Magyar Hirnök, 1957. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 2. szám

MAGYAR HÍRNÖK 1957. JANUÁR 10. Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok terü­letén levő külföldieknek, va­gyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 31 között je­­lentkezniök kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Tör­vény értelmében. A postahi­vatalokban, vagy bevándorlá­si hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie lakcímét és a kitöltött ürla-. pót, aláírva, személyesen kell a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pon­tosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely ál­lam polgárai, korábbi állam­­polgárságuk megj elölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt írja be: “For­merly Hungarian, now state­less” — vagy — “Formerly Hungarian, mow Refugee.” Ideiglenes látogatóban it­­tartózkocókra a jelentkezési kötelezetíség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kár­tyáit a szülő, vagy gyám tölti ki. A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, súlyos ^büntetéssel és depor­tálással is járhat. AZ AMERIKAI ÉLET Az Egyesült Államok és az amerikai nép (A Common Council for American Unity nevű áldásos mun­kájú szervezet a “Life in America” c. útmutató könyvecskét, amely uj amerikai bevándorlóknak nyújt megannyi értékes tájé­koztatást, a közeljövőben ihagyar nyelven is kiadja a nagyszámú magyar bevándorlók számára. A 96 oldalas füzet magyar válto­zata a Carnegie Corp. jóvoltából jelenik meg s a jótékonysági szervezetek segítségével jut el a magyar menekültek kezébe. — Folytatásokban közöljük e helyen a füzet egy-egy fejezetét. — Szerk.) Vonuljon ki az orosz Magyarországból! Az Egyesült Állambk területe majdnem akkora, mint egész Európa. Az Atlanti Óceántól nyugatra, több mint 3000 mért­föld (4,800 kilométer) a széles­sége a Csendes Óceánig. Észak­tól délre mért hosszúsága ennek körülbelül csak a fele: 1600 mérföld (2,560 kilométer). Északi szomszédja Kanada; dél­keleten a Mekszikói öböl és dél­nyugaton a Mekszikói Köztár­saság határolják. A hatalmas területet, amely a fenti határo­kat betölti, az Amerikai Egye­sült Államok szárazföldjé­nek nevezik, mert az Egyesült Államoknak még más, kívülálló területei is vannak. E kívülálló területek között a legfontosab­bak: Alaszka, az északamerikai kontinens északnyugati sarkán elterülő hatalmas félsziget; a Hawaii Szigetek a Csendes Óce­ánban; Puerto Rico és Virgin Islands Nyugat Indiában. Az Egyesült Államok száraz­földje 48 államra oszlik. Az or­szág fővárosa Washington, Dis­trict of Columbia-ban fekszik, amely kerület egy államhoz sem tartozik. Az egyes államok területe és lakóinak száma nagyban külön­bözik egymástól. A legnagyobb állam Texas, egész Franciaor­szágnál is nagyobb; a legkisebb állam Rhode Island, körülbelül annyi területet foglal csak el, mint Luxemburg. Az uj bevándorló meg fog le­pődni a nagy távolságokon és ellentéteken, amit itt talál. New Yorktól San Franciscoig, vagy Los Angelesig olyan hosszú az ut, mint Londontól Bagdadig és a Mekszikói öböltől a kanadai határig akkora a távolság, mint Athén és Helsinki között. Ha az országot keresztülutazzuk, a legváltozatosabb tájakat láthat­­j uk; termékeny gazdaságokat, végtelennek látszó síkságokat, erdőket, égbenyuló hegycsúcso­kat, sivatagokat, erdős dombvi­déket, megszámlálhatatlan fo­lyót, tavat, nagyvárosokat és kisvárosok százait. Földrajz Az Egyesült Államokon több, északról délre nyúló hegylánc vonul végig. A legfontosabbak a Rocky Hegyek, körülbelül 2000 . KIMUTATÁS ÁLLAPOTUNKRÓL 1956 DECEMBER 31-ÉN VAGYON: ' Készpénz és bankok tartozásai $1,403,310.83 U. S. Kormány-kötvények ' 1,282,173.26 Kölcsönök és leszámitolások 1,611,292.02 Mortgage jelzálog-kölcsönök 382,633.63 Bank-épület * ... 