Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

48

rajzzal. Hosszabbik szárát lakóépületnek, a rövidebbiket gazdasági épületnek használták. A rokonszenves szlovénlakta vidék nemcsak tájképi, földrajzi, hanem történelmi és néprajzi jellegzetességekben is gazdag terület.

Éghajlata szubalpin klímára emlékeztető. Az évi 900 milliméteres csapadékmennyiség az országban a legnagyobbak közt van. Szinte sehol nincsen fedetlen terület, ahogy kilépünk a házból, máris füves helyre ér a lábunk. Kivételesen tiszta e vidék levegője.

A hazai szlovének közé, szép falvaikba Szentgotthárd felől érkezhetünk. (A közelmúltban új határátkelőhelyek megnyitását hagy-Apátistvánfaiván ta jóvá a kormány. Köztük még találkozni lehet _ örömünkre - új átkelőt a békés múlttal nyitnak a szlovén határ

mentén Felsőszölnöknél is a gyalogos- és kerékpárosforgalom számára.) Szentgotthárdon a magyar lakosság mellett élnek szlovének és német ajkúak is. A város múltja elismerésre méltó. Jelenét a korszerű, európai színvonalat képviselő Opel Astra személygépkocsik készítése is fémjelzi. Központja a rábavidéki szlovéneknek. Az 1983-ban megnyílt helytörténeti és nemzetiségi múzeuma - az ún. Stájerházban - méltó módon mutatja be a szlovének letelepedését, népi kultúrájuk sajátosságait.

Amikor Szentgotthárdról a szlovénlakta vidékre indulunk Rábatótfalun át Felsőszölnök felé, a várost magunk mögött hagyva, a kanyargós Rábán túl tekintve - a Trianon óta osztrák terület - tárul szemünk elé a Gotthárd melletti Nagyfalu (Mogersdorf), közelében az egykori szentgotthárdi csata színhelye. Történelmi nevezetessége a törökök felett 1664-ben itt aratott