Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)
1954-11-18 / 45. (46.) szám
4 MAGYAR HÍRNÖK 1954. NOVEMBER 18. Egy nagy barátunk eltávozott John Flournoy Montgomery volt budapesti követben nagy barátunkat vesztettük el. Fáradt teste megpihent a vermonti dombok ölén. Sírja felett szelíd nyírfák álldogálnak. Montgomery 1933-tól 1941-ig volt az Egyesült Államok követe Budapesten. Rendkívül hosszú időt töltött a magyar fővárosban. A diplomatákat gyorsan szokták váltani, de Montgomery, mihelyt Budapestre érkezett, nagyon sok barátot szerzett és politikai kapcsolatai rendkívül értékesek voltak a washingtoni külügyminisztérium számára. S miután abban az időben Budapest volt a nyugati nagyhatalmak számára a legfontosabb figyelőállomás, Montgomery követet addig hagyták Budapesten, amig csak lehetett. Mindenki azt hitte, hogy tá vozása után Montgomery már többé nem törődik a magyar ügyekkel. De nem igy történt. Montgomery csak szerepet cserélt. Az Egyesült Államokban lett a magyar nép, a magyar igazság követe. Megírta hires könyvét, “Hungary the unwilling satellite” címmel és rosszakaróink célzatos hírverésével szemben rámutatott arra, hogy a magyar nép nem akart Hitler csatlósa lenni. Hitler leigázta a magyar népet, mint ahogy később eligázta Sztálin is, — és ezért a nyugatot terheli a felelősség. A Kállay, — majd a Lakatos-kormány mindent elkövetett, hogy Magyarország angolamerikai megszállás alá kerüljön, s hogy ez nem következett be, nem a magyar kormányokon és nem a magyar népen múlott. De Montgomery tevékenysége nem merült ki ennyiben. Valahányszor az amerikai lapokban cikk jelent meg, a magyar nép ellen, a volt budapesti követ rögtön megcáfolta a célzatos állításokat. Rengeteg beszédet mondott itt, Amerikában a szenvedő magyar nép érdekében. Az Amerikai Magyar Szövetség diszelnöke volt John Flournoy Montgomery és élete utolsó szakaszában élére állt a magyarbarát amerikaiak klubjának. Nyugodjék békében. Egy levél Magyarországról A levélírója nem más, mint Mindszenty József a rab hercegprímás édesanyja. Ide, Amerikába irta valakinek a levelet. Ebből idézünk néhány sort: “...Szegény fiam még mindig börtönben sínylődik. Pedig már kérvényt is adtam be, de azt mondják, még nincs döntés róla. Nem tudom, láthatom-e még a fiamat szabadon . . . ? Szeretném látni, pedig már betöltöttem a 84. évemet. Hogy megérem-e azt a napot, csak az Isten tudja...” Talán nem is tudja az a sze-GYÁSZJELENTÉS Mélységes fájdalommal jelentjük, hogy a szerető jó férj, édesapa, nagyapa, testvér és rokon, a Zemplen-megyei Jámvár községi születésű KARCHIK SÁNDOR áldásos életének 61 -ik évében, 1954. november 10-én örök álomra szenderült . . . Drága halottunk kihűlt tetemét a Gowen temetkezési kápolnában ravataloztuk fel s onnan szombaton, november 13-án délután, a Magyar Református templomban megtartott gyászistentisztelet után a Van Liew temetőbe vittük s ott örök nyugalomra helyezük. Béke lebegjen áldott porai felett! New Brunswick, N. J. 1954. november 18. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos özvegye Karchik Sándorné, született Lengyel Irma; ---- szerető gyermekei: Karchik Margit, férjezett Mrs. Edgar Hale és Karchik János és neje és gyermekeik; ---unokái: Karchik Irene, Brenda és Ronald; testvérei Karchik Mariska, Ilonka és László (az óhazai Jámváron), ---- valamint a Csonka család (Manvillen) és más rokonsága és barátai. köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kivánunk mondani mindazoknak, akÍK mély gyászunkban velünk osztoztak, részvétnyilatkozatukkal felkerestek s vigasztaló szavaikkal bánatunkat enyhiteni igyekeztek. Köszönetét mondunk Nt. Kosa András ref. lelkész urnák, aki a temetési szertartást végezte, valamint a Gowen temetkezési vállalatnak előzékeny szolgálataiért. Köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik virrasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik a temetéskor autójukkal kisegítettek és akik koporsóvivők voltak, névszerint: Csikasz Sándor, Kovács Ferenc, Henry Woorhees és Szerény! Istvánnak. _ Köszönetét mondunk mindazoknak a jószomszédoknak és barátainknak, a Csonka családnak és mindazoknak a jólelkeknek, akik bármi módon segitségünkre voltak s tanú jelét adták az elhunyt és irántunk érzett jóságuknak és szeretetüknek. A jó Isten fizesse meg mindannyioknak a jóságát, drága halottunknak pedig adjon örök nyugodalmat a sir ölén . . .! ÖZV. KARCHIK SÁNDORNÉ és családja A JITNEY ÁLLOMÁS MELLETT1 FÉKÜZLET RUTGERS BAKE SHOP 126 ALBANY ST. (2-ik üzlet a King Arthur mellett) AHOL A JÓ MINŐSÉG A LEGFONT OSABB KÜLÖNLEGESSEGEK E HÉT VÉGÉRE Tiszta tejszin-habos, banánás sütemények és CSOKOLÁDÉS HABOS TORTA ÓHAZAI MÓDRA KÉSZÜLT IGAZI FINOM POZSONYI M1!|gs PATKÓ Aki ezt egyszer megkóstolja, nem fog töbhé otthon bajlódni ezeknek a sütésével, oly fincfli! FINOM DIÓS—MÁKOS—LEKVÁROS SÜTEMÉNYEK NAGY VÁLASZTÉKBAN! Magyaros izü, különböző SÜTEMÉNYEK és KALÁCSOK MAGYAR KISZOLGÁLÁS gény öreg asszony ott a vasmegyei faluban, hogy levelében világpolitikai problémákat érint. A világpolitika őt nem is érdekli. Csak a fiát szeretné megölelni, mint minden anya . . . De az ellenőrizhetetlen hírek szerint igenis a kommunisták készülnek arra, hogy kinyissák Mindszenty hercegprímás börtönét. Nem azért, mintha a szivük meglágyult volna. Hanem csak azért, mert ez beleillik Moszkva újabb politikájába. Moszkva most lelkesülten erősitgeti a nyugati országok felé, hogy a vasfüggöny mögött vallásszabadság van. Ének az állításnak, persze nagy szépséghibája, hogy Mindsznety hercegprímást, a pappk ezreit tartják börtönben . . . Ha szabadon is bocsátják a rab hercegprímást, a kommunisták nem engedeik meg, hogy elfoglalhassa az esztergomi széket. Valószínűleg a falujába szeretnék száműzni, mint ahogy Tito tette Stepinac zágrábi érsekkel. Stepinac nem hagyhatja el faluja határát, de azért Jugoszláviában vallásszabadság van és Sir Winston, az angol térdszalagrend lovagja,” a világ legnagyobb embere” barátjának nevezi Josip Broz-t, aki most Tito marsallnak tisztelteti magát. A Stepinacéhoz hasonló “elsztirkités” lehetőségét forgatják most a fejükben a magyarországi vörös ragtartók is. Azt számítják, hogy ez mindenképpen hasznos is lehetne számukra. Mindszenty Józsefet akkor nem tekintené az egész müveit világ mártírnak és a vallásszabadság látszata is meg volna mentve, — legalább kifelé. Egyelőre csak azon bukik meg a terv, hogy a rab hercegprímás ne mhajlandó alkudni, — ahogy egy megbízhatónak látszó jelentés mondja. “A törvényt be kell tölteni!” — ez volt Mindszenty kedvenc mondása még zalaegerszegi plébános korában. A törvény pedig az, hogy Mindszenty József Magyarország hercegprímása és első zászlósura. Még a börtönben is. Csak tizennégyen . . . Amerikai magyar életünknek van egy alapvető hibája. A közömbösség. Száz és száz példát tudnánk felsorolni. Városokból, falvakból, ahol magyarok élnek. Csak egy példát szeretnénk megemlíteni, Nemrégiben volt New Yorkban a nemzetközi női kiállítás. Néhány tucat nemzet vett részt a kiállításon s minket magyarokat az Amerikai Magyar Nők Ligája képviselt, igen szépen. Dr. Szoó Józsefné — ő a Liga elnöke; — odavitte saját gyűjteményéből a régi magyar művészi porcellángyártás legszebb darabjait. Ámulatosan szépenk voltak ezek a magyar porcellánok s az idegen látogatók nem is győzték csodálni. Csodálták a magyarok is, mert ők sem tudták, hogy Magyarországon századokkal ezelőtt olyan porcellánipar volt, amelynél művészibb a sokkal nyugalmasabban fejlődő nyugati államokban is aligha található. Dr. Szoó Józsefné, ez a lelkes magyar asszony hosszú évek óta gyűjtögeti őket és ma egész múzeuma van belőlük. Féltve őrzött kincsek. De ezt csak mellékesen jegyeztük meg. Az, amit voltaképpen fel akarunk emlegetni, a már hírhedt magyar közömbösség. New Yorkban állítólag százezer magyar él. Ezt a számunkra nagyjelentőségű kiállítást mégis mindössze 14 magyar asszonynak kellett megrendeznie és egy álló hétig vállalni reggeltől éjjel 11-ig a munkát. A csekély létszám miatt egymást alig válthatták, egyszerre négynek-ötnek is ott kellett állnia, hogy az érdeklődőknek felvilágosítást nyújtsanak és minden más munkát elvégezzenek. Jó munkát végeztek, köszönet érte, a szegény, elnémított magyar nép nevében. Dehát a százezer magyarból csak 14 akadt...? S hány ilyen példa volna meg...? HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL ARATÁS UTÁN ROSZSZABB A KENYÉR . . . (FEP) A Kossuth rádió október 27-i adásából vesszük az alábbi hirt: “Sok, nagyon sok ismét a panasz a kenyérre. ízetlen, sütetlen, keletien sokszor a kenyér. Egyes sütőüzemek kiadnak a kezükből olyan kenyeret, amelyben üvegdarab, cigarettacsutka, spárga, de olykor még féreg is található ... A tűrhetetlen állapot megszüntetésére a sütőipari trösztöket és vállalatokat az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe utalták.” A VARRÓGÉPGYÁR AKNAVETŐDET GYÁRT A Rákosi Mátyás Varrógépgyár (Csepel) kis- és nagyforgácsoló üzemében 5 c. kaliberű, úgynevezett kisaknavető sorozatgyártása folyik 1954 augusztus 15-ke óta. Az aknavető gyártási száma, illetőleg jelzése: “1-53-6964.” Tíznapos dekádonként — a tervelőirás szerint — 120-140 darabot szerelnek öszsze. (A kommunista Magyarország “készül a békére.”) SPORTHÍREK Október 24-én Budapesten került sor a Magyarország-Csehszlovákia közötti válogatott labdarugó mérkőzésre. A magyar csapat könnyen győzött gyenge formában lévő ellenfele felett. A mérkőzés végeredménye: 4:1 (1:0). Góllövők: Kocsis, Sándor, illetve Pazdera. A mérkőzést 93,000-en nézték végig. A B.-válogatottak mérkőzése 2:2 döntetlen eredménnyel zárult. KÁROMKODÓ ASSZONYOK Az erkölcsök eldurvulásának egyik példája a kommunista uralom alatt a szitkozódó, káromkodó nők elszaporodása. A Nők Lapja írja: “A régi világban az urak a durvabeszédü embert “parasztnak,” “kanásznak” nevezték, holott a magyar paraszt mindig sokkal szemérmesebb volt, semhogy nyilvánosan, lépten-nyomon s különösen ok nélkül olyan goromba és trágár kifejezéseket használna, amilyen beszédmód az utóbbi időben kétkezi és nem kétkezi dolgozók közt, kiváltképen a fővárosban elharapódzott . . . Nem igen tudok annál csúfabbat elképzelni, mint amikor asszonyok és fiatal leányok durva szavakat használnak, káromkodnak. Csúf dolog az is, ha nők egymás közt beszélnek igy, hát még ha férfiak előtt sem átallják . . . Vagy talán egyesek azt hiszik, hogy ez is hozzátartozik a női egyenjogúsághoz?” (Szeptember 9.) BAJOK A PÁRTBAN A magyarországi kommunista párt két malomkő között őrlődik: leküzdeni a széles néptömegek ellenállását akkor, amikor a pártban a lehető legnagyobb ideológiai és szervezeti zavar uralkodik. A felgyülemlett nehézségek tápot adtak az uj programot ellenző párttagoknak, azok harcot indítottak a párt felső vezetésében. A Központi Vezetőség kénytelen volt összeülni és három napon keresztül, október 1, 2, 3-án tárgyalták a párton belüli ellentétek kérdését. A Vezetőség határozatot hozott, melyet a Szabad Nép, október 22-i száma ismertetett és amely egészen nyiltan beszél a párton belül uralkodó káoszról. A “baloldali szektárianizmus” képviselői szembekerültek az uj gazdasági program hirdetőivel. Négy fő kérdésben folyik a harc: 1) Az újonnan alakitott “Hazafias Népfront” széles alapokon való megszervezése, mely kérdésnél a “baloldal” az “ellenség” beáramlásától tart; 2) A nehéz ipari termelés csökkentéséről, it a vita az önköltség emelkedéséről, a termelékenység