131,176.27 Bútorzat és berendezés 49,763.33 Egyéb vagyon ................................................................... , 3,214.72 Összesen $4,863,564.08 TEHER: Közönséges részvények 195,000.00 Felesleg 162,000.00 Osztatlan haszon 4,894.71 Tartalékok 97,066.25 Betétek Egyéb terhek 458,960.£ 6 4,390,341.27 14,261.85 Összesen $4,863,564.08 TISZTVISELŐK JOSEPH C. DeCOSTER Elnök EVERETT W. SIMMONS Alelnök ANTHONY M. YELENCSICS Alelnök WILLIAM F. JAEGER Titkár-Pénztárnok IGAZGATÓ TANÁCS H. MAT ADAMS JOSEPH C. DeCOSTER JAMES C. FORGIONE BERNARD FREEMAN W. ROBERT HALE CHRISTIAN J. JORGENSEN FREDERICK C. SCHNEIDER, Jr. THOMAS J. SWALES, Jr. WARREN WILENTZ ANTHONY M. YELENCSICS The EDISONBÄNK Route 27 (a Willow Ave.-nél) Edison, New Jersey “Az Ipar, a Kereskedelem és az Otthonok szolgálatában” A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJA Minden betét $10,000-íg .biztosítva van mérföldnyire az Alanti és 100Ó mérföldhyire a Csndes Óceán­tól. A Rocky Heg/eket “Conti­nental Divide”-nei (vízválasztó hegységnek) nevtzik, mert az attól keletre esi folyók vize mind az Atlanti Óceánba, vagy a Mekszikói' öbölbe ömlik, a ’nyugatra- esőké pedig kiyétel nélkül a Csendes Óceánba. A Rockies és a Csendés Óceán kö­zött hegyes a vidék és a csúcsok úgy magasságban, mint Szép­ségben, ä leghíresebb európai havasokkal is; versenyeznek. Északamerika legmagasabb he­gye Alaszkában a Mt. McKinley (20,300 láb, vagy 6,119 méter). A szárazföldi Egyesült Álla­mokban a , legmagasabb hegy­csúcs Mt. Whitney, Kalifornia államban (14,501 láb azaz 4,431 méter) és igy nujdnem olyan magas, mint a Mont Blanc, amely a svájci havasok köpött is a legkimagaslóbb. A mi Colo­rado államunkban 51 hegycsúcs található, amelyek meghaladják a 14,000 lábat. Az Egyesült Államok keleti részén az előbbinél jóval ala­csonyabb hegylánc húzódik vé­gig az Atlanti Óceánnal párhu­zamosan, de attól egy parti sik vidékkel elválasztva. Ez a lánc az Appalachian Hegylánc, amely magába foglalja déli sza­kaszán az Allegheny Hegyeket, a Blue Ridge-t és aGreat Smoky hegyeket, New York államban pedig az Adirondack-ot, Ver­­montban és New Hampshire­­ben a Green és White Moun­­tains-t. Az Appalachian és Rocky Hegyláncok között több mint egy millió négyzetmér­földre (2,560,000 négyzet kilo­méterre) kiterjedő termékeny síkság van, a Mississippi és mel­lékfolyói völgyében. A Missis­sippi az Egyesült Államok leg­nagyobb folyója, amely a Duná­nál egy-harmaddal hosszabb. E folyam a kanadai határ szom­szédságában, Minnesota állam­ban ered és onnan délre 2,400 mérföldnyire (3,840 kilméter­­re), New Orleans ■'.áros közelé­ben a Mekszikói t1* ölbe önti vi­zét. A Mississippi és számos mellékfolyója, amelyek közt a legfontosabbak az Ohio folyó és a Missiuri (ez utóbbi még a Mississippinél is hosszabb), 20 állam földjét öntözi. Ez a köz­ponti síkság nemcsak az ameri­kai földművelés központja, de az ország több hatalmas iparváro­sát is magába foglalja, igy Chi­cagót, Detroitot, Clevelandot, St. Louis-t, Milwaukee-t és Min­­neapolist. Az Appalachian Hegylánctól keletre az Atlanti Óceánig elte­rülő lapályos földszalagot “At­lantic Seaboard”-nak nevezik. Az európai gyarmatosok ezt a területet népesítették be először és ez lett az amerikai forrada­lom szintére is, amelynek folya­mán az eredeti 13 gyarmat Ang­liától való függetlenségét vívta ki. Az Atlantic Seaboard ma is az ország legsűrűbben lakott vi­déke és sok hatalmas gyárválla­lat székhelye. A legrégibb és legjobban ismert amerikai váro­solt legtöbbje itt fekszik, mint például Boston, New York, Phi­ladelphia, Baltimore, Washing­ton. Más jól ismert amerikai nagy városok: Seattle, Portland, San Francisco és Los Angeles, a Csendes Óceán partján feksze­nek, többnyire pompás és majd­nem tropikus növényzettől kör­nyezve. Innen