Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
PORTRÉ Szilárd Klára művészete Az Aba-Novák Vilmos, Jaschik Álmos, Gallé Tibor, Bernáth Aurél, Koffán Károly tanár keze alatt formálódó, majd Genfben és Zürichben, utóbb Izraelben beérett „Claire Szilárd" műveit csak 1990 elején ismerhette meg a hazai közönség, és azonnal szívébe is zárta emlékőrző és sugallatos művészetét. A táblaképeken és akvarelleken látható, a művészi ábrázolásban számunkra eddig ismeretlen képi világ (a Holt-tenger környezete, a sivatag emelkedett zordsága, kezek és aktok az elnyűtt fatörzsek látomásaiban, az Univerzum víziói, párizsi házak délibábja a sivatag homoktengere fölött, hollókői akvarell-reminiszcenciák stb.). Szilárd Klára festészetének híre, csodával határos módozatú menekülésének, majd hányattatásainak története jócskán megelőzte a sikeres művészi bemutatkozást. A művésznő ma Jaffa, Párizs és Budapest vonzáskörében él, de alkotásait e háromszög végpontjain túli világ is jól ismeri. A legismertebb művei mégis az izraeli zsinagógákban és más közösségi épületekben látható üvegablakai. A közvetlen falfestést (al fresco, al secco) az ottani forró és párás klíma szinte lehetetlenné teszi, ezért vált uralkodóvá a festett üvegablak a monumentális alkotások belső tereiben. Az alkotónak az üvegablakok tervezésénél egy új, a helyi vallási hagyományoknak megfelelő dekoratív formanyelvet kellett megteremtenie. A leginkább kiérlelt és legismertebb üvegablak-sorozata Tel- Aviv zsinagógájában látható: a teremtéstörténet és a 12 törzs tórái jelenetein, a második jeruzsálemi szentély szines vízióján át zubog be a templomtérbe a napfény, reggel a sivatag, délután és alkonyaikor a tenger felől. BODRI FERENC
