Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

HAZAI KORKÉP EZ VOLTA LUTRA CIMU FILM DÍSZLETE Állatbarát emberek, emberbarát állatok Nem messze Budapest­től, Gödöllő határában, kies erdő szélén áll egy tor­­nácos ház, mellette egy be­kerített medence, mellék­­épületek, ketrecek. S tágas, füves területek közöttük. Sajnos az egész leromlott állapotban van, hiszen sok év telt el a film forgatásá­tól; s azóta nemigen gon­dozták. Ám nem elhagyott telep, hála egy megszállott állatbarátnak, állatidomár­nak, Kosa Józsefnek. Nagyon sok régi magyar film számára idomított ő állatokat, mígnem A kőszívű ember fiai című filmproduk­­cióban, a megegyezés ellené­re, vaktöltény helyett valósá­gosan lelőtték idomított far­kasait. Akkor szakított a filmszakmával. Később visz­­szatért. A Sándor Mátyás cí­mű filmben kezdte újra. Most saját állatait tartja a te­lepen, amelyet gazdái há­rom éven át egyáltalán nem kezeltek. Töredeznek a tég­lák, korhad a beépített fa­anyag, s a legnagyobb hiány az állatok élelme. Igazán napról napra élnek. Pedig néhányuk „filmsztár”, a töb­bi hamarosan az lehet. Kosa József együtt él az állataival január 1-jétől december 31- éig. Bemegy a két és fél éves medvék ketrecébe, a kistig­ris fülét megcibálja, a kö­­lyökmackókkal egy szobá­ban alszik, amíg emberba­ráttá nem válnak. Mindez gyönyörű, idilli és igaz. De néha ő nem eszik, hogy az állatainak több jusson. Ez nem állatkert. Ez kö­zösség, amelyikbe az embe­rek - a gazda, a látogatók, a filmesek - is beletartoznak. A főépülettel szembeni ki­csi, fehér ház barna keretes ablakán egy ló nézeget kife­lé. Egy ketrecben róka, nyúl és macska. A medencés ket­recben medvebocsok, tigris­­kölyök, bernáthegyi kutya, tacskó, vaddisznó. Békes­ségben, évődésben. A bo­­csok a medencében birkóz­nak, játszanak órákon át, önfeledten, a tigris a parton kísérgeti őket. Böbe, a szarvasborjú utánunk jön az erdei úton, amikor a nagymedvékhez megyünk, s egyszer csak a nyomunkban lohol lihegve Zsuzsi, a med­­vebocs is; majd bokánkat és idomárja fülét harapdál­­ja, karját a szájába fogja. Ezek az állatok már nem tudnának az emberek segít­sége nélkül meglenni. Ugyanakkor néhány film nem, illetve nem úgy ké­szülne el. A legnagyobb medvéket még komoly vas­rács veszi körül. A másfél éveseknek már csak drót­hálóval kerített jutott, ahonnan is, a háló alatt, hetenként kiássák magu­kat. A környékbeli magán-Kérem a belépőkártyát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom