Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
lóan tette le az emberség lehet. Közép- és Kelet-Euvizsgáit. Gondoljunk csak rópa népei mindenféle a keletnémetek egykori prognózis szerint elkéfutására, s azután az érdé- pesztő méretű jövés-melyi menekülthullám foga- nésre készülnek. A szakérdására. S most sem tudja tői jóslatok valahol a a világ igazán - talán mert húsz- és az ötvenmillió túlzottan is szerényen között várják a nagy meadunk hírt róla hogy nekülthullámok végösszea délszláv testvérháború gét. Nem tudni, hogy ebmenekültjeit is hihetetle- bői mi jut majd hazánknül nagy áldozatok árán nak, s azt sem, hogy miféfogadja az ország. Nincs le összetételben. Botorság tehát idegengyűlölet ha- lenne nem észrevenni azt, zánkban. Aki ezt állítja, az hogy Belgiumtól Ausztriáegyszerúen nem veszi te- ig számtalan apró jelét látkintetbe az előbb felsorol- ni a bezárkózási hajlamok takat. De van feszültség és föléledésének. Az elmúlt van elégedetlenség, amely év végi választások jól a vázolt zavaros és sokszí- mutatják számos országnú helyzethez kapcsoló- ban azon politikai erők, dik. Tapasztalataim sze- vezetők gyors megerősörint a több tízezernyi kínai dését, amelyek az idegefokozatos érkezését is in- nekkel szemben határokább kíváncsisággal fo- zott fellépést ígértek. Nyugadta az ország, semmint gat-Európa fél, s joggal tegyanakvással. Az ideérke- szi. Kérdés azonban az, ző más etnikumok jogsér- hogy a félelem és a bezártő viselkedésétől azonban kózás hoz-e valami tartós igencsak idegenkedik a megoldást, s Magyarorközvélemény. Magyaráz- szágnak is kényszerűen ható ez részben az általá- követnie kell-e a tehetőnos közbiztonság miatti sebb népek szándékait ez elégedetlenséggel éppúgy, ügyben? Még durvábban mint a másajkúak másféle kérdezve; lesz-e egyáltanormáival kapcsolatos is- Ián választási lehetősémeretek hiányával, vala- günk e kérdések feltétele mint a hirtelen termett során avagy újra az általányitottság tanulásának ne- nos érvényű európai összhézségeivel. folyamatok döntenek he-Nincs még baj, de vala- lyettünk? Ma még nem mit tenni kell, hiszen a fel- eléggé világosak e problészín alatt néha ugyancsak mák, s talán éppen ezért forróak az indulatok. Ha nagyok az aggodalmak, a szélsőséges csoportok a ^ jelenlegi francia avagy német kultúrában szinte na- Ami egyértelműen állítponta jelennek meg, ak- ható az az, hogy a jelenlekor nem kell csodálkozni gi nemzetközi együttműazon, hogy egy sokkal ködési keretek nagyon is sebzettebb és kevesebb le- alkalmatlannak tűnnek az hetőséggel rendelkező nép ilyesfajta globális probléugyancsak kitermeli a ma- mák megoldására. Maga türelmetlenjeit. Ennek gyarországnak az lenne az ugyan örülni nem kell, de érdeke, hogy minél gyorletagadni sem. Rendkívüli sabban kialakuljon egy - körültekintéssel és tapin- a mainál hatékonyabb, tattal lehetne lépésről lé- eredményesebb - nemzetpésre haladni valamiféle közi konfliktusmegoldási megoldás irányába. Nem módozat. Mindannyian lehet a korábbi zártságot egymásra vagyunk utalva, visszaállítani, de meg kell de nem állítható, hogy entalálni a mindenki számá- nek tényleg mindenki túra elfogadható minimu- datában lenne, mot. Budapesten, 1992 márciu-Illúziónk viszont aligha sában KÉRI LÁSZLÓ A legöregebb cserkész Márkus Miklós halálára Jelen sorok szerzője 1989 őszén abban a megtiszteltetésben részesült, hogy interjút készíthetett az ország legöregebb cserkészével, dr. Márkus Miklós bácsival. Most nincs többé, kilencvenhárom esztendős korában elhunyt. * * * Márkus Miklós hosszú élete elválaszthatatlanul összefonódott a Magyar Cserkészszövetség történetével! 1898-ban született, de ő volt az, aki már az 1910-es évek elején ott állt a magyar cserkészet bölcsőjénél, és részt vett annak minden tevékenységében, minden megmozdulásában. Doktorátusát pénzügyi jogból szerezte, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Pénzügyi, gazdasági ismereteit - mint a cserkészmozgalom „pénzügyminisztere” - mindvégig sikerrel kamatoztatta a szövetség munkájában. A jelentős pénzügyi tennivalók mindamellett nem vonták el figyelmét az irodalmi alkotómunkától sem. A húszas években írott, cserkész vonatkozású színdarabjai ma is olvasmányosak és időszerűek. Márkus Miklós és Bárdos Lajos zeneszerző-pedagógus közös szerzeménye, a népdalra épített, számos nyelvre lefordított, világhírnévre szert tett „Szellő zúg távol...” c. tábortűzi nóta. 1917 szeptemberében megjelent a Cserkészélet, a Cserkészet, a Cserkész Híradó, de ide sorolhatjuk az Öreghetest (a 7. sz. Erős Gusztáv Cserkészcsapat hivatalos lapját) is. A csapat alapító parancsnoka Miklós bácsi volt. Márkus Miklós még 90 éves korában is fiatalos lendülettel kapcsolódott be ismét, 1988-ban, a Magyar Cserkészszövetség újjászervezésébe. Az Országos Nagytanácsban fejtette ki munkásságát, így például tevékenyen részt vett az 1990 novemberében megjelent „Cserkészek Daloskönyve” hetedik kiadásának előkészítő munkájában. Miklós bácsi írásainak, tanulmányainak, cikkeinek, költeményeinek, színdarabjainak gazdag örökségét hagyta ránk. Tanításai, eszméi, gondolatai hozzánk tartoznak. Ha volt cserkész, aki emlékezetessé tette nevét a magyar cserkészetben, úgy Márkus Miklós mindenképpen az volt. Soha olyat nem kívánt senkitől, amit maga előbb nem gyakorolt. Hitet, szeretetet, áldozatkészséget, munkát hirdetett és kívánt, de mindebben - hivalkodás nélkül - ragyogó példával járt mindnyájunk előtt. ILLY LÁSZLÓ
