Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1950-03-16 / 11. szám
4 MAGYAR HÍRNÖK 1950. március 16. Regény Mindenki nem halt meg Irta: Királyhegyi Pál Copyright by Roboz International Productions, Inc., New York City — Menj. De úgyis vissza fogsz fordulni, mert nem engednek elutazni senkit. Ha elérsz a zamerikai zóna végére, akkor az oroszok nem fognak továbbengedni. Várnod kellene, de érzem, hogy hiába beszélek. Indulj el és ha látod, hogy reménytelen, gyere vissza. Ne szégyeld magad, ha vissza kell jönnöd, itt sokkal könnyebben bevárhatod az időt, amikor erősebb leszel, és amikor már rendes vonatjáratok lesznek, mint bármelyik más részén az . országnak. Rám mindig számíthatsz. Ursula hozott nekem egy kis női bőröndöt, ami erős volt, de könnyű és sok minden belefért. Bíztam abban, hogy ezt a kicsit lesz erőm elvinni hazáig. Reggel hatkor indult a vonat. Ursula már fél hatkor ott volt nálunk, és kikisért az állomásra. Éreztem, hogy kicsit nevetséges vagyok, amikor megváltottam a két negyvenpfenniges jegyet a félórányira lévő, következő állomásig. Csak Ursula könnyes szeméből láttam, hogy az elutazás komoly is lehet. A német lány átadott egy megcímzett levlezőlapot: — Ez az itteni címem. írj okvetlenül, ha nem akarsz levelezni velem, legalább ird meg, ha megérkeztél valahova. — Majd lesz minden — mondta és megcsókolt, először. De már nem tudtam odafigyelni, mert szédült voltam a boldogságtól. Megérkezett a vonat. Valódi, rendes, német vonat volt, SS nélkül, és jegy volt a zsebemben, vagyis annak a ruhának a zsebében, amit az amerikaiaktól kaptam. Nagy tolongás ^volt, de hála Éliás ifjúságának és ügyességének, sikerült helyet kapnunk. Mihelyt elindult a vonat és Ursula eltűnt a láthatáron, elővettem a borítékot, amiben a megcímzett képeslevelezőlap volt. Akkor vettem észre, hogy a boríték le volt ragasztva. Feltéptem. A leragasztott borítékban ott volt a megcímzett képeslevelezőlap, két darab ötszázmárkás bankjegy és egy levél: ‘‘Tudom, hogy nem fogsz írni, akármilyen jó lesz is a posta. Vigyázz magadra és fogadd olyan szeretettel ezt a jóvátételi összeget, amilyen boldogan én adom. Ursula.” Meghatottan szórtam ki az ablakon Ursula levelezőlapjának széttépett foszlányait. Éreztem, hogy már én is beleesetem abba a német hibába, hogy általánosítok, de még nagyon friss volt a seb, amit a németektől kaptam, és Ursula is csak német volt, sajnos. Azonfelül már napok óta mindig Évára gondoltam, mialatt más dolgokkal voltam elfoglalva és másról beszé Item. Valószínű, hogy meghalt, de az sem lehetetlen, hogy mégis él. Ettől nii'i- jG)«, Legmodernebb villanyos gépeink minden jf n jf T» nap költik az uj csirkéket. Vásároljon MOST trlC bKhh £ • 1 • 1 -GABY chick frissen költött csirkékét Látogatókat szívesen fogadunk. N. B. 2-5816 Csirkéink N. J.