nyugatra és az Egye­sült Államok délnyugati részén is, nagy kiterjedésű sivatagok és puszták terjednek el, bár újab­ban óriási területeket mestersé­ges gátak révén, öntözés utján termékennyé varázsoltak. Éghajlat Az Egyesült Államok nagy kiterjedése folytán, különböző vidékeken különböző éghajlat uralkodik. Északon a tél gyak­ran nagyon zord, mig a Dél ég­hajlata majdnem tropikus. Az Egyesült Államok egyes északi pontjain a hőmérő télen néha mínusz 20-40 fokra süllyed, (Fahrenheit szerint) ami mí­nusz 29-40 Celsius foknak felel meg. Általában véve azonban az Egyesült : Államok éghajlata kellemesen mérsékelt. pöldmivelés .J Amerikáoan nincs földinség, nem úgy, mint sok európai ál­lamban. Az ország több élelmet termel, mint aniennyire szüksé­ge van. Az ország területének csak 60 százaléka áll művelés alatt. Emellett még a sivatagok egyrészét is öntözéssel terméke­nyítik meg, úgy hogy á megmű­velt földek kiterjedése évrpl-év­­re emelkedik. A legfontosabb mezőgazdasá­gi termékeket !az ország minden részén takarítanak be. A legfon­tosabb termények a kukorica, zab, búza, széna, gyapot és do­hány« Kukorica és búza az Egye­sült Államokban majdnem min­denütt terem, de vannak vidé­kek, ahol ezek a főtermékek. Az u.n. “corn belt” a központi nagy síkság északi részén terül el lova és Illinois államok körül, a “wheat belt” innen északra és nyugatra fekszik. A “cotton belt” ä Délen van, ami a do­hánytermelés központja is. A tejgazdasági termékek, — mint vaj, sajt, kondenzált tej — legfőbb termelője Wisconsin ál­lam és a Mississippi völgyének oda közel fekvő részei, bár majd minden vidéken fejnek annyi te­jet a gazdák, amennyire a la­kosságnak szüksége van. Ásványi kincsek Amerika bányáiból minden ásványfajta kikerül. Körülbelül harminc államban vannak szén­bányák, de a legkiterjedtebb szénrétegek Illinois, Kentucky államokban találhatók és az Ap­palachian Hegyek nyugati lejtő­jén, mint Pennsylvaniában és West Virginiában. Az egész vi­lág vas- és acél szükségletének több mint a felét az Egyesült államok termeli ki. Az ország vasérceinek 70 százalékát Lake Superior mellett, Michigan és Minnesota államok északi ré­szén hozzák a felszínre. A világ réztermelésének is több mint a fele az Egyesült Államokból ered és pedig főleg Arizona, New Mexico, Montana és Utah államokból. A Nyugat, főleg a Rocky Hegység dicsekszik az or­szág leggazdagabb arany, ezüst és ólom bányáival. New Eng­land (északkeleten) szolgáltatja az építkezésekhez szükséges gránitot. Az olaj forások Okla­­homában, Texasban, Kaliforniá­ban és Louisianaban annyit ter­melnek, hogy értékük versenyez az egész országban kitermelt szénnel. Gy árvái Ialatok Gazdag szénrétegek, vasér­cek, az óriási acéltermelés, más nyersanyagok bőséges jelenléte, valamint a kitűnő szállítási esz­közök, az Egyesült Államokat a világ legelső gyáripari országá­vá avatták. Gyárvállalatok iő­­leg a Mississipitől keleti e és az ország északi részében alakul­tak. Az automobil gyártás köz­pontja Detroit (Michigan), a húsiparé és a nagyvágóké Chi­cago (Illinois), az Acélgyártásé Pittsburgh (Pennsylvania). A textilgyárak, amelyek eredetileg az északatlanti államokban ve­tették meg lábukat, lassanként délfelé költözködnek, a gyapot­termelés színhelyére. Az amerikai nép Az utolsó országos népszám­lálás idején az Egyesült Álla­mok lakóinak száma csak kevés­sel haladta meg a 150 milliót, ma (1956 végén) 169 millióra rúg az ország népessége. Ebből több mint száz millió és 2,500- nál több lelket számláló váro­sokban, de 30 milliónál is keve­sebben laknak tanyákon. Az 1950-es népszámlálás ada­tai szerint, a 48 állam között a legtöbben New Yorkban (14.8 millió), Kaliforniában (10.6), Pennsylvaniában (10.5), Illi­­noisban (8.7), Ohioban (7.9), Texasban (7.7) és Massachu­­settsben (4.8) laknak. A legtöbb magyar származású amerikai' (csak a Csonkamagyarországon született magyarok és azok Amerikában született gyerme­kei szerepelnek a statisztiká­­(Folyt. az 5-ik oldalon) Nt. Harsányi András az uj Carteret-i lelkész Nt. Daróczy Sándor-t, a Car­­tret, N. J.