Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

gyarok: jönnek a szerbek és nekik menekülniük kell. Megkérdeztem Andreát: milyen az elűzöttek helyébe települő szerbek lelkiisme­rete, hiszen tudva tudják, hogy a másét foglalják el. „En már azt is hallottam, hogy mi, magyarok betele­pítettek vagyunk: az ötven­hatos forradalom után me­nekültünk Szerbiába...” És közben Szerbia ma­gyar katonákat is soroz. Andrea édesapja is meg­kapta a behívóját. Nem volt hajlandó jelentkezni. „Azóta még jött behívó. Nem engedjük, hogy édes­apám vegye át az értesítést. Egyszer én magam vettem át. Jött a postás, kereste Ki­rály Nándort. Nincs itthon, Patak vára madártávlatból mondtam, és akárhányszor jön, sosem lesz itthon. A behívókat az asszonyok ve­szik át. Vagy inkább át sem veszik... Az asszonyok már a postást is megverték.” A postás - mondanom sem kell - magyar volt. * Sárospatakról messzire lehetett látni 1992 augusztu­sában. Az én szemem egy Ada nevű délvidéki kisváro­son időzött el. Az egyik adai kertben barackfa nő. SZÁVAI GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom