Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)

1954-09-30 / 39. szám

A NEW BRUNSWICK-I SZENT LÁSZLÓ RÓMAI KATOLIKUS MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉG 50 ÉVES TÖRTÉNETE (FŐT. BÓDY J. KAPISZTRÁN PLÉBÁNOS ÁLTAL AZ 1954. OKTÓBER 3-ÁN TARTANDÓ ARANYJUBILEUMI ÜNNEPÉLYRE KIADOTT EMLÉKKÖNYVBŐL ÁTVÉVE. 1954. SZEPTEMBER 30.______________ MAGYAR HÍRNÖK Amikor megállunk egy pillanatra egy­házközségi életünkben, egyben hálát is kí­vánunk adni a jó Istennek, Aki az elmúlt ötven év folyamán megőrizte, felvirágoz­tatta, és Magyar Amerika egyik leg­szebb és legnagyobb egyházközségévé fej­lesztette a New Brunswick-i Szent László Egyházközséget. De a jó Isten után illő, hogy hálatelt szívvel gondoljunk azokra az alapitó tagokra, akik ezen egyházköz­séget nemcsak, hogy megalapították, ha­nem az elmúlt ötven év folyamán nehéz munkával szerzett pénzükkel, munkájuk­kal, imádságos lelkűkkel egyházközségün­ket sokszor erejükön felül támogatták. SZERVEZKEDÉS. Az élet minden körülményei között elég nehéz. De idegen földön lakni, hazájától anyanyelvétől távol, uj életet kezdeni egyi­ke a legnehezebb dolgoknak, ami az ember életében történhet. Az első newbrunswick-i magyar telepeseknek el kellett szenvedni a lenézetést, kigúnyolást a már itt lévő más nemzetiségek részéről, mielőtt hozzá szok­tak az uj élethez és szokásokhoz. New Brunswickra az első magyar, aki egyben katolikus vallásu is volt 1895-ben érkezett Szőllőssy Lőrinc személyében. Utá­na megindul a magyar letelepedés New Brunswickon. Mivel Szőllőssy Lőrinc Vesz­prém megyéből vándorolt Amerikába, meg lehet érteni könnyen, hogy New Bruns­wick magyarságának zöme szintén Vesz­prém, Vas megye vagy a Dunántúl vala­melyik más megyéjéből került New Bruns­wick városába. Alig öt évre az első magyar ember New Brunswickra érkezte után már az 1900-as évek elején a Római Katolikus Magyarok egyletet szerveznek, mely nekik betegse­gély illetéket és halál esetén temetési költ­séget biztosit, hogy ne legyenek a város terhére elhalálozás vagy betegség esetén. E társulatot Szent István király fiáról, Szent Imre Herceg egyletnek nevezik el, melynek tagjai csak katolikus férfiak és nők lehetnek. Ezen egyleten keresztül in­dul el a gondolat, hogy a testen kívül a lélek szükségleteire is gondolni kell, és itt döntik el, hogy nekik magyarul beszélő papra, és magyar egyházközségre van szükségük. IDEIGLENES MEGOLDÁSOK. Mivel nem volt még magyar templom New Brunswickon, akik Szentmisét akar­tak hallgatni, a Szent Péter vagy Keresz­telő Szent János templomba jártak misé­re. Ha keresztelni vagy temetni kellett, át­mentek Perth Amboy-ba, ahol már volt magyar pap, és azt kérték fel, hogy jöjjön át New Brunswickra. Látva a magyarok buzgoságát a Szent Péter templom akkor­­ri plébánosa, Msgr. O’Grady többször hi­vott magyar papokat, hogy a Szentségeket kiszolgáltassák és magyarul prédikáljanak. FŐT. KOVÁCS KALMAN NEW BRUNSWICKON. Főt. Kovács Kálmán, aki magyar ame­­rikában több egyházközségnek volt a kez­deményezője, többszöri newbrunswick-i kisegítése alkalmával lelkesítette a New Brunswick-i katolikus magyarságot, hogy alapítsanak egy önálló egyházközséget magyar pappal. Msgr. O’Grady, aki a Szent Péter templom alsó helyiségét tel­jesen díjtalanul bocsájtotta a magyarság rendelkezésére, szintén mindent megtett, hogy a newbrunswick-i katolikus magyar­ság minél előbb önálló egyházközséget szervezhessen, templomot építhessen, és magyar papot kaphasson. 