-i Független Magyar Református Egyház évtizedeken át volt lelkészét, — mint isme­retes — az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthonának igaz­gatójává választották meg s uj munkakörét rövidesen elfoglal­ja. A Nt. Daróczi távozásával megüresedő cartereti szószéket a gyülekezet, a decemberben megtartott lelkészválasztó gyű­lésen Nt. Dr. Harsányi Andor­ral töltötte be, aki családjával február 15-én érkezik meg Car­­teretre. Nt. Harsányi András a Re­formátus Világszövetség kikül­detésében a jövő hét elején Ausztriába utazik néhány hétre. (A jövő héten bővebben írunk a cartereti magyar refor­mátusok uj lelkipásztoráról.) A Manvillei Reí. Egyház hírei Lelkész: Leslie J. Carey 235 So. 6th St. Tel. RA 2-1009 Vasárnapi istentiszteletek: Magyar istentisztelet d.e. 9 órakor. Angol istentisztelet d.e. 10:30 órakor. FELKÉRJÜK mindazon olva­sóinkat, akik valamilyen okból a lapot nem kapják meg rende­sen, postán kikézbesitve, hogy írják meg ezt nekünk egy leve­lező-lapon, hogy a postán meg­felelő intézkedéseket tehessünk! “BIZONFI” magyar-angol, kötet egybekötve $4.75. Megren­­angoi-magyar szótár, — a két lelhető lapunk utján. GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük," hogy a szerető jó édesanya, nagyanya, dédanya, testvér, rokon és jóbarát, az Ung-megyei Nagygeőcz községi születésű s az Amerikába 55 évvel ezelőtt kiván­dorolt ŐZ V. KÁRA GYÖRGYNÉ SZ. VARGA ERZSÉBET áldásos életének 82-ik, özvegységének 36-ik évé­ben, 1956. december 31-én éjjel visszaadta nemes lelkét Teremtőjéhek. Drága halottunk kihűlt tetemét a Go wen Te­metkezési Otthonban ravataloztuk fel s pénte­ken, 1957. január 4-én délelőtt, az ott és a Somer­set Utcai Magyar Református Templomban meg­tartott gyászszertartás után az Elmwood Temető­be kisértük s ott örök nyugalomra helyeztük. Nt. Dr. Kosa András református lelkész mondott gyászbeszédet és szép búcsúztatót az elhunyt ko­porsója felett. Béke lebegjen áldott porai felett! Emléke szivünkben örökké élni fog! New Brunswick, N. J., 1957. január 10. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: szerető, gyermekei Kára Verőn, férjezett Vodli Mihályné és családja; Kára Péter és családja, Kára Erzsébet, férj. Bi­­lakovics Jánosné és családja; Kára Gyula és családja; unokái: Betty és Margaret Vodli, Lil­lian és Elsie Kára és Béla Bilákovics; valamint 6 dédunokája; testvérei: Varga János és csa­ládja és Koszkulics Istvánné és családja és más rokonsága úgy itt, mint az óhazában. Köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kívánunk mon­dani mindazoknak, akik részvétnyilatkozatukkaí felkerestek s gyászunkban osztoztak, bármi mó­don kifejezésre juttatva az elhuíiyt és irántunk érzett szeretetüket. Hálás köszönetét mondunk a temetési szer­tartást végző Nt. Kosa András lelkipásztor urnák, valamint a Gowen temetkezési vállalatnak a minden tekintetben előzékeny szolgálatokért. 1 Hálás köszönetét mondunk továbbá mind­azoknak, akik virrasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik autójukat a temetéskor rendelkezésre bocsá­tották — jószomszédainknak, barátainknak, kik a gyász nehéz óráiban mellettünk állottak és se­gítségünkre voltak. Köszönetét mondunk a ko­porsóvivőknek, névszerint: Klacik János, Kára Károly, Kára József, Lőrincz Gusztáv, Tóth György és Ted Vargának. • A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jó­ságát, felejthetetlen drága halottunknak pedig adjon csendes nyugodalmat a sírban! A GYÁSZOLÓ CSALÁD _4__

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom