Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
JÓ TUDNI! Külföldieknek az ingatlanvásárlásról Olvasóink leveleiből egyértelműen arra következtethetünk, hogy a rendszerváltás óta mind többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy véglegesen hazatelepüljenek, illetve évente több hónapot itthon töltsenek. Ehhez azonban lakásra vagy (saját) házra lenne szükségük, mert a lakásbérleti árak - főleg a fővárosban - szinte megfizethetetlenek. Nyilvánvalóan ezért is kérdezik oly sokan mostanában, hogy miként vásárolhatnak ma Magyarországon ingatlant. Erről a kérdésről már írtunk néhányszor lapunkban és azt is elmondtuk, hogy készülőben van a földtörvény módosítása, amelynek 38. paragrafusa véglegesen és egyértelműen szabályozza majd a külföldiek ingatlanvásárlását. Olvasóink azonban - érthető okokból - nem kívánják kivárni az új törvényt. Ha egyszer eldöntötték, hogy itthon élnek, akkor azonnal szeretnék megteremteni a hazatelepülés feltételeit. Éppen ezért most a pillanatnyi helyzetről igyekszünk nekik tájékoztatást adni, méghozzá az olvasói levelekben szereplő kérdések alapján. Az érvényes jogszabályok szerint külföldi jogi vagy magánszemélyek csak engedéllyel szerezhetnek Magyarországon ingatlant. A szerzés alatt a törvényalkotók az adásvételt, a cserét és az ajándékozást értik. Az engedélyezésről a Pénzügyminisztérium dönt. A kérdés csak az, hogy ki számít ma Magyarországon külföldinek. A földtörvény végrehajtási rendelete úgy fogalmaz, hogy „külföldi az, aki nem magyar állampolgár”. Ezek szerint nem minősül külföldinek az, aki valaha is magyar állampolgár volt, bármiért is él most a határainkon túl. Az alkotmány biztosítja a külföldön élő magyar állampolgárok jogát ahhoz, hogy hazatérhessenek, tehát ők a Pénzügyminisztérium engedélye nélkül vásárolhatnak ingatlant, akárcsak azok a menekültek, akik állandó tartózkodásra jogosító kék személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Tudni kell azonban, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok és az említett menekültek devizakülföldinek számítanak és az ingatlan szerzéséhez devizahatósági engedélyre van szükségük. A devizajogszabályok szerint ugyanis devizakülföldinek minősül a magyar állampolgár is, ha állandó lakhelye külföldön van. A devizahatósági engedélyeket a Pénzintézeti Központ adja ki. Olvasóink közül bizonyára sokan teszik fel a kérdést, hogy a Pénzügyminisztérium milyen esetben adja meg a külföldieknek az ingatlan szerzésére az engedélyt. Nos, a válasz egészen egyszerű: ha az ingatlanszerzés önkormányzati, gazdasági, művelődési, idegenforgalmi, népjóléti és más társadalmi érdekeket nem sért. Bizalmas információink szerint alig-alig fordult elő az utóbbi időben, hogy az engedélyt a Pénzügyminisztérium megtagadta volna. Hogy mégis miért van akkor szükség ilyen jogi procedúrára? Ennek is van magyarázata. Nevezetesen az, hogy például természetvédelmi területeket a külföldiek nem vásárolhatnak meg. A külföldiek a kérelmeket az ingatlan fekvése szerinti önkormányzathoz is benyújthatják, de a Pénzintézeti Központba és a Pénzügyminisztériumba is. Az ingatlanvásárlásra vonatkozó kérelmeket 300 forintos okmánybélyeggel kell ellátni. De ezenkívül még különböző igazolásokat is mellékelni kell. Először is a külföldinek igazolnia kell személyazonosságát és honosságát. Ebből az iratból derülhet ki az is, hogy az illető tulajdonkeppen magyar állampolgár, vagy kettős állampolgár. Másodszor: mellékelni kell az ingatlanszerzéssel kapcsolatos adásvételi, csere- vagy ajándékozási szerződést. Nélkülözhetetlen továbbá az ingatlan három hónapnál nem idősebb tulajdoni lapja. Végül, de nem utolsósorban be kell szerezni és csatolni kell a kérelemhez az úgynevezett értékbizonyítványt, vagyis az értékbecslést, amit a helyi önkormányzat ad ki. Ebben és az adásvételi szerződésben, illetve az ajándékozási iratokban szereplő összeg, nem térhet el jelentősen egymástól. A szerződésben egyébként a vételár összegét mindig forintban kell meghatározni. Itt jegyezzük meg, hogy külföldinek a vételárat konvertibilis fizetőeszköz formájában letétbe kell helyezni valamelyik pénzintézetnél és célszerű erről külön igazolást kérnie és azt is csatolni a kérelemhez. Feltehetően számos nyitott kérdés maradt ezek után is hazatelepülni szándékozó olvasóinkban, amelyekre a Pénzintézeti Központtól kaphatnak részletes és pontos választ. A Pénzintézeti Központ címe: Budapest IX., Lónyai u. 38. A Pénzügyminisztérium címe: Budapest V., József nádor tér 2-4. És ha már hazatelepülőknek, illetve külföldieknek szántuk hasznos tanácsainkat, akkor feltétlen el kell árulnunk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának címét is, ahol tájékoztatást kaphatnak az aktuális vámszabályokról is. A cím tehát: Budapest V., Szent István tér 11. á. é.