-U. S. által jóváhagyott—államilag ellenőrzött PULLORUM BETEGSÉGTŐL MENTESEK RELIABLE HATCHERY 227 French Street New Brunswick, N. J. A JITNEY ÁLLOMÁS MELLETTI PÉKÜZLET RUTGERS BAKE SHOP 126 ALBANY ST. (2-ik üzlet a King Arthur mellett) AHOL A JÓ MINŐSÉG A LEGFONTOSABB KÜLÖNLEGESSÉGEK E HÉT VÉGÉRE Tiszta Vajjal, Friss Tojással és Tiszta Tejszínhabbal Készült PÁJOK — SÜTEMÉNYEK SHORT CAKE-ek Jó Magyaros MÁKOS, DIÓS, TÚRÓS ÉS LEKVÁROS KALÁCSOK és SÜTEMÉNYEK Házilag Készült Finom Torták és Kávézó Sütemények Florida oranges FÁN-ÉRETT NARANCSOK, TANGERINE és MAGNÉLKÜLI GRAPEFRUITOK A MI NARANCSLIGETEINKBŐL EGYENESEN ÖNHÖZ. Minden Gyümölcsünket Két Hétig Garantáljuk. ORANGE CAR 158 SANFORD ST. NEW BRUNSWICK a gondolattól melegem lett és szerettem volna felpofozni a vonatot, hogy gyorsabban menjen a disznó. A negyvenpfenniges jegy hamar lejárt. Félórás döcögés után megérkeztünk valami végállomásra, aminek még mindig német neve volt. Lemásztunk a vonatról, érdeklődtünk, kérdezősködtünk és megtudtuk, hogy csak hetven kilométert kell gyalogolni a legközelebbi vonatcsatlakozásig. Eleinte még megpróbáltunk lovat szerezni, meg kocsit, de hamarosan beláttuk, hogy ez reménytelen. Nekilendültünk az útnak, térképpel a kezemben, gyalog. Nem volt könnyű gyalogolni a perzselő, német forróságban, de mentem, mert fütött Pest, a család. Éva és minden. Hálás voltam minden lépésért, amit meg tudtam tenni, és amikor kezdtem kimerülni, Éliás biztatott: —, Már csak hatvankilenc kilométert kell menni a vonatig. Ahogy nyeltem a német port az országúton, eszembej ütött Amerika. Hollywoodi életemre gondoltam, ottani barátaimra: Fülöp Ilonára, Vidor Karcsira, Pártos Ferire, Marton Bandira, akikről tudtam, hogy sikeres és gazdag irók és rendezők, főnökök lettek azóta. Vidor Karcsi biztosan elvinne most Pestig is kocsijával, hiszen — emlékeztem — Holloywoodon nagy és céltalan kirándulásokat tettünk, ami abból állt, hogy hajnali nyolckor fel kellett kelni, beszállni a kocsiba és robogtunk hat-nyolc óráig, hogy elérjünk egy másik ismeretlen városba, ott megpihentünk, holott fáradtak sem voltunk és robogtunk vissza Hollywoodba. Majdnem naponta megtettük azt is, hogy elkocsikáztunk Hollywoodtól három órányira, csak azért, hogy gyönyörködj ünk a narancsvirág földöntúli illatában, a Los Angeles melletti narancsligetek környékén. Mi lehet velük? Élnek-e? Hiszen természetes halállal is meg lehet halni végeredményben és a halál Amerikában is természetes. De jó lenne megérni azt, hogy mégegyszer kapjak egy amerikai levelet Korda Zolitól, vagy a többi barátaimtól, akiktől annyi jót kaptam már az életben. A hetvenkilométeres utat öt nap alatt tettük meg és közben német családoknál aludtunk. Mindenki barátságos volt, szívesen és könnyen fogadtak be bennünket éjszakára, enni is adtak, mintha nem is németek lettek volna. Az egyik kis német faluban hirtelen ismerős arcra bukkantam. Eszembe jutott, hogy a táborban, kőtörés közben felémrohant egy kétméteres SS-katona és verni kezdett. Kemény, súlyos verés volt, bottal és az első ütése hátbatalált, amitől átmenetileg megnémultam. Az SS biabált és vert tovább. Tudtam, hogy itt a vég. Látszott rajta, hogy nem fogja abbahagyni, amig mozogni tudok. Ebben a pillanatban előtűnt a semmiből egy alacsony, rosszképii SS-katona; vérbeforgó szemmel. Odaszólt gyilkosomnak : — Ezzel a tetüvel nekem van egy kis elintézetlen ügyem — rikácsolta. (Folytatjuk) Pártolja Hirdetőinket Gazdaságpolitikai konfliktusok a ’48-as szabadságharc hátterében A “ Vogeler-tigy ” (Folyt, az 1-ső oldalról) kőnyomatos Utasítót adott ki, mely közölte, hol, melyik boltos árul magyar holmit: magyar paraszti fejkendőt, ruhakelmét, vállkendőt, lószőr alsószoknyát. Történelmi szempontból érdekes megjegyezni, hogy a veszprémi