Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

dudvaverte parton, és vak szemmel bámul a kiszáradt mederbe. Ebben a Kis-Duna csepp­­ben ott szomorkodik egész környezetrombolásunk ten­gernyi baja. Magyarország­nak - miként a világ legna­gyobb részének - alig van olyan tája, amit ne ért volna kisebb-nagyobb károsodás. Sajnos a nemzeti parkjaink, természetvédelmi területe­ink se kivételek. A Kiskun­sági Nemzeti Parkban, elás­va, veszélyes anyagokat tar­talmazó vashordókat talál­tak. A világhírű Gemenc te­rületén folyik a Dunába a szinte mindig súlyosan szennyezett Sió. A folyó kö­zelében lévő kutakat - ame­lyek egyébként Szekszárd ivóvizét szolgáltatták - le kellett zárni, mert vízbázi­suk olyan súlyosan szeny­­nyezett. A hadseregek is szerettek természetvédelmi területek­re telepedni. Ha a kivonult szovjet csapatok hagyadé­­kára gondolunk, szívünk el­szorulhat. Ám vannak el­lenkező példák is. A nyár folyamán egyezett meg a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Természet­­védelmi Hivatal, hogy az utóbbi kezelésébe adják az eddig honvédségi területe-Beugrottunk a bösi építkezésbe Rákportré

Next

/
Oldalképek
Tartalom