Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
Bóra dául, a hajóét, vasútét, a Csontváry titokzatos fényeivel kivilágított épületét, hosszan sorolhatnánk Regős István korábbi műveit Banhoftól a Kizökkent világig, Széchenyi gőzhajójától a Hajnali vonatig, s látnánk, hogy bárhonnan indulnak a vonatok, bárhol füstölnek a hajókémények, az órák mindig egyszerre mutatják az egyéni lét és a történelem idejét-időtlenségét. A tér és az idő tágas öszszefüggésrendszerébe ágya-Árokszéli plein-air 30 zódik be a Hermann-teremben bemutatott tárgyegyüttes is, amely címe szerint a Szeles időkről beszél. A magyar nyelvben ugyanaz a szó vonatkozik az időpontra és az időjárásra, e tárlat is egyszerre szól az idő járásáról, vagy inkább állásáról, a hamleti kizökkent időről, s az eszmék, a történelem, a politika közép-európai mikrometeorológiájáról, a hegyek között átfúvó, vitorlát duzzasztó, tépő szelekről, viharokról. Baromfiudvar
