Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-01-01 / 1. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP Színház A Muzsika hangja Mária, a bolondos, bős számára, s ő sem mindig vidám apáca- közömbös a kapinövendék sok gondot tánynak... okoz a kolostor zár- 1959 novemberédafönökasszonyának. ben mutatták be a Malek Andrea és a Trapp gyerekek IKLÁDI LÁSZLÓ FELVÉTELE Nem elég, hogy a bájos lány szertelen és fegyelmezetlen, ráadásul még szüntelenül dalra is fakad féktelen jókedvében. Ezért a főnökasszony úgy dönt: Máriát elküldi próbaidőre. így kerül a lány Georg von Trapp kapitányhoz. A megözvegyült kapitány egyedül neveli hét gyermekét, kemény, katonás fegyelemben. Az új nevelőnő, Mária, szembeszáll a megkeseredett kapitány elveivel. Kedves, játékos lényével és a muzsika varázsa segítségével lassacskán belopja magát a gyerekek szívébe. S egy napon arra ébred a kis apácanövendék: a zord kapitány nem közöm-New York-i Lunt- Fontanne Színházban Richard Rodgers és Oscar Hammerstein The Sound of Music - A muzsika hangja című musicalját. 1443 előadást ért meg, s később film is készült belőle. Ez a darab kerül most a budapesti Operett Színház műsorára. A musical olyan időszakban - 1938- ban - játszódik, amely már nem is csak sejteti a nácizmus térhódítását, hanem kétségtelenné teszi: Európát feldúlja Hitler, s megsemmisül valami, amit addig úgy hívtak: béke, emberség, szeretet. Rodgers és Hammerstein a Trapp família emlékiratai alapján dolgozott, a sztori tehát (leszámítva a műfaj megkívánta romantikus felhangokat) valós. Az Operett Színház előadásában - Vámos László rendezésében - ez a vonás, a humánum és szeretet kap különösen nagy hangsúlyt. Egy olyan világban, amely ismét tele van embertelenséggel, háborúskodással (s épp az eredeti történet helyszínéhez is közel eső országokban!), nagyon fontos erről szólni. Külön szerencséje az előadásnak, hogy Mária szerepét olyan fiatal színésznő játssza - énekli, aki egész lényében ezt az emberi jóságot, tisztaságot és szeretetet hordozza. Malek Andrea az elmúlt szezonban ugrott ki a Sakk (Chess) című musical női főszerepében. Most, Mária Rainerként, újabb nagy alakításának tanúi lehetünk: a szűzies ártatlanság, a kamaszos jókedv, a lefegyverző szeretet és a feléledő szerelem színeiből keveri ki ezt a csupaszív, őszinte leányalakot. Partnere von Trapp kapitány szerepében Farkas Bálint. A muzsika hangja eddig elkerülte a magyar zenés színpadokat - ki tudja, miért. Most igen alkalmas időpontban jutott el végre hozzánk. Könyvajánlat Tököl, 1956 Harminchat évvel 1956 ősze után még mindig vannak fehér foltok a dicsőséges és tragikus októberi és novemberi napok történetében. Több döntő esemény, mozzanat pontos részleteit, vagy akár az egész eseményt is, nem, vagy alig ismerjük. Ma még elérhetők a szemtanúk, a részvevők, ma még megszólaltathatók - de talán az utolsó időszakban tartunk. Ehhez a rendkívül fontos gyűjtőmunkához késlekedés nélkül hozzá kell látnunk, mert naponta mennek el azok, akik személyes emlékeikkel, vaílomásaikkal, naplóikkal, fényképfelvételeikkel hitelesen, bár értelemszerűen, szubjektiven is, vallhatnak az utókornak 1956-ról. Ilyen kötetet tarthat most a kezében az olvasó. Kő András és Nagy J. Lambert megírta, a fellelhető részvevők, szemtanúk emlékezéseit rögzítve, mi és hogyan is történt azon a végzetes november 3-ai estén és éjszakán Tökölön, ahová tárgyalni ment a magyar kormánydelegáció, és ahol tárgyalás helyett letartóztatták őket az orosz katonai elhárítás, a legfőbb államvédelmi hatóság s még ki tudja, kiknek a képviselőiből álló pribékek. A magyar történelemben egyetlen hasonló árulásról tudunk: a törökök 1541-ben ugyanígy vetették fogságba Török Bálintot. De őt is „csak" életfogytiglan bebörtönözték, és nem végezték (végeztették) ki, mint az oroszok Maiéter Pált, a magyar küldöttség honvédelmi miniszterét. A könyv egyébként szinte a véletlen jóvoltából jött létre. A két szerző épp azon dolgozott, hogy megpróbálják tisztázni, mi is történt valójában a Parlament előtt 1956. október 25-én délelőtt, amikor Szabad György, az Országgyűlés elnöke átküldött egy levelet az Új Magyarország akkori főszerkesztőjéhez. A levelet a Belgiumban élő üzletember, Tamás Kálmán írta, aki annak idején szenvedő alanya volt a Tökölön történt eseményeknek. Gépkocsivezető volt - méghozzá Maiéter Pál kocsiját vezette. Az ő visszaemlékezései indították el aztán azt az interjúsorozatot, amelyből kikerekedett maga a könyv. S az interjúalanyok szavai nyomán sikerült hozzájutni egy sor dokumentumhoz is, melyek legtöbbjének még a létezéséről se nagyon tudtak korábban. Aki elolvassa ezt a tényanyagában izgalmas, hangvételében tdrás-Nagy J. Lambert TOKOLJB ukA. mértéktartó s mégis szenvedélyes könyvet, tapasztalja: a nyilatkozók, emlékezők néha eltérően
