Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
KILÁTÓ A magyar kultúra szolgálatában 50 éves a torontói Magyar Ház Torontóban nem messze attól a helytől, ahol két hónapon át felléptem, a St. Clair avenue-n van a Kanadai Magyar Kultúr Központ, népszerűbb nevén a Magyar Ház. A nagy múltú intézmény történetéről és jelenlegi tevékenységéről beszélgettem annak elnökével, Csekő Miklós úrral.- Milyen erők és milyen céllal hozták létre a Magyar Házat?-A Kanadában élő magyar emberekben már régen megfogalmazódott a cél, hogy legyen egy olyan hely, ahol vallástól és politikától függetlenül össze tudnak jönni. Ezért 1942-ben gyűjtést rendeztek, és az összeadott pénzből egy kisebb házat vásároltak, amelyet Magyar Háznak neveztek el. Ma 1992-t írunk, tehát intézményünk éppen 50 éve működik.- Milyen változást hozott a II. világháború befejezése a ház tevékenységében?- Akkoriban sok magyar menekült érkezett Kanadába, akik részint az egyházak köré, részint a sportmozgalomba tömörültek. A sportklub megszűnte után annak tagjai is a Magyar Házhoz csatlakoztak.- Az emigráció legnagyobb hulláma 1956 után érte el Kanadát. Nyilván ennek is megvolt a hatása.- Igen, de nem mindjárt jelentkezett. Az ’56-os menekültek többnyire fiatalok voltak, akiknek első dolguk a beilleszkedés és egzisztenciájuk megteremtése volt, ezért csak körülbelül 10 év múlva kapcsolódtak be a munkánkba.- Az egyházakkal milyen volt a kapcsolat?- Kezdetben a különböző felekezetekhez tartozó magyarok különböző egyházközösségekbe tömörültek, ez széthúzást eredményezett. 1968 óta azonban jó viszony alakult ki az egyházak és a Magyar Ház között, kölcsönösen segítjük egymás munkáját, ez nagyon fontos a magyarság összetartása szempontjából.- Egy ilyen intézmény fenntartása komoly költséggel jár. Ezt hogyan teremtik elő?- Elsősorban a tagság önzetlen támogatásából. Az 1968-as Gála Bál új korszakot nyitott a ház történetében. Azok az emberek, akik a bál védnökségét vállalták, nagyobb pénzösszeget ajánlottak fel a fenntartásra, javításokra. Azóta ez minden évben megismétlődik, és ezek az adományok új lehetőségeket tártak fel. Nemsokára a tagság létszáma miatt már kicsinek bizonyult a ház. Egy zsinagóga éppen akkor költözött el a helyéről, és az épületet eladták. Az akkori elnök úgy találta, hogy megfelel. Megvettük, és 1974-ben áthurcolkodtunk az új házba, ahol jelenleg is működünk.- Milyenek az épület adottságai?- A nagyobb rendezvények céljára van egy 600 személy befogadására alkalmas dísztermünk, az Árpád-terem, a kisebb rendezvényeket egy 250 személyes teremben bonyolítjuk le. Tantermeinkben lehetőség nyílt a hétvégi magyar iskola beindítására; itt elsősorban a magyar nyelv és történelem oktatása folyik. Ma is kb. 120 tanulónk van 6- tól 18 éves korig.- Híres és a maga nemében egyedülálló az önök könyvtára. Mióta működik?- 1976 óta. Az alapját dr. Halász János orvos gyűjteménye szolgáltatta. A könyvállományt azóta fokozatosan fejlesztjük, ma már kb. 25 000 kötetből áll. Ez a legnagyobb magyar tárgyú referenciakönyvtár Kanadában.- Megalakították az Örökös Tagok Klubját. Ennek mi a célja?- Az elavuló épület tatarozásához szükséges pénzt így teremtettük elő. Ahhoz, hogy valaki örökös tag lehessen, minimum 1000 dollárt kell adományoznia. Ebből ez ideig kb. 250 000 dollár folyt be, így lehetőség nyílt a felújításra, a báltermek és a tanácsterem berendezésére, a vendégszoba bebútorozására.- A házon belül saját éttermük is van.- Nemrég indítottuk be a Mátyás Pincét, amely magyaros atmoszférájával és ételkülönlegességeivel kelti jó hírét a magyar konyhaművészetnek és a magyaros vendéglátásnak.- A már említetteken kívül milyen tevékenység folyik még önöknél?- A Magyar Házon belül különböző csoportok működnek, amelyek rendszeresen tartanak összejöveteleket, és minden évben saját bált rendeznek, melyen a vendégek minimális költséggel szórakozhatnak haj-
