Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
48 smind az elnevezés okául hozatik elő, hogy e hegy ormáról Pozsony várát láthatni - többnyire a körülfekvő helységek, jelesen Budakeszi lakosai most is Pressburger Bergnek nevezik.” Sajnos el kell oszlatnom egy legendát. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy meggyőződjünk róla: Pozsony semmiképpen sem látszik a János-hegyről. Ha nem számolunk a föld görbületével, akkor is „Pozsony elé tolakszik” éppen abban a vonalban az 559 méter magas Nagykopasz, illetve a 633 méter magas Gerecse (a János-hegy 527 méter magas). Minden bizonnyal az sem igaz, hogy a Pozsonyihegy a legősibb elnevezés, a János-hegy megjelölésre régebbi adataink vannak. Valamikor a csúcson Szent János szobra állt. Rupp Imre helytörténész a múlt század derekán még innen származtatja a hegy nevét. Valójában a János-hegy név Henck János budai bírótól és óvári várnagytól származik, aki valamikor ennek a területnek a birtokosa volt. Henck János 1335-ben földeket adományozott a közelben kolostort alapító pálosoknak. Csaknem hatszáz évvel később a főváros kilátót emelt Henck János egykori birtokán. A tornyot 1911- ben Kluzinger Pál építészmester építette Schulek Frigyes tervei alapján. Az épület kivitelezése 240 ezer koronába került. A csaknem 26 méter magas kilátó neoromán stílusú, akár a Halászbástya, amely szintén Schulek műve. Valamikor a gyűrű alakú pihenőteremben Erzsébet királyné szobra állt, melyet Stróbl Alajos készített. Az ablakokat Róth Miksa mozaikjai ékesítettek. A falakat borosjenői homokkőből, illetve budakalászi mészkőből emelték, hogy az építők akarata szerint az Az Erzsébet-kilátót ilyennek látja a csúcsra érkező turista „épület tartóssága századokra biztosíttassék”. A torony tetejéig száz lépcsőfok vezet. Ahogyan haladunk felfelé, a kő csipkézete egyre kifinomultabb. Felérve északon a Pilis csúcsait, a Kopasz-hegyet a Nagyszénást láthatjuk. Nyugat felől az Öregszirt, a Pilistől keletre a Hosszú-hegy, a Csikóhegy látszik, és a Dunáig ereszkednek a dombok. Előtte ott a Kis- és Nagykevély, még közelebb a hidegkúti hegycsoport a Kálvária- és Csúcs-heggyel. A pesti lapály mögött tiszta időben tényleg kivehetőek a Cserhát kontúrjai, a Hűvösvölgy túloldalán pedig a János-hegynél alacsonyabb Hármashatár-hegyre és Látó-hegyre láthatunk rá. Óhatatlanul felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy miért kapott szobrot a pihenőteremben Erzsébet királyné, és miért viseli a torony máig az ő nevét?