1903 telén Stefáncsik Ferenc és Szőllős­sy Lőrinc ismét New Brunswickra hívták Főt. Kovács Kálmánt, hogy Msgr. O’Grady megbízásából tőle tanácsot kérjenek a ma­gyar egyházközség megalapítására. Egy vasárnap délutánra Főt. Kovács Kálmán gyűlésre hívta össze New Brunswick ka­tolikus magyarságát a Szent Péter iskola “Columbia Hall” nevű termébe. Ezen gyű­lésen teljes számban megjelent az akkor itt élő Rom. Kát. magyarság és egyhangúlag kimondották az egyházközség megalakulá­sát. GYŰJTÉSEK és KÜLDÖTTSÉGEK. Ezen az 1903-as gyűlésen mindjárt vá­lasztottak áldozatkész férfiakat és nőket, akik elkezdték a pénz gyűjtést az uj egy­házközség részére. Többszöri tanácskozás után ez a bizottság úgy döntött, hogy kér­nek maguknak magyar papot és engedélyt az egyházközség alakítására a trentoni püspökségtől. Küldöttség ment tehát Tren­­tonba a püspökhöz, de ő csak oly feltétel alatt volt hajlandó kérésüket teljesíteni, ha be tudják bizonyítani, hogy van elegen­dő magyar New Brunswickon, akik az egy­házközséget fenn bírják majd tartani. Visszatérve Trentonból a bizottság a kö­vetkező gyűlésen előadta a trentoni püs­­fpök ur válaszát. Erre New Brunswick ka­tolikus magyarsága Főt. Kovács Kálmán biztatására, és Msgr. O’Grady segitségével, neki állott a nagy munkának. Gyűjtötték az aláírásokat és a pénzt az uj egyházköz­ség részére. Amikor már némi eredményt tudtak felmutatni, ismét Trentonba men­tek a püspökhöz, aki egy papot küldött ki felülvizsgálni, hogy hány személy irta alá a kérvényt, és mennyi pénz van már ösz­­szegyüjtve. Mikor bebizonyosodott, hogy az aláírók száma elégséges, és van valmi pénz alap is az egyházközség alapítására, akkor Mc Faul Jakab, trentoni püspök ur hiva­talosan is megadta az engedélyt az uj egy­házközség alapítására. FŐT. SZENECZEY NÉP. JÁNOS, ALAPÍTÓ PLÉBÁNOS. Sok küzdelem, utánjárás után, megvolt végre az eredmény az egyházközség mega­lakulására, és egy magyar pap meghívá­sára. Igen ám de honnét szerezzenék ma­guknak magyar papot? Kit is hívjanak meg? Néhányan ismerték az akkor már Mc Adoon működő Fr. Szeneczey Nép. Já­nost, és ajánlották hogy kérjék fel őt. Kül­döttség ment tehát Mc Adoo, Pa.-ba kérve Fr. Szeneczey, hogy vállalná a newbruns­wick-i egyházközség megalakítását, és az itteni magyar katolikusság lelki gondozá­sát. Fr. Szeneczey hajlandónak nyilatko­zott New Brunswickra jönni, azonban a Mc Adoo-i magyarság csak úgy volt haj­landó őt elengedni, ha a New Brunswick­­íak visszatérítik nekik Fr. Szeneczey ki­hozatali költségét. A New Brunswick-1 ka­tolikus magyarok vissza is téritették a Mc- Adoo Pa. magyarságának a $250.00 mely Fr. Szeneczey útiköltsége volt, s igy mái­dén akadály nélkül jöhetett Fr. Szeneczey New Brunswickra, átvenni az egyházköz­ség szervezését. ÁLLAMI JÓVÁHAGYÁS. Fr. Szeneczey az első hetekben Stefán­csik Ferencéknél lakott, majd az egyház­­község a French Streeten bérelt neki la­kást, melyet be is bútoroztak. Msgr. O’Grady szívességéből a magyarok a mi­séket továbbra is a Szent Péter templom helyiségében tartották, melyet teljesen ingyen használhattak. De most már volt saját papjuk,és saját anyanyelvükön hall­gathatták minden vasárnap a szentbeszé­det. Az alapitó plébános első dolga volt hogy a városban szétszórt magyarokat felkeresse, őket az egyházközségbe való belépésre bir­­ja, és a szükséges pénzalapot megteremtse. Idegölő és keserves munka volt ez! Fárasz­tó munkájában támogatta őt néhány apos­toli lelkületű férfiú és nő, kik közül a kő­vetkezők neveit örökítette meg az egyház­­község története, Szőllőssy Lőrincz, Nagy Józsefné, Domiter Györgyné, Horváth Wendelné, Mutyán János, Begola József, Küplen Jánosné, Erdélyi Lajos, Sten­­ger Alajosné, Kondrát Istvánné Ta­kács Józsefné Sass Antalné Nagy József, Tóka Pál, Radics Tamás, Takács József, Stefáncsik Ferenc, Weizer István, Nagy Gáborné, Radics Tamásné. Ezeken kívül több más is buzgó lelkülettel dolgo­zott az egyházközség érdekében. Az első keresztelés bejegyzése 1904 okt. 2-áról van, mikor is Molnár Gyula és neje leányát keresztelte Gizella névre