takács-családból való volt takácslegény, Táncsics Mihály, és az öt támogató “Igazak Szövetsége” és az “Erény Barátjai” cimü titkos munkáspáholyok, nem értettek egyet Kossuth Lajossal a Védegylet mozgalom körül. Ugyanis Táncsics Mihályék nem csak a külföldi elnyomó osztrák kapitalisták gyáripari politikája ellen akartak harcolni, hanem ugyanúgy ellenezték a gépek és a gyárak felállítását Magyarországon is. Ebből kisebb ideológiai ellentét támadt Kossuth és Táncsics gazdaságpolitikai felfogásai között, de azért Táncsicsnak radikálisabb követői is teljes szivvel-lélekkel támogatták a Szabadságharcot. Ugyanis Táncsics Mihály inkább a Cabot, a Fourier, a Blanqui, és a SaintSimon féle szocialistáknak a gép és a gyár elleni mennydörgéseit hangoztatta és igy Táncsics (akinek követői főleg tímár, csizmadia és bérkocsis legények voltak) inkább városellenes és gyárellenes paraszt és mesterlegény politikát csinált, és igy a mesteremberek és földművelők önállóságát akarta megvédeni a városok gyárai és gépei ellen. Táncsics Mihály igy irt a Védegylet gyáralapító tervei és Kosstuh Lajos ellen: “Aki néhány száz forintját a földműveléstől vonja el s más részvényesekkel együtt azt gyárakba fekteti, oly gyárakba, melyeknek készítményeire szükségünk nincs, az megfordítva gazdálkodik, azaz fonákul.” Ebből látható hogy Táncsicsék a rohanó idők során sajnálatosan, ám szükségszerűen kihaló kistakácsság szemszögéből iőrdultak a Kossuth Lajos magyar ipart, magyar textilgyárakat alapítani akaró nagyobb elgondolásai ellen. Ezzel a kijelentéssel nem akarjuk Táncsics munkáját kisebbíteni, hanem inkább történelmi perspektívából megvilágítani. Csodálatra méltó jelenség, hogy ugyanakkor amikor a gépek tönkre tették a feleslegessé vált céhbeli takácsokat: akkor volt a legerősebb a lázadozásuk a céh ellen. Amikor a régi kézimunka haldoklóit és a gép dübörögve diadalmaskodott: ugyanakkor a céhbeli takácslegények és kékfestőlegények voltak a leghangosabb agitálok édesanyjuk, mentoruk, az ősi céh ellen. A céh belieket a Céh tartotta életben, de ők maguk is a céh ellen agitáltak. (Sajnos mostanában is vannak olyan munkások, akik a modern szakszervezetek ellen lázitanak.) A gép megölte a Céhet és napszámossá züllesztette le a tanult céhbelieket, viszont ezek a céh ellen és a gép ellen is hadakoztak. íme a ’48-as korszak kavargó ellenmondásai! Kos-VARGA SHEET METAL AND ROOFING CO. Air conditioning, szellőztető, speciális bádogos és mindenféle háztető munkát vállal. 138 Paterson St. Tel. 7831 v 8345J Sunlight Greenhouses Koszorúk — Virágok — Csokrok Bármily Alkalomra 78 LOUIS ST. TEL. 2806 New Brunswick ni ii— fiiMiiii mi iminniiiii ^Jj| MINDEN ^jg UJ vevőnk közül olyan régi vevőink ajánlására kerül hozzánk akik már évek óta nálunk vásárolnak. Próbáljon ki egy szállítmányt és meg fogja érteni, hogy barátai és szomszédjai miért vannak úgy megelégedve. ALEX BENEDIK’S PEOPLE'S COAL CO. N. B. 2-3035 Magyarul Beszélünk suth Lajos textil-gyárakat alapított Védegyletével, mig Táncsics Mihály, a volt takácslegény, a gyárak ellen agitált. Széchenyi István a céhek ellen fordult és a gőzgép magyar mentora lett, mig Madách Imre géniusza meglátta a gép romboló szerepét. Manapság fel sem tudjuk fogni, mit jelentettek ezek a “lelketlen masinák” a dolgozó céhbeli