Magyar Hirnök, 1955. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-21 / 29. szám

MAGYAR HÍRNÖK Az izzólámpa gyémánt jubileuma 1879. október 21-én amerikai tudósok egy kis üvegbura köré sereglettek, amelyben Thomas Alva Edison villanyárammal és egy megszenesedett gyapot da­rabbal 40 óráig tartó élénk és állandó világítást teremtett. Et­től az időponttól számítják a vil­lamosság korszakának igazi kez­detét. Még ugyanannak az évnek a végén, Edison közszemlére bo­­csájtóttá az izzólámpa működé­sét, amkior is a New Jersey Menlo Park egy részét villamos világítással szerelte fel. Három éven belül a new yorki Pearl Street-en az első villanytermelő központot is megnyitotta, amely az első napon már 440 lámpát tartott izzásban. A villamossági ipar az első iz­zólámpa megszületésétől számí­tott 25 éven belül, addig elkép­zelhetetlen fellendülést hozott létre. 1902-ben már 3,600 nagy villamossági központ és 50,000 elszigetelt villamos tremelő telep működött az Egyesült Államok területén, évenként egymillió kilowatt-órát produkálva. Az idén azonban már 513 millió ki­lowatt órát fogyasztottunk el. Ezt az óriási mennyiségű e­­nergiát nemcsak magánvállala­tok állítják elő (amelyeknek 3 millió egyéni részvényese van), hanem szövetségi, állami és vá-is free of "painty" odors! dries in 30 minutes! is completely washable! is water-repellent! is fire resistant! is non-toxic! covers with one coat! needs no primer! can be used over wallpaper, cement, plaster, etc.! A “SPIFFY” FESTÉ­KEKBŐL 200-FÉLE GYÖNYÖRŰ SZÍN VAN! » Festők számára minden van nálunk, legolcsóbb áron a városban! ALBANY PAINT & WALLPAPER Company 60 ALBANY ST. New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 9-3939 (Lakás: CH 7-4362) Eladás kicsinyben és nagyban Padlócsiszoló gép nálunk bérelhető ' rosi intézetek is, az ország egész területén elszórva, északon, dé­len, nyugaton és keleten. Az óriási fogyasztás és a ter­melés racionalizálása az előállí­tási költségeket jelentékenyen leszorították, amióta a pearl­­streeti telep megnyílt. Akkori­ban körülbelül 10 font szén kel­lett ahoz, hogy 1 kilowattot ál­lítsanak elő, amiért 24 akkori centet számítottak a fogyasztó­nak, ma csak % font szén kell egy kilowatt termeléséhez, ami­ért csak 2-5 centet kell fizet­nünk. Egyetlen század háromne­­gyedrésze alatt, a villamosság csodája gyökeresen átalakította az amerikai közgazdaság képét. 1879 előtt az Egyesült Államok­ban felhasznált energia 79%-át állati erő szolgáltatta, emberi erő és egy kevés gép pótolta a többit. Úgy becsülik, hogy 1960- ban a gépek a felhasznált ener­gia 967o-át fogjá előteremteni, az emberi erő 3 % -ot és az állati erő csupán 1 százalékot. Az átla­gos amerikai munkás 15,835 ki­lowatt energiát használhat fel termelésre, ami megindokolj a, hogyan emelkedhetett fel 8 dol­lárról az 1900-as 54Vt^órás heti­bér 1953-ban 41 órás 72 dolláros hetibérre. Bár a termelt villamos ener­giának háromnegyedrészét ipari és kereskedelmi célokra használ­ják fel, a magánlakásokban a világítás, hűtőszekrény, mosó­gép, varrógép, vasaló, pirító, szőnyegtisztitó, rádió televízió és óra az életet könnyebbé és kellemesebbé teszik. Az átlagos amerikai lakás 1900-ban 200 kilowattórát fogyasztott, ma 2355-öt. A villamosság csodájá­nál is jelentősebbé válhatik az atom kettéhasitásából fakadó energia megzabolása, amivel a tudósok az Atomic Energy Com­mission támogatásával ma fog­lalkoznak. — Amikor Thomas Alva Edison 1931-ben örökre lehunyta szemeit, azt javasolták, hogy gyászunk jeléül a villamos áram használatát csak egy perc­re függesszék fel az Egyesült Államokban. De amikor kide­rült, hogy ez az egyetlen perc milyen végzetes károkat okozna, a tervet elejtették, mint