Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
lés megóvása s az utókor számára történő dokumentálása érdekében Bárdosi János muzeológus irányításával Szalafő Pityerszerén (a Pityerszer a pacsirtáról kapta elnevezését, feltehetően a faluközponttól való távolsága vagy a domb magassága miatt) a Vas Megyei Múzeumok kezelésébe került egy kerített ház, egy földszintes és egy emeletes kástu (kamra), két lakóház, egy pajta, egy istállós, kamrás pajta, egykástus ól, egy sertésól, egy favágószín a pityerszeri környező gyümölcsössel és földműves két vízgyűjtő tókával hhih együtt. Ezzel a több épületre, műemlékegyüttesre kiterjedő helyszíni megőrzési móddal Vas megye országosan is követendő példát mutat az eredeti földrajzi környezetben fennmaradó szabadtéri néprajzi múzeumlétesítésekhez. Ennek az együttesnek legértékesebb épülete az emeletes kástu és a kerített ház, mivel Magyarországon eredetiben ma már csak itt látható. Az előbbi kamrahasználatú: emeleti részén élelmiszert, földszintjén gabonát tároltak. Szín, présház, hombár, kamra és éléskamra egymagában. A kerített házforma pedig az őrségi falvakban még a múlt század elején is gyakori volt. A füstösház vagy nyugati Kovácsműhely A túloldalon: Tökmagolajtermelés háztípus Nyugat-Magyarországon - az Őrségben is - jellegzetesség. E vidéken maradtak a lakószobák legtovább füstösek, holott már belső fűtésű kemencéket is használtak a lakóhelyiségek melegítésére. A kályhafűtésű szobák építése itt a XVIE századtól kezdődött el. Az egykori füstös lakószobák emléke a lakosság körében csak az 1940-es években enyészett el, tehát lényegében 1860 körül szűntek meg az utolsó kályha nélküli épületek, vagyis ettől kezdve nem építettek már új házat kályhafűtéses szoba nélkül. Az egykori gyepüvédő, határbiztosító lakóinak tizennyolc községet magában foglaló 192 négyzetkilométeres területe a máig sajátos kultúrát megőrző Őrség vidéke a Vasi-Zalai-dombság szerves része. (Szomszédos területei: Göcsej, Hetés - a Rába menti szlovének lakta -, Vendvidék és a Hegyhátság.) Ezek a falvak elejétől