takácsságra nézve. Érthető, hogy minden országban lázadoztak a gépek ellen. Ez az oka annak, hogy a francia, angol, a sziléziai és lengyel takácság forradalmár réteg lett. Érdekes, és sokak számára döbbentően meglepő történelmi tény, hogy a lyoni francia takácsforradalmak által produkált lyoni takács-dal, a “La Lyonnaise,” (ami a hires Marseilleshez is hasonlít harci szellemében) befolyásolta Petőfi Sándor inspirációját, amikor megirta a “Talpra Magyar”-t. Aki nem akarja ezt elhinni, akármelyik könyvtárban megtalálhat j a a francia takácsok “La Lyonnaise” forradalmi dalát, mely képről, képre, strófáról strófára, gondolatról gondolatra menő utánérzéses azonosságot mutat a “Talpra magyar”-ral. “Mea culpa, mea maxima culpa!” — ha véletlenül megsértettem volna valakit szentségsértő “leleplezésemmel,” aminek célja csak az, hogy többen megértsék és lássák az affinitást a magyar nép ’48-as forradalma és más népek forradalmi hangulata között. Éppen úgy, mint a lyoni francia takácsok forradalmát gazdasági problémáik okozták, a magyar nép szabadságharcát is a gazdasági kihasználás segítette előidézni. így láthatjuk, hogy a gazdasági harcok még a költőket és a költészetet is befolyásolják, különösen a forradalmi népi költőket, akik népeik gazdasági és politikai szabadságáért hai'colnak. Még ehez hozzátehetjük, hogy Petőfi “Apostol” cimü költeményében a bitófára kerülő Szilveszter valóban Filippo Buonarotti alakját jelképezi, akivel a párisi “Moniteur des Dates” becsempészett példányain át ismerkedett meg* Petőfi, aki tudott franciául. Buonarotti (1761-1831 volt az egyik mozgatója a lyoni takács forrongásoknak és tagja volt Dabeuf Communarderiajének az 1830-as években... Buonarotti képviselte Petőfi forradalmi ábrándját és a rajongó Petőfi is a legendák hatása alatt állott... igy született a Talpra Magyar és az Apostol... Frank Van Syckle Használt Autó telep 259 GEORGE ST. NEW BRUNSWICK Tel. N. B. 871 SZŐNYEGEIT POKRÓCAIT ÚJAKKÁ VARÁZSOLJUK A Legmodernebb Tisztítási Módszerekkel Szőnyegei nem mennek ki a városból Szűr József Raymond Bradell LORRAINE RÜG CLEANING CO. Tel. 7838 260 Neilson St. (Folyt, az 1-ső oldalról) bizalmas jellegű titkos adatokról van szó — kémkedés. Vogeler és Sanders “adatokat gyűjtöttek” és ezt, mint kémkedést, bevallották. A kémkedést azonban minden ország bünteti. Magyarország, amely az építés stádiumában van, amely egy ellenséges világgal áll szemben, szintén nem tűrheti a kémkedést tétlenül. Itt még túlságosan sok a náci és fasiszta hajlamú ember, aki háborútól várja a megváltást, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen pusztulást okozna mindenkinek, mennyire a népek akarata ellen van. Nem meglepő tehát, hogy Vogeler és Sanders találtak magyar állampolgárokat is, akik “adatokkal szolgáltak.” Ezeknek, különösen ha magas bizalmi állásban voltak, vállalniok kellett tevékenységük következményeit és ezeket — mert hűséggel tartoznak hazájuknak — sokkal súlyosabban kell itt büntetni, mint a hivatásszerűen kémkedéssel foglalkozó idegen állampolgárokat. Ennyi volt az egész ügy, amely most lezajlott és amelyhez hasonló — mint mondottam — mostanában a világ minden részében szinte naponta lezajlik. Semmi illogikus nem volt abban, amit Vogeler és Sanders vallottak, semmi, ami a kémkedés modern