kivitel­­hetetlent. Minden méltatásnál többet jelent tényezőjévé fejlő­dött ki az évek során és még az atomenergia felfedezése sem történhetett volna meg a villa­mosság felhasználása nélkül. Common Council Az amerikai festő­művészet 150 éve SPORTHÍREK A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság 50. kongresszusán dön­töttek az 1960. évi nyári olim­piai játékok színhelyéről. A har­madik szavazás után Róma kap­ta 11 szavazattöbbséggel az 1960. évi olimpia rendezési jo­gát. A téli olimpiai játékokat 1960-ban Californiában rende­zik. Rózsavölgyi István junius 16- án, Belgrádban uj Európa-re­­kordot ért el 1500 méteres sík­futásban. Ideje: 3:42.2. Magyarország csapata nyerte a Budapesten junius 1-19 között megrendezett férfi kosárlabda Európa-bajnokságot. Először fordult elő, hogy a magyar csa-Nyitva minden éjjel 1-ig Vasárnaponként este 10-ig RUTGERS PHARMACY 429 Livingston Ave. az uszoda közelében CHarter 9-6666 New Brunswick SCHWARTZ—79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE k A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CU. 79 FRENCH ST. — a Scott St. sarkán New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385 Európai művészeti szakértők utazták végi Amerikát nemrégi ben és meglepődtek, hogy az amerikai múzeumok vezetői mennyire tudatában vannak an­nak, hogy elsősorban a közönsé­get kell szolgálniok. Csodálkoz­tak, hogy a mi múzeumaink va­lósággal közoktatási intézetek. A philadelphiai Pennsylva­niai Szépművészeti Akadémia, — amely nem a legrégibb művé­szeti központ Amerikában, — most ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ebből az alkalom­ból a 25 legkiválóbb művész al­kotásait mutatják be, akik a múzeummal kapcsolatban állot­tak e 150% év lefolyása alatt. Va­lamennyien előkelő helyet fog­lalnak el Amerika művészei so­rában és sokan közülök világ­hírre tettek szert. Amerikai magángyüj tők és köztulajdonba nlevő múzeumok adták kölcsön értékes műtár­gyaikat a kiállítás céljára és az Akadémia szakértői állították össze a legkiválóbb és legjellem­zőbb alkotásokat. Ez a kiállítás stílusban és kronologikus sor­rendben talán a legtökéletesebb retroszpektiv gyűjtemény, a­­melyet Amerikában valaha is láttak. Az amerikai festőművészet kialakulásában és remekművei­ben gyönyörködhetünk itt, könnyen méltányoható formák­ban. Az akadémia 1806-ban ren­dezte első kiállítását, amikor is a hiladelphiai közönség nem a­­merikai művészetet láthatott, hanem Napoleon küldeményét, amely euYópai és klasszikus szobrok gipszmásaiból állott. Ma 254 képből álló gyűjteményt láthatunk, ami azonban csak igen kis töredéke egész Amerika művészi alkotásainak. Külföldi müértőknek is alkal­muk van ezt az összeállítást megtekinteni, vagy legalább is annak jelentékeny részét. A 25 festőművész 100 képét európai túrára inditj ák el ez év áprili­sában és az év folyamán Mad­ridban, Floreneben, Innsbruck­ban, Kopenhágában és Brüsszel­ben egy-egy hónapig fog tartani a képek közszemlére való tétele. Sok uerópai van abban a tév­hitben, hogy az Egyesült Álla­mok talán első az ipar és tudo­mányok terén, de keveset tud a világnak művészeti termékek­ben felmutatni. A szovjet igyek­szik ezt az emberekkel elhitetni. Az utazó Művészeti Akadé­mia képei fényesen bizonyítják amerikai művészeti eredménye­ink magas színvonalát. Az amerikai üzletember kötelességei irta: Henry Ford II. a Ford Motor Company elnöke pat legyőzte a Szovjetunió válo­gatottját. Junius 17-én fejezték be Moszkvában a nemzetközi vizi­­labda-tornát. A magyar csapat jobb gólarányával megnyerte a tornát a Szovjetunió válogatott­ja előtt. TOLNAY KLÁRI KÓRHÁZBA KERÜLT Egy menekült közlése szerint Tolnay Klári, az ismert színmű­vésznő, aki nemrégiben Kossuth­­dijat kapott, idegösszeomlással a Kútvölgyi gyógyintézetbe ke­rült, ahol kéthetes alvókurának vetették alá. Az idegkezeléssel egyidejűén alkohol-elvonókúrát is alkalmaznak nála . . . UTAZÁSI ÜGYEKET, PÉNZKÜLDÉST, SZERETETCSOMAG KÜLDÉST, BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET Ingatlan Adás-vételt, Mindenfajta biztosítást, iratok elkészítését negyedszázad óta pontosan, lelkiismeretesen intéz BÍRÓ PÉTER és FIAI irodája 98 FRENCH ST. Tel. CHarter 7-7993 New Brunswick, N. J. Régen az volt a felfogás, hogy az üzletember egyetlen köteles­sége, hogy hasznot teremtsen. Ma is áll ez a tétel, csak a ha­szon már nemcsak pénzből áll. Éhez képest az amerikai üzlet­ember és a vállalkozások termé­szete is megváltozott. Az üzlet­embernek elsősorban jé polgár­nak kell lennie és társadalmi fel­adatoknak és kötelezettségek­nek kell megfelelnie. Más a mai heizet, mint a 19-ik században volt Amerikában, vagy bárhol a világon. A korlátlan pénzügyi hatalmasságok id je lejárt. Ma is hasznot kell csiholni minden vál­lalkozásból, de gondosan meg kell válogatni az eszközöket. Három irányú az amerikai üz­letember felelőssége a társada­lommal szemben. Felelős annak, aki vásárol tőle, aki dolgozik ne­ki és felelős többi polgártársai­nak. A felelősség maga nem uj, csak az az uj, hogy az üzletem­ber vállalja is a felelősségeket és legjobb tehetsége szerint meg is felel nekik. Az első kötelezettségre rávilá­gít az a magatartás, amelyet az automobil-ipar vezetői például a második világháború befejezte után tanúsítottak. Óriási keres­let indult meg uj kocsikban. Nyolc évig tartott, mig minden rendelést késedelem nélkül szál­líthattunk. A régi világban, ilyen konjunktúra idején, az autogyárosok összetett kezekkel várták ki az időszakot. Minden uj kocsit erőfeszítés nélkül elad­hattak volna. De mi történt? A Ford Motor Company és a többi autógyáro­sok nemcsak pénzügyi haszonra lestejf. Óriási befektetésekkel tö­kéletesen átalakították, kivül­­belül megszépítették és bizton­ságosabbá, tették a kocsikat. Elő­készültek arra az időre, amikor majd a kereslet alábbhagy. Ki nyert vele? Mindenki, de első­sorban a fogyasztó kö^ség^ De ha ezzel kimerülnének az üzletember társadalmi köteles­ségei, azt mondhatnék, hogy ez­zel még nem áll olyan messze a régi haszon-elmélettől. De az üz­letember második felelőssége: a munkásaival szembeni, már va­lódi társadalmi kötelesség. Az amerikai munkás nem annyira a munkás-osztályt, mint inkább — kevés kivétellel — az állását, a foglalkozását szereti. Jó fizetést, egészséges munkavi­szonyokat, előmenetelre való ki­látást kíván természetesen, de érezni óhajtja azt is, hogy fog­lalkozása képességeinek megfe­lel és hogy szükség van a mun­kájára. A kormány és a munkás szervezetek elősegítették, hogy e kívánságai nagy részben telje­süljenek is. De az amerikai üz­leti világ tovább ment azon, hogy csak törvényes, vagy a szervezetekkel szemben elvállalt kötelezettségeit teljesítse. A munkások egészségügyi szem­pontjaira is nagy gondot fordít: orvosokat, fogorvosokat, gyógy­szerészeket, j pólókat tart a mun­kásság szolgálatára és igen sok esetben az orvosi kezelések, pél­dául, nincsenek is összefüggés­ben a végzett gyári, vagy üzemi munkával. A törvényben előirt, vagy szerződések paragrafusai­ban megkövetelt mértéken túl­menő egészségügyi intézkedések és berendezések egész sorával siet az amerikai ipar a munkás­ság megelégedését kiérdemelni. Az üzletember legfontosabb felelőssége aznban az, amivel mint amerikai állampolgár, az országnak és nemzetnek tarto­zik. Ezen a téren napról-napra nagyobb haladást észlelhetünk Vizsgáljunk meg egy mindenna­pi esetet. Uj kórház építésére van szükség a városban. A