Főt. Sze­neczey. Az első temetést 1904 október 17- én végezte az alapitó plébános, mikor is Tóth János és neje 4 éves kis fiát, két nap­ra rá pedig október 19-én ugyancsak az ő 2 éves kis leányukat temette. A Szent László egyházközség első bejegyzett házas­ság kötése 1904 október 29 volt, mikor is Ács Imre és Szabó Julia esküdtek örök hűséget. Végre 1904 október 25-én az állami tör­vények értelmében is hivatalosan bejegy­zett önnálló egyházközséggé lett a Szent László Róm. Kát. hitközség. Első gondno­kai Stefáncsik Ferenc, és Horváth István lettek. TELEK VÁSÁRLÁS. Közben tovább folyt a munka és pénz­­gyűjtés. A New Brunswick-i hívek dicsére­tes áldozatkészséggel adták össze centje­iket és dollárjaikat a szent ügy érdekébe, így aztán három hónap leforgása alatt már 1,200.00 dollár volt együtt. Egy évre rá pedig 4,722.00 dollár volt az egyházköz­ség pénztárában. Most már csak alkalmas telek után kellett nézni, mely az újonnan választott két gondnok, Gerencsér Imre és Üveges Imre gondját képezte. A telekvétel választása a Somerset St.­­en a szivargyár mellett lévő Hasbrouk I-zsák és neje tulajdonát képező birtokra esett, melyet 1905 tavaszán meg is vásá­roltak. Egy évre Fr. Szeneczey megérke­zése után, az akkor itt lévő harminc ka­tolikus magyar család megkezdette a temp­lom építését, miután Ígéreteit tettek, hogy a már meglévő 4,722.00 dollárhoz újévig még 3,000.00 dollárt adnak össze. Látva a newbrunswick-i magyarság készségét, Mc Faul trentoni püspök megengedte a templom építését, és aláírta a szerződést. A tervrajzokat Parcel G.K. New Bruns­wick-i müépitő készítette,az épitési munkát pedig Warren E. Tamás és fia, Plainfieldi építkező vállalta 18,725.00 dollárért. ALAPKÖSZENTELÉS, és PLÉBÁNIA ÉPÍTÉS. 1905 November 19-én Mc Faul Imre trentoni püspök ur, nagy ünnepélyességgel végezte az alapkő szentelést, mely egész New Brunswicknak ünnepe lett, melyről nem csak a magyar, de az angol újságok is egész hasábokat Írtak. Mivel a plébános még mindig bérelt la­kásban lakott a French St.-en most sor került a plébánia építésére is, melyet szin­tén Warren Tamás és fia vállaltak 4,000.- 00 dollárért. AZ ÉPÍTŐ cég bukása. 1906 tavaszán oly esemény állott be, mely egy időre megakasztotta a munká­latokat. Az építkező elszámitva magát, csődbe jutott. Hogy az építkezés abba ne maradjon, Fr. Szeneczey eladta Magyar­­országon lévő apai birtokát, és saját pén­zéből pótolta a szükséges 4,300.00 dollárt. Az egyházközség jegyzőkönyvében szósze­­rint ezek a szavak állanak: “Az alább kő­vetkező számadásból, melyek mint a pénz­tári naplóból és számadásból vannak' ide átírva kitűnik, hogy a templom tényleg $23,154.29-be került. Ebből azonban a plébános 4,300.00 dollárt a magáéból fize­tett a templom épületére . . . ezen 4,300.00 dollárra ismét megjegyezzük, hogy ebből a templom egy centet sem fizetett vissza, mint ki-ki meggyőződhetik ha a templom számadási naplót átvizsgálja, — ez össze­get alulirt plébános fizette.” Továbbá ugyancsak ebben a jegyzőkönyvben van a következő: “A 4,300 dollár összegen kívül a plébános még százakat adott ezen tepm­­lom céljaira, mely összegek a számadási naplóban vannak följegyezve és elszámol­va.” így járt elől jó példával Fr. Szeneczey. Hozzá fűzhetjük, hogy magyar Ameriká­ban nem igen akadt még egy másik ilyen pap, ki egyházközsége érdekében ennyit áldozott volna a saját vagyonából. TEMPLOM és HARANGOK SZENTELÉSE. A templom és plébánia építése néhány hónapi késéssel, 1906 julius 4-ére lett kész. Mc Faul trentoni püspök ur, fényes ünnep­ségek között szentelte fel mind két épü­letet. Most, hogy az épitési munkálatok befejeződtek, komolyabban kezdődött el az egyházi élet fejlődése. 