csökkenéséről folyik; 3) Az életszínvonal emelkedése; az “ellenzékiek” szerint “túlzott’ életszínvonal emelkedés okozta, hogy nincs egyensúly a vásárlóerő és az árualap között; 4) A munkás-paraszt szövetség; ahol a “szektárianizmus” képviselői eltúlzottnak vélik a parasztságnak adott kedvezményeket. “MIRE JUT PAPÍR ÉS MIRE NEM?” A magyarországi könyvkiadás titkairól rántja le a leplet a Müveit Nép augusztus 29-1 riportja: “Menj be egy könyvesboltba, kérd az “Úri murit,” vagy a “Csendes Dont,” vagy akár a kicsik kedves könyvét, az “öreg néne őzikéjét” — elfogyott, nincs. Kicsi a példányszám, mert kevés a papír, ez objektív nehézség kérem — magyarázza az elárusító. Kevés a papír? Akkor nyilván mindenre kevés! Nem egészen . . . Mert próbálj ugyanebbe naz üzletben például egy olvasmányokat ajánló füzetecskét kérni, csőstül rakják elébed az egybegyüjött tanácsokat, amelyek arra buzdítanak, hogy olvasd az üzletben nem kapható könyvkeet.” A riport beszámol arról is, hogy jelenleg majdnem háromszor annyi papirt utalnak ki az illetékes szervek adminisztrációs célokra (körlevél, kérdőivek, kimutatások, stb.), mint könyvkiadásra. A KOMMUNISTA KORMÁNY TILTAKOZIK A “LÁZITÓ RÖPLAPOK” ELLEN . . . A budapesti “Szabad Nép,” a rabszolgasorsban élő magyar nép nyakába sózott újság október 16-i számában jelent meg ez a hivatalos közlemény: “A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma október 15-én az alábbi jegzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének: Október hó első napjai óta Magyarország területére léggömbökkel szállított röplapok hullanak le. Amerikai és más hírügynökségek egybevágó jelentései szerint a léggömböket az úgynevezett ‘Keresztes hadjárat a szabadságért”- szervezet, illetve az általa finanszírozott u.n. ‘Szabad Európa Rádió’ Nyugat- Németország amerikai megszállási övezetéből indítja el Magyarország felé azzal a rendeltetéssel, hogy a léggömbök röplaprakományukat automatikusan a Magyar Népköztársaság területe fölött ürítsék ki. Ennek az akciónak nyiltan hirdetett célja az, hogy az uszitóhangu; rágalmazó röplapok a magyar nép körében elégedetlenséget szítsanak és az ellenállásra szólítsák fel törvényes kormánya ellen.” A jegyzék további bekezdései az Egyesült Államokat a nemzetközi jog megsértésével, a“ Magyar Népköztársaság ellen iráynuló felforgató tevékenység nyílt támogatásával” vádolja. Majd igy fejeződik be: “Kétség nem férhet hozzá, hogy az Egyesült Államokkal normális diplomáciai kapcsolatban álló magyar állam ellen irányuló ellenséges akciónak az E- gyesült Államok részéről való támogatása, vagy akárcsak az ellenőrzése alatt álló területen való megtörése is szöges ellentétben áll a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvésekkel és összeegyeztethetetlen az Egyesült Államok kormányának a Magyar Népköztársasággal való békés együttműködésre irányuló, számos Ízben hangoztatott akaratával. A magyar kormány erélyes tiltakozását fejezi ki az Egyesült államok kormányának fent leirt akcióval kapcsolatos magatartása miatt és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya a nemzetközi feszültség enyhítésének és a népek közötti békés együttműködés előmozdításának szükségességéről tett számosizben megismételt nyilatkozatainak szellemében haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a fent leirt röplapkampány bsezüntetésére és az annak szervezésében résztvevő személyek felelősségre vonására. (MTI.)” A jegyzék elárulja, hogy a rab magyar nép számára mit jelent minden jele és bizonysága annak, hogy nincs egyedül, nincs magára hagyatva. Az a szavak nélküli titkos egység és együttműködés, amely a magyar nép legyőzhetetlen ereje a rendszerrel szemben, megnyilvánul a röpcédulák üldözőivel szembeni magatartásában is. A moszkvai Pravda szintén közli a budapesti tiltakozó jegyzéket. Mindebből látható, hogy a Magyarország fölé léggömbök ezreivel küldött röplapok, — a szabadvilág megnannyi üzenete a vörös járomban szenvendő magyar népnek — megtették hatásukat ... A kommunisták “elevenjére” tapintottak . . . REJTETT TÖLTÉNYGYÁR VESZPRÉM ALATT Veszprémtől nyugatra öt kilométerre, a Veszprém-Városlöd müut vonalán, egy cserfaerdőben áll a gondosan álcázott “Csri Gyár”: a nagy töltényhüvelygyár, mely fontos hadiüzem. Nyolc nagy műhely készíti itt a hadsereg számára a töltényhüvelyeket. Az üzemet 40 főnyi ÁVH őrség őrzi s idegen nem juthat be a gyárba. Ezt a hadiüzemet oly eldugott helyen építették fel és az álcázás oly tökéletes a cserfaerdőnyuj tóttá rejtekrévén, hogy a műúton haladó gyanútlan szemlélőnek egyáltalán fel sem tűnik. Egyeébként is elhanyagolt állapotban levő kövesut vezet az üzemhez a bokros, erdős területen át. “KULTURRENDEZVÉNYEK” BŰNÖZŐK KEZÉBEN A pesti Népszava október 24-i száma egyik cikke adta a fenti címet és onnan vesszük az alábbi szöveget is r “Bende István betörőből műsorvezető lett. Bár 12 évre Ítélték betörésért, de szabadlábra helyezték. Ezalatt műsort szervezett, beszedte a pénzt, de a műsor elmaradt. Nemcsak egyedül van. Ő meg társa Kőszegi László, aki szintén börtönből jött ki, csak a kis rablók közül valók. A ‘nagyok’, mint a ‘Dagadt Lóránt’ és a ‘Gonosz Fisher’ nem tiz, hanem százezreket lopnak hónapról-hónapra. Nem véletlen, hogy közönségünk és művészeink egyrésze áldozata efféle fezőröknek. Káros, megengedhetetlen liberalizmus nyitott uta ezen a sajátos területen az erkölcstelen üzleti magánvállalkozásoknak — kivált a kormányprogram meghirdetése óta. HÁLAADÁS Az első Hálaadás Napját 1621-ben Plymouth városában megünneplő zarándok-atyák köszönetét mondtak a Mindenható Istennek az elmúlt évben velük közölt áldásaiért. Azóta terjedt el az égik óceántól a másikig, Amerika minden államában, ez a zarándok-atyáktól kezdeményezett hálaadási ünnep. Amerika hálás népe minden évben visszagondol az elmúlt év javaira. Az első tél zord viszontagságai után következő bőséges aratás és betakarítás oly hálára indították a zarándok-atyákat, hogy imádsággal, ünnepléssel és az indiánok megvendégelésével töltötték el a hálaadás napját. Országhóditó utján egyik állam a másik után vezette be hivatalos ünnepként, mig végül 1863- ban Lincoln Ábrahám elnök hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította s azóta országszerte ünnepük a Hálaadás Napját Amerikában. Ezen a napon barátok és rokonok felújítják a régi kapcsolatokat. Szülők és gyermekek, jószomszédok, ismerősök, de még az idegenek is megéreztetik a Teremtő Isten és egymás iránt a hálás szeretetet. A Patócs-Tatár müvész-pár Newarkon Tatár György és Patócs Kató, a Magyar Kir. Operaház nagytehetségü tánc-müvészei sikerekben gazdag előadó-körutjuk során november 20-án, most szombaton este fél 8 órakor Newarkon, az Arts High School auditóriumában lépnek fel. Ismét égtek a Ku-Klux-Klan keresztek délen A katolikusok, zsidók és négerek gyűlölködő ellenségei, a Ku- Klux Klan terroristák Atlanta georgiai várostól 15 mésföldnyire, egy dombon újra keresztet égettek — tiltakozásul a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen, amely a fehér és néger iskolásgyerekek közös oktatását Írja elő. Jelinek Ferenc HAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS FRISSVÁGÁSU HÚSOK, SAJÁT KÉSZÍTMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTÁRA i69 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: Kilmer 5-5156 KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz szállit a Varga Oil Co. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos SCHWARTZ—79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CO. 79 FRENCH ST. -— a Scott St. sarkán New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385
