Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
SAJTÓTÜKÖR 36 Óvatos remény egy AIDS- gyógyszerre Csufhréatt Már-már közhelynek számít, hogy országunk kicsinysége és népességének csekély száma ellenére rendkívül sok jelentős tudóst adott a világnak. De mint minden közhely, ez is hordoz igazságot. Könnyen lehet, hogy újabb magyar kutató írja be a nevét a tudomány történetének nagykönyvébe a közeljövőben. Az orvostudomány két legnagyobb problémája a rák és az AIDS ellenszerének megtalálása. Éppen ezért örvendetes a hír, melyet az Esti Hírlap közöl: Biztató szakaszához érkezett az a magyar-amerikai kutatómunka, amely - remélhetőleg - hatékony gyógyszert ad a világnak az AIDS-betegek gyógyításához. A washingtoni Food and Drug Administration sejtbiológiai osztályának vezetője, a szegedi születésű Asztalos Adorján és a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostu-Feltárják Szent István székesfehérvári bazilikáját Amint arról a Kisalföld beszámolt, a Szent István által alapított középkori királyi bazilika déli oldalhajójának a feltárását kezdték meg a régészek Székesfehérvárott. Kralováncsky Alán, a feltárás vezetője a város középkori történelmi emlékeit immár három évtizedományi Egyetem mikrobiológiai intézetének társprofeszszora, Molnár József - valamint munkatársaik - néhány évvel ezelőtt figyeltek fel egy olyan vegyületcsoportra, amely gátolja a vírus kötődését a szervezetben. A két professzor akkor határozta el, kutatásokat kezdenek az AIDS-virus kötődésének megakadályozására. Az eddigi eredmények szerint reménykedhetnek abban: az AIDS szempontjából újfajta vegyületcsoport, a clorpromazin-származék meggátolja a HIV-vírus kötődését a T4-es sejtekben. így az AÍDS kórokozója, bejutva a szervezetbe, nem tud megtelepedni és szaporodni. Asztalos profeszszor óvatosan fogalmaz, a világban mintegy 20 ezer szakember kutatja korunk pestisének ellenszerét, s eddig még hatásos gyógyszert nem fejlesztettek ki. de kutató tudós elmondta, hogy az idén a déli oldalhajó egyik felét, jövőre pedig a másikat, valamint a délnyugati tornyot tárják fel. A munka során 1993-94 fordulójára várhatóan ismertté válik valamennyi olyan építészettörténeti, műszaki adat, amely lehetővé teszi majd egy dokumentumokkal alátámasztott országos pályázat kiírását a Nemzeti emlékhely megtervezésére, valamint biztosítja a feltárt terület esztétikus, kulturált, időtálló bemutatását. Erre egyébként nemcsak saját történelmünk, múltunk tisztelete kötelez bennünket, hanem nemzetközi kapcsolataink ápolása is, hiszen tizenöt mai európai államból származnak azok a királynék, akik a hajdani bazilikában esküdtek, akiket ott koronáztak, illetve temettek el. A Szent István által alapított a Mennybe felvett Szűz Mária tiszteletére emelt bazilika kora Európájának egyik legimpozánsabb építménye, valóságos technikai csoda volt. A leírások és az eddigi feltárások bizonyítéka szerint 80 méter hosszú és 35 méter széles, 55 méter magas, 8000 ember befogadására alkalmas épület lehetett. Másodlagosan felhasznált római kemény mészkövekre épült. Feltárása a múlt század óta szinte folyamatosan tart. Felszínre hozott maradványait először 1938- ban mutatták be, amikor is a hajdani impozáns építmény alapjainak háromötödét tudták az addigi ásatások eredményeként láthatóvá tenni. Székesfehérvár millenniumi ünnepére, 1972-re az újabb feltárási eredményekkel kiegészítve ideiglenes jelleggel rendezték az akkor romkertnek nevezett területet. A végleges rendezéshez, az építmény bemutatásához azonban szükséges a déli oldalhajó feltárása. Csak az ott előkerült építészettörténeti adatok alapján lehet ugyanis egységes konzerválási és építészeti bemutatási módot találni. A legújabb feltárások s a levéltári dokumentumok azt igazolták, hogy Szent István bazilikáját a XIV. században, Károly Róbert uralkodása alatt átépítették, Mátyás király pedig saját sírkápolnával bővítette a már meglevő épületet. Magyarábok MaüwVm/H Először a Magyar Nemzetnek adott interjújában tett említést Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke arról, hogy meghívásukra várhatóan magyarábok is részt vesznek a magyarok III. világkongresszusán. Egyiptom és Szudán határán ugyanis vannak olyan falvak, ahová egykoron magyarokat telepítettek. Az egyik magyarázat szerint a törökök hurcolták el s katonaként vetették be őket Egyiptom ellen s ottragadtak. A jórészt Boszniában foglyul ejtett magyar ajkúak vezetője állítólag Magyar Ábrahám volt, aki nemcsak származását, de nevét is magával vitte a számkivetettségbe, ahonnét századokon át nem volt visszaút őseik földjére. Most állítólag mintegy 7000-en vannak, s a tudatukban ott rejtőzik, hogy iők magyarok, Ábrahám leszármazottai, s évszázadokon át megőrizték hovatartozásérzésüket. S íme, ketten a magyarábok közül eljöttek a világkongreszszusra. Eljöttek csokoládészínű bőrükkel, fekete gyapjas hajukkal, egyikük saját népi viseletében, hófehér burnuszbán, fehér turbánnal a fején. Nem beszélnek egy árva kukkot sem nyelvünkön. Kivéve egyetlen szót, ami újra és újra felismerhető a hadarás szóáradatában: „magyarik”. Nem beszélnek angolul sem, nem lehet velük franciául, olaszul sem kapcsolatot teremteni. Csak arabul, így nem akármilyen nehézségek árán sikerült a Magyar Nemzet riporterének legalább néhány mondatot váltani velük, s megszólaltatni egy alkalmi tolmács önzetlen segítségével az örökké barátságosan mosolygó távoli, lélekben hűséges véreinket. A beszélgetést így rekonstruálja a cikk szerzője:- Mi a becsületes neve? - tudakoltam elsőül is a szimpatikus, vékony, 31 esztendős fiatalembertől.- Sauky Mohiv - mondja a világ legtermészetesebb módján, majd azt is elárulja, a barátja nem más, mint Suleiman Mohamed Suleiman. -Hová valósiak? - Az Egyiptomi Arab Köztársaság Asszuán megyéjében kell keresni kis falunkat, amelynek Kati a neve.- Emlékszik rá, hogy a családjában valamelyik őse beszélt volna még magyarul? Esetleg a dédapja, ükapja ?- Nem tudok ilyesmiről.- Mit szólnak a szomszédos, nem magyar faluban élők, hogy azt állítják magukról: magyarok?- A mi falunkban is vannak nem ma-