1906-ban megala­kítja Fr. Szeneczey a Szent László egyle­tet a férfiak, a Szent László lovag nevű társulatot a fiatal emberek, és a Rózsa­füzér Társulatot a férfiak és nők részére. Az 1907-es év ismét nagy ünnep volt az egyházközségben. Ebben az évben szentel­te fel a trentoni püspök ur a három haran­got, mely 1,000.00 dollárba került. 1912- ben a templom lett Ízlésesen ki­festve, az orgona beszerelve, és a templom eleje márvány oszlopokkal ellátva. A temp­lomi munkálatok 2,260.00 dollárba kerül­tek, mig az orgona ára 2,500.00 dollár volt, melynek felét 1,250.00 dollárt Carnegie András jótékonykodó milliomos adomá­nyozott a templomnak. ISKOLA és ZÁRDA. Most már minden megvolt, és mégis va­lami hiányzott. A gyermekek részére igaz, hogy már 1907 júniusában megnyílt az is­kola a templom alatti helyiségben, ahol hét évig folyt a tanítás, teljes európai mód és tanrend szerint. Csupán az angol nyelvet tanította amerikai okleveles taní­tónő. Ez alatt a hét év alatt a következők tanítottak és voltak kántorok, az egyház­­községnél: Fehér László, Bögözi János, Ritmiller János, Szempiás József, Csinos János, Kerenszki Gyula, Pogány Béla, és Fehér János. Ez a tanitás azonban nem elégítette ki az amerikai igényeket, s Fr. Szeneczey régi vágya volt hogy az iskolát az állami “public School”-ok magaslatá­ra emelje. Megindult tehát az iskola épí­tés nagy munkája. 1913- ban 1,880.00 dollárért megvásárol­ják a Somerset St.-en lévő Fisher házat apáca zárdának, és 1914 tavaszán meg­kezdik az iskola épitést. Az iskola tervraj­(Folyt, a 6-ik oldalon) Szívélyes Üdvözlettel köszöntjük az aranyjubileumát ünneplő Szent László róm. kát. egyházközség kiváló plébánosát, Főt. Body J. Kapiszt­­ránt, valamint az egyház Vezetőségét és minden tagját! % Andy's Machine Shop INCORPORATED ÜDVÖZLET az aranyjubileumát ünneplő Szent László Római Katolikus Egyházközségnek ! NEW BRUNSWICK VÁROSI TANÁCSA John A. Lynch polgármester Luke J. Horváth városi tanácsos Chester W. Paulus városi tanácsos Herbert D. Dailey városi tanácsos James T. Shine városi tanácsos Bujdosó magyar üzenete Messze földön árva ország, Sírva vágyom vissza hozzád. Ott ragyogott a nap reám, Ott ölelt az én jó anyám: Isten áldjon, édes hazám! Bejártam a nagy világot, A kenyerem könnytől ázott; Bánat gyötör mély éjszakán: Mért vagy árva, drága hazám, Egyetlenegy édesanyám ? Sebeimre nincsen gyógy-ir, Szivembe vág minden uj hir. Mig a hajnalt vágyva várom, Elkerül az édes álom. Beh hosszú a bujdosásom! Uj hazámból imádkozva, Áldást küldök otthonomra. Ha bánatom már nem birom, Itt borul rám majd a sírom . . . .... E levelet azért irom. Irta: KARELS JÓZSEF Milwaukee, Wise. (Egy honvágy-gyötörte, haza­vágyó magyar testvérünk szivé­ből fakadt ez a török világra, kuruc-időkre, vagy Bach-kor­­szakra emlékeztető, egyszerűsé­gében oly bánatosan szép és fáj­dalmasan magyar vers, amit egyik közép-nyugati laptársunk közölt és aminek sok jó zenekül­­tőnk egyike szép dallamot adhat­na ... ! — Szerk.) Könyvbarátok! Figyelem! Magyar könyvek nagy és egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hirnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon: zékünket! — Foreign Book Shop, 134 French St., New CHarter 9-3791. ÜDVÖZLET a Szent László Róm. Kat. Egyházközség kiváló plébáno­sának, Főt. Body J. Kapisztránnak és az egyház minden tagjának az arany jubileum alkalmából ! J. H. THOMPSON LUMBER CO. 646 Hamilton St — Route 16 New Brunswick, N- J a cég, amely a templom márvány-diszitését szállította Gratulálunk a Szent László Római Katolikus Egyházközség nagyrabe­­csült vezető pásztorának, Főt. Bódy Kapisztránnak, vala­mint az egyház teljes vezetőségének és minden tagjának AZ 50 ÉVES ARANYJUBILEUM alkalmából % Rutgers Chevrolet Co. 246 GEORGE STREET * NEW BRUNSWICK, N. J. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom