Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
Eddig 6000 jelmeztervét őrzi a Széchényi Könyvtár színházi osztálya, de a bécsi Österreichisches Nationalmuseum tulajdonában van a Bartók-darabokhoz készült tervek gyűjteménye, s a Melbourne-i Balett Company archívumában a Spartacus-baletthez készült jelmeztervek. Márk Tivadar - ha hívják - ma is szívesen dolgozik. Ezért azt reméljük, tovább gazdagítja majd terveivel a különböző gyűjteményeket. (A kiállítás október 11- éig tekinthető meg.) CSORBA MÁRIA Az üldözött hangszer Megszólaltatója: Nagy Csaba Nemzeti kincseink, jelképeink között ritkán foglalnak el fontosabb helyet hangszerek. A tárogató esetében méltán lehetünk büszkék a kivételre, mert történelmünk során oly gyakran fonódott össze a magyarságtudattal. Ez az ősi instrumentum többször is kiűzetett a hangversenytermekből, nem csoda tehát, ha megszólaltatója sem igen akad széles e hazában. A tárogató eredete a X. századig nyúlik vissza, mi a török uralom idején a törököktől vettük át. A Rákóczi-szabadságharc idején a tárogató a kuruc érzelem és mentalitás szimbólumává vált, az 1848-as szabadságharc bukása után is üldözték, megtalált példányait megsemmisítették. A millenniumra készülő nemzet ismét felfedezte, és még a két világháború között is tantárgyként szerepelt a Zeneakadémián. A második világháború után megint irredenta, soviniszta hangszernek minősítették, be akarták gyűjteni. Kodály Zoltán közbenjárásának köszönhető, hogy megmenekült, az pedig a népi tárogatósoknak, hogy tudásukat átmentették a mának. A tárogató hangzásában közel áll a töröksíphoz, a klarinét, az oboa és a fagott hangszíneit egyesíti. És aki mindent tud erről az ősi hangszerről, az Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán klarinét szakon végzett zenetanár történész végzettséggel is rendelkezik. Szinte beleszeretett a Rákóczi-korba, amelynek zenei életében is elmélyedt, így fedezte fel a tárogatót, miközben a Rákóczi-kor főúri udvarainak muzsikáját tanulmányozta. Első hanglemezén (amely kazetta- és CD-változatban is megjelent) régi magyar dallamokat és barokk műveket szólaltat meg. A második korongon a Rákóczi-kor dallamkincse csendül fel, többek között a Tyukodi pajtás, a Csínom Palkó, valamint virágénekek, katonadalok. Nagy Csaba virtuóz mestere hangszerének, ennek köszönhető, hogy a klasszikus hangszerek rangjára emelte a tárogatót. Már-már küldetésszerűen népszerűsíti, szép számmal voltak hazai - és külföldi - fellépései különböző rendezvényeken, ünnepségeken. Márciusban például a II. Rákóczi Ferenc születésének 316. évfordulója alkalmából rendezett koncertsorozaton vett részt. Nemzetközi hírnevével magyarázható, hogy amikor nemrég a neves német Hammerschmidt cég több évtizedes szünet után - hiszen a hangszer fellelhető példányai még a háború előtt készültek - ismét elkezdte a tárogató gyártását, Nagy Csabát kérték fel szakértőnek. Minden egyes tárogatót ellenőriz, mielőtt az elhagyná a gyárat. A hangszer premierjére is őt hívták meg, amely tavaly volt a frankfurti nemzetközi vásáron, ahol két cimbalommal kísért hangversenyt adott. A német hangszergyártó cég felkérésére rendszeresen tart bemutatókat külföldön is. Fő szponzora a Tokaji Borkombinát, minden tokajis palackon a Rákóczi-címer látható, ez „hozta össze” őket. A közelmúltban egy amerikai zenészprofesszor töltött hosszabb időt Nyíregyházán, mert - mint a legjobb magyar tárogatóművészt - Nagy Csabát ajánlották a Zeneakadémián; tőle tanulta a hangszer rejtelmeit. A művész egyik koncertje után pedig Habsburg Ottó mintegy fél órát beszélgetett a zenésszel, élénken érdeklődve e ritka instrumentum iránt, majd felajánlotta támogatását is Nagy Csaba további működéséhez. Nagy Csaba különösen alkalmasnak tartja a tárogatót arra, hogy hangja a szülőföldet felidézze a hazából elszakadt magyarok számára. Természetesen elsősorban a szomszédos országokban lakó magyarokhoz szeretne eljutni, a Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára. Több éve vesz részt a sárospataki anyanyelvi tábor programjában, újabban a cserkészek táboraiban is. Szívén viseli az utánpótlás kérdését is, a tárogatóhoz kötődő hagyományok ápolását. Vezetője a vajai Rákóczi Tárogató Egyesületnek, amelynek működésében a hangszer továbbélésének biztosítékát látja. Megszállott művész, aki bízik abban, hogy a fiatal muzsikusok közül egyre többen figyelnek fel erre az ősi hangszerre, mind szélesebb körben népszerűsítve a történelmi magyar zenét. TARJÁN VERA Színházi körkép Vigyorgó búbánat A szlovákiai Komáromban, a kitűnő adottságú Bástya Színházban mutatta be augusztusban a veszprémi Petőfi Színház társulata Sütő András darabját, a Vigyorgó búbánatot, amelyet az őszi tájelőadások után Veszprémben láthat a publikum. Hihetnénk, új Sütő-darabról van szó, holott az író még a nyolcvanas évek közepén írta meg a román Ion Creanga meséjéből a Kalandozások Ihaj- Csuhajdiában című mesedarabját, amely többször is színre került már gyermekszínházi, illetve bábszínházi előadásban. A veszprémi színház igazgató-főrendezője, Vándorfi László úgy gondolta, a mű több egy gyerekdarabnál; a székely humorban gazdag, filozofikusan politizáló dráma. Éppen ezért változtatta meg - természetesen a szerző beleegyezésével - a címet. Ugyancsak Sütő András jóváhagyásával és elképzeléseit követve emeltek be zenés részeket moldvai csángó zenét - az előadásba. így született meg a zenés költői játék, amely bemutatja a manipuláció gépezetét, a különböző üdvtanok kétes igazságát, a jó és a rossz harcát. Sütő András A mesejáték álarcában egy filozófiaipolitikai erkölcsdráma rejtőzik, amely Vándorfi szerint leginkább Vörösmarty Csongor és Tündéjével vagy Weöres Sándor A holdbéli csónakosával rokonítható. Horgas Péter színpadképe, Bakó Ilona gyönyörű ruhái szintén a produkció gondolatvilágát szolgálják, akárcsak Rossa László széki, csángó muzsikája, Novák Eszter koreográfiája. A főszerepeket a pozsonyi színiakadémián végzett és friss diplomával Veszprémbe szerződött Varga Szilvia és Rancsó Dezső alakítja. T. V.
