Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

Most még gyenge pontunk a tolmács hiánya, de Isz­tambulba érkezve dr. Thor­­ma József főkonzul - maga is turkológus - nyilván se­gít, keres nekünk valakit, így erősítettük reménysé­günket „munkaindító érte­kezletünkön” a kocsiban. (Jóslatunk teljesült. Az ő ta­nácsára ott társult hozzánk Cemil Öztürk, aki a ’80-as évek elején Budapesten az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem török lektora volt.) Pártatlanul vesszük szem­ügyre a falut - rögzítettük álláspontunkat s ha nem igaz a legenda, hát szerte­foszlik. Az eddigi tétova közléseken a dokumentáci­ókkal próbálunk túllépni. Velünk a notesz, a magne­tofon és az ilyen „beveté­sekben” kipróbált fényké­pezőgépek. Láttatni akar­juk az eddig ismeretlent: hazai falujárásokon és et­nográfiai témákon gyakor­lott szemmel, egybeépítve az összehasonlító néprajz és a fotótudósítás módsze­reit. Ennél többet a mozgó­kép se tehet. Az alapos, tu­dományos célú vizsgálódás­ra mindig is az állóképet használták. Ilyenformán - hangosan gondolkozva - megállapí­tottuk, hogy a lényeges dol­gokban egyetértünk, itt már komoly baj nem lesz. Ahogy elsuhantak a kilomé­terek, nyugtáztam, nem akárki ül a volánnál. Ha­­lasy Nagy Endre az utóbbi években az Erdélybe menő segélyszállítmányokkal edzette szervező- és autóve­zető képességeit. A több or­szágot átszelő utazásunkat nem részletezem, az út po­rát lefürödtük, a fáradtsá­got kialudtuk. Érkezzünk meg mielőbb Gebizbe! Marhakoponya a kerítéskarón Antalya déli, tengermelléki város, Riviéra annak, aki ezért jön ide. Innen keletre húsz kilométer és még16

Next

/
Oldalképek
Tartalom