maradtak . . . magyar szabadságharcosokról, akik megmutatták a világnak, hogy a magyar az egyedüli, akinek nem száll inába a bátorsága még az oroszlán barlangjában sem . . .! gyobb felfedezéséről közölt szenzációs beszámolót. Nem kisebb dologról van szó benne, mint azokról a még 1945-ben Egyptomban, a Nílus partján egy agyagedényben talált 18 évszázaddal ezelőtt papiruszra vetett írásokról, melyeket a megtaláló egyszerű földmivesek kb. 9 dollárnak megfelelő összegért eladtak egy kisvárosi kereskedőnek, egy részük Cairoba került, másrészük külföldi régiségkereskedőkhöz és amelyeknek létezéséről habár tudott is a müveit világ már évek óta, első alkalommal került most a nyilvánosság elé a teljes leírásuk és az eredeti szöveg egy részének hiteles fordiátsa . . . Ősi egyiptomi “coptic” nyelven vannak Írva, amit a Krisztus utáni első században még használtak. Henry C. Puech, egy francia professzor, a College de France hires régész-tanára volt az első, aki ezeknek a papirusz-lapoknak rendkívüli fontosságát felfedezte s az ő tudományos vizsgálatairól tett jelentése folytán tudta meg a világ 1956-ban, hogy mi is került elő tulajdonképen a nilus- parti edényből. .. A papirusz-lapok egy része, egy csaknem teljes könyv, Bel(Folyt. a 4-ik oldalon) HÚSVÉTI HIT Irta: BÉKY ZOLTÁN főesperes Csak néhány nap választ el minket a keresztyén világ egyik legnagyobb ünnepétől, a Husvéttól. Attól az ünneptől, amely a keresztyén hitnek, reménységnek, szeretetnek és uj életnek az ünnepe. Nemcsak a húsvéti bizonyosság, hanem az élet tapasztalatai is meggyőzhettek minket afelől, hogy enélkül a hit és reménység nélkül: nincs élet és nincs jövője az emberiségnek. A feltámadott Krisztusba vetett törhetetlen, hit nélkül: nincs keresztyénség. Mai világunk legnagyobb baja és tragédiája az, hogy nincs benne hit és kezdi elveszteni reménységét. Egy történetet hallottam nemrégen egy kis hegyi városról, ahol a kormány egy nagy vízválasztó erőmüvet akart építeni. A városban elterjedt a hir, hogy az összegyűjtött viz el fogja önteni és sodorni az egész várost. Ettől a naptól kezdve megállt az élet a városban. A lakosság elvesztette hitét és reménységét a jövőben. Beszüntetett minden építkezést, javítást festést, reparálást. Minek, ha úgy is jön az árvíz és elsodor mindent. Könnyelmű, ^felelőtlen, faj tálán életet kezdtek élni. Pár hónap múlva úgy nézett ki a város, mint egy kopott, szennyes, züllött koldus tanya, bizonyságául annak, hogy ahol nincs hit az Istenben, nincs remény a jövőben; ott nem is lehet jövő ott pusztulás és kétségbeesés lesz az ur. Ehhez a képhez hasonlítható a mi világunk és a mai emberiség. Ott áll hit nélkül, reményét vesztve, a félelmekkel és rettegésekkel tele, a kétségbeesés határán. Várja, hogy mikor indul meg a nagy, a szörnyű árvíz: a kommunizmus, vagy a harmadik világháború, hogy elsodorja, kiirtsa az egész emberiséget a földnek színéről. Ismerek anyákat, akik nem akarnak gyermekeket szülni: félelemre, rettegésre, rabszolgaságra, vagy bombák, lelket ölő, mérgező kommunista eszmék áldozatául. A felelőtlen “csak a mának éljünk,” minden erkölcsi és keresztyén princípiumot mellőző, élet és világszemlélet jeleivel van tele a világ. Mindez annak a szomorú és tragikus eredménye, hogy az emberek kezdik elveszteni a reménységüket a jövendőben és hitüket abban az Istenben, akinek volt hatalma feltámasztani és visszahozni szent Fiát, a Krisztus a halálból. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az embereknek ez a maga tartása teljesen keresztyénellenes. Ha mi keresztyének vagyunk és a feltámadott és élő Krisztus követőinek merjük nevezni magunkat: Akkor hinnünk kell, törhetetlenül a halálból is életet támasztó, világok felett uralkodó, világok jövőjét formáló Istenben. Mert a mi mai világunknak nem lehet az a végső és döntő kérdése, hogy mit szándékozik tenni a Kremlin, vagy a züllött Kruscsev: hanem az, hogy mit akar tenni az Isten? Mi az ő terve felőlünk és világunk felől? És ez a döntő. Mert szent a meggyőződésünk és hitünk, hogy világunk nem esett ki az ő életet és világot formáló kezéből. Erre a hitre és élő reménységre van szükségünk. Ezt a hitet és élő reménységet hozza és hirdeti a husvét. “Ne féljetek! Én élek és ti is élni fogtok!” Ha ez a hitetek megvan, ne féljetek! Világunk lehet tele félelemmel és rettegéssel. Életünk léhet kifosztott, összetört, meggyötört. Tábort járhat világunkban a Sátán. Népeket igázhat le, feszíthet keresztre, zárhat szikla sírba, mint régi hazánk szenvedő népét ... Ne féljetek. Higyjetek abban az Istenben, akinek volt hatalma Szent Fiát kihozni a sirból, van hatalma hogy a mi félelmekkel, rettegésekkel, gyötrlemekkel tele világunkat is megmentse a pusztulástól és elhozza reánk a feltámadásnak az uj életnek áldott ünnepét. Ezt hozza és ezt hirdeti a husvét. Legyen hitetek őbenne. ő él s ti is élni fogtok. “A gumibot is a haladó hagyományokhoz tartozik...” Egy március 18-án kelt, külföldre küldött magyarországi magánlevél Írója igy vázolja falujának mai életét (szószerint idézzük) : “A politikai terror kibírhatatlan. Jó hogy elmentetek. A községet katonai és rendőr-alakultok szállták meg és éjjelenként surcolták el azokat, akik a forradalom idején szerepet játszottak. A tanácselnököt leváltották, uj párttitkárt, uj rendőrparancsnokot hoztak. A párt 15-20 fő, csupa jellemtelen fráter. Iskolaigazgató is már azóta a harmadik. Neveket nem irok, mert a levelezést is' ellenőrzik. A Március 15-ike csak iskolai vonalon volt, osztályonként egyegy rendőr volt jelen. Ilyen a szabadság! Persze, szöveg az van! Most, aki szólni mer, az ellenforradalmár. A hősök (szovjet) emlékművét helyreállitották és á Kossuth-cimert is levették már. Ismét a vörös zászló és sarló-kalapács. Többezer embert, tanítót, papot, diákot internálták március 12-13-14-én. Kampányszerűen fokozódik a terror és tartani fog április 6- ig, utána jön az önkritika. Állást csak az kap, akit a párt ajánl. Sok a munkanélküli. Az üzletekben csak azt lehet vásásolni, amit a Vöröskereszt adományokból elvesznek. Adományt csak kommunisták kaphatnak. Szóval, jól ■ vagyunk, csupa öröm az életünk! A fiatalemberek, akik katonai sorozásra mentek, dagadt, véres fejjel jöttek haza. Gumibottal verték őket agyba-főbe. A napokban beállítottak az egyik névnapozó házhoz és gumibottal verték szét a háznépet. Az egyik rendőrtiszt szerint a gumibot is a haladó hagyományokhoz tartozik. Jól tettétek, hogy elmentetek. Nektek szerencsétek volt!” Ez a keserves jajszó mindennél jobban jellemzi a mai magyarországi terrort, Moszkva bábjainak és pribékjeinek boszszuállását a letiport, magára hagyott magyarságon. IllllBllllBIBIBIIIIBIlllBlillBllliBllllBlíBBi.iBljllBliiai.lBliMlliaHMnBlllBiBllllBiBllliBlBillíBIillBMBIiliBI.'MlilWliilBllilB Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és barátjának Boldog Húsvéti Ünnepeket kivánunk lll<IBIlllBllllBli!IBI!!IBI!IIBIlllBlll[BIII!BIIIBIlllBilllBli!iBli!iBllllBllllBlilBI!IBIII!B!lliBI!lBlll!BI!liniiliBlli Bl WliilBllliBliüBülliBllllBllliB
