Magyar Hirnök, 1954. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)

1954-04-01 / 13. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon ___________________________________________________________— ........ I ■ " ' ...... . ------­VOL. 45. ÉVFOLYAM __ NO. 13. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1954. ÁPRILIS 1. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MAN VILLE ÁRA 10 CENT Korea után Indo-Kinában folytatódik a harc a két világnézet között Mióta a koreai háború befe­jeződött, igaz, hogy egyelőre még tényleges békekötés nél­kül, az átlag emberek nagy ré­sze kisebb nyugtalansággal szemléli a világ eseményeinek folyását. Elsősorban is alig vesz tudomást arról, hogy Indo-Kinában a már 11 év óta kisebb-nagyobb mértékben fo­lyó harcok a francia és velük rokonszenvező benszülött csa­patok és a kommunisták által támogatott és az ő uralmuk megvalósítása érdekében küz­dő felkelők között az utóbbi néhány hónap alatt rendes szabályszerű háborúvá nőtték ki magukat. Ázsiának teljes elkommunizálásához a franci­ák kiűzése Indo-Kinából nagy lépést jelentene, mert ha Á- zsia teljesen a kommunisták befolyása alá kerülne, az orosz kommunizmus világ­uralmi törekvéseit nagyon ne­héz lenne meghiúsítani. Amit a háttérben működő orosz kommunizmusnak Ko­reában nem sikerült elérni, azt most nagyob eredménnyel érné el Indo-Kinában, ha a franciákat onnét kiűznék. Te­hát ép úgy mint Koreában, a háborút itt is az egymással el­lentétben levő két világnézet harcának lehet tekinteni, de azzal a különbséggel, hogy mig ottan az orosz ténylegesen egyetlen katonájának életét sem áldozta fel az eszméje e*­­setleges győzelméért, ugyan­akkor Amerika közvetlenül is vérzett a szabad világ további fennmaradásáért. Indo-Kiná­ban az oroszok továbbra is a háttérbenmaradás politikáját követik, s hagyják az indo-ki­­naiakat vérezni. Az amerikai­ak szerepét ott a franciák töl­tik be, igaz ugyan, hogy több önzésből, mint azt mi tettük Koreában, hol mi ténylegesen csak a kommunizmus erősza­kos terjedésének akartuk az útját elállni. Újabb 25 bombázó repülőgé­pet adunk a franciáknak Ha az indo-kinai kommu­nistákat az oroszok nem fegy­verzik fel a kommunista-elle­nes testvéreik és a franciák ellen, akkor Indo-Kinában ma nem lenne háború. Az orosz fegyverek túlsúlya ellen azon­ban az indo-kinoiak csak úgy tudnak védekezni, ha ők is kapnak elegendő modern ha­difelszerelést. Mivel mástól nem kaphatnak, csak tőlünk, amerikaiaktól, azért végered­ményben az amerikai és orosz fegyverek harca az, ami most Indo-Kinában folyik. A fran­cia vezérkari főnök, Paul Ely tábornok, a múlt héten Wa­shingtonban járt és látogatá­sának eredményekép rövide­sen újabb 25 bombázó repülő­gépet és különböző hadianya­got bocsátunk az Indo-Kiná­ban’ szorongatott francia had­erők rendelkezésére. Mi tehát ugyanazt tesszük, mint az o­­roszok, de mig arról a világ hivatalosan nem bir tudomá­sul, mi nem csinálunk titkot abból, hogy mi mindent elkö­vetünk az orosz imperialista kommunizmus világuralmi tö­rekvéseinek meggátlására. Mi általában semmiből sem csinálunk titkot, mert az ő­­szinte emberek nem titkolóz­nak. Ez az amerikai politiká­nak egyik erőssége, bár u­­gyanakkor alattomos ellensé­geink igyekzenek a mi őszinte­ségünket saját maguk javára kihasználni. Végeredmény­ben a félrevezetett emberek­nek valamikor mégis csak ki­nyílik majd a szemük és a vi­lág szabad demokráciáinak igazsága g y ő zedelmeskedni fog. Természetesen csodákra nem lehet számítani, mert fegyvertelen embereknek o­­lyan erősen felfegyverkezett és határtalan fegyelem alatt álld* hadsereggel szemben, mint amilyennel az orosz ren­delkezik, nemcsak saját, de csatlós államaiban is, — sem­mi esélyünk nincsen. Amint­hogy nem volt esélye az orosz népnek sem megszabadulni a régi cárok évszázados zsarno­ki uralmától, s mikor Il-ik Miklós cár az első világháború alatt megpróbálkozott bizo­nyos engedmények nyújtásá­val kiengesztelni a múltnak a bűneit, reform kísérletei már későn jöttek. Az emberiség- békéjének leg­nagyobb biztosítéka a demo­kratikus középút követése A fizikának majdnem meg­másíthatatlan törvényeihez lehet hasonlítani az emberi indulatoknak szintén majd­nem törvényszerű irányát, hogy egy szélsőséges kilengést egy ellentétes irányú szélső­séges kilengés fog követni. Ez a kellemetlen és sajnálatos e­­redményü tapasztalat az u­­tóbbi évtizedekben szomorúan megismétlődött a világ külön­böző részeiben. Azért tehát ki­mondhatatlanul fontos, hogy netérjünk el a demokráciának igazságos és kiegyenlítő elvei­től, mert ezen az utón halad­va, semmiféle szélsőségtől nem kell tartanunk. Minden­esetre vesztett háború után a (Folyt, a 4-ik oldalon) Nt. Szathmáry el­megy New Bruns­­wickról... A New Brunswick-i Dáily Home News hétfői számának el­ső oldalán meglepetéssel olvas­tuk Nt. Szathmáry Gyula evan­gélikus lelkész fényképe felett a cikk címét, hogy junius 1-én megválik itteni gyülekezetétől és elmegy Pennsylvániába, egy angol egyházhoz . . . Rév. Szathmáry 14 esztendei értékes, szép építő munkát hagy maga után a brunswicki Első Magyar Lutheránus Egyháznál^ amelynek népe szivébe zárta és szerette őt . . . Kedvesmodoru, halkszavu, angloul és magyarul egyformán szépen és okosan be­szélő lelkipásztor és izig-vérig jó magyar ember Szathmáry Gyula, akinek távozását őszin­tén sajnálni fogjuk! Bizonyára igy éreznek gyülekezetének tag­jai is. Távozása veszteséget je­lent nemcsak itteni egyháza szá­mára, de általában a magyarság számára is, mint ahogy feltétle­nül sokat nyer vele a Reading, Pa., közleében levő Mohton-i St. John’s Lutheran Church, amely­nek 1000-tagu gyülekezete lelki­­pásztorául hívta meg . . . Rév. Szathmáry Gyula gyer­mekkorában, 1913-ban jött szü­leivel Amerikába. Középiskoláit Beaver Falls, Pa.-ban végezte s a Bloomfield-i Theologiai Szemi­náriumban nyert lelkészi képesí­tést 1930-ban. New Yorkban, Majd a Perth Amboy-i vend-ma­gyar egyháznál szolgált s 1940- ben fogadta el a brunswickiak meghívását . . . Nemrég készült el a parókia-átalakítás és bőví­tés, templom-diszités, harangjá­ték-beszerelés, stb., szép munká­ja a Somerset Street-i magyar evangélikus egyháznál s ezek az alkotások mind a jó pásztor által vezetett jó nyáj istenes, áldoza­tos jóérzését dicsérik . . . Még nem mondunk “Isten hoz­­zád”-ot, még nem búcsúzunk tő­le ... j unius még messze van .. . de elmenetelének hírét, a meg­lepő bejelentést szomorúan re­gisztráljuk, mert érezzük, hogy itteni magyar sajtónk ügye is egy szószólót, barátot vészit el vele . . . — i-i — Meyner kormány­zó Március 15-ike alkalmából Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója “Március 15-ke” alkalmából, többek között a következő mondatokban nyilatkoztatta ki magyarságunk iránti ro­­konszenvét és nagyrabecsülé­sét: “A szabadság eszméje min­denkor mélyen ott égett a ma­gyar lelkekben. Ez a legerő­sebb kapocs Amerika népével, amely szintén áldozatos küz­­deletn által tudta csak kivívni szabadságát. Büszkék lehe­tünk, hogy New Jersey lakos­sága sok ilyen rokonlélekkel gazdagodhatott, annál inkább, mert hiszen a magyar szorgal­mas, tehetséges és hűséges nép. Minden alkalmat meg kell ragadnunk annak de­monstrálására, hogy a sza­badságszerető Amerika vdr­­vavárja azt a napot, amikor