múlt­ban ilyenkor a város vezetősége a sikeres üzletemberekhez for­dult, akik többnyire majdnem egyedül, összeadták a szükséges alapítási költségeket. Ma azon­ban felkérik az üzletvilág képvi­selőit, hogy bizottságot állítsa­nak fel előbb a kérdés tanulmá­nyozására, a tőkegyűjtés ki ter­vezésére és az összes számbaj övő elemek bekapcsolására. Ez nem jelenti azt, hogy az üzletember­nek nem kell többé adakoznia, hanem azt, hogy miután a mai rendkívül progresszív adózási rendszer mellett, az üzletember nem az a pénzügyi titán többé, aki egymagában kifizetheti a költségeket, a város nemcsak pénzt kap tőle, hanem üzletveze­tői tehetségének latbavetését is. Ez az eljárás évenként sokszor megismétlődik, országos vagy körzeti vonatkozásban. Mindkét nagy párt uralma alatt, üzlet­emberek nemcsak anyagiakkal, hanem értékes tanácsaikkal is támogattak minden érdemes megmozdulást. A közoktatásügyek terén az üzletemberek -szellemi és anyagi erőfeszítései nagy lépésekkel vitték előre a praktikus tárgyak oktatását s csak a történelem fogja kimutatni, hogy mily nagyértékü szolgálatokat tettek az általános nemzeti jólét elő­mozdítására. Az amerikai üzletember sem szent, de a közjó érdekében ho­zott áldozatai méltó helyet fog­lalnak el a többi társadalmi osz­tály érdemei között. De mindez csak természetes. Az üzletember a polgárság öntudatos tagja, aki úgy érzi, hogy gyermekei részé­re jobb társadalmat kell átadnia, mint amilyen őt fogadta. Külföldi utazásaim alatt sok tévhittel találtam szemben ma­gam, különösen olyanokkal, a­­melyek az amerikai üzletember­re és az amerikai kapitalista rendszerre vonatkoztak. Ilyen hamis állítások például, hogy a Wall Street korlátlanul uralko­dik az amerikai üzletember fe­lett, hogy a vállalatok és munká­saik egymással szemben a végső­kig menő harcra állnak készen, az amerikai tömegtermelés ki­zárja az egyéni érvényesülést, géppé alacsonyitja le a “terem­tés koronáját” és az amerikai tő­kések oly kíméletlenül és elva­kultan harcolnak egymás ellen a versenyben, hogy a munkás és a fogyasztó érdekeit lábbal tipor­ják. Mi, akik Amerikában élünk, szeretnők, ha ezeket a téves ál­lításokat kiigazithatnók és gaz­dasági életünk hü leírását kap­nák meg tőlünk a külföld lakói. Azoknak, akik külföldiekkel ösz­­szeköttetésben állnak, akár uta­zás, akár levelezés révén, köte­lességük e helytelen fogalmakat az igazságnak megfelelően hely­reigazítani. A mi gazdasági rendszerünk mindenkinek al­kalmat ad arra, hogy becsvágyát kielégíthesse a maga és utódai javára. Minél több ember tud er­ről a külföldön, annál több eshe­tőségünk van arra, hogy békés és szabad világot teremthessünk meg a jövőben. A méh-orvosság dicsérete Tóth János urnák, 1143 Hillcrest Rd. South Bend 17, Ind. A hat üveg méhorvosságot megkaptam, melyet $11.58- ért rendeltem és jobban meg­örültem neki, mintha hat darab aranyat kaptam volna. Mert minek az arany, hogyha az ember olyan tehetetlen koldus, mint én voltam? Hogy sem fé­­sülködni, sem a kötényemet megkötni nem bírtam. Azon­ban az előzőleg rendelt 3 üveg méh-orvosságot (amit $5.89- ért rendeltem), annyira hasz­nált, hogy minden házimunká­mat és a kertem gondozását fájdalom nélkül egyedül vég­zem. Azt a boldogságot, amit érzek, leírni nem bírom! Áldja meg az Isten Önt, hogy feltalálta ezt az*utolérhe­tetlen hatású szert. Hála a Mindenható Istennek, hogy a méhecskéket felruházta a ful­lánkméreggel, melyet e méhek a természet ezerféle virágaiból nyernek. örülnék, hogyha ezt a leve­lemet az újságokban közzé tenné, melynek minden betűje olyan színtiszta igazság, aho­gyan én magamon tapasztal­tam. Maradok önhöz hálás tisz­telettel a síromig: MRS. KATALIN MÁTÉ Route No. 6 Medina, Ohio Atom-temető ■ Néhány nappal ezelőtt elbe­szélgettünk a brookhaveni kí­sérleti atomtelep egyik magyar műszerészével, Korsós Tivadar­ral, Szegedről került Ameriká­ba, 16 éves korában. Megkérdeztük Korsós Tiva­dart, hogy véleménye szerint micsoda egy atomtelep legna­gyobb problémája? — Az, hogy mit csináljunk a veszedelmes rádióaktiv suga­rakkal megfertőzött anyaggal. Elsősorban ilyen veszedelmes anyag az atom-kemencékben fennmaradó hamu, de ez még a kisebbik rész. — Na de nem lehet ezekből az anyagokból a sugarakat vala­hogy “kiűzni” ? — érdeklődtünk. Erre Korsós mester ezt a vá­laszt adta: — Vannak esetek, hogy a rá­dióaktiv sugár bizonyos anya­gokból ezer évig, vagy százezer évig sem távozik el. — Tehát meg kell semmisí­teni? — Nem lehet megsemmisíte­ni. Ártalmatlanná tételére csak egy mód van: ha eltemetjük. Óriási mélységben temetik el ezeket az anyagokat és betont öntenek rájuk. Vagy hordókba zárják, ezeket betonburkolattal veszik körül és a tenger feneké­re bocsátják. Van most,olyan terv, hogy rakétával kilövik a világűrbe. Dehát ehhez először rakéta kellene. Egy kicsit gondolkozott s az­tán hozzátette: — Bizony, ez ma minden atomtelep legnagyobb problé­mája. A besugárzott anyagok eltemetése. Rengeteg pénzt, időt és energiát pocsékolunk el erre a temetésre. Különben egy idő múlva az atomtelep közelébe sem lehetne menni, mert ezek a besugárzott anyagok minden emberi lényt elpusztítanának. Ezeket mondta Korsós Tiva­dar honfitársunk. Az ember nem is gondolná, hogy milyen problémákkal kell megküzdeni korunk boszorkánykonyháján,, egy atomtelepen. 1955. JULIUS 21 JULIUS BORBÉLY ÜZLET 240 Somerset St. közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyer­mek kajvágás, beretválás. Fej és arebörmaszálás, haj­­festés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász mester (A Magyar Hírnök irodája mellett) Tsl. Kilmer 5-5570 HAPPINESS 38 ALBANY ST. New Brunswick, N. J. Nálunk mindent megtalál ami a FÜRDŐZÉSHEZ kell ... a család minden tagja számára! Férfi, női és gyer­mek fürdőruhák, fehérne­­müek. öltözeti cikkek. Híres gyártmányú, gyönyörű NŐI KARTON RUHÁK 12-52 méretekben! Függönyök, ágyteritők, abroszok nagy választékban! Jelinek Ferenc HAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS FRISSVÁGÁSU HÚSOK, SAJÁT KÉSZÍTMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTARA 169 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: Kllmer 5-5156 KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontoson házhoz szállit a Varga Oil Co. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos Julius 18-tól Julius 23-ig Gábor Magda és Jávor Pál főszereplésével szinre kerül “THIS THING CALLED LOVE” * Charles C. Martin-nal az IVY TOWER PLAYHOUSE-BAN (Air Conditioned) 3-ik és Madison Ave. Spring Lake, N. J. Hétfőtől szombatig este 8:45 órai kezdettel Hétfőn és szerdán délután 2:30 órai kezdettel Rezervált helyért telefonáljon: Gibson 9-6245 DR. KILIÁN CSABA, O.F.M.: ‘istenért, Egyházért, Hazáért” A “Hit Szava” rádióprogram beszédei, New York, 1953-45 A Roebling-i Ferences Atyák kiadása. 272 oldal, fűzve. Ára $2.00. FOREIGN BOOK SHOP 240 SOMERSET ST. Illlinil: ■ . NEW BRUNSWICK, N. J. I I ■ a ■ m m o h ■ m ■ p pi BUDAPEST ALBUM Még a békevilágban készült, csodaszép kiállítású album, 12 művészi rézkarc a háború-előtti Budapest legszebb részei­ről. Igazán szép ajándék bárkinek! KÉT KÜLÖNBÖZŐ KÉPEKET TARTALMAZÓ ALBUMUNK VAN DARABJA $2.00 Magyar Hirnök Könyvesboltja 240 Somerset St. New Brunswick, N. J. _A___ FESTENI KÖNNYŰ! a szenzációs uj SPIFFY festékkel Í4B) with sensational Äfc NlW RUBBER LATEX SATIN FLAT , =$$£:&:•/•,. .v.*äS& , a PIERCE quality paint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom