Magyar Hirnök, 1950. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1950-11-16 / 46. szám
TAILORED BY DAROFF ifin ■ 4<m£ otf y y “A szövet az öltöny lelke” FIXLER'S FÉRFI DIVATÜZLETE 343 CEORGE STREET ‘''BOTANY^UÜf trademark of Botany Mills, Inc., Passaic, N. J. Reg. U. S. Pat. Off. VITA BARTÓK KÖRÜL (Folyt, az első oldalról) tak megismerkedni és annak a tévedésnek estek áldozatul, hogy a magyar zene — csak a cigányzene. Nem emlékszem, hogy az Amerikai Magyar Szövetség va-HALAADAS NAPJARA Rendeljen THANKSGIVING PULYKÁT JERRYTŐL! A legfinomabb Jersey Pulykák, Hizlalt Kövér Libák, kukoricán hizlalt Kacsák, Kappanok — Caponettek — Kakasok. KIVÉTELES ÁRAK ESKÜVŐKRE — BANKETTOKRA ÉS PARTYKRA Minden héten frissen hozzuk őkét a közeli farmokról. Szemei előtt öljük és tisztítjuk meg. INGYEN HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK ! ROSENBERG'S NEW BRUNSWICK LIVE POULTRY 45 French St. Tel. 2-3973 New Brunswick, N. J. MAGYAR HÍRNÖK 1950. november 16. lahá rendezett vagy akár kezdeményezett volna egyetlen Bartók-koncertet is. De emlékszem arra, hogy feladatát politizálásban és a magyar tömegek politikai széttépésében látta. Holott, ha az amerikai magyarságot valami egyesíthette volna, az Bartók zenéje lett volna. Mi jogcímük lehet ma arra, Bartókot a magukénak vallani? És mert az amerikai magyarság — önhibáján kívül — oly keveset tud Bartók Béláról, szükségesnek látom nehány szóval elmondani, ki volt Bartók és mit jelent az ö zenéje. Bartók N a g yszentmiklóson született:: félig magyar, félig román faluban. Apja és anyja egy földmives-iskola szegény tanítói voltak, de mindketten tehetséges zenészek. Bartók tőlük örökölte zenei tehetségét, amely már kora gyermekkorában megnyilvánult. Apja korai halála után anyjával a felvidékre, magyar-tót vidékre került. Az a körülmény, hogy ifjúságát nemzetiségi vidékeken töltötte, rávezette arra, hogy milyen kölcsönhatással voltak egymásra a Du-j namedence szomszédos népei, mennyire adtak és kaptak egymástól dalaikban. De egyben fölismerte azt is, hogy a cigányzene “cifrázásai” által eltorzított magyar dalok mögött még kell lenni tiszta, hamisítatlan magyar daloknak, magyar népi zenének. Ezt akarta Bartók megtalálni — és elindult Kodály Zoltánnal együtt megkeresni. Járta a falvakat, megmászta a hegycsúcsokat, eljutott a legeldugottabb zugokba is, ahol soha nem hallott magyar melódiákat vett fel hanglemezre. Néha egész öreg asszonyok vagy parasztférfiak dúdoltak el neki egy-egy rég elfelejtett dalt, néha egy parasztfurulyás játszott el neki valamit eltemetett zenei kincsünkből, néha népi táncokban talált ‘újat és magyart. Mi vezette Bartókot ezen a fáradságos fölfedező utón? Az a fölismerés, hogy egy nemzet útja — a nép útja. Ha nemzeti zenét akarunk alkotni, akkor a nemzeti zene alapanyagát —• az igazi népdalt — kell megtalálnunk és az uj magyar zenének ebből kell kinőnie. Bartók irtózott, ahogy irta egyszer, a “ dzsentrifülekndjc oly kedves cigányzenétől,” mert abban a magyar népdal elcifrázott meghamisítását látta. Viszont ‘a “magyar dzsentrifülek” hamar meghallották, hogy Bartók zenéjében ak elnyomott, szegény, állati sorsra ítélt magyar parasztság érzelmei szólalnak meg s olyan hajtóvadászatot rendeztek Bartókra,* hogy zenéje éppen azokhoz nem tudott eljutni, akiknek szánta: a nagy, magyar néptömegekhez. Tanári állásától a Zeneakadémián megfosztották, kritikusaik által közönségét elhessegették, őt magát magányos emberré tették és végül — emigrációba kergették. Sajnos, mint mondottam; az amerikai magyarság sem ismerkedhetett meg vele — mert a “magyar dzsentrifülek” ottani képviselői távoltartották az amerikai magyar tömegektől is. Most, öt évvel halála után, hirtelen fölfedezik és magukénak vallják. Ebben a manőverben sok hivatkozás történik arra, hogy Bartók egy “Kossuth-szimfoniát” irt ifjúkorában, tehát a hazafiasságot Kossuth szellemében képviselte. Ez tökéletesen igaz. Csak éppen arról feledkeznek meg, hogy mit jelentett a kossuthi hazafiság. Magyarnak lenni — irta Kossuth — sohase jelenthet ellenzékiséget más népek nemzeti kultúrájával szemben. Kossuth álma a Dunamedence népeinek békés együttélése, egyiittmüködése, nemzti kultúrájuk kölcsönös gazdagítása volt. Mintha csak ezt az álmot valósította