Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

1959-ben számolták fel a magyar líceumot, az egyesí­tett iskolának 1000 magyar és 500 román diákja volt. Akkor még Mazalik Alfré­­dot nevezték ki tanulmányi igazgatónak, de „ellenzéki­sége” miatt hamarosan egy általános iskolában találta magát. Mivel „ebből sem tanult”, a történelem-filozó­fia szakos, újságokban pub­likáló, „izgága” tanárt végül egy román iskolába helyez­ték. Én az 1991-es marosvá­sárhelyi RMDSZ-kongresz­­szuson ismerkedtem meg vele, mint a máramarosi RMDSZ elnökével. Az RMDSZ megalakulásakor ugyanis a történelmi hagyo­kult ki közös kulturális te­vékenység. A KMKSZ-szel együtt alakították meg a vá­ros híres szülöttéről, a nagybányai festőiskola megalapítójáról elnevezett Hollósy Simon Kört, amely a kulturális programok leg­főbb gazdája lett. (Román, örmény és magyar nyelvű emléktáblát helyeztek el az egykori szülőház falára.) Hagyományt teremtettek a Hollósy Simon Napokkal, amikor nagyszabású kiállí­tásokat, előadásokat, a gyö­nyörű gótikus református templomban koncerteket rendeznek. Az RMDSZ könyvtárának a két lelkes nyugalmazott tanár, Bene­mányokhoz visszatérve - a nagybányaiakkal egyetér­tésben - önálló szervezetet alapítottak (közel ötezer taggal). Arra hivatkoztak, hogy Máramaros önálló táj­egység, a szórványvidék egyik legkritikusabb helye, teljesen eltérnek gondjaik a nagybányaiakétól. A szom­szédos Kárpátaljával ala-Máramarosi román asszony kapuja előtt Az ősi bányászfalu, Rónaszék dek István és Lingrai Pál jó­voltából 600-700 állandó ol­vasója van. A budapesti Széchényi Könyvtár ado­mányait Mazalik Alfréd személyesen szállította, de a város lakossága is segített a könyvgyújtésben. Még így is nagy a hiány magyar klasszikusokban, nem tud­nak elég háttérolvasmányt 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom