Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN Film a sorvadó magyarságról Meddig tart az exodus? A Magyar Filmszemlén a budapesti Metró moziban mutatták be Paulus Alajos Visszatérés című dokumentumfilmjét. A premierre igen sokan kíváncsiak voltak, a nézőtéren pótszékeket kellett elhelyezni. Az előtérben hatalmas tömeg hömpölygött, ünnepélyesen öltözött urak és hölgyek töltötték meg a termeket. Az udvarias tülekedésben ismerős arcok bukkantak elő. A lépcsőfeljáróban a Nagyváradról elszármazott költővel, Körösi P. Józseffel találkoztam, a bejáratnál Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter beszélgetett Surján László népjóléti miniszterrel. A társalgó székein szórólapok és propagandafüzetek hevertek - az Erdélyi Világszövetség kiadványai, melyekből kiderül, hogy megalakult a szövetség magyarországi tagozata, és tagokat toboroznak. Programjukban leszögezik, hogy meg kell állítani a magyarság kivándorlását Erdélyből. Végső céljuk pedig az, hogy kulturális, etnikai és politikai autonómiát harcoljanak ki az erdélyi magyarságnak. Fontosnak tartják azt is, hogy a Magyarországra áttelepültek sorsát a szívükön viseljék, ugyanakkor lehetőséget adjanak nekik a mielőUaUpzatérésre. A programfüzet rövid áttekintést ad Erdély történetéről, tényszerű adatok festenek szomorú képet az egymást követő román kormányok magyarellenes politikájáról. A legfájóbb az oktatásügy helyzete, hiszen halálra ítélt az a nemzet, amelyik nem művelődhet a saját nyelvén. A füzet tanúsága szerint 1948-ban, az államosítások idején 2671 alapfokú magyar iskola működött, és 145 önálló magyar középiskolában tanulhattak a Fiatalok. Létezett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem. Ezek mellett főiskolák, tanító- és óvónőképzők szolgálták a magyar ifjak művelődését, magyarságtudatuk megmaradását. Ma már alig hétszáz elemi iskolában tanítanak magyarok, és mindössze 19 magyar líceum működik, ez a negyven évvel ezelőttinek alig húsz százaléka. Paulus Alajos filmjének két hőse van. Az egyik, Kolcsár Géza, aki Szárhegy községben élt, és zeneoktatóként dolgozott. 1989-ben menyasszonyával együtt átmenekült Magyarországra a zöldhatáron. A másik Bálint Dénes, aki a nyolcvanas években került a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetésébe, és közvetlenül Nicu Ceau§escu mellett dolgozott. Tapasztalatai azt mutatták, hogy csak afféle „díszmagyarnak” használják. Lemondott tisztségeiről. Egy Tornácon üldögélő csángó asszony és lánya