volna meg Bartók Béla zenéjében, ahol az őseredeti magyar népdal mellett mesteri feldolgozásban férnek meg a román, tót, bolgár népdalok. De — ugyancsak kossuthi értelemben —- egyetlen nép se maradt idegen Bartók számára: az ő testvérei voltak a Báli-Szigetek, az amerikai indián-rezervációk, a Egy fiatal asszony levele az anyjához “Én is beléptem a fözőiskolába. Tessék elképzelni, hogy a villany- és gáztár F»4-like people at home saság itt iskolát tart fenn fiatalasszonyok és azok számára, akik meg akarják tanulni a jó főzés alapelemeit. S mindez ingyenes és milyen érdekes. A Háztartási Osztályból egy hölgy mindent szemléltetően bemutat s úgy magyaráz, hogy a recepteket követni tudjuk a szakácskönyvben, amit szintén ingyen adnak. Ebben a könyvben rengeteg útmutatás van még a villamos és gáz készülékekről is, úgyszintén azok használatáról és praktikusságáról.” kisázsiai puszták pásztornépei s mindezeknek népi dalai helyet találtak az ő zenéjében. Beethoven IX. Szimfóniáját Schiller, a klasszikus német költő versére komponálta, amely e szavakban csendül ki: “Legyetek átölelve, népek milliói!” Bartók zenei müve, amellett, hogy a magyar népdalban gyökeredzik, ugyanezt a gondolatot fejezi ki: a népek testvériségének, összetartozásának, békéjének, együttdalolásának nagy emberi gondolatát. Ha betegség és szegénység nem őrli fel, most talán a szive szakadt volna meg annak láttára, hogy a népek nem ölelik át egymást és a népmilliókat egymás legyilkolására fegyverzik fel. Ezért lehet biztosra venni, hogy Bartók a béke nagy táborának katonája lett volna, mintahogy az volt zenéjében és minden idegszálában egész életén át. A Bartók-évforduló hullámai odaát bizonyára el is ültek már. Itt, az óhazában, Bartók körül nincs politikai vita: itt zenéje él és zenéjét most már ismeri a magyar nép. Aki magyarnak vallja magát bárhol a világon, annak csak két feladata lehet ebben a kérdésben. Először: megismerkedni Bartók zenéjével és annak terjesztéséről gondoskodni. Másodszor: nem a “hovatartozásról” vitatkozni, nem politikai tőkét kovácsolni a hazájától távol meghalt Bartókból, hanem büszkének lenni arra, hogy ilyen nagy zenei zsenit adhatott ez a kis nép — az egész világnak. Áldás a Beosztással Élőre — ÁLLJON BE A MI 1951-ES KARÁCSONYI KLUBUNKBA MOST! < STRAND CSALÁDI SZÍNHÁZ A legjobb képek a LEGOLCSÓBB ÁRÉRT a városban Gyönyörű EDÉNYEK Minden Hétfőn és Kedden úgy a délutáni mint az esti előadásokon FREY'S Auto Paint Shop 16 Baier Avenue Hamilton St.-tői 100 lábra Franklin Township Szemben a Comm. Vol. Firehouse-zal MINDEN FESTÉS MESTERMÜ Autója egy elsőrendű mester személyes figyelmében fog részesülni aki nemcsak ért a munkájához, de büszke is rá és annyi időt szentel rá amennyi szükséges. Kemencében Égetett Zománc vagy Fémszerü Fényezés az Ön Által Kiválasztott Színben — Szakszerű Festés Szintétikus Festékkel v. Lakkal. Nem kell a rendes beosztását megzavarnia csak azért mert jön a Karácsony A mi Karácsonyi Klubunk egy speciális összeggel tudja Önt ellátni amely minden kiadását könynyen fedezheti az egész Karácsonyi szezon alatt. Heti Befizetés 50 Héten á’. $1.00 $2.00 $3.00 $5.00 $10.00 $20 00 Ennyit Kap Jövő Nov.-ben $50.00 $100.00 $150.00 $250.00 $500.00 $1000.00 NINCS SERVICE KÖLTSÉG THE FIRST NATIONAL BANK OF HIGHLAND PARK HIGHLAND PARK, N. J. ALAPITTATOTT 1924 MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. MEMBER FEDERAL RESERVE BANK Kitűnő italok, tánc, szórakozás THE CARMEN QUINTET LARRY PRINCE énekes minden szombaton LAKODALMAK, BANKETTOK, FOGADTATÁS, PARTYK CÉLJAIRA GYÖNYÖRŰ NAGY TEREM FINOM ÉTELEKKEL ÉS KISZOLGÁLÁSSAL JUTÁNYOS ÁRON. Ételeket Minden Időben Felszolgálunk 4 lOfíNHOO Nagyon sok New Jersey-i asszony tanult meg főmi iskolánkban. Számosán újra felkeresnek bennünket uj ideákért. Nemcsak a felnőttek. Gyermekek és fiatal lányok is jönnek tanulni. Büszkék vagyunk erre az iskolára. Tudjuk, hogy ezáltal mi is hozzájárulunk az egészséges is boldog családi élet megalapozásához. Boldogak vagyunk, hogy szomszédjainknak szolgálatot tehetünk ezzel, akik gyakran mondják el nekünk szóval TT>T T /"< \ OT"?¥Y% 7T/^TrL és írásban, hogy milyen hasznát vették annak, amit ■1 u iS-Li MS/ aUKY llfc nálunk tanultak. \ ■ N| NEW JERSEYBEN ü curnaá jSvZjMe*