Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-05-01 / 5. szám
Görögország let, hogy a világba szerteszóródott sok-sok értékes magyarnak és a hazaiaknak össze kellene fogniuk és segíteniük abban, hogy kialakuljon ennek a nemzetnek reális önértékelő tudata. Talán egy Magyar Múzeum itt Budapesten segítene ebben. Úgy gondoltam, egy nagyszerű svájci példa min- Kecskeméti tanya tájára lehetne megvalósítani. A svájciak ugyanis kialakítottak egy múzeumot, amelyben összegyűjtötték mindazt az értéket, amelyet Erdélyi asszony a svájciak a világban létrehoztak. Mi is csinálhatnánk valami hasonlót a magyar művészeti, tudományos és technikai eredmények öszszegyűjtésével. Nem adom fel ezt az elképzelésemet. Már megemlítettem több, kultúrával foglalkozó magyar politikusnak is, valamennyien pártfogolták a gondolatot, már csak valakinek össze kellene fogni a szervezési munkálatokat. Ülünk a festőlakás egyik bensőséges zugában, köröttünk a falakon barátok, pályatársak, Szőnyi, Pólya meg a többiek képei. Én meg szinte irigyen hallgatom az „ifjú” Bényi László életszeretettől és tettvágytól fűtött elképzeléseit. Közben pedig a pipacsaira gondolok, amelyek ugyanilyen életszeretettől izzóan lihegnek le a vászonról.-Tudom, hogy ön rengeteg művészetszervezési munkát is vállalt. Múzeumokat hozott létre, irányított, mentett meg, kiállításokat szervezett, pályatársairól monográfiákat írt. Mindezen munkák elismeréseképpen is kapta meg nemrég a Magyar Köztársaság Csillagrendjét. De hát azért elsősorban mégis csak festő. Azt hogyan tudta elérni, hogy amikor századunkban a művészetek terén főképpen a dekandenciát és homályt honorálták, az ön természetszerető, életörömtől duzzadó festészete mégis diadalmaskodott?- Szerencsére a divatokat mindig sikerült elkerülnöm. Azt festettem, amit éreztem, senkinek és semminek nem akartam megfelelni, csak a magam ítéletének. Van Marcus Aureliusnak egy nagyon bölcs mondása, esténként vigaszul szoktam olvasgatni: „Ami az enyém, azt megmentettem.” Úgy érzem, az én eredményeimre, munkásságomra is igaz. És ez, ugye, nem is olyan kevés? SZÉKELY ANNA33 t