Magyarország — megszaba­dulva rabbilincseitől és a bru­talitásoktól — ismét önálló é­­letet élhet.” Idegen nemzetiségű amerikai katonák állampolgársága A németországi Frankfurt­ban, az amerikai megszálló ha­tóságok főhadiszállásáh két tur­nusban összesen 195 idegen ál­lampolgárságú katonát eskettek be amerikai állampolgárrá. Ez azon törvény alapján történt, amely szerint 1200 idegen állam­polgárt vehetnek fel a haderőbe, akik kedvezményként bizonyos idő múltán elnyerik az állmapol­­gárságot. — Rabországi mene­kültek nagy számban vannka e 24 nemzetbeli amerikai katonák közt, igy magyarok is. MAGYAR TESTVÉREK! Az Amerikai Magyar Szövet­ség az egyetemes magyar érde­kek érvényre juttatásán fárado­zik. Uj cime: 614 Mills Building, Washington 6, D. C. Megtalálták Kováts hősi halálának színhelyét Washington György, az Egye­sült Államok megalapítójának egyik legbátrabb fővezére a ma­gyar Kováts Mihály 175 éve a­­lussza örök álmát South Caroli­na állam Charston városában, Nt. Vasváry Ödön, az Amerikai Magyar Református Egyesület tudós történetbuvára évtizeUe­­deket töltött a legelső független amerikai lovasezrede­ket kiképző j ász-kun óbester éle­tének felderítésére. A hosszú, gondos munka gyümölcse nem­sokára nyomtatásban is napvi­lágot lát, hogy valamennyien o­­kulhassunk, épülhessünk belőle. Legutóbb Burnet R. Maybank demokrata szenátor, South Ca­rolina volt kormányzója is ér­deklődni kezdett Kováts Mihály szerepe iránt és felkérte az a­­merikai történelmi társaságot, hogy vegye ki részét a kutató munkából. Utóbbi alapján ma már kétségkívül beigazolódott, hogy Kováts ezredes a Pulaski huszárlégió élén a Huger és King uccák sarkán fordult le lo­váról, miután a túlerőben levő angolok halálosan megsebesítet­ték. Egykorú feljegyzések értel­mében ugyanott földelték el, te­hát csontjai bizonyára ma is ott pihennek. South Carolina kormánya, Charlseton város vezetősége és a különböző amerikai helyi társa­dalmi szervezetek komoly érdek­lődést tanúsítanak a Kováts ó­­bester emlékére rendezendő ke­­gyeletes ünnepély iránt. Az A- merikai Magyar Szövetség kül­döttséget vezet Charlestonba, hogy megkoszorúzza annak a vi­téz jász-kun huszárnak a nyug­vóhelyét, aki aranybetükkel irta be a magyar nevet az amerikai történelembe. A Washington-Charleston kö zötti 540 mérföldes autóut oda­­vissza költsége megfelelő számú jelentkező esetén mindössze $20. Érdeklődők közelebbi részlete­kért forduljanak az Amerikai Magyar Szövetséghez, Mills Building, Washington 6, D. C. 15-SZOBÁS, teljesen felszerelt ház és 3-szobás cottage, Sea Side Park Boulevardon eladó. — Érdeklődni: 126 French St. New Brunswick. Tel. CHarter 9-0291. Ha megnyitnák csak 24 órára a határt, Magyarország egy nap alatt kiürülne” Az egész világsajtót bejárta a hir, hogy az elmúlt napokban tiz magyar — három fiatal házas­pár, két tízéves fiú és egy ötéves leányka — két kommunista* ÁVH határőr lelövése után, hó­ban, fagyban, sárban megtett keserves menekülés után a “vas­függönyt” képező szegesdróton és aknamezőn keresztül ki tu­dott jutni szabad nyugati földre. A menekültek nyugaton minde­nek előtt azt kérték, hogy kilé­tüket tartsák titokban, nehogy rokonságukon álljanak bosszút a kommunisták. Megrendítő kép bontakozik ki a hősi lelkületű magyarok elbeszéléséből: “Nyissák meg csak 24 órára a határt és Magyarország egy nap alatt kiürülne,” — mondot­ták ajmak jellemzésére, hogy az ország szerencsétlen népe mily rettenetesen gyűlöli mai rabsá­gát. Szerintük a lakosság 98 szá­zaléka ellensége a kommunista Az atom-kutatás eredményei fogják megakadályozni a háborút,.. Dr. Herman Oberth, hires né­met tudós,' aki a németeknek a második világháborúban hasz­nált “V 2” rocketjeit feltalálta, úgy nyilatkozott, hogy olyan irá­nyítható roketgépek feltalálása áll befejezés előtt, amelyek negy­venöt percen belül atombombát képesek dobni a világ bármely pontjára. Nézete szerint ez azt jelenti, hogy háború esetén két vagy há­rom óra alatt az ellenség minden nagy városát el lehet pusztítani és egyetlen államfő sem irhát többé alá hadüzenetet, mert a sa­ját halálos ítéletét Írná alá. Oberth beszélt arról is, hogy van már olyan találmány, amely óriás tükrök segítségével képes egybegyüjteni a napsugarakat és ezáltal megvan az elméleti le­hetőség az éjszakának nappallá tételre. Említést tett egy talál­mányról is, amellyel a jeges ten­gereket jégteleníteni lehet s egy másikról, amely lehetővé teszi az évenként kétszeri aratást. MI ÚJSÁG A FALUBAN? A NEW BRUNSWICKI Ma­gyar Férfi Demokrata Klub március 25-én megtartott gyű­lésén egy szép tanulságos filmet mutatott be a tagságnak Zarry Farnyk állami rendőr. Utána több hasznos kérdésre válaszolt és előadást tartott a közbizton­ság érdekében. A tagságot lekö­tötte a New Jersey-i törvények autó-hajtási szabályainak is­mertetésével érdekessé tett be­szédével. A tagság egyhangúlag elhatározta, hogy az április 29- iki gyűlésen a Middlesex megyei egészségügyi vezetőség rendezé­sével egy X-ray gépet hozzanak és aki egészségi állapotát biz­tonságba akarja tudni, ajánlatos lesz, hogy részt vegyen a gyűlé­sen. Az X-ray vizsgálat csakis a férfiak számára lesz és teljesen ingyenes, holott ha kórházban, vagy privát helyen akarjuk ezt, szép összegbe kerül. Az egészsé­gi állapotáról mindenkit külön levélben fognak tudatni. Az ér­deklődés máris nagy ez iránt a gyűlés iránt a demokrata férfi­ak között... AZ ATLÉTA KLUB műked­velő gárdája április 25-én tartja meg szinelőadását a Szent Lász­ló Hallban. A “Legkisebbik Horváth Lány” c. operett próbái már javában folynak. A szerep­lők teljes névsorát talán már a jövő héten közölhetjük. Az elő­adás iránt nagy érdeklődés mu­tatkozik. A RUTGERS egyetem nagy­csarnokában (Field House) a szokásos évi automobil kiállítás csütörtökön, április 1-én nyílt meg és szombat estig, ápr. 3-ig lesz nyitva, naponta d.u. 2-től es­te 10-ig. Az összes népszerű gyártmányok 1954-es modeljei láthatók, sok más érdekes látni­valóval együtt. KOVÁCS JÓZSEF hegedűmű­vészünk, valamint Csabay Lász­ló tenorista és Antos Mária zon­goraművésznő “Music of Hun­gary” koncerttel lépnek fel va­sárnap délután a Newark-i Grif­fith Auditóriumban, a Griffith Music Foundation rendezésében. A MAGYAR NŐI Demokrata Kör 2-napos Washington-i ki­rándulására 115-en iratkoztak fel. Három nagy autóbuszon mennek a cseresznyefák virág­zásának és a főváros nevezetes­ségeinek megtekintésére, de bi­zonyos, hogy mire az indulás ide­je elérkezik, már 120-nál is töb­ben lesznek a jelentkezők . . . Annyi igaz, hogy ha széjjelné­zünk Amerikában, a magyarlak­ta városokban, sehol nem talá­lunk egy politikai kört, amelyik meg tudná tenni tagjai részére azt, amit a brunswicki Magyar Női Demokrata Kör tesz . . . (Úgy halljuk, hogy a férfiak is már készülnek egy júliusban megtartandó ingyenes kirándu­lásra, ahol mindenki kedve sze­rint ehet-ihat a kör szakállára...) Gratulálunk a nagyszerű ren­dezéshez ! PALLÉR ERNŐ 25 éve dol­gozik a Personal Products Corp.-nál, ahol most, mint fore­man van felelősségteljes pozíció­ban. A hatalmas gyár “Personal Chatter” c. havi folyóiratának márciusi számában, — amely­nek első oldalát az ő és kisfia ké­pe foglalja el —, örömmel látjuk, mennyire megbecsülik s szeretik őt munkaadói, milyen szépen Ír­nak róla, bemutatva képekben és írásban' őt és családját és szor­galmas, évről-évre hűséges oda­adással végzett munkájának gyümölcsét . . . MÁTYUS GYÖRGY arcképét is hozza a magazin, aki szintén General Foreman a szállítási osztályon, már tavaly október óta. A 25- éves klub tagjainak sorában pe­dig, szorgalmas munkájuk meg­becsülése képen a következő ma­gyarok neveit látjuk: Pokorny Helen, Kosta József, Balázs Dá­niel, Varga “Peppy” Gyula, Ko­vács Lajos, Yusko András, Cse­hi Erzsébet, Kish Irén, Oder Ju­lia és Vadas József. Az ötévi munkájukért dicséretet kaptak: Beck Mary és Bolla Julia. Elis­merő szép cikk van a magazin­ban Katkó Istvánról (Duke St.) is. — Szívesen számolunk be e­­zekről a derék magyarokról mi is e helyen, hiszen minden dicséret, ami őket éri egy kicsit nekünk is (Folyt, a 3-ik oldalon) rezsimnek, még a kommunista párttagok nagy része is. Csak a párt vezetői hűek a rendszerhez, a többi mind ki van ábrándulva. A terror, a szuronyok ereje és a retorzióktól való félelem tartják csupán a népet és a párt többsé­gét is a “vonal” mellett. . A menekültek egybehangzóan kijelentették, hogy bármely or­szágba szívesen elmennek, csak hagyják őket dolgozni, kenyeret keresni és gyermekeiket nevelni. Nem értik, hogy lehet valaki a szabad nyugaton kommunista. “Csak egy hétre küldjék el a nyugati kommunistákat Ma­gyarországra dolgozni és tudom, nem lennének többé kommunis­ták,” — mondotta az egyik bol­dog magyar menekült. (F.E.P.) Ernie Kovács ismét a televízión! A hires, magyar-származású televízió-komikus, — akinek kedvelt műsora bizonyos családi bonyodalmak miatt egy időre el­maradt — ismét szponzort ka­pott s minden héten, hétfőtől péntekig saját műsora van a DuMont állomáson (5) éjjel 11:15 és 12:15 között. . . . Néha magyarul is mond jókat . ... tört máéi a* sággal, de töretlen igyekezettel ... Ha ne­vetni akarunk, s még ébren va­gyunk, csavarjuk rá készülékün­ket s hallgassuk meg műsorát! Szerkesztői üzenet Edwin Samay, Passaic, N. J. — Kár volt 40 centet költenie egy ajánlott levélre csak azért, hogy megmondja, hogy a “kira­gadott” és idézett mondatban a “tisztességes” szót a “keresz­tény” szóval szeretné “korpor­tálni” . . . Gyenge erőlködés ez, mert utólag akármit, akárho­gyan “korportál,” volt fültanu ott éppen elég! Félszeg csava­­rintás az olyan, amikor valaki napilapról, “magyar nyelven megjelenő napisajtóról” akar beszélni — mondja most — s közben “összehasonlítási alapul használja” egy hetilap nevét . . . (Tücsköt-bogarat összebeszélés az ilyen!) A mondat, amit mi szóról- szóra “kiragadtunk,” annyira magábanálló és oly ko­misz volt, hogy azt nem menti semmi . . . sem a gyűlés utáni magyarázkodni próbálkozása, sem a levele! Ha valaki nem tudja helyesen kifejezni a gon­dolatát, vagy nem azt gondolja, amit mond, akkor legjobb ha nem bsezél, mert az ilyen ember árt sajátmagának és árt mások­nak is a beszédével! Vonatkozik ez levelére is, amit jó, hogy el­küldött (habár a 37 centet érde­mesebb célra is kiadhatta volna, mondjuk a templom perselyébe, vagy az Amerikai Magyar Szö­vetségnek . . .!) Eddig nem tud­tuk biztosan, hogy ki volt a fel­szólaló . . . most már tudjuk. Az ügyet, egyébként, — mivel az, a megnevezett egyházi jellegű hetilapon kívül az egész ameri­kai magyar sajtót érinti, — az Amerikai Magyar Sajtóegyesü­lethez tettük át. ÁLTALÁNOS házimunkára asszonyt keresünk, hetenként egy napra. Jó fizetés. Nem kell gyermekre vi­gyázni. Telefon: Kilmer 5-7406. CIPŐ-JAVITÓ műhelyhez gépek és teljes felszerelés'-jutányos áron el­adó. Telefonáljon e lap irodájába: CHarter 9-3791.

Next

/
Oldalképek
Tartalom