Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK MERÉNYLET VAGY BALESET? 52 Napló Horthy Istvánról l. Horthy István kormányzóhelyettes ecsetportréja Tekintélyes névmutatót tartalmaz Horthy Miklós Magyarországon 1989-ben kiadott „Emlékirataim” című könyve, a függelék huszonnégy oldalán szereplő több száz név: világtörténelem. Farkas Györgyé nem található közöttük. Megemlíttetik viszont magában a memoárban, a 263. oldalon, mint „a tisztiszolga”, mint a kormányzó idősebb fiának az inasa. Miért is lenne hát Farkas György ott az államférfiak, a tábornokok között, nem csinált ő nagypolitikát! De közelről szemlélte azt. Gazdájánál öt évig inaskodott, eleiének utolsó öt évében ie>te minden szavát, teljesítette parancsait. Közben rövid ideig, különösebb cél nélkül, mintegy időtöltésül naplót vezetett. 1942. június 5-től 1942. augusztus 21-ig, a Don-kanyarban. A harctérre indulással kezdődött a pepita füzetben a krónika, és... „1942. augusztus 20- án, csütörtökön hajnalban...” fejeződött be, amikor Horthy István kormányzóhelyettes, tartalékos repülő főhadnagy a 25. harci bevetésre indult V 421-es Héja vadászgépével „...lezuhant, kigyulladt és szétroncsolódott. Pilótája szörnyethalt. Az óra mutatója - 5 óra 7 perc - jelezte a tragédia pillanatát...” A pepita füzet krónikájának a végére a pont ekkor került. A tragikus esemény 50. évfordulójára egy budapesti magánkiadó könyvszenzációval emlékezett. Megjelentette ezt a „pepita füzetet”. A Portugáliában élő özv. Horthy Istvánné írt hozzá bevezetőt. „Érthető izgalommal vettem a kezembe annyi évtized után... a mi Gyuri inasunknak a kézzel írott naplóját, amelyben napról napra feljegyezte a fronton történteket. Hangjából, leírásaiból, elbeszélésének módjából csalhatatlanul érzem, hogy minden szava igaz...” Farkas György ma mint a Központi Fizikai Kutatóintézet nyugdíjas gazdasági részlegvezetője a történelmi levegőt árasztó dunántúli kisvárosban, Pápán él. Kitűnő egészségben a 76. életévét tapossa.- Farkas úr, az ön személye és évtizedeken keresztül titokban őrzött naplója több okból is a szenzáció erejével bírt, a szó nemes értelmében. 1992 nyarán minden előzmény nélkül a teljes ismeretlenségből egyszer csak felbukkant, és a tanú hitelével vallott egy olyan korszakról, amely már történelem. A könyvbemutatón a riporterek mellett történészek, kutatók egész sora figyelte az ön szavait. Érthető, hiszen Horthy István tragikus halálának körülményeiről fél évszázad múltán sem ült el a vita. Véletlen baleset következtében zuhant-e le például a kormányzóhelyettes, avagy merénylet áldozata lett?- Ha visszavonultan, civilként is éltem le az elmúlt évtizedeket, azért figyeltem a világ folyását, elolvastam szinte mindent, amit ebben a témában írtak. Kétségbeejtő, hogy mennyi tendenciózus ferdítés, pontatlan visszaemlékezés látott napvilágot. Nekem meggyőződésem, hogy a gazdám halálához a németeknek közük volt. Közismert volt ugyanis Hitler-ellenessége, ebből ő sohasem csinált titkot, mint ahogy angolbarátsága sem volt titok. Tudott dolog, hogy kormányzóhelyettessé történt megválasztásakor a világ minden tájá-