technikájának ne felelne meg. Már ezért is el kell fogadni, hogy semmiféle “ördöngösség” sem kellett ezeknek a vallomásoknak elnyerésére. Ami uj ebben a dologban, az tulajdonképpen a kémek országainak magatartása. Azelőtt ha egy kém lebukott, az illető ország, amely kiküldte őket, mélységesen hallgatott. A Redliigyet, amely pedig az első világháború elvesztéséhez vezetett, az osztrák-magyar monarchia egyszerűen el akarta titkolni. Redl felettesei revolvert adtak a kezébe és felszólították a lebukott kémet, hogy lőj je főbe magát. Mata Hariért se zúgta a világ közvéleménye, hogy főbelövetése az “emberi jogon esett súlyos sérelem.” Az államok egyszerűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy kémkedés rizikós mesterség és aki erre vállalkozik, a fejével játszik. Most azonban ha egy fasiszta országban, például Argentínában fognak el egy amerikai kémet, senkise háborodik fel, senkisem beszél az emberi jogok megsértéséről. Csak ha egy népi demokráciában fognak el egy kémet, akkor esik az emberi jogokon sérelem ? Ha Magyarországon bukik le két hivatásos kém, akkor már az Ítélet előtt be kell csukni két konzulátust, követelni kell a kémek kiengedését kihallgatás nélkül, meg kell nehezíteni amerikai állampolgárok utazását és egyik jegyzékben a másik után eleve kétségbe kell vonni a biróság Ítéletét? Vogeler védekezésében egy mondatot mondott, amit nem le* hét egykönnyen elfelejteni. Azt mondotta, hogy sajnálja, amit elkövetett, főleg azért, mert “egy nagy ország, Amerika küldte öt ki egy kis ország, Ma*■ gyarország ellen.” Akik logikusan átgondolják ezt az egész ügyet, tekintsék ezt a mondatot az egész Vogeler-ügy legszomorubb részének. Itt áll Magyarország öt évvel egy rettenetes háború után, hogy szörnyű erőfeszítésekkel békésen felépítse az országot, népe megfeszítetten dolgozik és nem cújcar mást, mint hogy ebben a munkájában ne zavarják, főleg pedig ne zavarják kémek, a láthatatlan ellenségek, akik ellen csak akkor tud védekezni, ha rajtacsipi őket. Amerika nagy és gazdag, Magyarország kicsi és szegény. Vogeler rátapintott az ügy érdemére, amikor sajnálkozását fejezte ki, hogy egy nagy, gazdag ország megzavarni akarja egy szegény, de öntudatosan igyekvő ország építő munkáját. Szörnyű állapota a világnak, hogy ez a mondat amerikai állampolgár száj ából elhangzott és mutatja azt a veszélyes játékot, amely itt a békével folyik. Sem az amerikai nép, sem a magyar nép nem akar háborút. Mindegyik élni és boldogulni akar. Az egész Vogeler-ügyből azt az egy tanulságot lehet levonni, hogy a kémek munkája és rajtacsipése, ellenére van mind a két nép békeakaratának. És csak azt lehet kívánni, hogy minél kevesebb Vogeler-ügy támadjon és ne legyen többé “adatgyűjtésre” szükség — a népek békeakarata ellen. KAY'S ■ ^ LINOLEUM ÜZLETE 103 FRENCH ST. VENETIAN BLINDS ABLAK ROLLŐK Minden ablakra! New Brunswick legnagyobb és legjobb magyar bútorüzlete MIDDLESEX FURNITURE CO. 181-183 NEILSON ST. New Brunswick, N. J. a Paterson St. kezdeténél LEFKOWITS JÓZSEF, tulajdonos KORLÁTLAN HITEL MINDEN MAGYARNAK Mindenféle Építőanyag a pincétől a padlásig A Mi Hírnevünk a Jobb Otthonok Legszilárdabb Fundámentuma. TELEFON New Brunswick 2-8300 ROLFE Building Materials Company 40 Jersey Ave. Telefon N. B. 2-8300 Id. Lefkovits József, tul.
