Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
SAJTÓTÜKÖR 36 Újjászületik a Regnum Marianum Idősebb olvasóink még biztosan emlékeznek a Regnum Marianum épületcsoportjára, amely a Városligetben állt, s amelyet Rákosi parancsára 1951-ben felrobbantottak. A helyén csupán aszfalt maradt. A Riport című lap arról tudósít, hogy újraéled a Regnum Marianum közössége, melyet egykor erőszakkal oszlattak fel, noha nem volt szerzetesrend. A közösség tagjait - többségükben fiatal papokat - kitelepítették. Munkájukat azonban így is folytatták az elmúlt negyven év folyamán, főként mozgássérült és nehéz sorsú gyermekekkel foglalkoztak. A Regnum Marianum közösség újraszervezését elsősorban Hajnal György atya szorgalmazta, aki a zuglói Zoborhegy téri egyházközösség plébánosa. Itt is fog állni az új épü-Iparvédelem a mindennapokban A londoni boltok egy részének kirakatán felirat hirdeti: angol árut forgalmaznak. A mi közép-európai szemünkkel nézve amolyan múlt századi, mondhatni kossuthiánus védegyleti gesztusnak tűnne, ha a hazai árut így akarnánk előnyben részesíteni. Pedig ez korántsem nemzeti öntudat kérdése. Egy-egy vásárlási vagy beruházási dön tésnek elsődlegesen 'ál1 \ipot-t let a Zoborhegy téren. Az építkezés két ütemben történik: előbb a templom készül el, majd kevéssel utána a közösségi ház. „Aki a mi közösségünket elfogadja - nyilatkozta Hajnal György atya az hozzánk tartozik óvodás korától egy egész életen át. Ebből adódóan szükségünk van úgynevezett otthonokra, hogy a közös foglalkozásokat megtarthassuk. A foglalkozásokon éppúgy tere lesz a barkácsolásnak, vagy a számítógéppel történő foglalatoskodásnak, mint az imádkozásnak. Talpraesett, egészséges embereket akarunk nevelni, akik minden helyzetben feltalálják magukat.” A Regnum Marianum közössége vallásától függetlenül bárkit szívesen befogad, senkit sem állít választás elé. gyakorlati következményei vannak. Azt talán túlzás lenne elvárni - írja az Üzlet című lap hogy a vásárlók és a beruházók akkor is a magyar gyártmányokat részesítsék előnyben, ha azok drágábbak és gyengébb minőségűek, mint amit a külhoni konkurencia kínál. Az azonban kérdés, hogy amikor hasonló árú és többékevésbé azonos minőségű termék áll szemben egymással, eszünkbe jutnak-e, befolyásolják-e döntésünket bizonyos következmények? Ha például valaki televíziót vesz, és az itthon előállított ITTNokia készülék helyett mondjuk valamilyen japán gyártmány mellett dönt, az bizonyos mértékig egy hazai munkahely megszűnéséhez is hozzájárulhat. Egy-két éven belül a Suzuki cég hazai beszállítóinak száma is jelentékenyen megnövekszik. De vajon, ha egy vállalkozó autóvásárlásra szánja el magát, eszébe jut-e, hogy ha más típust részesít előnyben, azzal a saját üzletét is rontja? Eggyel kevesebb eladott Suzuki ugyanis eggyel kevesebb beszállítandó alkatrészt jelent. Dráma két felvonásban i. Az idei nyár folyamán Erdélyben számos magyarellenes intézkedés történt, melyek szükségszerűen váltották ki a magyarság körében a tiltakozás újabb és újabb hullámait. A magyarok tiltakozásának a legnagyobb nyomatékkai Kádár Attila unitárius teológiahallgató adta tanúbizonyságát, aki június 16-án éhségsztrájkba kezdett. Miként arról a kolozsvári Szabadság című lap beszámol, Kádár Attila egészségi állapota június 30- án még kielégítőnek bizonyult, a vérnyomása is rendes volt, később vércukorszintje rohamosan süllyedni kezdett. Akciója nyomán diákkórházba utalták, ahol az éhségsztrájk Jóval nagyobb azonban a felelősségük azoknak, akik a nagy tételű állami megrendelésekről döntenek. El kéne például gondolkozni azon is, hogy mekkora adóbevétel-kiesést, mennyi, nyomdászok számára kifizetett munkanélküli segélyt lehetett volna megtakarítani, ha a társadalombiztosítási kártyákat nem német, hanem magyarországi nyomdák nyomták volna. Jóllehet, egyegy ilyen döntés vonzata nemzetgazdasági méretekben talán elhanyagolható, összeadódva azonban már jelentős lehet a hatásuk. Az átalakítás, a külfölddel történő kapcsolatteremtés lázában nem lenne szabad megfeledkeznünk erről sem. Szabadság Kolozsvár, Napoca u. 16. Pf. 340. folyamán hét és fél kilót fogyott. Június 30-án a Magyarországi Unitárius Egyház táviratban vállalt szolidaritást Kádár Attila tiltakozó akciójával, és támogatásáról biztosította abban az ügyben, amelyért harcol. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke a maga és a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány nevében felszólította a nemzetközi diákszervezeteket, hogy fejezzék ki szolidaritásukat a kolozsvári teológus diákkal. Az ügy iránt a magyarországi sajtó is érdeklődött. A helyi újság, rádió és televízió mellett megfordult a kórházi betegszobában a Kossuth Rádió és a Panoráma szerkesztősége is. Az éhségsztrájkoló teológust az RMDSZ képviselői is meglátogatták. Kádár Attila tette - írja a Szabadság - arra sarkall mindenkit, hogy ügyünkért nemcsak együttérzéssel, hanem tettekkel is harcoljon. II. Mikor Kádár Attila akciója véget ért, a közvélemény úgy hitte, az ügy teljességgel lezárult. Nem így történt, megkezdődött a dráma második felvonása. Az események ismertetéséhez ismét a kolozsvári Szabadság szolgáltat vezérfonalat. Nem sokkal az után, hogy Kádár Attila Funar kolozsvári polgármester antidemokratikus és magyarellenes intézkedései miatt kezdeményezett éhségsztrájkját befejezte, július 7-én, Szent Antal napján Teodor Märginean lépett a helyébe. Az 56 éves, görög katolikus férfi döntését a következőképpen indokolta: „Mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban, és szolidaritást kell vállalnunk egymással az igazságért, nemzeti hovatartozásunktól függetlenül. Azért léptem éhségsztrájkba, mert Kolozsvár polgármesterének tettei elfajzottak. Funar úrnak változtatnia kellene a magatartásán és a nézetein, mert más dolgunk is van, mint egymás ellen gyűlölködni. Nagyon fontos, hogy testvéri módon összefogjunk, mert ha nem így lesz, a következő választásig nagyon megszaporodik a soviniszták száma.” Amikor Márginean úr döntött tiltakozása megindításáról, fel-
